Az önkormányzati vállalatok adóssága több mint 1000 milliárd forint, miközben a teljes önkormányzati rendszer működtetésére 781 milliárd forint jut - mondta Pintér Sándor belügyminiszter.

Pintér Sándor emlékeztetett: 2078 önkormányzat adósságát vállalta át az állam a közelmúltban, 1368 milliárd forint értékben, és akkor abban bíztak, hogy sikerült megállítani az önkormányzatok eladósodását. Ebben tévedtek - mondta.

Az önkormányzatok ugyanis, ha magukat nem tudják, akkor eladósítják vállalataikat. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál 620 milliárd forint, a 10-50 százalék közötti önkormányzati tulajdonú vállalatoknál pedig 382 milliárd forint adósság halmozódott fel.

MTI

Pintér: az önkormányzati vezetőket kísérti leginkább a korrupció

A belügyminiszter szerint ha az önkormányzatok magukat nem tudják, akkor eladósítják vállalataikat. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél 620 milliárd forint adósság halmozódott fel - mondta. Pintér Sándor beszélt arról is, hogy az önkormányzati vezetőknek nagyon nehéz nemet mondaniuk a korrupcióra, mert esetükben nemcsak anyagiakról van szó, hanem barátságokról, együttélésről is. Az ÁSZ elnöke szerint pedig a vállalati szféra támogatást kijáró, lobbista rendszerré vált.

Az önkormányzati vállalatok adóssága több mint 1000 milliárd forint, miközben a teljes önkormányzati rendszer működtetésére 781 milliárd forint jut - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Állami Számvevőszéknek az önkormányzatok ellenőrzésének tapasztalatairól, a jó gyakorlatokról szervezett pénteki, budapesti szemináriumán.

Pintér Sándor az önkormányzati rendszerről szóló nyitó előadásában emlékeztetett: 2078 önkormányzat adósságát vállalta át az állam a közelmúltban, 1368 milliárd forint értékben, és akkor abban bíztak, hogy sikerült megállítani az önkormányzatok eladósodását.

Ebben tévedtek - mondta -, az önkormányzatok ugyanis, ha magukat nem tudják, akkor eladósítják vállalataikat. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál 620 milliárd forint, a 10-50 százalék közötti önkormányzati tulajdonú vállalatoknál pedig 382 milliárd forint adósság halmozódott fel, azaz 1002 milliárd forintos "kétes hiány" van az önkormányzati vállalatoknál. Az önkormányzatok állami támogatására 781 milliárd forintot szánt az állam, ebből működtetik a teljes önkormányzati rendszert - emlékeztetett.

Pintér szerint meg kell vizsgálni, képesek-e az önkormányzati vállalatok kigazdálkodni ezt az összeget, hogy ne megint az államnak kelljen helytállnia, kisegítenie az önkormányzatokat.

Pintér szerint a legnagyobb korrupciós kísértés

A belügyminiszter beszélt arról is, hogy az önkormányzati vezetők, a polgármesterek, a képviselők vannak leginkább kitéve a korrupció kísértésének. Az önkormányzati vezetőknek nagyon nehéz nemet mondaniuk, mivel nemcsak anyagiakról van szó, hanem barátságokról, együttélésről, arról a kapcsolatrendszerről, amelyben élnek, "de tudniuk kell, hogy mindig a nem a helyes válasz" - fogalmazott.

Pintér Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy költségvetésük tervezésekor az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük saját lehetőségeiket, mert a tárca tapasztalatai szerint sokan eleve túlköltekezésre terveznek, és abban bíznak, majd az állam kisegíti őket.

ÁSZ: A vállalati szféra lobbista rendszerré vált

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában elismerte, hogy az önkormányzati vezetők nehéz helyzetben vannak, amikor saját vállalataikkal tárgyalnak, mivel a vállalati szféra támogatást kijáró, lobbista rendszerré vált, a vállalatok többsége a segélyezésre szocializálódott. Az ÁSZ-elnök azonban azt tanácsolta az önkormányzati vezetőknek, hogy saját belső ellenőrzési rendszerüket terjesszék ki vállalataikra is.

Felelős tulajdonosi joggyakorlásra van szükség - mondta. Ehhez pedig érdemi, rendszeres kontroll, beszámoltatás, belső ellenőrzés, valamint megfelelő felügyelet és ellenőrzés szükséges. Nem lehet megfeledkezni a megfelelő önköltségszámításokról, a megalapozott árképzésről, a források ehhez igazított biztosításáról, mert csak ezek után várható szabályszerű működés, fenntartható és színvonalas közszolgáltatás - mondta az ÁSZ-elnök.

Kapcsolódó:
NFM: Egyeztettünk az érdekvédelmi szervezetekkel az autópályadíjról
Elképesztő fotók arról, hogy mi folyik a magyar parlamentben
Több mint kétezer önkormányzat részesül szociális tűzifa-támogatásban
Hatszázmilliárdnyi önkormányzati adósságot vesz át az állam
Sok milliós állami pénz L. Simon cégének is
Lázár kezében landolt a Millenáris is
Állami támogatás járhat a politikusok családjának?
85 évre titkosított olajügyek Pintér Sándor tevékenységére fűzve
Portik és a vádalku?
Exkluzív: A Fidesz belügyminiszter-jelöltjének házi zsidója kitálal

Rég látott ismerőssel találkoztam a minap. „Mi van veled, nagyon elgyötörtnek látszol. Csak nem vagy beteg?” – kérdeztem aggódva. „Nem, az egészségemmel semmi bajom, csak rettenetesen szégyellem magam.

