Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Hozzányúltak az aranyhoz?

2014. december 02. - Andre Lowoa
Egyre erősebb a gyanú: az amerikai központi bank a válság után hozzányúlt a más államok jegybankjai által a tengerentúli trezorokban tárolt aranykészletekhez. A bizalom megingása miatt Hollandia a minap 122 tonna aranyat vitt haza, amit lehet, hogy a piacról vásárolt meg a Fed. A németek tavaly meg sem tekinthették a készleteiket.

Megingott a bizalom az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) iránt. Többek között ez áll annak a hátterében, hogy több európai jegybank már nem érzi biztonságban a New Yorkban elhelyezett aranykészletét, és annak részleges kimentéséről döntött. A múlt héten a holland központi bank (DNB) 122 tonna aranyat hozott el az Egyesült Államokból, ami azért is furcsa, mert a kanadai és a brit jegybankoknál elhelyezett nemesfém-készletéhez nem nyúlt. Hollandia ráadásul épp a közbizalom erősítésére hivatkozva hozta haza az arany egy részét értesült a napokban a Dow Jones hírügynökség.

A DNB aranykészletének 31 százalékát szeretné Amszterdamba helyezni a jelenlegi 11 százalék helyett, hogy csillapítsa a lakosság aggodalmát a nemesfém biztonságát illetően. A New York-i Fednél még így is ott maradt a holland arany 31 százaléka, míg a briteknél 20, a kanadaiaknál pedig 18 százalékot tartalékolnak. A hírügynökség kiemeli, hogy több európai jegybank szánta rá magát hasonló lépésre az utóbbi években, elsősorban azért, hogy megnyugtassa a lakosságot az arany garantált hozzáférhetőségével kapcsolatban. Korábban Németország és Franciaország is jelentős mennyiségű arany kimenekítéséről döntött, és a hét végén lezajlott svájci népszavazásnak is részben ez volt a tétje.

A kanadai Global Research lap nemrég megjelent elemzése rámutat, hogy 2011-ben Hugo Chávez venezuelai elnök kezdte el az arany kimentését az Egyesült Államokból. A dél-amerikai állam birtokolja papíron a legtöbb, 8134 tonna aranyat. A bizalom megingásának legfőbb oka, hogy a Fed aranykészleteit állítólag 50 éve nem auditálták, az utolsó nyilvános ellenőrzésre 1953-ban, Eisenhower elnök idején került sor. Akkor azonban csak a papíron szereplő arany öt százalékát találták meg, így valóságos ellenőrzés hatvan éve nem volt. A Global Research szerint ezért is erősödött a gyanú a válság kitörése után, hogy a Fednél esetleg hozzányúlhattak a külföldi tulajdonban lévő készletekhez is.

A Lehman Brothers befektetőház 2007-ben bekövetkezett csődjét követően egyre több állam hozta haza a Fednél őrzött nemesfémkészletét attól tartva, hogy a bankok dominószerű bedőlése esetén bajba kerülhet a dollár, és nehezebben férhetnek hozzá letéteikhez. A bizalmatlansághoz hozzájárult, hogy a németek tavaly nem tekinthették meg a Fednél hagyott saját aranykészletüket, és erős a gyanú, hogy a hollandok mostani aranyigényét is nem a trezorból, hanem a szabad piacról, vásárlással teremtette elő a Fed. Az ukrán jegybankból is az amerikaiak pénzelte puccs után tűnt el az aranykészlet teszi hozzá a lap.

