Pekingnek tanulnia kell az Egyesült Államok Oroszország ellen indított gazdasági háborújából, mert ha Moszkva elveszíti ezt a háborút, a következő célpont Kína lesz - írja a Xinhua hírügynökség elemzője. A kínai állami sajtó publicistája hangsúlyozza, Kína nem bízhat meg a Nyugatban, mert az egyik pillanatban még emberi jogokról beszélnek, a következőben már szankciókat hoznak és háborús retorikát folytatnak, ami látható volt az ukrán helyzet kapcsán is.

A Xinhua publicistája, Liu Zi-csin szerint a helyzet mostanra kicsúszott az irányítás alól, de egyértelmű, hogy az USA csak ürügyként használja az ukrán helyzetet arra, hogy térdre kényszerítse a független Oroszországot, majd ha ez gazdasági úton nem megy, katonai frontot (is) nyisson Oroszország ellen. A kínai állami sajtó szerint az Egyesült Államok ezzel a törekvéssel egyértelművé teszi, hogy nem engedi megváltoztatni vagy felszámolni azt a világrendet, amiben a nyugati hegemónia érvényesül. A közgazdász kifejtette, hogy az Egyesült Államok célja első lépésként elpusztítani Oroszországot, majd ezen keresztül megroppantani a BRICS együttműködést, azt követően pedig az amerikaiak nyíltan Kína ellen fordulnának, hogy fenntartsák az egypólusú világrendet.

A publicista szerint Kínának mindent el kell követnie, hogy Oroszország vereséget mérjen az Egyesült Államokra, mert ameddig Oroszország kitart, az amerikai terjeszkedés nem jelenthet közvetlen fenyegetést Kína számára. "Az amerikaiak nem nyugszanak, amíg meg nem büntetnek mindenkit, aki Moszkvának segít, vagy ameddig vereséget nem szenvednek." Liu Zi-csin szerint "ami veszély Oroszországnak, az figyelmeztetés Kínának". Ez fokozottan igaz a pénzügyi biztonságra, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy Oroszország célponttá vált abban a pillanatban, amint a nyugattal vetekedő piacgazdaságot tudott kiépíteni. A publicista szerint annak ellenére, hogy Kína egy zárt és stabil pénzügyi rendszerben él, le kell vonnia a következtetéseket és cselekednie kell.

A Xinhua cikke szerint Washingtonnak a jelenleg Oroszország ellen indított gazdasági támadása a legagresszívabb lépés, mióta a 70'-es években kivonták a csapatokat Vietnámból. "Az Egyesült Államok és Oroszország konfliktusa arra kényszerít minket, hogy kinyissuk a szemünket - Kína nem hihet többé a kapitalistáknak, a nyugati politikusoknak. Egy jobb világ küldötteinek mutatják magukat, de amint elalszik az éberségünk, a legrosszabb rémálmainkat valósítják meg."

Jon Hellevig, finn közgazdász szerint Barack Obama amerikai elnököt szándékosan félreinformálják az orosz gazdasági helyzettel kapcsolatban, így nincs valós képe az Oroszországban zajló gazdasági folyamatokról, emiatt hoz elhamarkodott döntéseket a szankciók terén.

Hellevig a Press TV-nek nyilatkozva elmondta, hogy az amerikai elnöknek torz képet festenek az orosz állam bevételeiről, felépítettek egy olyan illúziót, miszerint Oroszország költségvetése legnagyobb mértékben az olaj és gáz árától függ. A közgazdász szerint ez a torz kép talán igaz volt sok évvel ezelőtt, de mára már nem a szénhidrogénforrások értékesítése az orosz állam fő bevételi forrása, - egyben rámutatott, hogy 2013-ban az olaj- és gázbevételek csak a GDP 16%-át tették ki, azóta pedig jelentős szerkezeti átalakítások történtek, melynek pontos hatásai nem ismertek.

Az elemző szintén elmondta, Moszkva tavaly betiltotta a geológiai adatok külföldi vállalatoknak kiadását, így az amerikaiak arról is manipulált adatokat kaphatnak, hogy az orosz energetikai vállalatok milyen új, potenciális forrásokkal rendelkeznek. Jon Hellevig szerint a rubel árának zuhanása nem tragédia az orosz gazdaság számára, hanem az Eurázsiai Gazdasági Unió megalapítását megelőző gazdasági átrendeződés természetes következménye.

Nicolas Maduro venezuelai államfő azzal vádolja Washingtont, hogy olajháborút folytat Venezuela és Oroszország ellen, és manipulációval az olajárak hosszú távú alacsonyan tartására törekszik. "Létezik egy háborús terv Oroszország megsemmisítésére... de se Oroszország, se Venezuela nem fog engedni az agressziónak." Maduro hétfőn a Globovision TV-csatornának nyilatkozva elmondta, hogy szeptemberben még 95 dollár volt egy hordó venezuelai olaj, hétfőn pedig 48 dollár, ami szándékos manipuláció eredménye. "Ahogy Evo Morales elnök is mondta, Venezuela megsemmisítésére is történnek próbálkozások, idegen hatalmak megpróbálnak gazdasági összeomlást előidézni, hogy a politikai rendszert kedvükre megváltoztathassák." Maduro szerint, ha a gazdasági offenzíva nem ér el kellő hatást, létezik egy katonai forgatókönyv is.

