Észtországban a lettek hivatalosan is hozzáláttak a történelmük gyakorlati-modern korunk követelményeinek mindenben megfelelő-hozzáigazításához.

Tegnap Tallinnban nagy rössel nekinekiugrottak a Nagy Honvédő Háború áldozatainak emléket állító “Memorial Fal” névsorának az uniós követelményeknek mindenben megfelelőbb megrenoválásához.

Alig négy óra leforgása alatt eltűnt az áldozatok listája!
Mintha nem is lettek volna! Ha meg nincsenek?-nem is voltak soha! Egyszerű mint a faék!

https://balrad.wordpress.com/2015/03/17/bontokalapaccsal-ujrairt-tortenelem/

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/17/az-amerikai-lakossag-harmada-lepeseket-tesz-kormany-megfigyelesi-programja

(MTI)

Ismét forrnak az indulatok a pécsi Pick-üzemben, ahol éppen csak le tudták szerelni a február végi sztrájkot. Most azonban nem az óriáscég alkalmazottai, hanem az azzal szerződött munkaközvetítő bérmunkásainál borult ki a bili. A gyártósor szervezésével megbízott férfi feketemunka miatt tett bejelentést a munkaügyi felügyeletnél, közben állítja: a munkaközvetítő vállalkozó néhányuknak egy fillért sem adott, míg a többieknek a bejelentett minimálbér felett, saját zsebből fizetett.

Bár február végén nagyon rövid idő alatt véget ért a Pick Zrt. pécsi húsüzemének dolgozói által szervezett sztrájk, miután némi pluszjuttatást ígért a helyszínre érkező vezérigazgató, most újabb vihar készülődik az üzemben. A főszerepben ezúttal a gyárban dolgozó bérmunkások vannak, akik a korábbi sztrájkban is komoly tényezők voltak, hiszen a munkabeszüntetés egyik oka az ő kiemelt fizetéseik miatt kialakult bérfeszültség volt. A bérmunkások most viszont a pénzük után futnak, miután többük állítása szerint az őket közvetítő Benefit Work Kft. feketén dolgoztatta a csapatot, ráadásul embertelen munkaidőkben.

A bilit a céggel kapcsolatban álló Andrási Zoltán borította ki egy héttel a sztrájk után, mivel megelégelte, hogy munkájáért – állítása szerint – 8 hónapja egy fillért sem látott. Azt mondja, bár a Pick Zrt.-vel kötött szerződéseken szerepel a neve, a Benefit-Work Kft. mégsem jelentette be őt és néhány társát a munkaügyi felügyeletnél, azaz az 50 bérmunkás közül néhányat feketén, másokat pedig nem a bejelentett minimálbéren, hanem jóval többért foglalkoztatott. A megvádolt ügyvezető teljesen máshogyan emlékszik, az igazság eldöntése az ügybe azóta bevont Munkaügyi Felügyelet feladata lenne.

Andrási és az általa szervezett mintegy 50 bérmunkás története jól mutatja, miként működik a magyar és nemzetközi húsipar, függetlenül attól, hogy multinacionális vállalatról vagy „nemzeti cégről” van-e szó.

A semmi szélén

„Engem már semmi sem érdekel, csak a tízéves gyerekem” – mondja a hvg.hu-nak Andrási Zoltán, aki azt sem tudja, hogy pár nap múlva hová és hogyan költözik családjával, miután a Pick pécsi üzemébe bérmunkásokat szervező Benefit Work Kft. nem fizeti tovább albérletét. A makói férfi neve ismerős lehet azoknak, akik követték az elmúlt években egymást követő húsipari botrányokat, ezekből ugyanis a bérmunkások szervezésével foglalkozó Andrási rendre rosszul jött ki.

A németországi hentes-botrányban sokat bukott Andrási

A férfinak ráment már a vállalkozása és a háza az iparágban uralkodó állapotokra, makói egzisztenciáját, házát elvitte a két évvel ezelőtti németországi hentes-botrány. Akkor ő volt a munkaközvetítő, akinek a német cég nem fizette ki a magyar hentesek bérét. Ők végül Andrásit perelték, ennek lett a vége az, hogy az otthonát is elárverezték, ám a jelek szerint mindig van lejjebb.

