http://www.hidfo.net.ru/2015/01/08/szaud-arabiat-destabilizalhatjak

A 19-29 éves városi fiatalok elégedettségét mérő index +2 értéket ért el az utolsó negyedévben. A megelőző félév +12 értéke után született ez az eredmény, de a korábbi mérések során is +4 volt a legalacsonyabb mért érték, 2013 utolsó negyedévében.

Az index az élet több területén vizsgálja a fiatalok elégedettségét és várakozásait. A mostani eredmény abból adódik, hogy az eddig mért legalacsonyabb érték született az önmegvalósítást, az anyagi biztonságot, az önállóságot és a lakáshoz jutást vizsgáló részindexeknél is. De általában az életükkel való elégedettség is az eddigi legalacsonyabb értékre esett vissza a fiatalok körében. Az index értékét lefelé mozdította az is, hogy a fiatalok a jövőbeli kilátásaikat értékelték negatívan.

A K&H pályakezdők jóléti index 2014. év végi alacsony értékét az eredményezte, hogy az élet különböző területeit vizsgáló kérdésekre adott válaszokban csökkent azoknak a száma, akik ugyan elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel, de javulásra számítanak. Ezzel párhuzamosan többen nyilatkoztak úgy, hogy most sem elégedettek, de nem is bíznak abban, helyzetük jobbra fordul. Az index értékének alakulásában szezonalitásnak is szerepe van: tavaly szintén a negyedik negyedévben mérték az addigi legalacsonyabb értéket, +4 pontot.

Az elmúlt a negyedévben voltak a legkevésbé elégedettek a fiatalok a lakáskörülményeikkel és az ebből való előrelépési lehetőséggel. Több mint 60 százalékuk még nem teremtette meg az önálló élethez szükséges körülményeket.

Megerősödött a munkanélküliségtől való félelem, a dolgozók 11 százaléka mondta csak azt, hogy könnyen találna magának új állást. 61 százalékuk úgy érzi, hogy a munkanélküliség nőni fog a következő évben, ezt a megelőző negyedévben csak kicsivel több, mint felük tartotta valószínűnek.

Az anyagi biztonságukat is borúsan látják a fiatalok, ez a részindex az elmúlt két évben 0 és -2 érték körül mozgott, most -4 pontra esett vissza.

„Ami a fiatalok pénzügyeit illeti, a megtakarításokkal rendelkezők száma is az eddig mért legalacsonyabb szinten van. A 30 százalékot sem éri el azok aránya, akiknek van félretett pénzük. Megfigyelhető viszont egy kisebb átrendeződés: azok között, akiknek van megtakarítása, az átlagosan félretett összeg 672.000 forint, ami a legmagasabb az elmúlt két évben, amióta a pályakezdők elégedettségét vizsgáljuk” – mondta el dBába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

„Jó hír, hogy a hitellel rendelkező 14 százalék egyre csökkenő hányadának jelent nagy megterhelést a hiteltörlesztés. Ebben a negyedévben a hitelesek 34 százaléka mondta ezt, szemben a korábbi negyedévek 50-60 százalékával” – tette hozzá Bába Ágnes.

A magyar gazdaság elmúlt egy évét a fiatalok 13 százaléka értékelte pozitívan, míg kétharmaduk inkább negatívan. 2014 elején a fiatalok majdnem fele számított arra, hogy a gazdaság helyzete egy év múlva javulni fog, arányuk az év végre 34 százalékra esett vissza.
(vgo)

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/08/washington-felelos-torokorszagban-tortent-halalesetekert

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/08/maris-nyugati-hiteleket-vesz-fel-az-import-penzugyminiszter

Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya – mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.

Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója azt mondta: nagy port vert fel, amikor a német Bundesbank 2012-ben bejelentette, hogy – engedve az eurózóna válsága miatti belpolitikai nyomásnak – a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528 tonnás készleteiből 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttat, ez a mennyiség a teljes német tartalék közel felére rúg. Németország a francia jegybankban, a Banque de France párizsi trezorjaiban tárolt összesen 374 tonna aranyát is haza akarja vitetni.

2013 júniusában aztán Németország úgy döntött, mégsem nyúl a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, ám visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek aranya – hívta fel a figyelmet Juhász Gergely.