Napok óta nem tudok a gyermekeim szemébe nézni. A minap szomorúan állapítottam meg, hogy semmi komoly elképzelésük nincs a jövőjükkel kapcsolatban. Nem érdekli őket, hogy mi lesz velük, hogyan fognak élni idős napjaikban, s csak tengődnek egyik napról a másikra.

El is határoztam, hogy leülök velük egy komoly beszélgetésre! Úgy is lett, csakhogy én roppantam össze ez alatt a beszélgetés alatt.” – mondta keserűen ismerősöm…

– Te beszélsz nekünk felelős gondolkodásról, előrelátó viselkedésről? Hiszen bamba, hülyegyerek módjára hagytátok magatokat átverni a sok tolvaj politikus haramia által! Hagytátok, hogy szétlopják az országot, elherdálják a nemzeti vagyont, miközben ők sokszoros milliárdosok lettek! Rosszabbak voltatok, mint Ézsau! Még egy tál lencsét se kaptatok cserébe, s oda vetettetek mindent eléjük. A részeg fuvaros is felelősségteljesebben viselkedik, mint ti tettétek, mert az legalább nem dobja a lovak közé a gyeplőt. Ti meg ezt csináltátok. Ki hatalmazott fel titeket arra, hogy az én örökségemet, az országomat, Hazámat odavessétek a haramiák lábai elé? Hogy számoltok el a rátok bízott javakkal, ami minket illetett volna? Mit hagytatok ránk?
Nem egyebet, mint nyomort, kilátástalanságot, és mérhetetlen, visszafizethetetlen adósságot, miközben a felvett hiteleket már sokszorosan visszafizettétek? De ti még most is bedőltök az ócska hazugságoknak, mindegy, csak az a szó szerepeljen egy politikus zagyva hazudozásaiban, hogy „nemzeti”, s ti máris hasra estek előtte, éljenzitek, s úgy követitek, mint hívek a megváltót! Nem látjátok, hogy az utolsó bőrt is lenyúzzák rólatok, aztán meg majd sóval dörzsölnek be, hogy élvezzék kínotokat?

Tudod, mondta ismerősöm, úgy ültem ott, szemben a gyermekeimmel, mint aki szörnyű gyilkosságot követett el ellenük. Én öltem meg vágyaikat, életkedvüket. Én semmisítettem meg a jövőjüket, kilátásaikat, s nem, hogy nem vethetek semmit a szemükre, de még örülhetek, ha nem űznek világgá! Mert megérdemelném! Én voltam az idióta, akit úgy vertek át a gazemberek, hogy még tapsoltam is nekik.
De gyermekeim felnyitották a szememet. Ezt a rettenetes bűnt már nem tudom jóvátenni. Elkótyavetyéltem mindenüket, mert beletespedve a kommunisták által belém sulykolt felelőtlenségbe, nemtörődömségbe, rosszabbul viselkedtem, mint egy óvodás gyermek, aki a szüleitől vár minden gondoskodást!

Nos, ezért vagyok manapság ennyire siralmas állapotban. Csak azt nem értem, hogy tudnak a gyermekeim még mindig olyan jók lenni, hogy szeretnek, és féltenek? Pedig megérdemelném, hogy naponta belém rúgjanak, leköpjenek!
Ezért nem tudok a szemükbe nézni, és szörnyen szégyellem magam! Rettenetes bűntudatom van, és nem tehetek érte senkit felelőssé, mert én voltam az, aki lusta és hülye volt ahhoz, hogy alaposan a körmükre nézzen azoknak, akiket megbízott az ország vezetésével. Így lehetett a pufajkás verőlegény, a szigorúan titkos tartótiszt, a libatolvaj milliárdos, a KISZ titkár okirathamisító, meg a Soros-bérenc miniszterelnök, nem beszélve a minisztereikről!

Nézz körbe barátom, és zokogj velem! Mit tettünk?! Micsoda hatalmas bűnt követtünk el! Megérdemeljük, ha a következő generációk majdan csakis megvetéssel emlegetnek bennünket! Nem mi vagyunk itt az igazi áldozatok, hanem a gyermekeink, unokáink! Mi önként, barom módjára hajtottuk igába a fejünket. De ők vétlenek, ők igazi áldozatok, a mi felelőtlenségünk áldozatai!

Ezeket mondva szomorúan nyújtott búcsúkezet ismerősöm, s megvallom, azóta én is szörnyen érzem magam. Azt hiszem, fel sem fogjuk, mekkora bűnt követtünk el gyermekeink, unokáink ellen. Valósággal magunkkal rántottuk őket a halálos szakadékba, amibe mi saját magunk vetettük magunkat!
Újabb választások elé nézünk, de van-e még értelme bármiféle reménynek? Nem sok jóra számítok!