Forrás: MNO

Putyin fivérei

2014. december 02. - Andre Lowoa
Jön Merkel! Jön a drága jó Angela, aztán Konrád-kötetet lobogtatva szétcsap a kurucok között!
Orbán retteghet! Lesz itt rendteremtés meg helyretétel, fék- és ellensúlykezelés dosztig!
A hazai „demokratikus közvélemény” ennek jegyében várja a német kancellár februári budapesti látogatását. Ezzel biztatják őket berlini üzlet- és eszmetársaik, ezt szeretnék kiolvasni a Magyarországgal foglalkozó német sajtó egy részéből is.
A Die Welt most arról írt például, hogy „Putyin kisöccsét” vizitálva a kancellár asszony az Oroszország elleni szankciókat akarja rendezni. Merthogy ugye ezek hatálya márciusban lejár, a fránya magyarok meg állítólag az intézkedések megfúrására készülnek. S ezzel zsarolnak minket, kedves és békés civilizáltakat, azt követelve, hogy cserébe fogadjuk el gonosz és diktatórikus rendszerüket. Mert ezek a magyarok ilyenek: ha nem figyelsz oda, azonnal előkapják az íjukat, és ránk gyújtják a bankszámlánkat. Csak semmi mutyi a magyarokkal! Sőt, igazából nem is kell elmennie Merkelnek Budapestre, vagy ha igen, semmi esetre se hagyja otthon demokratikus lángpallosát!
Honnan ered a fenti gondolatmenet, a belőle következő sugallat? Netán pesti a kútfő? Persze tekintélyes nyugati újságírókról, politológusokról, Magyarország-szakértőkről ki tételezné fel, hogy csak egyféle forrásra hagyatkoznának? Ne adj’ isten, egyenesen libbal revánsra vágyóra…
Persze furcsa ez a Putyin kisöccse dolog meg a folyamatos putyinozás. A Nyugat valamelyik „hangja” kimondja a mindenható ítéletet: a magyar kormány lefeküdt az oroszoknak. Erre a magyarországi civil tüntető, aki csak és kizárólag szakmai kérdésekben megy ki az utcára tiltakozni, hirtelen Orbánt és Putyint karikírozó transzparenst ránt elő. Világos, nincs ember, aki ne tartana a szekrény aljában egy szép gyári utánnyomatot az ilyesmiből, rendes belvárosi lakos egy kávét meginni sem ugrik le enélkül a közeli romkocsmába. Mert ugye mindez spontán és önkezdeményező, mint ahogy a „demokratikus ellenzék” vezérszónokai is, akiknek mindenről Paks és a Déli Áramlat jut az eszükbe.
Tetszik érteni a perverz logikát: ha atom és gáz, akkor oroszok. Ha oroszok, akkor Putyin. Ha Putyin, akkor diktatúra. Orbán oroszokkal épít gázvezetéket, azaz ő is diktátor. A diktátorokat pedig meg kell dönteni – a törvény és a népakarat innentől teljesen érdektelen.
Merkeltől a „magyarok demokratái” alapvetően azt várták, hogy ne jöjjön el Budapestre. Ne találkozzon Orbánnal! Ne foglalkozzon olyan csacska dolgokkal, mint a legitimitás, az idei három választás eredménye. Ha magyarral akar találkozni, ott van bármelyik fess ellenzéki, még Bajnai is reaktiválható. Bármikor Berlinbe rendelhető. S akkor még nem esett szó a nagyszerű értelmiségi hátországról, díjak és ösztöndíjak dicső hordozóiról.
De persze érthető, Merkel kancellár, muszáj neki más országok vezetőivel tárgyalnia. De akkor legalább nevelje meg ezt az Orbánt! Annyi okot adunk, amennyit csak akar. Itt van mindjárt az Alkotmánybíróság új elnöke, ha Frau Merkel még nem hallott volna róla, ez az ember diszkriminálni szokta az egyházakat, és többen is észrevették rajta, hogy hajlamos a diktatúra kiépítésére, ősszel pedig elcsalta a fővárosi választást. S tetszett hallani: a Várba költözik! Ez már nem is diktátor, ez már monarchia, egyszóval nagyon csúnya, gonosz ember!
Jó Merkel asszony, tessék már egy kicsit aggódni a magyar demokráciáért!
Angela Merkel természetesen fog tárgyalni Budapesten az Oroszország elleni szankciókról, a moszkvai válaszintézkedésekről. De nem azért, mert a magyar kormányfő bármivel is pisztolyozná. Ha valaki „fegyvert fog” a kancellár asszony fejéhez, az sokkal inkább a német vállalkozó, aki naponta bukik milliókat a szankcióháborún. Nyilvánvalóan szóba kerül a Déli Áramlat is, Merkelnek igazán tudnia kell, hogy ennek mi a tétje, a Németországot ellátó orosz Északi Áramlat évek óta ad versenyképességet biztosító energiaforrást. Szó lesz a német tőke magyarországi jövőjéről, az elvághatatlan gazdasági kapcsolatokról.
Bármennyire szép „demokrata álom” is, arra azonban aligha kerül sor, hogy Angela Merkel a törvényes magyar kormányt megbuktatni vagy gyengíteni jöjjön Budapestre. Sőt, gyaníthatóan azt is jól látja, hogy ebben a történetben már sokkal kevésbé putyini fivérekről vagy nővérekről van szó – ahogy egyébként magát Merkelt az elmúlt években nemegyszer definiálták –, hanem egy tengerentúli nagybácsi érdekeiről és annak magyarországi, fenntartás nélküli végrehajtóiról. S mindennek a legkevésbé a demokráciához van köze.
(MH)
Bal-Rad komm: “…hanem egy tengerentúli nagybácsi érdekeiről és annak magyarországi, fenntartás nélküli végrehajtóiról…”
- Amely végrehajtók sorába a mi Vezírünk is egycsapásra beáll Angela érveinek hatására. A “végső megoldás” majd azt követően jön! “…rendteremtés meg helyretétel, fék- és ellensúlykezelés dosztig!”

Brüsszel hibájából szökhet az egekbe a gáz ára

2014. december 01. - Andre Lowoa

Több mint 3 órán át tárgyalt Ankarában Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök, - majd Putyin egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Oroszország kivonul a Déli Áramlat projektből, mivel Brüsszel nyomására Bulgária máig nem adta meg a projekt utolsó szakasznak megépítéséhez szükséges engedélyt. "Úgy hisszük, az Európai Bizottság álláspontja kontraproduktív volt. Tény, hogy az Európai Bizottság nem csak segítséget adott a Déli Áramlat megvalósításához, de akadályokat is gördített elé. Nos, ha Európa nem akarja a projekt megvalósítását, az nem lesz megvalósítva." - mondta Putyin.

Hídfő.net.ru | Putyin és Erdogan

Az államfő szerint az orosz gázt átirányítják a világ más régióiba, más projekteken keresztül. "Előtérbe helyezünk más piacokat, és Európa nem kapja meg azt a gázmennyiséget, legalábbis nem Oroszországból."

Putyin alig néhány nappal azt követően jelentette ezt be, hogy összeült a török-orosz kormányközi bizottság, és megtárgyalták az energetikai együttműködések kiterjesztését. Törökország több mint duplájára növeli a megvásárolt orosz gáz mennyiségét a Kék Áramlat projekten keresztül, és a kifizetésekben átáll dollár helyett saját nemzeti valutája és a rubel használatára.

Putyin mai nyilatkozatának szó szerinti közlése amiatt fontos, mert a nyugati média a Déli Áramlat projekt felfüggesztését Moszkva visszavonulásaként értelmezi. Pedig mint Putyin is mondta, "legalábbis nem Oroszországból". Európa ugyanúgy hozzá fog jutni az orosz gázhoz, mint ahogy a Déli Áramlat megépítése esetén is hozzájutott volna. Éppen csak nem annyiért, hanem drágábban, mert nem közvetlen Oroszországból érkező vezetéken keresztül kapja majd, hanem Törökország közbeiktatásával.