A New York-i, londoni trezorokban lévő aranyak meglétével kapcsolatos bizonytalanságot erősíti, hogy bár a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta, nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban biztonságban vannak, néhány hete a holland jegybank mégis repatriálta az ott tárolt 122,5 tonnányi sárga nemesfémét.

Karácsony előtt két héttel pedig előbb Belgium, majd Ausztria jelentette be, hogy fontolgatja külföldön tartott aranyai hazahozatalát. Belgium még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy csökkentse adósságát. A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb részét Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjában őrzik.

Az osztrákok 2014 májusában tették közzé, auditorokat küldenek Londonba, hogy megbizonyosodjanak arról, hiánytalanul megvannak-e a Bank of Englandre bízott aranyaik, s az osztrák Trend magazin szerint erre a revízióra hamarosan sor kerül. Az osztrák jegybank, az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) könyvvizsgálói szerint ugyanis kockázatot jelent, hogy az osztrák aranytartalékok a londoni központi banknál koncentrálódnak, emiatt javasolták az OeNB-nek, hogy azt több “tároló” között terítse szét. Ausztria aranytartaléka 280 tonna, melynek csak kis része, 17 százaléka van Bécsben, 80 százaléka Londonban, 3 százaléka Svájcban található.

Magyarország adósságcsökkentési szándékkal a rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát a kilencvenes évek közepén 3 tonnára építette le, ami azóta is ezen a szinten áll.
(MTI)

Bal-Rad komm: Nem tán’ gyanút fogtak valahol valakik, hogy esetleg már nincs is aranyuk?!
Ez a nagy “aranyláz” nem lehet csak simán egy “nem zörög a haraszt…”-ügy! Vagy nagyon is az?

Aztán könnyen meglehet ám az is, hogy az aranylesők is a németekhez hasonlóan majd “belátják”: jó helyen van az ott, ahol eddig VOLT! És vetnek egy keresztet, nagy sóhajtással. Az aranyukra! Kecskére bízták a káposztát! Mindenesetre a MI fejünk nem kell hogy fájjon “aranyügyileg”! Magyarországnak legfeljebb csak aranyere van!

2010 óta 93 százalékkal nőtt az egy minimálbéres után az államkasszába befolyt összeg, miközben az érintettek csupán 14 százalékkal visznek haza többet.

2014 vége előtt két nappal sikerült aláírni a kormánynak és az érdekképviseleteknek a bérmegállapodást, melynek értelmében néhány ezer forinttal ismét emelkedik idén a minimálbér. A változás természetesen nemcsak a bruttó és nettó összegeket érinti, de az államkasszába utalt pénzeket is növeli.
szerk.: a számításainkat egy gyermektelen dolgozóra vonatkozóan készítettük el. A családi adókedvezmény csökkenti az általa befizetett adó mértékét.

Idén a 105 ezer forintos bruttó bérből

a munkavállaló szja, nyugdíj- és egészségügyi-járulék címén 36 225 forintot,
a munkaadó szociális hozzájárulási adóként és szakképzési hozzájárulásként a bruttó felett még 29 925-öt utal az államkasszába.

Ez összesen 66 150 forintot jelent, ami a 2014-es összegnél 2205 forinttal több. Ezzel szemben a minimálbéres dolgozó 2292 forint pluszt kap, csak 87 forinttal többet, mint az állam. A helyzet egyébként roppant egyszerű, hiszen akármelyik tételt (bruttót/nettót/munkavállalói adókat és járulékokat/munkavállalói járulékokat) nézzük, minden 3,4 százalékkal emelkedik 2014-hez képest.

Az adórendszer 2010 óta végrehajtott gyökeres átalakítása miatt már teljesen más, közel sem ennyire egységes képet kapunk, ha arra vagyunk kíváncsiak, “ki nyert” a minimálbér elmúlt 5 évi emelésein?

A 2010 óta eltelt időszakban a bruttó minimálbér 42 százalékkal emelkedett, vagyis 73 500-ról 105 ezerre nőtt. Az első látásra jelentős pluszból azonban nem sok maradt, hiszen a nettó mindössze 14 százalékkal növekedett. Míg 2010-ben a minimálbéresek 60 236 forintot kaptak kézhez, 2015-ben 68 775 forint “üti a markukat”. Vagyis a 31,5 ezer forintos bruttó növekedés a gyakorlatban 8500 forint pluszt jelentett. Most pedig jön a költői kérdés: hova tűnt a többi?