Az Együtt szerint nem a magyarok, hanem a kormány érdeke a fizetős autópályarender kiterjesztése. Egy megszorítás, amelyet az állampolgároknak azért kell megfizetniük, mert a kormány rosszul tervezte meg a költségvetést – reagáltak Orbán Viktor reggeli rádiónyilatkozatára.

Közleményben reagált az Együtt Orbán Viktor péntek reggeli rádiónyilatkozatára.

“A magyarokat megvédjük, a bevételeket növeljük” – idézték Orbánt. Szerintük helyesen a mondat úgy hangzana: “A magyarokat megfejjük, a bevételeket növeljük”.

Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban arról beszélt, hogy az M0-ásra és a városi elkerülő utakra kiterjesztett fizetős rendszer “jó hír, egy kis új teherrel”.

“Ez egy improvizatív büntetőadó”

A magyaroknak összerándul a gyomra, ha arról hallanak, hogy a kormány megvédi őket valamitől, mert ott a nap végén biztosan ők állják a cehet. Most is. Legyen világos: az autósoknak olyan dologért kell mostantól fizetni, amiért eddig nem kellett – írta az Együtt.

Az M0-ás elkerülő és az autópályák bevezető szakaszainak fizetőssé tétele nem az állampolgárok, hanem a kormány érdeke. Ez egy improvizatív büntetőadó, egy megszorítás, melyet a magyaroknak azért kell megfizetniük, mert a kormány rosszul tervezte meg a költségvetést. Nem az EU kényszerít minket erre – tették hozzá.

Az új útdíjterv káros az agglomerációban élőknek, hiszen számukra pluszköltséget jelent. De káros a peremkerületek lakóinak is, akiknek a kertje alatt most majd az autósok elkerülik az elkerülő utat – olvasható a közleményben.

Az Együtt felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a kiterjesztett útdíj ötletét. “Orbán Viktor pedig fejezze be, hogy hazudik és hülyének nézi a magyar polgárokat” – zárták közleményüket.
(HVG)

Bal-Rad komm: Orbánnak végre tudomásul kellene vennie: a fegyvert minden esetben ő adja ellenségei kezébe, akik viszont kéjes gyönyörrel aprítják vele apróra!

Varga Mihály tegnap elismerte: a költségvetés hiányát akarják pótolne a KITERJESZTETT ÚTADÓVAL!

Orbán erre azt krákogja, hogy jobban járnak a “zemberek”! Hát ha egyszer többet szednek el a “zemberektől” – akkor legalább ne akarja úgy beállítani a dolgot, mint egy fideszes jótéteményt!

Egyébként pedig manapság már való igaz, hogy a “Megvédjük a magyarokat…” meg a “…magyar családokat…” meg a “…magyar embereket…” hallatára már valóban ökölbe szorul a magyarok talpa, füleink peddig kettéállnak.

Ugyanakkor pedig sokszor már hahotában törnek ki a “zemberek” a hülye bizonygatásaiktól! Orbánék az adóból adományt próbálnak a szavak szintjén fabrikálni.

Ma reggel megint megtelt a magyar éter a “zorbáni” hülyeségekkel!

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/12/nem-minden-part-tamogatja-az-amerikaiak-modszereit

Nyalókakirály udvartartása a donbasszi”csendes üzemmódú” háború második napjára időzítve egy “könyvajándékkal kedveskedett” az udvar alattvalóinak. Vélhetőleg karácsonyi ajándéknak szánta a kijevi udvar ezt a száz oldalasra sikeredett, amúgy korántsem díszes kivitelezésű könyvecskét. “Egyedveszteségeink” is lehetne a címe a Donbasszban május óta kiterített kijevi latrok névsorát tartalmazó könyvecskének, amelyet megfigyelők szerint hamarosan követnie kellene (ha hasonló terjedelmű) a II: III: IV: V. VI. stb. kötetnek is, hiszen a lista úgy nagyjából “megtizedelt. Kb. csak minden tizedik Donbasszban elhullott valcmanista pribék nevét tartalmazza.

A harci történések visszafogottságáról szól a mai hajnali összefoglaló Donbasszból. Amely megjegyzi, hogy mintegy húsz alkalommal keltett zajt a valcmanista latortüzérség mára virradóan Donbassz szerte, de a háború kezdete óta először fordult elő, hogy civil halottai nem voltak a lövöldözéseknek.

Szcsasztyje – környéke a legnyugtalanabb, és a “Veszjelaja Gora” – hegy.

A Volnovaha – vidéki latortüzérség néha – néha fölriadt éjszakai szendergéséből, és úgy nagyjából kétóránkét leadott egy – egy sortüzet.

A népköztársaságiak körében új játékszenvedély kezd elterjedni. A repülőmodellezés hódít köreikben. Ügyes “ifjú szovjet mérnökök” barkácsolnak össze aprócska légijárműveket, amelyekkel a magasból fürkészik Valcman latorhordáinak mozgását.