Elmondása szerint most 8 hónapnyi bérrel lógnak neki, és miután vitába keveredett az őt a cég állítása szerint nem is alkalmazó Benefit Work Kft. ügyvezetőjével, kitiltották a Pick Szeged pécsi húsüzeméből is, ahol a bérmunkások vezetőjeként dolgozott.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat

A Pick Zrt. már 2013 elején új bérrendszert dolgozott ki, megkísérelve összehangolni a dolgozók munkaerejének kihasználtságát és a fizetéseket. A piac kedvezőtlen változásai mégis arra kényszeríthették az óriáscéget, hogy eltérjenek az addigi gyakorlatuktól, miszerint csak saját alkalmazottakkal dolgoztatnak. A szövevényes történet még múlt tavasszal kezdődött, amikor a Pick Szeged pécsi húsfeldolgozó üzemében jelentősen emelték a kvótát, 3600 helyett 4200 félsertést kellett feldolgozni műszakonként. A túlterhelés miatt a munkahelyi balesetek száma is megszaporodott, állítja Bibók István, az Élelmezésipari Munkavállalók Független Szakszervezetének elnöke. Ezek után született az a megoldás, hogy megnövekedett termelési igényt a gyár bérmunkások révén elégíti ki.

A Pick Szeged a munkaerő beszerzésével egy gyulai vállalkozást, a Benefit Work Kft.-t bízta meg, amely igencsak új szereplőnek számít a piacon. A 2013 végén bejegyzett cég eredetileg üzleti tanácsadással foglalkozott, a húsfeldolgozás, -tartósítás csupán 2014 júliusában került a tevékenységi körei közé, nem sokkal azelőtt, hogy elkezdték volna a munkásokat Pécsre szállítani. A cég ügyvezetője, Bordás Tibor viszont nem ma kezdte a vállalkozást: a férfi Békés megye, azon belül is Gyula egyik legismertebb vendéglátósa, kiterjedt romániai üzleti kapcsolatokkal. Bordás neve érintőlegesen egy homályos 1997-es zsarolási ügyben is feltűnt. A legnagyobb közösségi oldalon posztolt egyik fénykép tanúsága szerint Orbán Viktorral közös szenvedélye a foci.

Hogy miért pont Bordás cégével kötött szerződést a Csányi birodalom gyöngyszeme? A szegedi gyár szakszervezeti vezetője úgy tudja, mintegy 15 hasonló profilú cég közül a korábban ilyen tevékenységgel nem is foglalkozó Bordásé bizonyult az egyedül alkalmasnak. Mindenesetre Bordás, tapasztalata nem lévén, Andrásihoz fordult.

Az immár vállalkozását, házát és lánya házát is elbukó férfinak nem volt sok választási lehetőség, főleg, hogy állítása szerint Bordás félmilliós fizetést ígért neki vezető munkavállalóként. Bordás minderre máshogyan emlékszik: elmondása szerint Andrási Zoltán jelentős összeggel tartozik neki, ezt „dolgozta le” munkaszervezőként.

Akárhogy is, Andrási feladata ebben a minőségben a gyártósor összerakása volt, ahol az általa szervezett hentesek napi 8-14 ezer forint között kerestek, heti elszámolásban. A havi szinten kézhez kapott 300 ezer forint körüli fizetés több mint kétszerese volt a Pick saját dolgozói által kapott havi bérnek, mondja a kiemelt bérekről a dolgozóktól értesült Bibók István szakszervezeti vezető, és többek között ez a bérfeszültség vezetett a pécsi gyárban február végén lezajlott sztrájkhoz. Bordás Tibor kérdésünkre először nem akart részletekbe bocsátkozni a fizetésekkel kapcsolatban, mivel véleménye szerint ezek üzleti titkok, ám később annyit mondott, hogy munkásai csak kevéssel kerestek többet a pickes dolgozóknál – minderre szerinte úgy volt lehetősége, hogy a költségei is kisebbek, mint a cégóriás Picknek.

Borítékolt csalás?

Felvetődik a kérdés, hogy miközben a Pick Szeged a dolgozói elvándorlás (a magyarországi bérekkel elégedetlen hentesek egyre nagyobb számban vállalnak munkát Nyugaton) és elégedetlenség ellenére sem emelt a béreken, hogyan érte meg az alvállalkozóként bedolgozó Benefit Worknek, hogy több mint kétszer annyit fizessen a bérmunkásoknak. Andrási szerint a magyarázat egyszerű: míg a hivatalos bérpapírok alapján a dolgozók 100 ezer forint körüli fizetést kaptak, addig ő egy kockás füzetben vezette a valódi béreket, és ezek a pénzek mentek zsebbe – Andrási verzióját több általunk megkérdezett munkás is megerősítette.