Az adójóváírás kivezetése lapátolta a dolgozók zsebéből az államkasszába az összeget. Igaz, ezt kompenzálandóan 2012-ben drasztikus – majdnem 20 százalékos (15 ezres) minimálbér-emelésről döntött a kormány -, ebből azonbn alig 300 forint plusz jutott a dolgozónak.

Ez az oka annak, hogy az 5 éves változásokat tekintve nem tudunk egységes képről beszélni az egyes tételek emelkedését illetően. Tehát a bruttó bér 43 százalékos növekedése “kézzel foghatóan” 14 százalékos pluszt jelentett. A bruttóból munkavállalói oldalon 173 százalékkal több pénzt vonnak el adók és járulékok formájában, mint tették azt 2010-ben (akkor a már említett adójóváírás miatt minimális adót kellett fizetni), a munkaadónak a tehernövekedés miatt 43 százalékkal kerül többe foglalkoztatnia egy minimálbérest idén, mint 5 évvel ezelőtt. Magyarán mondva jóval többet adózik a munkavállaló, jóval többet fizet a munkaadó, aminek eredménye lett az, hogy az állam is jóval több pénzhez jut a minimálbérre bejelentettek után.

Míg 2010-ben 34 212 forint ment az államkasszába egy dolgozó után (munkaadói és munkavállalói járulékok és adók címén), idén ez 66 150 forintot jelent. A növekedés 93,4 százalékos, amivel meg is válaszoltuk a kérdést: az állam lett az elmúlt évek minimálbér emeléseinek “nyertese”.

Gondolatkísérlet!

A gondolatot tovább is lehet még fűzni, ha ugyanis ezt a nominálisan 31 938 forintos pluszt felszoroznánk a minimálbérért dolgozók számával, számszerűsíthetnénk az állami “nyereséget”. Pontos adat ugyan nem áll rendelkezésre a minimálbéresek számáról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elmúlt néhány évi adóstatisztikái alapján viszont becsülhetünk egy 1-1,1 milliós létszámot. Így megközelítőleg 32-35 milliárd forint többletet jelenthetett az államkasszának a minimálbér elmúlt években végrehajtott emelése, illetve az adójóváírás kivezetése.

FONTOS azonban megjegyezni, hogy ennek az összegnek biztosan csak egy része folyik be ténylegesen az állakasszába, a többi a családi adókedvezménynek köszönhetően az érintetteknél marad. Arra vonatkozóan pedg nem rendelkezünk megközelítő adattal sem, hogy a minimálbéresek közül hányan érvényesítik a családi adókedvezményt.

A legfrissebb adat szerint 2013-ban egyébként 1,345 millióan dolgoztak a minimálbérért vagy annál kevesebbért. Ha ezt elfogadjuk 2014-es adatnak a minimálbéresekre vonatkozóan, és senki nem venne igénybe családi adókedvezményt, akkor 2,9 milliárddal többet fizethetnének az érintettek az államnak azért, mert a kormány 3500 forinttal emelte a bruttó minimálbért idén.
(mfor)

Miskolc – Szinte semmije sincs, egy zöldségtároló veremben „lakik”. Sorsával mégis elégedett.

– Én itt nagyon jól érzem magam! – bizonygatja József. – Nézzék csak meg! Négy méter hosszú, másfél méter széles. Van benne egy ágy meg egy polc. Azt használom asztalnak is. Nagyon jó ez a hely! Télen meleg, nyáron hideg. Fűteni még mínusz 10 fokban sem kell. Itt a víz még soha nem fagyott be – büszkélkedik a férfi. És talán el is hinnénk, hogy teljesen elégedett lakhelyével és sorsával, ha épp nem egy zöldségtároló vermet mutogatna nekünk szinte dicsekedve. Bökös József, ha a városra ráborul a sötétség, bemászik a föld alá, a verembe, feje fölé húzza a bejárat védelmét szolgáló vaslemezt, és nyugovóra tér.
Itt a segítség

A Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központjának utcai szociális munkásaival érkeztünk Józsefhez „vendégségbe”, a bodótetői Wass Albert utcába. József a saját telkén „lakik” vagy inkább húzza meg magát. Valamikor kis ház is állt itt, jó erős kőfalakkal, ma már csak a falakból maradt meg valami. A házat évekkel ezelőtt egy haragosa felgyújtotta. Így kényszerült József a föld alá.