Az általuk csak “villanysárkányoknak” nevezett játszóeszközökkel nagyszerűen elszórakozgatnak. Konstruáltak már “éjjellátó” készségeket is. Méretükből és fürgeségükből adódóan ezek a légiketyerék az idegbajt hozzák a pribékekre, mert nem tudják őket lelőni. Szemben az általuk eregetett behemót szerkezetekkel, amikről néhány perccel a fölrepítés után már le is kell mondaniuk.

Az éjszaka Vitalij Kiszeljov a Luhanszki Népi Milícia parancsnokhelyettese bejelentette: az LNR erői befejezték nehézfegyverzetük visszavonását a jelenlegi frontvonalaktól 15 km. távolságra.

Hozzátette azonban, hogy ugyanezt nem tette meg sehol Nyalókakirály latorhordája, viszont minden frontszakaszon újabb technikát vonultattak fel. Kiszeljov megjegyezte: ez önmagában véve is aggasztó, viszont amennyiben a helyzet azt indokolttá teszi, alig félóra elteltével a népköztársasági erők képesek lesznek a most visszavont nehéz harci technikai eszközeiket újrapozicionálni.

A jelentésünk begépelésével egyidőben a kilencedik “Fehér Konvoj” segélyszállító kamionjai megkezdték a belépést Donbassz területére!

https://balrad.wordpress.com/2014/12/12/donbassz-valoban-elcsendesedett-ma-reggelre/

A csípőszűréstől az allergiavizsgálaton át a fogszabályozásig egy sor olyan élethelyzet adódhat, amikor képtelenek vagyunk kivárni, hogy a gyerekünket az állami ellátásban megvizsgálják. Márpedig nagyon sokaknak nincs más: alternatíva helyben nem elérhető, a magánegészségügyi ellátás megfizethetetlen, vagy bizonyos igazolásokat csak az állami rendszerben adnak ki.

Magyarországon a gyermekegészségügyben van talán a legnagyobb területi egyenlőtlenség: egy tavalyi ombudsmani vizsgálat szerint a hátrányos helyzetű térségekben komplett kisrégiók vannak, ahol az ellátás a kiskorúak számára elérhetetlen. Ennek egyik oka a jelentős szakemberhiány, másrészt számos gyermekegészségügyi közszolgáltatás eleve csak nagyobb városokban elérhető, ahol viszont sok helyen hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra.

Nem csoda hát, hogy városi, középosztálybeli szülők akár 80-90 százaléka is inkább magánorvoshoz fordul a gyerekével, ha szükséges. Így azonban az a helyzet alakult ki, hogy a magánorvosok egy része is túlterhelt, és várólistával dolgozik – még ha az államihoz képest jóval rövidebbel is.

Ma már több olyan magánintézmény is van, ahol nemcsak szakorvosi ellátást, de 24 órás ügyeletet és háziorvosi szolgáltatást is biztosítanak. A legtöbb szülő elsőre általában az állami szolgáltatót választja, de szembesülve a várólistákkal, vagy azért, mert speciális szakellátásra van szükség, szinte azonnal vált.

Rugalmas megoldás

Zitának egy meglévő krónikus betegség miatt már a terhessége és a szülése sem volt hétköznapi. Mivel szeretett volna szoptatni, olyan orvost keresett, aki ismeri a betegségét és a gyógyszert, amit szednie kellett. „A helyi rendelőben egyik orvos sem találkozott még az enyémhez hasonló esettel. Egy ismerősünk a gyerekorvosukat ajánlotta, aki az ismerkedő beszélgetés után – kérés nélkül – utánajárt a kérdésnek, beszélt más gyerekorvosokkal, szoptatási tanácsadóval és felhívta a gasztroenterológusomat, hogy egyeztessenek.”

Bár az orvosnak van „állami” praxisa is, Zitáék körzeten kívüliek, így őket „magánban” vállalta. „Ez alkalmanként, előre egyeztetett időpontban ötezer forintba kerül, sürgősségi helyzetben 8-10 ezer forint a tarifa, úgy, hogy házhoz jön.” Az is mellette szólt, hogy nagyon rugalmas, és még a mobilját is megadta, amin bármikor, bármilyen banális kérdéssel lehet hívni, így már többször megúszták a személyes vizitet, mert az orvos telefonon elmondta, mit kell csinálnia.”

Kötelező szűrővizsgálat 8000 forintért

Amikor megszületett Boriék lánya, hazaérve a kórházból a gyerekorvos rögtön adott egy beutalót a kicsinek csípőszűrésre. Bori fel is hívta az illetékes kórházat, ahol adtak időpontot, de közölték, hogy akár több órát is várni kell majd a vizsgálatra. Mivel a 6 hetes babát ennek nem szerették volna kitenni, a védőnő tanácsára jutott el a gyerekkel egy magánorvoshoz, akitől percre pontos időpontot kapott, és nem is kellett várniuk. „Ultrahangos vizsgálat volt, mindent rendben találtak és 8000 forintot kértek. Az egész nem tartott tovább negyedóránál.”