Brüsszel tiltakozásával és oroszellenes politikájával annyit ért el, hogy Európában drágább lesz a gáz, Törökország pedig térségi gázhatalom lesz azáltal, hogy megveszi az orosz gázt, amit drágábban el fog adni Európának.

Van azonban egy másik vonatkozása is a Déli Áramlat felfüggesztésének. Az Európai Unió és Washington korábban meg akart valósítani egy alternatív gázprojektet, a Nabuccot, ami a Déli Áramlat nyugati alternatívája lett volna. A Nabucco projekt lényege az lett volna, hogy Washington közel-keleti hídfőállásairól Törökországon át juttatnák el az iráni, azeri, szíriai, stb. gázt Európába, ami így lehetővé tenné, hogy Európa ne az orosz gázt vegye meg, hanem egy katonai erővel fenntartott gazdasági projekten át jusson alternatív forrásokhoz. Törökország azonban 2012-ben kivonult a Nabucco projektből, Ankarában és Isztambulban azóta is zajlanak kisebb-nagyobb felforgatási kísérletek, mivel a nyugati országok azóta nyomást gyakorolnak a török kormányra, hogy a projektet újraindíthassák.

Moszkva most huszárvágással megoldotta a problémát. Nem kell alternatíva a Déli Áramlatra, mert nem épül a Déli Áramlat. Lesz helyette orosz Nabucco, ami a gyakorlatban egy sokszoros kapacitásra kibővített Kék Áramlat. Törökországot pedig lefoglalják az orosz energetikai együttműködések, - Európának innentől esélye nincs arra, hogy a Nabucco projektet újraindítsa, mert Törökország az orosz gázt haszonnal eladhatja Európának, vagyis Törökországnak mától nem érdeke egy sokadik gázprojekt, ami Európát függetlenítheti attól a forrástól, amiből a török állam is profitál.

Európának eddig volt lehetősége arra, hogy közvetlen az orosz gázmezőkről jusson hozzá az olcsó gázhoz. Innentől egy kereskedő-országon keresztül juthatunk hozzá, köszönhetően Brüsszel oroszellenes politikájának.

Mindez bonyolult következményeket vonhat maga után a kelet-európai országokban is. Az Orbán-kormány elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett, amit Washington nyomásgyakorlása ellenére is fenntartott. Most két szék közt a pad alá esnek. Ma már csak egy lehetőség van a Déli Áramlat megvalósítására a korábbi tervek szerint: ha a keleti nyitást megkezdő kelet-európai kormányok együttes erővel nekiesnek a bolgár kormánynak, és meggyőzik Bulgáriát arról, hogy adja meg az engedélyeket a Déli Áramlatnak. Akkor se egyértelmű a helyzet, mert Törökország már ígéretet kapott arra, hogy haszonnal eladhatja az európaiaknak azt, ami a ráterhelt költségek nélkül nem kellett nekik.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/01/brusszel-hibajabol-szokhet-az-egekbe-gaz-ara


Tegnap nagy meglepetést keltve az orosz vezetés bejelentette, hogy lezárják a Déli Áramlat projektet, mivel Brüsszel gátolja a vezeték megépítését. Moszkva alternatív megoldásként Törökországba irányítaná a tengeri vezetéket, ahonnan évi 50 milliárd köbméter földgáz jutna el egy görög gázközpontba. Mi történt? Blöff? Mesteri húzás Putyintól vagy esetleg csak simán megtörtek az oroszok? Bármi is a jó válasz, úgy tűnik, hogy kormányunk hiába vállalt annyi harcot az orosz projektért.
A Déli Áramlat a legutóbbi ismeretek szerint a Fekete-tengeren keresztül hozott volna orosz földgázt Bulgáriába, ahonnan Szerbián és hazánkon keresztül az osztrák gázközpontba futott volna be, miközben évi 63 milliárd köbméter földgázt hozott volna a térségbe. Az orosz vezetés tegnap bejelentette, hogy ha az EU nem akarja a projektet, akkor nem fogják megépíteni, és ezzel a hosszú évek óta fejlesztett projektet lezárták.

