Az előzetes, bíztató jelek ellenére mégsem ítélik el a pártok a CIA brutális kínvallatási módszereit. Volt ugyan egy arra utaló kezdeményezés, hogy a magyarországi pártok - szakítván az elmúlt 25 év hagyományával - ezügyben erkölcsi alapú döntést hozhatnak, ez a kezdeményezés azonban egyelőre ismeretlen okból meghiúsult. Az értékítélet viszont megszületett: azzal, hogy a magyarországi pártok nem ítélik el a CIA kínvallatási módszereit, hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállalnak az amerikai vallatótisztek brutalitásával és barbarizmusával. A nyugati barbarizmus elfogadása ismét visszakúszni látszik a magyar belpolitikába, mindezidáig ugyanis a pártok nem ítélték el hivatalos országgyűlési határozat formájában az amerikaiak kínvallatási módszereit.

A botrány kirobbanásakor a liberális sajtó főleg az Amerikai Egyesült Államok megítélését féltette, amihez nagy vonalakban hozzáigazodtak a mérsékelt és radikális atlantista pártok is. Némileg kilógott a sorból a Demokratikus Koalíció, ami akkor is a magyar kormányt ostorozta az emberi jogokkal, amikor javában zajlott a botrány az amerikai kínvallatásokról. Egyedül a Jobbik mutatta annak jelét, hogy az ügyben az üzleti és politikai érdeket félretéve valamiféle erkölcsi alapú határozat fog születni, ez a próbálkozás azonban egyelőre ismeretlen okból elhalt.

December 11-én Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője sajtótájékoztatón bejelentette, hogy hétfőn (azaz december 15-én) a párt határozati javaslatot nyújt be az országgyűlésnek, amiben elítélik az amerikaiak módszereit, és egyben lehetőséget adnak a többi pártnak arra, hogy közös határozatban ítéljék el a brutális kínvallatási gyakorlatot. A bejelentés általános sajtóvisszhangot váltott ki, valamint azóta is megtalálható a párt honlapján. A közös határozat azonban elmaradt, egyelőre ismeretlen okból (a Jobbik idáig nem válaszolt ezirányú megkeresésünkre). Az értékítélet helyett végül a mire hány forintot költsünk döntéssel foglalkoztak a pártok, ami hosszú távon hatással lehet hazánk nemzetközi megítélésére is.

Többletinformáció híján is annyi látható, hogy a pártvezetés meghozott egy döntést ennek a határozatjavaslatnak a benyújtásáról. Ha nem született volna meg ez a döntés, a párt szóvivője sem jelentette volna be, valamint a párt weboldalára sem kerül ki a kezdeményezés. Ezt a döntést azonban valami utólag módosította. Tehát a pártvezetés vagy valamilyen új információ alapján, vagy valamilyen külső behatásra módosította az előzetesen meghozott, sajtótájékoztatón is közölt döntését. Annak módosítását azonban nem jelentették be.

Külső szemlélőként és válasz híján egyelőre lehetetlen megítélni, hogy a beadvány "elfelejtése" az atlantisták Jobbikban működő embereinek tudható be, vagy a nemzetközi környezet alakulása miatt döntött a pártvezetés a beadvány elhalasztásáról. Mindkettőről szó lehet: a pártban határozott törésvonal húzódik azok közt, akik eltávolodnának a nyugattól, és azok közt, akik inkább hanyagolnák ezt az egész diplomáciai feszültségkeltést. Vagyis az idealista szembekerült a megélhetési politikussal; előbbi meghozott egy erkölcsi alapú döntést, utóbbi pedig az egyszerű anyagi érdek miatt elgáncsolná az erkölcsi alapú politikai döntéseket.

Létezik egy másik opció is; Oroszország ugyanis az ENSZ elé viszi az ügyet. Elképzelhető, hogy a párt(ok) nem merik önállóan cselekedve felvállalni az Amerikai Egyesült Államok elítélését. Ehelyett arra várakoznak, hogy majd szavazhassanak valamiféle, Oroszország által az ENSZ-ben beadott határozati javaslatra, ami elítéli az amerikaiakat.