Magyar hentesek tüntetése Németországban 2013. szeptember 3-án. A kép bal oldalán Andrási Zoltán.

A kiemelt fizetésért cserébe a bérmunkások lényegében minden jogukról lemondtak, hetente hat-hét napon át nyomták 12 órában a munkát. „Azt mondták, hogy aki nem megy be vasárnap, az ki van rúgva” – emlékszik vissza egy munkás, akit táppénzt sem kapott arra az időre, amit tüdőgyulladása miatt otthon töltött. Bordás Tibor, a Benefit Work Kft. ügyvezetője állítása szerint tőlünk tudta meg, hogy Pécsett feszültségek vannak a gyárban, úgy tudta, a vezérigazgató mindent gyorsan elintézett.

Elindul a lavina?

Miközben Andrási bizalmi munkakörben dolgozott, állítása szerint a neki ígért félmilliós fizetésből egy vasat sem látott a nyolc hónap alatt, igaz, családja albérletét a Benefit Work fizette egészen a február közepi szakításig. „Amikor nincs a zsebedben ötszáz forint, és valaki megkeres, hogy azt csinálhatod, amit szeretsz, akkor persze, hogy mész”, válaszolja a makói férfi hitetlenkedő kérdésünkre, miszerint nem volt-e gyanús neki, hogy sem munkaszerződést, sem pénzt nem látott a nyolc hónap alatt.

Bár Andrási Zoltán hivatalosan sosem volt a Benefit Work Kft. dolgozója, tevékenységének nyomát rengeteg dokumentum őrzi. A bérmunkások munkaszerződésén a cég kapcsolattartójaként van feltüntetve Bordás mellett, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint ő tárgyalt a Pick Szeged képviselőivel a bérmunkásokat érintő kérdésekben, és nála gyűltek a távozó dolgozók belépőkártyái is.

A pohár végül február tizedike körül telt be, amikor Andrási azt kérte Bordástól, hogy számoljanak el egymással. Elmondása szerint ekkor derült ki számára, hogy nincs pénz, miután az ügyvezető állítása szerint a bérmunkások több mint tízmilliós hiányt termeltek. A férfi ezek után a munkaügyi felügyeleten jelentette fel a céget, de ennek sorsáról még nem kapott információt. Nem sokkal ezután a bérmunkásoknál szakadt el a cérna, miután a gyárban lezajlott sztrájk egyik mellékhatása az lett, hogy a „bérrendezés” keretében a hivatalos összegre (minimálbér) lett lecsökkentve a fizetésük egyik napról a másikra – ezután közülük többen szintén a munkaügyi felügyeletnél tettek feljelentést. „Míg korábban a pickesek akartak átjönni hozzánk, most többen közülünk próbálnak átmenni hozzájuk” – érzékelteti a helyzetet az egyik munkás, aki az egyik napról a másikra való bércsökkentés után intett be a Benefitnek.

Az utolsó zászlóshajó is elsüllyedt

A Pick Zrt. szinte az utolsó olyan húsfeldolgozó volt, ahol alkalmazottak dolgoztak, s nem a kétes munkaközvetítő cégek hozták a munkaerőt. Míg a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya arról számol be, hogy a 2014-ben ellenőrzött cégek 73 százalékánál fedtek fel munkaügyi jogsértéseket, de ezek csupán töredékében, 13 százalékában értek tetten fekete foglalkoztatást, addig a megkérdezett munkaüggyel foglalkozó jogászok szerint rendkívül sok lehet a látens feketemunka, de sem a kizsigerelt munkavállalók, sem a nehéz gazdasági helyzetben levő feldolgozók nem érdekeltek ennek felszámolásában.

„A joggal és az újsággal mehetünk a francba” – fogalmaz sommásan a már mindenben csalódott Andrási, akinek a hét végéig el kellett hagynia a Benefit által bérelt lakást – az, hogy egyáltalán eddig maradhatott, a főbérlője engedékenységén múlott. Az új kapcsolattartóval dolgozó bérmunkások pedig választás előtt állnak: lenyelik-e a hirtelen jött fizetéscsökkentést, vagy lépnek – ahogy az sejthető, utóbbi esetben semmiféle végkielégítésre, kompenzációra nem számíthatnak. Andrásiék egyik halvány reménye az, hogy a szakszervezet nyújt számukra valamiféle jogi segítséget, ám Bibók István bizonytalan: nem tudja, hogy milyen mód lehet arra, hogy a nem szakszervezeti tag bérmunkások ingyenes jogi segítséget kapjanak tőlük.