Így tett be Putyin a magyar gázálomnak

A Gazprom tegnapi közleményében már egy alternatív vezetékről is beszélt, amelyről a következő információkat osztották meg:
a Déli Áramlat projektnek vége
a Gazprom új vezetéket épít Törökország irányába, 63 milliárd köbméteres kapacitással, (ebben benne van 14 milliárd köbéter ukrán tranzit kiváltása is)
a Törökországon átmenő vezeték képes lesz 50 milliárd köbméternyi gáz szállítására a görög határra
az új gázvezeték megépítésére a Gazprom új hivatalos szervet állít fel
ennek a vezetéknek ugyanaz lesz a kiinduló állomása, mint a Déli Áramlatnak lett volna
2014.12.01 19:08 Bréking! Bukik Putyin gigaprojektje
Hogyan jutottunk idáig?
A Déli Áramlatról elmondható, hogy sosem tartozott Brüsszel kedvenc projektjei közé. A vezetékterv szükségességét az oroszok a legtöbb esetben azzal indokolták, hogy Európában a visszaeső belföldi gázkitermelés miatt növekedni fog a gázimport-igény, és emiatt szükség van addicionális szállítási kapacitásokra annak érdekében, hogy Oroszország még több földgázt tudjon majd szállítani európai partnerei számára. A nyugati elemzők azonban a projektet annak idején rendre az európai Nabucco gázvezeték-projektre adott orosz válaszként értelmezték. A Nabucco lett volna hivatott új gázforrást, kezdetben azeri földgázt hozni a kelet-közép-európai térségbe, illetve az EU gázpiacára, azonban ez a projekt is elbukott, helyét a Dél-Olaszországot célzó TAP-vezeték vette át, miután a forrást boztosító azerbajdzsáni földgázmező tulajdonosai ezt a vezetékprojektet támogatták Nabuccóval szemben.
A Déli Áramlat tehát túlélte a Nabuccót, és helyzete már egyre inkább az Ukrajnával kapcsolatos történésekkel változott. A Déli Áramlat ugyanis kiváló eszközt biztosítana Moszkva számára arra, hogy európai szállításainak nagy részét Ukrajna megkerülésével hajtsa végre, ezzel nagymértékben gyengítve a mindenkor kijevi vezetés tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben.
Az elmúlt év eseményei, a Krím elcsatolása, egy, a korábbiaktól merőben eltérő helyzetet hozott a “Nyugat” és Oroszország kapcsolatában, és ebben a változásban Ukrajna szerepe is felértékelődött. Brüsszel kezdetben arra hivatkozva emelt kifogást a Déli Áramlat kapcsán, hogy a vezeték a meglévő szerződéses feltételek mellett sértené az uniós jogot, ugyanis alap esetben az oroszok – saját szempontjukból egyébként teljes érthetően – nem szeretnének más forrásból, kereskedőtől származó földgázt látni a vezetékükben, miközben az EU a saját gázpiaca erősítése érdekében ennek lehetőségét már megköveteli minden az EU területén áthaladó vezetéktől. Az Európai Bizottság ezt az elvet szem előtt tartva szólította fel a tagállamokat arra, hogy a korábban Oroszországgal megkötött bilaterális szerződéseket bontsák fel. A vezeték bulgáriai munkálatainak felfüggesztése is ide vezethető vissza, de látni kell azt is, hogy a szankciós politika részeként az EU egyre inkább elhidegült a projekttől.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a térségünkben ismét egyre aktívabb szerepet vállaló Egyesült Államok szintén a célkeresztjébe vette a vezetéket. Az amerikaiak kezdettől fogva támadták a Déli Áramlatot, mondván hogy a vezeték nem hozna új gázforrást a kelet-közép-európai térségbe, ezzel szemben viszont jó eszközt adna az oroszok kezébe a térségbeli érdekérvényesítésükhöz.
Az elmúlt időszakban egyre inkább érezni lehetett, hogy a projekt őrlődik az egymással ismét szembefeszülő Nyugat és Oroszország között, és hogy európai részről fogy a levegő a projekt körül. Ennek egyik leginkább kézzelfogható példája az olaszok lassú elfordulása volt a Déli Áramlattól. A Gazprommal közismerten jó kapcsolatokat ápoló Eni olajvállalat kezdett el nemrég arról tájékoztatni, hogy az egyébként résztulajdonukban lévő projekttől a költségek felfutása miatt elfordulhatnak. Az olasz ipari miniszter nem sokkal később szintén olyan nyilatkozatot tett, ami szerint a Déli Áramlat már nem prioritás az országa számára.
Változó orosz álláspont
Putyin és a Gazprom tegnapi bejelentése mindenképpen meglepetés-erővel bírt, hiszen az oroszok az elmúlt években nagyon komoly erőforrásokat biztosítottak a Déli Áramlat számára. Oroszországban már korábban megindultak az építési munkálatok, és számos a vezeték építéséhez szükséges eszközt beszereztek már. A megváltozott helyzetet alapvetően háromféleképpen lehet értékelni:
a bejelentés azt jelenti, hogy az oroszok feladták, “megtörtek” a szankciók nyomása alatt és feladták az egyik stratégiai projektjüket Kelet-Európában.
az oroszok példát akarnak statuálni, és megkísérlik destabilizálni az EU-t azzal, hogy egyes tagállamokat megpróbálnak az Európai Bizottsággal szembefordítani, miközben azt hangsúlyozzák, hogy az így elszenvedett károkért egyedül Brüsszel a hibás.
Moszkva megkísérli megkerülni Brüsszelt az Ukrajnával kapcsolatos politikája érvényesítése érdekében.
Persze a különböző megközelítéseket keverni is lehet egymással, hiszen logikailag nem zárják ki egymást, és együtt is igazak lehetnek.
Oroszország az elmúlt hónapokban egyre többet foglalkozott az alternatív célpiacok kiépítésével annak érdekében, hogy csökkentse Európai kitettségét és diverzifikálni tudja értékesítési portfólióját. Az elmúlt időszakban két jelentős, már hosszú évek óta húzódó kínai projektre is sikerült pontot tenni, ami jól jelzi, hogy Moszkva a korábbiaknál jobban törekszik a saját “keleti stratégiájának” a megvalósítására. Ezek a projektek egyébként szintén dollár tízmilliárdokat igényelnek, így a mostani bejelentés meglepetésértékét árnyalja, hogy többen már ekkor pedzegették annak lehetőségét, hogy Moszkvának vélhetően nem lesz pénze az európai és kínai projektek párhuzamos finanszírozására. Márpedig ez a finanszírozás a nyugati szankciók által jelentősen megdrágult.
Nem vész el, csak átalakul?
A tegnapi bejelentést, amely szerint a Déli Áramlatnak “vége”, úgy is lehet értelmezni, hogy a Déli Áramlatot eltérítették, vagyis a bolgár partok helyett Törökországban fog szárazföldet érni. A megadott kapacitásérték megegyezik, a kezdőpont megegyezik, ami arra vezethető vissza, hogy az eszközök egy részét már beszerezték a projekthez. A tengeri szakasz tehát nem vész el, csak átalakul. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban a főkérdés inkább az, hogy a török-görög határról hova és hogy indul majd az odaérkező évi kb. 50 milliárd köbméter földgáz. Amennyiben az EU-ban marad, és erre azért jó esély van, akkor az “eltérített Déli Áramlat” is közvetetten segíti azt a – vélt – orosz célkitűzést, hogy Ukrajna jelenlegi gáztranzitszerepét meggyengítsék. Az éves szinten kb. 80 milliárd köbméteres ukrán tranzitból például a törököknek szánt 12-14 milliárd köbméter már biztosan kiesne majd.
Az új terv kapcsán egyébként megjegyezendő, hogy a korábban már tárgyalt, évi 10 milliárd köbméter azeri gázt Európába juttató TAP-vezetéket is vélhetően “keresztezi” majd valahol az új orosz vezeték.