A szociális munkások, László János és Csikász Árpád esti bejáráson vannak. Meglátogatják a télen is a majdnem szabad ég alatt élő hajléktalanokat. Amiben tudnak, segítenek. A kocsiból most is előkerül a jó meleg tea. József kap egy flakonnal, mellé két nagy szendvicset és ételkonzerveket: töltött káposztát, rakott káposztát, lencsefőzeléket és löncshúst. A szociális munkások téli csizmát is hoztak, ezúttal 45-öst, mert a múltkori, a 43-as kicsinek bizonyult.

– Zokni most nincs? – érdeklődik József.

– Nincs, de legközelebb hozunk – ígérik a segítők, majd azt tudakolják, pokróc van-e elég. József bólogat, hogy az van, a múltkor is kapott egyet. Árpád azért a biztonság kedvérét elővesz az autóból egy úgynevezett izolációs fóliát. József már jól tudja, mire való ez, nekünk azért elmagyarázzák: a pokrócra kell ráteríteni. Nagyon hasznos, mert bent tartja a hőt, megvédi az embert a kihűléstől, a fagyhaláltól.

Szétnézünk József telkén. Először azt hisszük, tele van szeméttel, de aztán kiderül, mindaz, amit látunk, értékes kincs. Egy kiskocsira már fel is kötözte a másnapi MÉH-be valót, műanyagból készült tárgyak mind. Kilója 20 forint. De van itt műanyag fólia, azért csak 10 forintot adnak kilónként, a vas, a vaslemez viszont már értékesebb, legtöbbet pedig az alumínium sörösdoboz ér. József azokat is gyűjti.
Egy karambol miatt

– Valamikor nem ilyen volt az életem – jegyzi meg, de hangjában nincs szomorúság, vagy a mostani sorsa miatti bánkódás. – Kamionoztam, saját kocsival, de egyszer egy német kamion belém jött. Akkor vége lett az egésznek. Nekem megsérült a lábam és a bal szemem, leszázalékoltak, a kamionom totálkáros lett. Akkor társasházban laktam a Rácz Ádám utcán, ma pedig itt, a telken. – Jó nekem itt – bizonygatja tovább. – A család? A feleségem és a 7 gyerekem Ausztriában lakik. Ők osztrákok, én meg magyar vagyok. Nem váltam el a feleségemtől, de én itt szeretek élni, ő meg ott. Hát így… – József nem tartja ezt különösnek.

Nyáron viszont készül meglátogatni őket. És a leégett házát is szeretné felépíteni.

– Úgy hívom én ezt a házat, hogy az én váram. Jövőre már abban fogok lakni. Lesz benne konyha és tűzhely is – válik egyre bizakodóbbá a hangja. Fekete kutyája ott sündörög körülöttünk. — Ő meg Péntek 13. Így hívják, Péntek 13-nak – magyarázza József.

Az emberek viszont nem hiányoznak neki. A szomszédokkal jó viszonyt ápol, az egyik asszony meleg ételt is hoz rendszeresen, a MÉH-telepen jóban van „fiúkkal”, ennyi elég is.

– Jó egyedül – állítja József.

Lehet, hogy ő a város egyik legszegényebb embere, de elégedett. A hajléktalanszállóra nem akar bemenni, neki az egyedüllét nem magány, hanem szabadság. Nappal gyűjtöget, elsétál a MÉH-be. Este pedig itt ez a jó kis verem, amit még az apja épített valamikor.

Elköszönünk. József eltűnik a sötétségben. A vaslemez jellegzetes hangja árulja csak el, „bezárta lakása ajtaját”.
(Észak)

Bal-Rad komm: “…Valamikor nem ilyen volt az életem – jegyzi meg, de hangjában nincs már szomorúság…”

-Valahol-egyelőre-talán ez a rendszer szerencséje! Az, hogy már nagyon sok ember beletőrödött, belefáradt a megpróbáltatásokba. És a RENDSZER erre alapozza létét.

ÁM A SZERENCSE FORGANDÓ! Még a politikai rendszerek esetében is!