Nekik Mohács kell

Az üzem „rendes” munkásainak helyzete is bizonytalan eközben, hiszen a pécsi üzem záros időn belül feleslegessé válhat a Pick-féle mohácsi megavágóhíd üzembe állása révén. (Ennek a kormány által kiemelten támogatott beruházásnak a mellékhatásaként ment csődbe Baranya korábbi vezető húsipari cége, a Pikker Kft.) A mohácsi üzem a tervek szerint átvesz majd Pécsről dolgozókat, ám ennek pontos menete még nem ismert, mondja Bibók István.

A szakszervezeti vezető azt sem érti, hogy a cégcsoport miért nem tervez előre, miközben tudja, hogy rövid időn belül kapacitást kell növelnie; egy nagyobb mértékű bérrendezés révén rengeteg külföldön dolgozó hentest haza lehetne csábítani, és akkor a mostanihoz hasonló helyzetek sem fordulnának elő. Egyébként a Pick Szeged Zrt. szakszervezete hivatalosan is megfogalmazta aggályait a vezetőknek, ám eddig még nem kaptak választ.

A Pick mossa kezeit

A Pick Zrt.-t is megkerestük, a cég a válaszában szintén üzleti titokra hivatkozva nem árulta el azt, hogy milyen összegről és milyen tartalmú szerződést kötöttek a Benefit Work Kft.-vel. Álláspontjuk szerint a munkaközvetítő cég kereste fel a Pick Zrt.-t ajánlatával, amelyben szakképzett henteseket ígért és minőségi garanciákat vállalt.

Ahogy írják, „A Pick Szeged Zrt. a szerződésben meghatározott díjat fizeti a szolgáltatónak és nincs beleszólása abba, hogy a Benefit Work Kft. és annak munkavállalói között milyen tartalmú megállapodás áll fenn. A fizetett díj magába foglalja a kölcsönzött munkaerő teljes bérköltségét és a járulékokat, valamint a felmerülő közlekedési és szállásköltségeket”.

A Pick Szeged Zrt. azt elismerte, hogy más húsfeldolgozókhoz hasonlóan az ő számukra is gondot okoz a munkaerő külföldre vándorlása, emellett a piaci szezonalitás és termelési volumeningadozás miatt a munkaerőigény is hullámzó. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerő-kölcsönzés a napi gyakorlat részévé vált a magyar és európai húsiparban egyaránt.
(HVG)

Cáfolta a lengyel külügyminisztérium szóvivője hétfőn az orosz elnök állítását, amely szerint Lengyelországban képezték ki a kijevi Függetlenség tere, a Majdan harcosait.

Marcin Wojciechowski külügyi szóvivő a Twitteren megjelent nyilatkozatban azokra az állításokra reagált, amelyek Vlagyimir Putyin szájából hangzottak el a vasárnap vetített A Krím – A hazatérés című orosz dokumentumfilmben. “Szemernyi igazságtartalmuk sincs azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint a Majdan harcosait Lengyelországban képezték ki. Ez kizárólag a propaganda- és információs háború része” – írta a szóvivő.

A Krím elcsatolásának hétfői első évfordulója alkalmából készített dokumentumfilmben Putyin kijelentette: bár a Majdan-forradalmat mindenekelőtt az európai országok támogatták, igazából Washington irányította. Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok képezte ki “az ukrán nacionalisták” fegyveres csoportjait Nyugat-Ukrajnában, Lengyelországban és Litvániában.
(MTI)

Bal-Rad komm: Lengyel testvéreinknek természetesen semmi közük nem lehetett a Majdanhoz! Ők csak cukorkát osztogattak Kijevben. Meg kultúrkodtak. Meg csak demokráciát hirdettek. A litvánokkal együtt. Minden más ettől eltérő mondás merő hazugság, kitaláció! Aljas orosz rágalom.

Szeged – Ételt adok – Ételt kapok elnevezéssel egy hónapja működik Szegeden az utcai élelmiszergyűjtő doboz a rászorulók javára. Egy család rendszeresen kiüríti az összes benne lévő enni-valót.