Így tett be Putyin a magyar gázálomnak

Így tett be Putyin a magyar gázálomnak
És akkor mi lesz velünk?
A döntés azt jelenti, hogy hazánknak nem lesz hozzáférése egy új, Ukrajnát elkerülő tranzitvezetékhez, így innentől a főkérdést úgy lehet megfogalmazni, hogy milyen közvetett lehetőségeink lesznek majd az alternatív orosz vezeték eléréséhez, illetve hogy milyen egyéb gázforrást tudunk becsatolni a hazai ellátásba. Ez utóbbi kérdések különösen felértékelődhetnek akkor, ha Oroszországnak az “eltérített vezeték” által sikerül érdemben csökkentenie az ukrán tranzit súlyát a saját értékesítési portfóliójában.
A hazai politikai vezetés számára mindenképpen kellemetlen a mostani bejelentés, hiszen nemzetközi szinten meglehetősen sok konfrontációt vállaltak fel a magyar kormány képviselői és maga a miniszterelnök is annak érdekében, hogy az orosz vezetékprojekt ügyét előremozdítsák az EU-ban. Úgy tűnik, hogy ezeket a csatákat hiába vívták. Ezzel összefüggésben persze esély adódik arra, hogy normalizálódjon a kapcsolatunk a nyugati szövetségeinkkel, bár könnyen lehet, hogy mivel az orosz fél döntése hozta a változást a fennálló helyzetben, így az “orosz bélyeget” továbbra is magunkon viseljük majd a szemükben.
(portfolio)

Kihalófélben lévő európai nyelvek

2014. december 01. - Andre Lowoa

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti, amelyet mindösszesen 50 Lettországban élő személy használ második nyelvként, anyanyelvi beszélője pedig tavaly óta már nincs. A második helyen szereplő erőteljes héber hatásokkal bíró és a török nyelvcsaládba tartozó karaim nyelvet Ukrajnában csupán hatan beszélik, a finnugor teri számit pedig mindössze 8 ember tekinti anyanyelvének az oroszországi Kola-félsziget területén.

A 24 nyelv közül három Horvátországhoz kötődik. A listán a 13. helyen szerepel az isztroromán, amit mindössze 300 ember beszél az Isztria-félsziget északi részén. A dialektus a román egy olyan változatát képviseli, ami nagyjából egy évszázada elvesztette minden nyelvi kapcsolatát a román nyelvvel.

A lista 16. helyén van az isztrióta, amit a becslések szerint 400 ember beszél Isztria délnyugati részén, elsősorban Rovinj és Vodnjan városaiban. Az olaszos dialektus gyökerei a velencei uralom idejére mennek vissza. A körülbelül 500 személy által beszélt arbanász nyelvjárás a Go-Euro portál listájának 18. helyére került. Az arbanász az Észak-Albániában és Koszovóban beszélt albán geg nyelvjárás egy olyan változata, amelyet eredetileg a 18. században a Shkodrai-tó és az Adriai-tenger között elterülő régióból a dalmáciai Zadar városába vándorolt emigránsok beszélték.

 

Bíró Dalma

Gyógyszer-kereskedelem: "Állami"

2014. december 01. - Andre Lowoa
Állami monopóliummá válhat hamarosan a gyógyszer-nagykereskedelem. Az erről szóló javaslatot a már a döntéshozók előtt lévő salátatörvény tartalmazza. A tervezetben egyebek mellett az úgynevezett „Létfontosságú rendszerek és létesítmények” közé sorolják be az előkészítők a gyógyszer-nagykereskedelmet. (Ide olyan létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek tartoznak, amelyek ha működésképtelenné válnának, vagy ha megsemmisülnének, az csapást jelenthetne a nemzetbiztonságra, a gazdaságra, a közegészségügyre, a közbiztonságra vagy a kormány hatékony működésére.)
Egy kézbe kerülhet a kórházak gyógyszerellátása

Egy kézbe kerülhet a kórházak gyógyszerellátása - Na és vajon milyen kézbe?

 

 

Tavaly nyáron az egészségügyi ágazatból már e kategória alá sorolták az állami kórházi ellátást, a mentésirányítást, az egészségügyi tartalékkészleteket, a vérellátást, az egészségbiztosító informatikai rendszerét, valamint azt a hazai biztonsági labort, ahol a veszélyes vírusokat gyűjtik, őrzik. A szakértők azt mondták: a gyógyszer-nagykereskedelem államosításával járó nemzetközi botrány ezzel a lépéssel elkerülhető.