Korábban Maduro azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szándékosan fokozza a palaolaj kitermelést annak érdekében, hogy túlkínálatot teremtsen a globális olajpiacon. November végén a Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (OPEC) úgy határozott, hogy az olajkitermelés szintjét változatlanul hagyja a rohamosan csökkenő olajárak ellenére is. Azt követően az olaj ára ötévi rekord alacsonyra esett. A Bloomberg azzal magyarázza a döntést, hogy az OPEC ki akarja szorítani az amerikai palaolaj érdekeltségeket a globális olajpiacról; számos palaolaj készlet kitermelése ugyanis nem gazdaságos, és a jelenlegi, alacsony árak mellett nem tartható fenn hosszú távon.

A döntést akkor Irán és Venezuela ellenezte, a két ország ugyanis nem rendelkezik elég tartalékkal ahhoz, hogy a bevételkiesést ellensúlyozza a költségvetésben. Az USA az olajárak leütésével közvetlen csapást mér a gyarmatosítandó országok állami költségvetésére.

Az amerikai haditengerészet csendes-óceáni főparancsnoksága bejelentette, hogy az Egyesült Államok rombolót küld a Jáva-tengerre. A modern csapásmérő eszközökkel felszerelt hajóra szerintük azért van szükség a Dél-kínai-tenger határán, hogy közreműködjön az AirAsia utasszállító repülőgépének felkutatásában, ami az utóbbi napokban tűnt el.

Az amerikai flotta jelenlétére természetesen nem az USA akaratából az amerikai terjeszkedés részeként, hanem az indonéziai kormány kifejezett kérésére van szükség. A szigorúan békés misszióra a 7. flotta USS Sampson rombolóját küldik, egyenesen San Diegóból.

Az AirAsia QZ8501-es járata vasárnap reggel vesztette el a kapcsolatot a légi irányítással. Az USA a civil gép eltűnésére hivatkozva azonnal katonai erőt csoportosít át a Dél-kínai tenger határára. Kíváncsian várjuk az arra vonatkozó híreket, hogy a gép felkutatását követően vissza is tér San Diegóba, - mert felmerül a gyanú, hogy az USA újabb rombolója valójában a közeljövőben várható demokráciaépítés előkészületeként érkezik a térségbe.

Ukrajna hétfőn megkezdte az elektromos áram importálását Oroszországból egy új kormányközi megállapodás keretében, amit mostanra Petro Porosenko ukrán államfő is aláírt. Az ország orosz belföldi áron és előre fizetés nélkül importálhat áramot. A megállapodás aláírását és az import megkezdését követően már túltermelés volt, és lehetővé vált a széntüzelésű erőművek tehermentesítése.

Az energiaügyi minisztérium csökkentette az erőművek számára kötelezően biztosítandó széntartalék előírt mennyiségét, de a következő napokban ez a probléma is megoldódik, mivel Ukrajna az Oroszországi Föderációtól elkezdi megkapni az első szénszállítmányokat.

Porosenko bejelentése alapján Ukrajna a katasztrófa széléről táncolt vissza azzal, hogy orosz belföldi áron juthat áramhoz. Az orosz energiapiacon az áram ára 2100 rubel 1 MW-ra, ami mintegy 688 hrivnya Ukrajna számára. Ezzel szemben az ukrán energiapiacon elérhető ár 941 hrivnya, vagyis negyedével olcsóbban kapják az áramot, mint ha a hazai energiapiacról vagy jelenleg elérhető nyugati forrásból vennének. Az energiaügyi minisztérium hivatalos közleményében is megerősítette ezeket az adatokat.

Ukrajna számára mégiscsak kifizetődőbb kelet felé építeni a gazdasági kapcsolatokat, a nyugatosítás miatt egekbe szökő villanyszámlát nem viselnék el a választók. Korábban annak lehetősége is fennállt, hogy az EU-csatlakozás miatt négyszeresére nő a gáz ára, és közel duplájára nőtt volna az áram ára is, mivel Ukrajna Oroszország megkerülésével nem tud a széntüzelésű erőművekhez szükséges nyersanyaghoz hozzájutni.

A Contra Magazin német kiadása szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank egyre inkább háttérbe szorul, mivel azok a fejlődő országok, melyeknek pénzre van szüksége, közvetlen a BRICS országokhoz fordulnak, nem pedig az IMF-hez.

Az Ázsia Bank és a BRICS közös fejlesztési bankjának megalapításával az USA globális pénzrendszerben betöltött monopolhelyzete megdőlt. "Ha olyan országok, mint Argentína vagy Venezuela nehéz helyzetbe kerülnek, előbb fordulnak közvetlen Pekinghez, mint hogy az USA előtt letérdeljenek. Köszönhetően annak, hogy Kína jelentős valutatartalékot halmozott fel, így a fejlődő országok mára dollárkölcsönt is Kínától vesznek fel."

Ugyanakkor Kína már most a világ legnagyobb befektetőjévé vált, és különösen aktív, főként az afrikai országokban. A lap szerint ennek tudható be az is, hogy Kína segítséget nyújtott Oroszországnak a rubel elleni támadás idején, így Moszkva nem kényszerült arra, hogy a nyugati országokkal szemben bármin is változtasson. Mindez a globális pénzrendszer többpólusúvá válását is jelenti.