Bori felidézett egy későbbi esetet is, amikor úgy tűnt, mintha kislánya enyhén kancsal lenne, és a szemészetre kapott beutalót, ám oda csak hat hónappal későbbi időpontot tudtak mondani. Nem akartak annyit várni. „Ajánlottak egy nagyon jó gyermek szakorvost. Felhívtam a rendelőt, ahol döbbenetes módon közölték, hogy csak két hónappal későbbre van időpont. Kértem, mondják meg őszintén, hogy az egy éves gyerekkel gond-e, ha hat hónapot várok a vizsgálattal. Azt mondták, hogy igen, mert ha valóban probléma van, minél hamarabb érdemes megkezdeni a kezelést.” Így nem vártak az államira: a vizsgálat 15 ezer forintba került, szerencsére nem volt szükség beavatkozásra. Borinak a doktornő elmondta, hogy a nagyvárosokban legalább a gyerekorvosok vagy a védőnők kiszúrják, ha probléma van, és itt magánszolgáltatók is elérhetők. Ugyanakkor számos kistelepülésen, ha látja is gyerekorvos a kicsiket, sok család olyan szegény, hogy nem tud eljutni a nagyvárosi szakrendelésre sem.

„Egyébként, amikor hazajöttünk a gyerek születése után a kórházból, kiderült, hogy a kötelező hallásvizsgálatot nem végezték el. Ezt végül sorban állás nélkül meg tudtuk oldani az állami szolgáltatónál, ahol nagyon kedvesek voltak. Ott mondta a doktornő, hogy a hallásvizsgálat az újszülött ellátásban benne van – tehát elvileg nem kellene néhány hónapos, teljesen egészsége babával orvoshoz rohangálni.”

„A Zsiguli ára”

„Barnust tavaly küldte fogszabályozásra a fogorvos. Az első vizsgálatra is három hónapot kellett várni, de az orvosok annyira leterheltek, hogy két évbe is beletelhet, amíg megkapja a fogszabályzóját. Bár az ellátás ingyenes, a készülék árának egy részét ki kell fizetni, ami nagyjából 60 ezer forint.” – mesélte a hvg.hu-nak a kisfiú apja. Ha ezt Barnusék nem szeretnék kivárni, és magánorvost keresnek, automatikusan ugrik az állami támogatás is.

Csakhogy a készülék 400 ezer forintba kerül, és nagyjából ennyit kellene előteremteni a kapcsolódó vizsgálatokra is. „Emlékszem a régi mondásra, hogy valakinek egy Zsiguli ára van a szájában. Hát, nem tudom, de 800 ezer forintból szerintem jobb autót is vehetünk.” – mondta Barnus apukája, hozzátéve, hogy ők végül megvárták a tb-térítéses készüléket.

Hónapokat kell várni egyetlen igazolásra

Fanninak sokat fájt a hasa, majd ekcémás lett, végül egy megfázást követően asztmás rohamot kapott, „befulladt”. A szülők tejfehérje-allergiára gyanakodtak. A háziorvostól kaptak is beutalót, de kiderült, hat hónapot kell várni a vizsgálatra. Közben a gyerek folyamatosan rosszul volt, amire azt a tanácsot kapták, hogy ne adjanak neki semmilyen tejterméket, mert „ennél a betegségnél úgyis ez a kezelés”. Egész véletlenül a doktornőnek volt magánrendelése, onnan utalta a gyereket egy speciális vérvizsgálatra, mindezt 10 ezer forintért.

Az orvosnő azt is elmondta, ahhoz, hogy az óvodában megkapja térítésmentesen a tejmentes menüt, szakorvosi igazolás kell, ezért ne mondják le az „állami” rendelési időpontot, mert azt csak ott tudják kiadni. A szülők beszéltek az ovi vezetőjével, aki „rendes volt”, és az igazolás beszerzéséig is kiadatta a diétás kosztot.” Ezzel szemben ismernek olyan intézetet, ahol majdnem egy évet kellett várni a vizsgálatra, addig is a szülőknek kellett megoldani a gyerek étkezését a közintézményben.

Az említett igazolás már csak azért is fontos, mert allergiás beteg gyerekek után jár az emelt összegű családi pótlék, ugyanis ezek a gyerekeknek nagyon szigorú diétát kell folytatniuk. Nem csak tejet nem ihatnak, hanem semmilyen olyan élelmiszert, ami tejet vagy tejszármazékot tartalmaz. Márpedig a helyettesítő élelmiszereknek boros ára van. Az igazolást egyébként évente kell „megújítani.”
(HVG)

Nehéz logikát találni abban, hogy olyan utakat tesznek fizetőssé, melyek célja, hogy elszívják a forgalom egy részét az (egyébként ingyenesen járható) belvárosi főutak elől, ráadásul mindezt néhány évvel a dugódíj kötelező bevezetése előtt. Végignéztük, hogy az egyes útszakaszok fizetőssé tétele kiket és hogyan érinthet, valamint megpróbáltunk logikát találni a tervezetben - kevés sikerrel.

Mi az ideológiai háttér?

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a "megyei útdíj-matricák bevezetése jelentős könnyebbséget jelent a forgalomban részt vevőknek, az M0-s autóút egy részére kiterjesztett térítési kötelezettség miatt pedig nem nő a budapesti belvárosi forgalom". Indoklása szerint az útdíjrendszer átalakítását az uniós és a hazai forrásokból épült útrendszerek egymáshoz való viszonyának rendezése kívánja meg.