„Nem vagyunk rasszisták vagy nácik, de a romákkal baj van, és erről beszélnünk kell.”

Ezzel a Füzessy Zoltán jobbikos szóvivőtől vett idézettel indítja az európai szélsőjobboldal előretöréséről szóló, mindenestül 131 oldalas,

Nem vagyunk nácik, de

című jelentését a Human Rights First neves amerikai-zsidó jogvédő szervezet. Mostani jelentésükben az antiszemitizmus erősödése mellett külön kiemelik azt a veszélyt, amit az európai szélsőjobboldal megerősödése a pillanatnyi geopolitikai helyzetben jelent:

az európai szélsőjobboldal kevés kivételtől eltekintve határozottan oroszbarát, mi több, a Jobbikot és a görög Arany Hajnalt Oroszország és Irán pénzelheti.

A Jobbik mellet olyan szélsőséges mozgalmakat is megemlítenek, mint a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Front, a Pax Hungarica és a Betyársereg. De arról is írnak, hogy a szélsőjobboldal előretörése mellett a hivatalos magyar politika is rossz irányba fordult:

Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt sérült a joghatalom, korlátozódott a sajtószabadság és elkezdődött a liberális demokrácia leépülése. Épp ezért a szervezet minden eddiginél komolyabb és aktívabb beavatkozást tart szükségesnek a magyar belpolitikába.

Javasolják, hogy:

• Obama dolgozzon ki programot a magyarországi antidemokratikus folyamatok megfékezésére, megfordítására.
• Ez szerintük részét kell képezze a transzatlanti együttműködés az orosz fenyegetés miatt amúgy is szükséges megerősítésének.
• Az Egyesült Államok építsen ki kommunikációs stratégiát, amivel elérheti az amúgy jellemzően az állami propagandából tájékozódó lakosságot.
• Támogassák a független médiát és a civil szervezeteket.
• Szólaljanak fel ezek zaklatása ellen.
• Javasolják az EU-nak a határozottabb fellépést a magyar jogsértések ellen.
• Kerry külügyminiszter tegye egyértelművé, hogy az USA támogatná az EU-t, ha az meg akarná rendszabályozni Magyarországot a közösségi alapelvek megsértése miatt.
• Az amerikai titkosszolgálatok derítsék fel a magyar szélsőjobboldal orosz és iráni finanszírozását.
• Az illetékes amerikai szervek tárják fel, mely magyar üzletemberek és politikai tisztviselők segítik a szélsőjobboldalt.
• Ezeket az üzleti és politikai vezetőket szigeteljék el.
• Tegyék egyértelművé, hogy Magyarország a jogállami normák és a liberális demokrácia leépítésével teljes gazdasági, politikai és stratégiai elszigetelődést kockáztat.
• Az amerikai törvényhozás pedig dolgozzon ki stratégiát az antidemokratikus trendek, például Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló elképezéseinek megfékezésére.

De nem kizárólag ostort használnának:

a jelentés szerint a szélsőjobboldal előretörésének egyik fő oka a gazdasági válság, azon belül is a fiatalok munkanélkülisége. Épp ezért olyan gazdasági programok beindítását javasolják, amelyek támogatnák a vállalkozói kultúra fejlődését, ezáltal az önfoglalkoztatást és a munkahelyteremtést. Fontosnak tartják továbbá a korrupció visszaszorítását és a gazdasági élet átláthatóbbá tételét is. A támogatási politika újragondolását már csak azért is fontosnak tartják, mert

csökkenteni kell Magyarország függőségét az orosz pénzügyi forrásoktól.

A teljes jelentést itt olvashatják angolul.

A Human Rights First

1978-ban alakult, akkor még Lawyers Comitee for Human Rights néven. A kezdetekben főleg a menedékesek problémájával foglalkoztak, 2001. szeptember 11. óta pedig főleg az alapjogok Egyesült Államokon belüli korlátozása ellen léptek fel. De hitvallásukból - „amerikai ideálok, univerzális értékek” – adódóan úgy vélik, az emberi jogok a világon mindenkit megilletnek, így az Egyesült Államoknak a világon mindenütt képviselni és védeni kell azokat. Ezért is voltak a legfőbb támogatói a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság felállításának, ami a világ bármely részén elkövetett emberiesség elleni büncselekményekben is eljárhat.

Hírfigyelő Szolgálat