Hiszen formailag csupán az történik majd, hogy állami monopóliummá válik a kórházakban a gyógyszer-nagykereskedelem. Márpedig a monopóliumot oda lehet adni koncesszióba, azaz a gyártók és a kórházak között egyetlen nagykereskedő szállíthatja majd a készítményeket. A kórházak évente csaknem 100 milliárd forintért vásárolnak gyógyszereket, ám a Széll Kálmán Terv nyomán ez az összeg 2012-től évente további 30-35 milliárd forinttal nőtt. Két évvel ezelőtt ugyanis kivonták a közpatikai forgalmazásból jó néhány súlyos betegség drága gyógyszerét – ezek azóta csak kórházakban használhatók fel.

A koncesszió nyertese ekkora piacot szerezhet meg magának úgy, hogy lényegében közbeszerzés nélkül, egyedi áralku után szállíthat az intézményeknek. Mint emlékezetes: a Világgazdaság november közepén írt arról, hogy a patikákat döntő részben három nagykereskedő látja el orvossággal: a Hungaropharma, a Phoenix és a Teva gyógyszergyár divíziója, a Humantrade. A kórházak ellátásában piacvezető cég azonban az Euromedic-Pharma, amely több mint 130 gyártó termékeit szállítja természetesen - állam az államban - izraeli részesedéssel.

 

 

Dr. Madarasi Pál összegzése

Új elnök a porondon, de a régi a gesztus

2014. december 01. - Andre Lowoa

Donald Tusk, az Európai Tanács hétfőn hivatalba lépett új elnöke első munkanapjait az atlantista érdekegyeztetés jegyében tötötte. Telefonmegbeszélést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, és ennek során - Tusk közlése szerint - egyetértettek abban, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Kelet-Ukrajnából. Moszkvának be kell szüntetnie katonák és felszerelés eljuttatását a térségbe, lehetővé kell tennie az ukrán-orosz határ hatékony ellenőrzését, és segítenie kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (az EBESZ-t) küldetése teljesítésében - hangoztatta az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület új, lengyel elnöke az amerikai elnökkel folytatott beszélgetése után.

Minden túszul ejtett személyt szabadon kell engedni Ukrajnában - tette hozzá Tusk, aki szerint az EU és az Egyesült Államok továbbra is szorosan együttműködik egymással, egyfelől az oroszokat sújtó szankciók tekintetében, másfelől Ukrajna pénzügyi megsegítését illetően - a hazugság így fordítja, de ugye mi tudjuk ez mit jelent az igazság nyelvén.

Donald Tusk és Barack Obama brüsszeli tájékoztatás szerint álságos eszmecserét folytatott az EU és a NATO együttműködésének javításáról is, és kölcsönösen megerősítették elkötelezettségüket a transzatlanti(sta) kapcsolatok mellett. Megvitatták a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás ügyét, és egyetértettek abban, hogy itt nem csupán szabadkereskedelemről van szó, hanem a geopolitikai partnerségről is.

 

 

Gölöncsér Miklós

AMERIKA-IZRAEL DÖGLŐDIK

2014. december 01. - Andre Lowoa

A VÉDELMI MINISZTERT KIRUGTÁK

Rendszeres olvasóink tudják, hogy a cionbirodalom -szemünk előtti- rohadását mindig figyelemmel kisérjük. Ez azért érdekes, mert a hazai hírekben ezt hallgatják el a legjobban. Mi csak a tüneteket tudjuk véleményezni, amiből következtetéseket lehet levonni. Az alább két hír ma jött és összefüggnek egymással, hiszen USRAEL bajai összecsengenek. Az elmúlt napokban jött a hír, hogy az amerikai védelmi miniszter nyíltan bírálta Obama ostoba és veszteséges, értelmetlen katonapolitikáját, s ezért kirugták. A hazai hírben ezt úgy tálalták, hogy „önként” mondott le...Nevetséges hazugság. Az esemény után több nappal kezdenek el szivárogni a történtek hátterei, mint ahogy alább is olvashatjuk az MNO-ból. Ugyanakkor az iráni PressTV szinte naponta közli nemcsak Amerika döglődését, hanem Izraelét is, amit itt Netanyahu képével kisérünk, de a kép már az amerikai Huffpost címlapjáról való, ahol azt közlik, hogy teljes a káosz az izraeli kormányban, aminek lehet, hogy előrehozott választások lesznek az eredményei. Újabban a palesztínok, főleg Jeruzsálemben, kézzel ölik a zsidókat és úgy tünik ez ellen tehetetlenek a zsidó rendőrök. Azonban ennél nagyobb baj is tornyosul Izrael feje fölött, mégpedig Palesztína elismerése állami szinten, amit most már az EU is tárgyal, hiszen egyre több EU állam is a palesztín állam oldalára állt. Azért az érdekes, amit pár éve még elképzelni sem lehetett, hogy Morvai Krisztina az EU-ban nyíltan lefestette a zsidó terrorállamot, számokat is idézve. Persze a hazai hírekben ezt a fölszólalást 100%-ig elhallgatják, csak a neten nézhető. Nem mond új dolgokat Morvai, csak az az érdekes, hogy mindez az EU színpadán hangzott el, a terrorállamról. Mi csak egy dolgot nem értünk. Ha Morvai a Jobbik (Jóbik!) EU-s képviselője, akkor Morvai szövegét Vona Gábor a parlamentben miért nem viszhangozza el többször is?