Mindkét változat rosszabbnál rosszabb forgatókönyvet vetít előre. Előbbi azt jelentené, hogy a Jobbik esetében eddig tart a nyugatellenesség, elértük azt a pontot, ahol már a beépített emberek nem engedik a további radikalizálódást. Utóbbi esetben szintén egy rossz döntés született; azzal, hogy a pártok nem ítélték el közös határozatban az amerikai kínvallatási gyakorlatot, hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállalnak a CIA vallatótisztjeivel. Ha arra várnak, hogy majd egy Oroszország által beadott határozatot fognak megszavazni, az a lehető legrosszabb forgatókönyv, mert azt jelenti, hogy a magyar politikusok nem mernek független erőként, értékíteletek mentén cselekedni, ehelyett arra várakoznak, hogy hogyan lehet hozzáigazodni egy másik hatalom aktuális politikai érdekeihez.

Adott volt egy lehetőség a magyar pártok számára, hogy önálló cselekvőként lépjenek fel, és utat törjenek a térségi politikában; részben azzal, hogy szembe mernek menni az amerikai nyomásgyakorlással, részben azzal, hogy nyíltan felvállalnak egy erkölcsi alapú politikai döntést. A tétovázással azonban saját maguk ellen dolgoznak: onnantól, hogy Oroszország kiterjedtebb formában az ENSZ elé viszi az ügyet, a magyar pártok ítélete már nem erkölcsi alapú döntés, hanem egyszerű opportunizmus. Ha az erkölcsi alapú határozat elmarad, és a pártok később, opportunista alapon ítélik el a kínvallatást, az is egy erkölcsi ítélet: azt jelenti, hogy a pártok hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállaltak az USA kínvallatási gyakorlatával, - mert nem ítélték el azt, amikor még lehetőség lett volna a független véleménynyilvánításra.

Magyarország valóban erkölcsi közösséget vállalna a nyugat barbarizmusával? Aligha. A döntés elmaradása csak a pártok tétovázásának tudható be. Ez nem a magyar nép erkölcsi ítélete - ez a pártoké, akik visszaélnek a választók bizalmával, s így maguk alatt vágják a fát.

A nemzetközi ítéletre várni egyébként is egy hibás döntés. Úgy járhatunk, mint a lengyelek; az Emberi Jogok Európai Bírósága július 24-én kimondta, Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát azzal, hogy lehetővé tette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy lengyel területre szállítsanak, ott fogva tartsanak és megkínozzanak terrorizmussal gyanúsított személyeket. Lengyelországban évek óta zajlik a botrány a titkos CIA-börtönök kapcsán: a pártok azonban nem ítélték el határozottan az amerikaiak által folytatott kínzásokat, és végül Lengyelországot ítélték el azért, mert a CIA Lengyelország területén üzemeltetett titkos börtönökben kínzott külföldi állampolgárokat. Nem a lengyelek kínozták őket, hanem az amerikaiak - mégis Lengyelországot ítélték el, mert azzal, hogy nem határolódtak el, erkölcsi közösséget vállaltak az amerikai kínvallató gyakorlattal. Magyarország jelenleg ugyanezt teszi. A pártok tétováznak. Pedig a helyzet rémesen egyszerű: tudnak-e közösséget vállalni az amerikaiak kínvallatási módszerével, vagy nem? Az eddigiek alapján tudnak, és hallgatólagosan beleegyeznek annak folytatásába.

Franciaország azon döntését, hogy nem adja át az Oroszország számára gyártott Misztral helikopter-hordozó hajókat, nem lehet nyomásgyakorlásnak nevezni, inkább Franciaország geopolitikai gyengeségét mutatja - jelentette ki Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy "De Gaulle forog a sírjában".

"Részünkről senki nem fogja komolyan venni azokat a magyarázatokat, miszerint egyes feltételek nem megfelelőek a hajók átadására. Nem tartjuk ezt nyomásgyakorlásnak, ez egyszerűen Franciaország geopolitikai gyengeségét mutatja." Rogozin a Rosszija24 TV-csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "Franciaország beadta a derekát NATO-kollégái nyomásgyakorlásának. De Gaulle tábornok forog a sírjában."

A kormányfő-helyettes azt is hozzátette, hogy a francia gyártó nem tudott eleget tenni szerződésben tett vállalásainak, ami pereskedéshez vezet. "Mi továbbra is készen állunk átvenni a hajókat, de az ügyvédjeink is harckészültségben vannak. Ez nem Oroszország megbízhatóságáról, hanem Franciaország megbízhatóságáról szól."