Hamar híre ment a Facebookon, hogy a szegedi rókusi templom melletti ételgyűjtő dobozt egy család rendszeresen kiüríti, kifosztja. Megkérdeztük az Ételt adok – Ételt kapok nevű kezdeményezés egyik alapítóját, ő hogyan látja, valóban az igazi rászorulókhoz jut-e el az adomány.

– Sajnos tényleg így van, néha az atya el szokta őket hajkurászni – hallottuk a neve elhallgatását kérő jótevőtől. A családot sokan már név szerint ismerik a környéken.

– Csütörtökön a férjemmel jártam ott. Láttuk, hogy ülnek egy autóban, és várják, hogy kerül-e valami a dobozba. Olyan is volt, hogy a rokkantkocsis nagymama ölébe pakolták az ételt. Előfordul, hogy jól öltözött emberek hátizsákkal érkeznek, és mindent elvisznek – mesélt negatív tapasztalatairól a szegedi nő. Mindezek ellenére úgy véli, van értelme a karitatív kezdeményezésnek. Olyat is látott, hogy szakadó esőben állt az ételgyűjtőnél egy néni, akinek nagyon jól jött az ennivaló.

Tíz kiflivel, egy májkrémmel, egy tálca felvágottal és egy literes almalével felszerelkezve péntek délben mi is felkerestük a dobozt a Szent Gellért utcában. Csak némi szeletelt kenyeret találtunk a zöld fedél alatt. Miután bepakoltuk az ételeket, két idős asszony jelent meg, és megkérdezték, vihetnek-e belőle. Mondtuk: természetesen, hiszen erre találták ki. A szervezők hangsúlyozzák a már több mint 300 tagot számláló Facebook-csoportban: mindenki csak egy adagot vigyen el, hogy maradjon más rászorulóknak is.

Az egyik csoporttag így fogalmazott az internetes bejegyzésében az egy hónapja kint lévő ételgyűjtőről: „Barátságok szövődtek a láda körül, a közös cél egy irányba rendezte a tenni akarók energiáit. Nem tökéletes, amit csinálunk, valószínűleg nem is lesz az soha. Nem fogjuk ezzel megváltani a világot. A rászorulók mindig sokkal többen lesznek, mint a segítők, sajnos. Azonban ha néhány embernek, néhány gyermeknek kicsit több élelem, kicsit több gondoskodás jut – akkor már nem volt hiába a munkánk.”

Személyes megkeresések

A lapunknak nyilatkozó szervező elmondta, vannak, akik szégyellnek odamenni a dobozhoz, ezért személyes üzenetet írnak a közösségi oldalon a csoport tagjainak, így kérnek segítséget. Lakhatási problémákkal is felkeresik őket. A szervezők igyekeznek idegen nyelvű szórólapokkal is népszerűsíteni az utcai ételgyűjtő akciót.
(delmagyar.hu)

A venezuelai parlament vasárnap elfogadta a "harc az imperialista hatalmak ellen" című törvényt, ami kibővített jogkörökkel ruházza fel Nicolas Maduro elnököt az ország területi egységének védelme és a politikai stabilitás megőrzése érdekében. Az El Mundo jelentése szerint az elnök felhatalmazást kapott arra, hogy rendeleti kormányzás útján őrizze meg az ország szuverenitását, területi egységét, és hárítsa el a külföldről szervezett felforgatást.

Venezuela vezetése korábban egyeztette ezt a lépést a térségi partnerországokkal, mivel a rendeleti kormányzással Maduro nem csak saját országa, de az Egyesült Államok által potenciális gyarmatnak tekintett latin-amerikai országokat is védelmezi.

Maduro azzal indokolta a lépést, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el venezueali állampolgárokra. Vagyis a lépés nagyjából olyan feltételek mellett történt, ami Magyarország esetén is fennáll. Washington szerint Venezuelában nem elég magas szintű a demokrácia és az emberi jogok, emiatt az ország "veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra".

Az államfő december 31-ig kiszélesített jogkörrel rendelkezik, és felhatalmazása van rendeleti úton kormányozni, ami esetükben a parlament és bármiféle szavazás megkerülését jelenti. Ezzel előállt egy olyan helyzet, hogy Washington nem tudja a korrupció fokozásával akadályozni Venezuela kormányának döntéshozatalát - hiába fizetnek le ellenzéki politikusokat, az államfő rendeletet hozhat olyan kérdésekben, melyek kapcsán az idegen befolyás az állami döntéshozatal korlátozására törekszik.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/16/venezuela-tartalekba-rakja-parlamentaris-demokraciat