





A glükózszintet érzékelő tabletta az ember testét használja azonosításra, Fotó: Jonathan LeBlanc
A PayPal a beültethető, befecskendezhető vagy lenyelhető azonosítóeszközök új generációján dolgozik, hogy ezek idővel átvehessék a hagyományos jelszavak szerepét.
Jonathan LeBlanc, a PayPal globális fejlesztési igazgatója elmondta, hogy az eszközök között szerepelnek agyimplantátumok, bőrre vagy bőrbe ültethető papírvékony szilikon chipek és lenyelhető, a gyomorsav által működtetett azonosítók is.
LeBlanc szerint ezek az eszközök, az emberi testet, illetve annak különböző funkcióit, például a szívverést, a glükóz szintet vagy az erek rajzolatát kihasználva, amolyan „természetes” alternatívaként szolgálhatnak az azonosításban.
A fejlesztők úgy gondolják, hogy idővel az ilyen módszerek veszik majd át nemcsak a hagyományos jelszavak, de egyéb, egyesek szerint biztonságosabb, mások szerint disztópikus és kifejezetten nem biztonságos módszerek, mint például az ujjlenyomatok vagy a helymeghatározás alapú azonosítók szerepét.
„Amíg a hagyományos jelszavak használatban vannak, a többség mindig megmarad az „engedjbe” vagy a „jelszó123” jellegű, (könnyen megjegyezhető, így könnyen feltörhető) jelszavak mellett és a fiókjaik így mindig veszélyben lesznek,” mondta LeBlanc.
A PayPal több partnerrel is együttműködik az érleolvasáson alapuló technológiák, a szívritmus felismerő karkötők és egyéb futurisztikus technológiák bevezetésén.
Kiemelte, hogy a PayPal nem feltétlenül fogja ezeket bevezetni, de mindenképpen élen akar járni a fejlesztésben.
„Nem tudom, hogy a PayPal mit tervez a jövőre nézve, de megvizsgáljuk az új módszereket, például jelenleg az ujjlenyomat leolvasáson dolgozunk, hogy átlássuk a személyazonosítási piacot.”
„Nem tudom megjósolni, hogy melyik módszer lesz a nyertes. Beültethető, lenyelhető, injekcióval bejuttatott vagy egyéb. Az a lényeg, hogy kulturálisan mi válik elfogadottá. Ami elnyeri a tömegek tetszését… és nem akasztja ki az embereket, tehát olyasmi, ami lehet, hogy most furcsa vagy kiakasztó, de idővel elfogadottá válik, az lesz a nyertes.”
LeBlanc megemlítette azt a svéd irodaházat is, ahol a bérlők, egyelőre opcionálisan, a kezükbe ültetett mikrochippel jutnak be az épületbe és nyitják az épületen belüli ajtókat vagy működtetik az irodai fénymásolót.
Az ilyen fajta azonosítás társadalmi elfogadtatása, mint leküzdendő probléma, kísértetiesen hasonlít Regina Dugan, a Google mérnök részlegének elnökhelyettese, a DARPA korábbi program menedzsere által több fórumon is tett megjegyzéseire. Amikor egy interjúban a jelszótabletta és az elektromos tetoválás előnyeiről kérdezték az esemény moderátora megkérdezte tőle, hogy „a Google valóban mindent tud-e rólunk, akárhol vagyunk.” A műsorvezető megjegyzésére, miszerint Dugan végtére is a Google embere, tehát nyilván ismeri a választ, Dugan nevetve annyit mondott, hogy csak nyugodtan vegye be a tablettát.
Az új hitelesítési módszereket népszerűsítő cikkek nem mulasztják el megemlíteni, milyen gyenge védelmet nyújtanak a felhasználók által leggyakrabban használt jelszavak, az „123456”-tal az élen, ami vezette a 2014-es toplistát. Az új módszerek sokkal komolyabb veszélyeiről persze kevés szó esik.
Egyelőre azért még sokan gondolják tolakodónak és feleslegesnek ezeket az újításokat, de azok tábora is egyre nő, akik szerint az ilyen technológiáké a jövő. Egyesek meglepődve értesülnek arról, hogy a Biblia bizonyos próféciái több ezer évvel ezelőtt megjósolták azt, ami a szemünk előtt történik, és persze akadnak olyanok is bőven, akik kinevetik az aggodalmaskodókat, illetve azokat, akik a Bibliát idézve hívják fel a figyelmet a chipbeültetés és hasonló újítások veszélyeire.