OBAMA POLITIKÁJÁT BÍRÁLTA A VÉDELMI MINISZTERE

(kékkel kiemeltük a fontos részeket)

Hagel sorsa ez év októberében pecsételődött meg, amikor memorandumot intézett Rice asszonyhoz, amelyben erős kételyeket támasztott a szíriai külpolitikai manőverezés sikeres kimenetelét illetően. Hozzátette, amit mások is megkérdőjeleztek már, hogy szinte érthetetlen az Obama-kormány Bassar al-Asszad elleni stratégiája. Miután Asszad leváltása nem sikerült „smart power” módszerekkel, az Obama adminisztráció egyszerűen úgy tett, mintha Asszad nem létezne. No de Asszad csapatai jelenleg az Iszlám Állam (ISIS) és az al-Kaida ellen harcolnak, az amerikaiak oldalán. Ez logikailag szinte összeegyeztethetetlen: egyszerre harcolnak az ISIS ellen és az ISIS ellen harcoló Asszad ellen? Ugyanakkor megpróbálnak egy új, „középutas” lázadókból álló hadsereget felépíteni és felfegyverezni, akik mind az ISIS, mind Asszad ellen harcolnának egyszerre? Ez a kalamajka az, amit a mellékelt ábra szerint Hagel is megelégelt. Hagel memoranduma az Egyesült Államok Szíria-politikájának felülvizsgálatát váltotta ki, Obama bosszúságára. Továbbra is egy széles koalíció építésén fáradozik az USA, amely az ISIS ellen harcol Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és Jordánia részvételével. A háttérben azonban munkálkodik egy Asszad-ellenes Izrael is, amely ismét elsősorban a szír diktátor elmozdítására helyezné a hangsúlyt. Mindez ugyancsak „cikk-cakkos stílusban vezérelt külpolitikai aktivizmus”, mely szintén kivághatta a biztosítékot Hagelnél. Obamáék úgy gondolják, hogy az ISIS létrejötte eleve Asszad felelőssége. A szír uralkodó elmozdítása tehát jó irány lenne az ISIS megsemmisítése tekintetében is. Az USA-nak és szövetségeseinek azonban szembe kell nézniük azzal a felelősséggel, hogy ők maguk fegyverezték fel a szélsőséges harcosokat, akik később összeálltak az Iszlám Állam zászlaja alatt, és nyugati támogatóik ellen fordultak. A Pentagon és a védelmi minisztériumot irányító Hagel is egy 22-es csapdájára emlékeztető helyzetbe kerültek Obama fantáziadús kormányzásának farvizén, amit szóvá is tettek. A rendeletekkel kormányzó Obama elnök, úgy tűnik, több globális konfrontációs helyszínen is bekeményít, amit korábban senki nem gondolt volna róla. Asszad ugyanakkor szemmel láthatóan túlélő típus. Az USA épp ezért a közeljövőben várhatóan két frontot nyit ebben a pattanásig feszült, elhúzódó konfliktusban: egyik oldalon az ukránok nyílt felfegyverzése mellett teszi le a voksot, és keményen ellenáll Oroszország birodalmi törekvéseinek, a másikon pedig az oroszbarát Asszad megbuktatásával gyengítené az oroszok Közel-keleti pozícióját. Magyarország szempontjából ez azért lehet kedvező fordulat, mert ezzel a stratégiai összpontosítással a magyar kormány lekerülhet az amerikaiak bővített prioritáslistájáról, amelynek keretén belül célpontként minden bizonnyal annak gyengítése is szerepel. Szegény naiv tüntetők, akiket a jelek szerint Nyugatról is mozgósítanak. Ha tudnák, hogy erőfeszítéseik percek alatt náluk jóval nagyobb léptékű, komplex világpolitikai játszmák martalékává válhatnak az éppen aktuális forgatókönyvek mentén. (MNO, részlet)


http://amagyaroldal.hu/hirek/content/amerika-izrael-d%C3%B6gl%C5%91dik

Ukrajnában korlátozzák az áramellátást

2014. december 01. - Andre Lowoa

Hídfő.net.ru | Ukrajna sötétben

Az Ukrenergo állami energiavállalat ma bejelentette, hogy sürgősségi korlátozásokat vezet be minden ukrán energetikai cégnél, hogy biztosítsák az ország áramellátásának stabilitását. Az ITAR-TASS hírügynökség szerint a korlátozások célja, hogy "garantálják Ukrajna energiahálózatának stabilitását az áramtermelés és felhasználás közti egyensúly megbomlása közepette."

Korábban Jurij Zjukov helyettes energia- és szénipari miniszter bejelentette, hogy Ukrajna nem rendelkezik a tél átvészeléséhez szükséges 3,1 millió tonna szénnel, ami az ország áramellátásának több mint 40%-át biztosító széntüzelésű hőerőművek működtetéséhez nélkülözhetetlen lenne. November 19-én reggel két hőerőművet már leállítottak, mert több napja szén nélkül maradtak és nem volt biztosított a további működés. Zjukov akkori nyilatkozata szerint a Zmiev hőerőmű széntartaléka alig 30 ezer tonna, ami már csak néhány napra lett volna elegendő.

Az ukrán kormány Dél-Afrikából próbált szenet vásárolni, miután a Donyecki Népi Köztársaság bejelentette, hogy csak abban az esetben indítják újra a szénszállítást, ha Kijev felhagy minden ellenséges tevékenységgel az Ukrajnától elszakadó köztársaság területén. Kijev válaszként újabb katonai offenzívát indított, melynek célja a délkeleti bányaterületek visszaszerzése.