A kormányszóvivő szerint mindez összefüggésben van a vasúti közlekedés és a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésével is, a kormány kiemelt célja ezekre szoktatni az embereket. Véleménye szerint a közösségi közlekedés nyújtotta lehetőségek és az összeg nagysága miatt nincs olyan aggályuk, hogy a forgalom a belvárosi utakra terelődik.

A közösségi közlekedés használatának népszerűsítése önmagában még védhetően is hangzik, a probléma csak az, hogy - ahogy ez a dugódíj problémamentes bevezetéséhez is szükséges - még jelentősen fejlesztéseken kell átesnie a közösségi közlekedésnek ahhoz, hogy az autósok tömege számára vonzó alternatíva legyen. Bár az elővárosi vasúti hálózat rengeteget fejlődött az elmúlt években (pályafelújítások, járműbeszerzések), további intézkedések tömegére van szükség. A 2014-2020 közötti európai uniós finanszírozási ciklusban óriási összegek fognak érkezni vasútfejlesztésre, ami rendkívül pozitívnak tekinthető, de nem hangzik túl logikusnak, hogy nem a fejlesztések befejezése után, hanem a megkezdése előtt drágítják az alternatívákat. Számos egyéb területen, mint a vasút városon belüli szerepének növelése, valamint a menetrendi- és tarifarendszerek közlekedési módokon átívelő összehangolása, azonban egyelőre alig történt valami.

Szintén nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár az elmúlt években óriási fejlődést láthattunk a budapesti közösségi közlekedésben, az ország és a város vezetőitől számos olyan üzenet érkezett az idén, ami arra utal, hogy ennek a trendek véget kívánnak vetni. Júniusban Lázár János jelentette be, hogy egyetlen döntéssel elkaszálta Budapest rövid és középtávú - elsősorban közlekedésfejlesztési - uniós projektjeit. Az elmúlt hetekben pedig Tarlós István akarata szerint szedték darabokra a BKK-t és váltották le vezetőjét. Az elkövetkezendő 7 évre vonatkozó, frissen megjelent uniós projektlistán pedig valóban szinte egyáltalán nem szerepel budapesti közlekedésfejlesztési projekt az elővárosi vasúti pályák megújításán kívül, így az égető beruházások, mint a 3-as metró felújítása, a kormányon múlnak. A jelenlegi intézkedés bevezetése remekül példázza, hogy milyen hatással lehet az ország közlekedésre a költségvetésben tátongó lyuk, és ha ez egy jelzés arra, hogy hasonlóan alakulna k a következő évek, sok jóra nem számíthatunk.

A képviselők szerencsére megússzák

Kapcsolódó hír, hogy a parlament igazságügyi bizottsága benyújtott egy módosítást az Országgyűlésről szóló törvényhez. A javaslat szerint módosulna a képviselők költségtérítése, a tervek szerint a képviselők a jövőben benzinkártyájukkal útdíjat is fizethetnének, de bérletet, vasúti menetjegyet is vehetnének vele.

Nem csak Budapest ihatja meg a költségvetési foltozás levét

Az NFM közleménye tartalmaz egy olyan utalást is az úthasználati feltételek országos szintű egységesítéséről, ami alapján arra is következtethetünk, hogy Budapest csak az első lesz a sorban. ("Az azonos szolgáltatási színvonalú utak használatáért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek.") Elképzelhető, hogy hamarosan a Debrecent, Győrt és más városokat elkerülő autópálya-szakaszok is fizetőssé válnak.

Kik bukhatnak nagyot?

A szabályozást különösen furcsává teszi az, hogy nem egységesen érinti az M0-ás körgyűrűt és a bevezető szakaszokat, már az alábbi térképre ránézve is jól látszik, hogy a város különböző részeit nem egyformán érinti a díjmentesség megszüntetésé, fizetős és nem fizetős "szigetüzemek" jönnek majd létre. Ez egyrészt teljes koncepciótlanságról árulkodik, másrészt annak az eredménye, hogy bizonyos gyorsforgalmi útszakaszokra olyan támogatási megállapodást kötött a kormány az unióval, hogy ott nem lehet pályadíjat szedni.

Térkép: https://mapsengine.google.com/map/embed?mid=zbRGRi1S67dM.kRfntUGN9Lt8

Feltételezve, hogy biztosan lesznek (tetemes számban) olyan autósok, akik nem lesznek hajlandóak kifizetni az új díjat - vagy elvi alapon, vagy azért, mert csak ritkán használják az említett szakaszokat - végignéztük, hogy milyen hatásai lehetnek az intézkedésnek a városi-elővárosi forgalom alakulására. Az újonnan fizetőssé váló szakaszok négy térségben helyezkednek el és ezekből háromban komoly hatással lehet az intézkedés környékbeli lakosok és arra járok tízezrei számára.