A Jelenések könyvében olvasható próféciából (Jelenések 13:16-18) tudjuk, hogy ez lesz a társadalom feletti irányítás végső formája, ahol a rendszeren belül megszűnnek a kiskapuk és minden ember döntés elé kényszerül.
http://idokjelei.hu/2015/04/a-paypal-is-megcsippelne-az-ugyfeleket/
A globális pénzügyi stabilitásról szóló új IMF-jelentés a pénz-alkimisták kudarcának beismerése: a világ legkisebb válsága is összeomláshoz vezethet, véli a pénzügyi-elit. Megoldásuk nincsen. Mostantól azonnal életbe lép az az elv, hogy "mentse magát, aki tudja". A megtakarítóknak, az adófizetőknek, a banki ügyfeleknek fokozott riadó-készültségbe kell helyezni magukat.
A nyilvánosságtól szigorúan elzárkózva ezen a hétvégén tartotta meg az IMF és a Világbank a tavaszi ülését Washingtonban. Meglepő, hogy a tanácskozásról alig kerültek ki lényegi részletek a nyilvánosság elé. Még az olyan nagy pénzügyi média, mint a Financial Times vagy a Wall Street Journal is úgy tudósítanak, mintha a washingtoni pénzelit pusztán Görögországról tanácskozott volna.
Ez nem véletlen. Az ülés igazán fontos dokumentuma a Globális Pénzügyi Stabilitás Jelentés, amely a globális pénzügyi rendszer alkimistáinak bukásáról szóló kijózanító bizonyítvány. Az eddigi erőfeszítésekről tett jelentés, hogy megakadályozzák az összeomlást, a lehető legrosszabb bizonyítványt állítja ki magáról.
A jelentés megállapítja: a globális pénzügyi rendszerben lévő kockázatok 2014. októbere óta erősödtek és a pénzügyi rendszer olyan részeibe fészkelték be magukat, ahol egyre nehezebben ismerhetők fel és nehezebben lehet azokat leküzdeni. A fejlett gazdaságok egyrészt még inkább függenek a mindenkori jegybank politikától és egyidejűleg a globális alacsony-kamat politikájának nem kívánt mellékhatásainak szorításába kerültek . Az alacsony olajár, az erős dollárral együtt, mindenekelőtt a feltörekvő országokat helyezte nyomás alá. Ezért az pénzügyi rendszereiket ellenállóbbá kell tenni, javasolja az IMF, hogy leküzdjék a saját sebezhetőségüket.
A Görögország-válságra való szinte mániákusnak tűnő összpontosítás azt mutatja, hogy a pénzügyi rendszer globális hálózata annyira összetetté vált, hogy egy görög összeomlás az összes hivatalos állítás ellenére nagyon is veszélyezteti a globális pénzügyi rendszert. Ugyanez vonatkozik az Oroszország-válságra is. José Vinals, az IMF gazdasági igazgatója, és a jelentés egyik vezető szerzője, blogjában kifejezetten megemlíti az Oroszországban és Ukrajnában meglévő geopolitikai feszültségeket, valamint azokat is, amelyek a Közel-Keleten, Afrika részein és Görögországban is jelen vannak.
Különösen fenyegetőnek tűnik az eurózóna helyzete. Az IMF megállapítja, hogy az eurózóna bankjai egy 900 milliárd eurónyi rossz-hitelen (nem-teljesítő hitelek, NPL) ücsörögnek. Ezzel szemben az a 250 milliárd EUR, amelyet a nemzetközi hitelezők adtak Görögországnak, és amely, ha Görögország csődbe megy, elveszne, kezelhetetlen méretűnek látszik.
Az IMF számításai azt mutatják, hogy ezeknek a rossz-hiteleknek nagy része az olasz és a spanyol, valamint az ír, ciprusi és görög bankoknál van. Az Európai Központi Bank az európai bankfelügyelet átvételével és a saját tőkére vonatkozó új előírásokkal bizonyos sikereket elért. Azonban ezek az intézkedések semmiképpen sem elegendőek ahhoz, hogy a rossz-hitelek problémája megoldódjon. Ezért az IMF azt tanácsolja, hogy a bankok aktívan foglalkozzanak ezekkel a rossz-hitelekkel. Ugyanakkor az IMF azt is javasolja, hatékonyabb jogi és intézményi keretfeltételeket hozzanak létre, hogy ezek a rossz-hitelek eltűnjenek a világból.