Rogozin elmondása szerint azok az értesülések, miszerint a hajókat inkább harmadik félnek adják el, teljesen alaptalanok. "Egyszerűen gyakorlatilag kivitelezhetetlen" - mondta.

A két ország 2011-ben írta alá a szerződést a Misztral hajók gyártásáról Oroszország számára. 2015-ben már a második hajót, a "Szevasztopolt" kellene átadniuk, azonban az első hajó, a "Vlagyivosztok" első tengeri tesztelésekor Franciaország bejelentette, hogy elhalasztja az átadást az egyre komplikáltabb nemzetközi helyzet miatt.

Az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorolt a francia kormányra, majd Jens Stoltenberg NATO főtitkár az USA nyomására hivatalos ajánlatot tett Franciaországnak a hajók felvásárlására. Ebben az esetben azonban a gyártónak a NATO éves költségvetése kétszeresének megfelelő összegű jóvátételt kellene fizetnie.

Megszakadtak a minszki tárgyalások. Hónapokkal ezelőtt az első fordulót Moszkva segítségével hozták össze nagy nehezen. Ott megállapodások köttettek, azonban főleg az ukrán hadsereg, de némely esetekben a DNK katonáinak köszönhetően a fegyvernyugvás nem történt meg. Napról napra érkeztek hírek az egyre növekvő katonai nyomásról, majd az ukrán támadás Debalcevóbol kiinduló offenzívába ment át. Jelentős harci gócpontok alakultak ki Luganszktól nyugatra a városba vezető autópálya vonalán, a Debalcevóbol kiinduló offenzíva területén, amelynek célja a szénbányák elérése lett volna, valamint Donyeck városától északra Gorlovka település környékén, ahol több alkalommal zajlott tank ütközet a DNK győzelmével.

A minszki tárgyalások megszakadásának konkrét okairól még nem érkeztek hírek, csak annyi, hogy az oda érkezett és ott tárgyaló katonai vezetők nem tudtak megegyezni, valószínűleg a határvonalakról, azok ellenőrzéséről, és a visszavonulási határvonalakról. Az is kérdés, hogy Angela Merkel kijevi látogatásának lehet-e bármilyen köze a tárgyalások félbeszakadásához, mivel annyi már napvilágot látott, hogy ott a német kancellárnő újabb ígéreteket tett Kijevnek.

A tárgyalások megszakadásának azonnal érezhető következményei lettek. Tegnap reggel az ukrán hadsereg több ponton hónapok óta nem látott tüzérségi támadást hajtott végre, de nem a milícia állásai ellen, hanem lakóterületek ellen. Lőtték Donyeck városát, Gorlovkát, Luganszkot. Nagy páncélos erő hagyta el Szlavjansz térségét, és indult el Gorlovka irányába (30 harckocsi, 20 páncélozott csapatszállító, 30 teherautó, 50 grad rakétás egység, és 10 nehézrakétás szállító). Húsz önjáró löveg érkezett Luganszktól északra. Harcok robbantak ki több településen, minden esetben tüzérségi előkészítés után tankokkal támadtak a milícia állásaira. Hasonló támadást hajtottak végre a donyecki reptéren az új terminál (romjai) ellen. Bevetették az Ajdar zsoldos csapatot is, valamint az újra feltöltött 79-es légi szállítású különleges egységet is. Összességében a déli területek kivételével teljes frontos támadást hajtottak végre. A támadás elindításában nem csak Merkel, de valószínűleg Obama döntése, miszerint az Afganisztánban maradt amerikai fegyverzetet átszállítják Ukrajnába és az ukrán hadseregnek átadják - szintén közrejátszhatott.

Az amerikaiak előretörése azonban nem csak katonai téren okoz gondokat. Tegnapi napon vészriadó volt a Zaporizsnaja atomerőműben. A hírekben arról tudósítottak, hogy a veszély elmúlt, de kiszivárgott információk szerint a sugárzás 14-szer nagyobb mint a megengedett. Az alternatív sajtó szerint a probléma oka állítólag az volt, hogy a kiégett fűtőelemek helyett - mivel Oroszországból nem tudtak venni - az USA szállított fűtőelemeket, amelyek nem megfelelőek az orosz tervezésű ukrán erőművekbe. Nem-hivatalos információk szerint több blokkot hosszabb időre leállítottak, és most 40%-on működik az erőmű.