Magyarország legrégibb autópálya-szakasza, az 1964-ben (!) átadott M1-M7 bevezető, valamint az M1-es út az M0-ás csomópontjáig, illetve az M7-es az érdi lehajtóig eddig ingyenesen volt használható és komoly célforgalmat bonyolított le, mind a budaörsi bevásárló-komplexumnak, mind a környékbeli településeknek köszönhetően. A díjfizetés bevezetése esetén vélhetően jelentősen megnő majd a forgalom az egyébként sem túl gyorsan járható 1-es úton Budaörsön, a Kőérberki úton, a Balatoni úton, valamint sokak számára a szintén nagy forgalmú Budakeszi út is alternatíva lehet.

Az alternatív útvonalak jelentős része ráadásul Őrmezőnél fut össze, ahol jelenleg a csomópont nagyszabású átépítése zajlik, ráadásul a 4-es metró végállomásán a nagy kapacitású P+R parkoló kiépítése is várat magára, így a Budaörsi úton hatalmas dugókra lehet majd számítani. Budaörs esetében ráadásul a vasút sem életképes alternatíva, mivel hiába viszi be az utasokat a vonat negyedóra alatt a Déli pályaudvarba, a vasútállomás elhelyezkedése elég szerencsétlen.

Wittinghoff Tamás, Budaörs város polgármestere elsők között követelte közleményben, hogy "az agglomerációs településeken élők érdekében a kormány azonnal fejezze be még a gondolkodást is az autópályák bevezető szakaszainak és az M0-ás autóútnak a fizetőssé tételéről, amely egyszerre tisztességtelen, káros és végrehajthatatlan."

A délkeleti szektorban különösen érdekes, hogy az M5-ös bevezetője fizetőssé válna, míg az M51-es nem, úgy hogy az M51-es út úgy torkollik az M5-ösbe, hogy a környéken nincs alternatív "menekülőút", azaz más lehajtó. Az M5-ös bevezető szakaszának fizetőssé tétele jelentősen ronthatja a Szentlőrinci út csomópontjánál található Megapark bevásárló-komplexum elérhetőségét, különösen Pest és az agglomeráció déli és keleti része felől, valamint tovább növelheti a Nagykőrösi úton tapasztalható dugók méretét.

Az M0-ás délkeleti szekciója esetében is komoly problémát jelent az alternatív útvonalak hiánya. A Gyál-Vecsés út mellett a XVIII. kerületi Nemes utca-Királyhágó út, valamint más dél-pesti utak terhelése növekedhet számottevően. Szintén problémát jelent, hogy részekre szakad a Pestet körülölelő körgyűrű. Romlik a repülőtér elérhetősége, nem csak a közelben lévő agglomerációs településekről, hanem számos budapesti területről is az M0-áson keresztül érkeztek a legtöbben Ferihegyre, így növekedhet a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út és az Üllői út forgalma. Délnyugat-Budapest és Északkelet-Pest kapcsolatai is jelentősen romlanak majd, ami a városon átvezető számos úton növelheti a dugók számát.

"Azt gondolom, hogy azon közlekedők egy része, akik az M0-ás körgyűrűt napi rendszerességgel igénybe veszik akár munkahelyük megközelítéséhez, akár egyéb célból, más útvonalat keresnek majd - értve ez alatt a kisgépjármű forgalmat is. Ez azt fogja eredményezni, hogy a megnövekedett forgalom nem csupán az agglomerációs települések úthálózatán lesz érezhető, hanem a peremvárosi településeken, sőt Budapest belvárosában is" - ezt Pápai Mihály, Gyál polgármestere írta.

Az M3-as bevezetőjének fizetőssé válása a Régi Fóti utat és Rákospalotát terhelheti meg, ám a legnagyobb felháborodást az M0-ás északi szakaszának díjkötelessé tétele váltotta ki. Amellett, hogy ebben a térségben is számos kiskereskedelmi egység elérhetősége romlik majd, sokak számára rossz hír, hogy fizetőssé válik a Megyeri híd is. Ez a Szentendrei út, valamint az Árpád híd forgalmát növelheti meg jelentős mértékben - erre Óbuda fideszes polgármestere, Bús Balázs is rávilágított dühös hangvételű Facebook posztjában.

Az egyetlen szakasz, ami nem kavarhatja fel különösebben az állóvizet, az az M6-as bevezető szakasza. Ez jelenleg is viszonylag kihasználatlan, ráadásul a belváros felé igyekvőknek mind a 6-os, mind a 7-es út eddig is kényelmesebb alternatívát nyújtott a legtöbb esetben.

Természetesen lesznek olyanok is, akik nyernek az intézkedéssel. Az érintett szakaszokon közlekedő autók és buszok élvezhetik majd a kisebb forgalmat és a gyorsabb eljutást - feltéve, hogy nem alakulnak ki jelentős forgalmi dugók ott, ahol a bevezető szakaszok és az alternatív útvonalak egyesülnek.

Nézze meg, hogyan változott 10 év alatt Budapest kerületeinek és az agglomerációs települések népességszáma!

Ilyen aztán sehol a világon nincs!