Hogy ezek hogyan festenének, Vinals az osztrák "der Standard" lapnak adott interjújában vázolja. Ott az IMF embere támogatja az osztrák kormány kemény kiállását a Hypo Alpe Adria botránybank hitelezőivel szemben. Ez a helyzet meglepő, ha számos nemzetközi befektető, de leginkább sok német állami bank érintett az adósság moratóriumban. Milliárdos veszteségeket kénytelenek realizálni. Hogy az IMF ezt a folyamatot támogatja, azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzügyi elit az adósságprobléma megoldhatatlansága tekintetében a "Mentse magát, aki tudja"-módba kapcsolt át. Egy olyasfajta végjátékkal állunk szemben, amelyben most mindenki a másikra próbálja rákenni a vétséget, másrészt az összes résztvevő arra törekszik, hogy ne neki kelljen a felelőtlen adósságcsinálásért fizetnie.
Ebben az összefüggésben Barack Obama elnök Görögországra vonatkozó megjegyzésének is jelentősége van: Obama azt ajánlotta a görögöknek, hogy keményebben próbálják meg behajtani az adókat. Az IMF pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az adósságválság megoldása a magasabb adók lennének, mert valószínűleg ez az egyetlen kipróbált eszköz. Csak néhány hónappal ezelőtt javasolta azt az IMF, hogy minden vagyonra vessenek ki nagyjából 10 százalékos kényszerilletéket, hogy előrehaladjanak az adósság leépítésében.
Ausztrália már követi ezt a javaslatot, és elsőként vezet be adót a bankbetétekre. Ausztria , amely a bankcsőddel nyomás alá került, egy törvényt készít elő, amellyel átrendezi a betétbiztosítást. Az állam már nem vállal garanciát a banki ügyfelek betétjeiért. A bankoknak egyedül kell felelniük a megtakarításokért. Franciaország úgy döntött, hogy drasztikusan korlátozza a készpénzhasználatot, hogy megakadályozza a bankbetétek büntető kamatok elől való menekülését.
Az a gondolat, hogy a megtakarításokra és a vagyonokra kivetett adó, vagy a kényszeradó megoldaná az adósságproblémát, tovább szivárog a pénzügyi rendszeren belül. Csak néhány héttel ezelőtt írta le azt McKinsey vállalkozói tanácsadó, sok országban a pénzügyminiszter hagyományosan jelentős tanácsadója, hogy a vagyonokra kivetett kényszeradó az adósságválság megoldásának csodaszere.
Az IMF jelentés lefegyverző nyíltsággal állapítja meg azt, hogy az eddigi globális pénznyomtatásnak nincsen bármilyen hatása is a pénzügyi piacokra. Ez kitűnik a cikk elején lévő videó-interjúból is, melyet az IMF saját magával folytatott. Ebben Vinals megerősíti azt, hogy a nemzetközi pénzpiacokon likviditási problémák uralkodnak. Ez a kijelentés még azt a kérdés-feltevőt is meglepi, aki magától az IMF-től érkezett. De arra a kérdésre, hogy hova mentek a billiós összegű pénzek, amelyeket az elmúlt években a központi bankok a piacra nyomtak ki, Vinals nem tudott pozitív választ adni. Egy paradoxonról beszél, mi szerint a magas likviditás jó időkben jó, rossz időkben azonban rossz. Más szóval: ha a dolog valóban komolyra fordul, akkor a központi bankok összes kétségbeesett intézkedése hatástalan.
És még valami: a pénznyomtatásnak van még egy további, rendkívül veszélyes mellékhatása. Az IMF megjegyzi, hogy az alacsony kamatok komoly veszélyt jelentenek a biztosítási ágazatra Európában. Az életbiztosítók Európában 4,4 billió eurónyi portfólióval rendelkeznek, amelyet súlyosan veszélyeztetnek az alacsony kamatok. Az IMF hangsúlyozza, hogy ez a probléma nem egy elszigetelt jelenség a biztosítási ágazatban. Az életbiztosítások nehézségei az IMF szerint a teljes pénzügyi rendszer térhálósodása miatt más területet is megfertőzhetnek. Az IMF szerint ez a bizonyíték arra, hogy a pénzügyi rendszer kockázatai a bankoktól más intézményekhez vándoroltak. És azokat ott nem kezelték, éppen ellenkezőleg.