Oroszország november végén jelezte, hogy készen áll szenet eladni Ukrajnának, azonban ez csak előrefizetéses rendszer alapján történhet meg. Kijev azonban egyelőre az orosz gázszállításért sem fizet, az ITAR-TASS mai híre szerint az ukránok még nem küldték a megrendelt gázmennyiség árát. Így elképzelhető, hogy napokon belül nem csak az elektromos hálózattal, de a fűtéssel is gondok lesznek egész Ukrajnában.


http://www.hidfo.net.ru/2014/12/01/ukrajnaban-korlatozzak-az-aramellatast

Iráni vezető: az USA célja, hogy elterelje a figyelmet saját problémáiról

2014. december 01. - Andre Lowoa

Hamenei ajatollah, Irán vezetője felszólította a haditengerészet tisztjeit, hogy javítsák a flotta harcképességét, függetlenül attól, hogy a jövőben hogyan alakul a politikai helyzet. "Tekintve, hogy az ellenség milyen mértékű befektetéseket hajt végre közvetlen a határaink mentén, fegyveres erőinknek folyamatosan javítaniuk kell harcképességüket, függetlenül az éppen aktuális politikai helyzettől."

Hdfő.net.ru | Hamenei ajatollah

Hétfőn egy órával a határidő lejárta előtt Irán és a nyugati hatalmak megállapodtak az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások kiterjesztéséről. Irán, Németország és az ENSZ BT öt állandó tagja a tárgyalássorozat további 7 hónapos kiterjesztésében egyeztek meg, amiben egy március 1-ig megkötött általános jellegű megállapodást tűztek ki célul, majd a következő 3 hónapban a technikai részletek kidolgozását.

Hamanei ajatollah az iráni állami televízióban beszélve elmondta, hogy nem ellenzi a tárgyalások kiterjesztését, de Washington igen bonyolult tárgyalópartnernek bizonyul, követelőznek, és visszavonulnak a tárgyalásokból, hogy saját belpolitikai problémáikról elterelhessék a figyelmet. Az ajatollah szerint Washingtonnak egy nagy győzelemre van szüksége, hogy a külpolitikai sikerekkel a hazai problémákról elterelhesse a figyelmet. Ezek a belföldi problémák az ajatollah szerint Obama népszerűségvesztése a kongresszusban, valamint a Fergusonban folyamatban lévő zavargások.

Novemberben Irán és hat tárgyalópartnere megállapodtak arról, hogy Irán nem fokozza az atomprogramot és napi szinten beengedi a nemzetközi megfigyelőket. Cserébe a nyugati országok enyhítették a perzsa állam ellen hozott szankciók egy részét.

Az ajatollah nyilatkozatából azonban sejthető, hogy az iráni politikai elit további engedményeket fog adni a nyugati hatalmaknak, az ország függetlenségének fenntartása pedig kizárólag a katonai tényezőn fog múlni.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/01/irani-vezeto-az-usa-celja-hogy-elterelje-figyelmet-sajat-problemairol

Olaszország 2015-ben kilépne az euróövezetből

2014. december 01. - Andre Lowoa

Beppe Grillo, az olasz Öt Csillag Mozgalom vezetője előterjesztette javaslatát az Európai Parlamentben, miszerint Olaszország kilépne az euróövezetből és visszatérne a líra használatához. Olaszország alkotmánya a mai napig azt írja elő, hogy csak a kormány vállalhat felelősséget a valutáért, tehát a pénznyomást Olaszországnak állami szinten kell felügyelnie, és a pénznyomás nemzetközi vagy nemzetfeletti szervezet kezébe adása alkotmányellenes. Jogi értelemben Olaszország a mai napig alkotmányellenesen része az euróövezetnek, mivel Róma kizárólagos joga a pénznyomás, de az ma már nem az ország területén történik és Rómának szinte semmilyen ellenőrzése nincs felette.

Hídfő.net.ru | Beppe GrilloBeppe Grillo, az olasz részvételi demokrácia kezdeményezés vezetője

Grillo szerint a jelenlegi gazdasági helyzeten javítani lehetne a valuta leértékelésével, de ezt nem tudják megtenni, mivel 2002 óta az európai közös valutát használják, és arra egyrészt nincs kellő ráhatásuk, másrészt, ha lenne is befolyásuk rá, Európa más részein egészen más hatást váltana ki az az intézkedés, ami Olaszországban a megélhetési viszonyok javulásához vezetne. Logikus, hogy Olaszországnak saját nemzeti valutára van szüksége, vagyis el kell hagynia az euróövezetet. A javasolt projekt szerint 2015 decemberéig keresztülvinnék az ehhez szükséges változtatásokat az olasz parlamentben, és addigra visszatérhetnek a líra használatához.

A mozgalom elmondása szerint az euró bevezetése általánosságban véve negatív hatással volt a megélhetésre, a hétköznapi életet nehezebbé és drágábbá tette, miközben az államadósság is kezelhetetlenné vált miatta, a kis- és középvállalkozások pedig tömegével mennek csődbe. Az euró további megtartása a bérek további csökkenéséhez, vállalkozások tömeges megszűnéséhez, a munkanélküliség robbanásához vezethet.

Az olasz alkotmány 117. cikkelye azonban előírja, hogy a pénznyomás felett csakis Róma gyakorolhat ellenőrzést, tehát a Brüsszel kezében központosuló pénznyomás a tagállam alkotmányával ellentétes. Ha Brüsszel nyomást gyakorolna Rómára, hogy az tartsa fenn az euró használatát, az a tagállam alkotmányának semmibevételét jelenti.

Az Öt Csillag Mozgalom egy 2009-ben indított politikai párt Olaszországban, ami a részvételi demokráciát, az állampolgárok bevonásával történő közvetlen törvényhozást népszerűsíti. A 2014-es EP-választásokon a szavazatok 21,15%-át szerezték meg, és 17 képviselőt delegáltak az Európai Parlamentbe.


http://www.hidfo.net.ru/2014/12/01/olaszorszag-2015-ben-kilepne-az-euroovezetbol

süti beállítások módosítása