Bármennyi is felháborítóan hangzik, nem teljesen egyedülálló ötlet egy városi elkerülő út fizetőssé tétele, egészen közel is találunk rá példát. Ausztriában minden gyorsforgalmi útszakasz használatáért fizetni kell, illetve hasonló a helyzet Prágában is, így a bécsi és a prágai körgyűrű is rendelkezik díjköteles szakaszokkal. (Igaz, ezekben a városokban hatékonyan működik az elővárosi vasúti hálózat.) A szlovéniai Ljubljanát elkerülő körgyűrűn 2008 óta kell matricát vásárolni, mióta a teljes szlovéniai autópálya-hálózatot fizetőssé tették.

Az írországi Dublint elkerülő M50-es autópályán például két szakaszon, egy híd és egy alagút használata esetén kell útdíjat fizetni. Bár a hivatalos indoklás szerint a híd építésének megtérülése miatt szükséges az útdíj-fizetés, az ír politikusok nem tettek ígéretet arra, hogy a megtérülés után ingyenessé teszik az autópályaszakasz használatát.

A pekingi 5-ös számú körgyűrű (a kínai fővárost több autópálya is körbeöleli) 2001 és 2003 között több szakaszban nyílt meg, teljes elkészülése után fizetős útként. A személygépkocsiknak kilométerenként fél jüant kellett fizetniük (akkoriban kevesebb mint 12 forint), aminek hatására az autósok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy elkerüljék a sztrádát. A szomszédos 4-es számú körgyűrűn órákig ültek a dugóban, csak azért, hogy elkerüljék a díjfizetést, a szellemsztrádaként emlegetett 5-ös körgyűrű pedig a tervezett kapacitás 10%-ával üzemelt. (A gyenge forgalom miatt sokan városi autóverseny-pályának használhattak.) Ezt látva a hatóságok 2004-től ingyenessé tették az autópálya használatát, aminek hatására a forgalom megnőtt, de a pekingi autósokban olyan "törést" okozott a kezdeti fizetési kényszer, hogy azóta sem alakulnak ki soha dugók a 21 milliós metropoliszt körülölelő 5-ös számú körgyűrűn.

Még távolabb is találunk példát fizetős körgyűrűkre, az ausztráli Melbourne városát keletről átölelő M3-as autópályát eredetileg ingyenesnek tervezték, Victoria állam kormánya azonban megtörve választási ígéretét, fizetős útként nyitotta meg 2008-ban.

A nemzetközi példák megléte ellenére is nehéz kijelenti, hogy az NFM intézkedése jó ötlet, hiszen a fent említett városok többségben Budapesttől igencsak eltérő lakosságszámmal és infrastruktúrával rendelkeznek.

Portfolio

Kapcsolódó:
Megszűnik az M0-s díjmentessége
Kormány: ekkora útdíjat simán kibírnak az autósok
Megdöbbentő a kormány terve - Budapesten kívül megáll az élet?
Orbán Viktor: Európa stagnál, Magyarország erősödik
Az állam szedné be a hívektől az adót

Nyugodj békében, Abu!

Netanjahu bizalmasát, a palesztinokkal folytatott korábbi tárgyalások különmegbízottját, Jichák Molhót kérte meg üzenetének átadására - jelentette a miniszterelnöki hivatal közleménye. Abbász Rámalláhban a telepes ügyekkel foglalkozó miniszter halála miatt teendő válaszlépések meghatározására összehívta a palesztin vezetők rendkívüli értekezletét. „Nyitva áll minden lehetőség” - közölte Abbász a találkozó előtt, utalva az Izraellel folytatott biztonságpolitikai együttműködés esetleges megszüntetésére. Móse Jaalon védelmi miniszter sajnálatát fejezte ki Abu Ein halála miatt, és közölte, hogy tovább folytatják a biztonsági egyeztetést a Palesztin Hatósággal, noha Dzsibril Radzsúb, a Fatah párt egyik vezető politikusa délután bejelentette palesztin részről történt beszüntetését, vagyis nincs miről tárgyalni. Megrendezett zsidó merényletről lehet szó a palesztín közvélemény szerint is.

Jaalon is megígérte, hogy a hadsereg kivizsgálja a palesztin vezető halálával végződő incidenst. „A biztonság szilárdsága mindkét oldal számára fontos, folytatjuk az egyeztetést a Palesztin Hatósággal” - mondta az izraeli védelmi miniszter. Mint ismeretes, tegnap Zijád Abu Ein egy izraeli katonákkal történt ciszjordániai összecsapás során "rosszul" lett, majd kórházba szállítása közben meghalt. Palesztin szemtanúk szerint a palesztinok és az izraeli katonák összetűzésénél belélegezte a tömeg oszlatására bevetett könnygázt és egy katona megütötte a mellkasán, de az ütést egy izraeli szemtanú tagadta. Nem is vártunk mást. Az izraeli hadsereg és a Palesztin Hatóság képviselői megállapodtak abban, hogy egy izraeli patológus is jelen lesz, amikor egy jordániai szakértő csoport a halál okának meghatározására boncolást végez. A hadsereg felajánlotta azt is, hogy palesztinok is vegyenek részt a halál körülményeit tisztázó izraeli vizsgálatban.

Hírfigyelő Szolgálat