Az IMF számításainál és előrejelzéseinél mindig szükséges az óvatosság. Csak nemrég vált ismertté, hogy az IMF a Görögországra vonatkozó kiadott növekedési előrejelzéseit három nappal rá ismét korrigálta. Úgy tűnik, ez a korrekció a felelőse annak a pókernek, amelyet jelenleg a Trojka és Athén játszik. Egy dolog világos, hogy Görögországot nem lehet megmenteni. Ugyanakkor az is világos, hogy az eurózóna nem hagyja, hogy Görögország elbukjon. Schäuble német pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt mutatta be a parlamentben azt a tervet, mi szerint Görögország ugyan csődbe megy, azonban bennmarad az eurózónában. Ezt az ötletet a londoni City hangja, a Financial Times is magáévá tette, és azt az álláspontot képviseli, hogy legjobb lenne, ha Görögország bejelentené az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal szembeni fizetésképtelenségét. Ez viszont azt jelentené, hogy a veszteségeket az európai adófizetőknek kell majd viselniük.
Az az elképzelés, hogy az európai kormányfőknek valóban a választóik elé kellene lépniük, és be kellene vallaniuk azt, hogy a közös valuta politikai projektjével felépítették azt a rendszert, amely az ahhoz tartozó fiskális felépítmény nélkül 250 milliárd euró veszteséget termelt, számukra életidegen. Az euró-mentők megpróbálják kitolni a játékot, amíg csak lehetséges.
Látván az Ausztriában, Ausztráliában és Franciaországban példaként végrehajtott intézkedéseket, abból indulhatunk ki, hogy az elkövetkezendő hónapokban és években az adófizetők, a megtakarítók és a banki ügyfelek, átfogóan, bár valószínűleg csak fokozatosan - a kasszához kéretnek járulni. Egyedül ők azok, akik a felhalmozott adósságokat visszafizetik. Hogy ezeket az adósságokat nem maguk, hanem felelőtlen kormányaik csinálták, kifogásként nem igazán segít az embereken.
Az államnak az erőszak- és pénzmonopólium birtokában minden lehetősége megvan arra, hogy végrehajtsa a pénzügyi elnyomás mindenféle fajtáját. Az IMF-jelentés viszonylag lágy szavakkal tanácsolja azt az államnak, hogy a globális pénzügyi stabilitás érdekében mindezt gyorsan és határozottan tegye meg. A megtakarítók és betéttulajdonosok számára elérkezett az idő, hogy elgondolkodjanak azon, mihez kezdjenek a nehezen megkeresett pénzükkel. Értelmesen kell cselekedniük. Előbb vagy utóbb az összes menekülési utat elvágják. Az összeomlást a rendszer magában hordozze. És ahogy mindig az történt a történelemben: a politikai kudarcok következményeiért soha nem azok felelnek, akik a katasztrófáért felelősek.
(deutsche-wirtschafts-
Kapcsolódó:
Eurócunami söpörhet végig a Földön
Az európai zsidóság felfegyverzését követeli az Európai Unió vezetőitől egy befolyásos rabbi


Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, komoly aggodalmakat vet fel Oroszországban, hogy a napokban több száz amerikai tengerészgyalogos érkezett Ukrajnába, amit Moszkvában egy újabb határozott lépésnek tartanak abba az irányba, hogy modern amerikai fegyverzet jelenjen meg közvetlen az orosz határ mentén. A KM szóvivője szerint Kijevben egy háborús párt van kormányon, amely kifejezetten lelkesedik aziránt, hogy modern amerikai fegyverekhez jusson.
Lukasevics szerint az Ukrajnának biztosított amerikai kiképzési program magában foglalja a modern harceszközök kezelésének oktatását is, ami azt jelenti, hogy Washington a közeljövőben csapásmérő erőt akar telepíteni az ukrán-orosz határra. A KM szóvivője hangsúlyozta, az amerikai katonák ukrajnai jelenléte már önmagában a minszki megállapodás megszegését jelenti, ugyanis azt mutatja, hogy Kijev nem elkötelezett a békefolyamat mellett, hanem a háború folytatására és kiterjesztésére készül.
Lukasevics közlése szerint az Obama-adminisztráció szándékosan azon munkálkodik, hogy a békefolyamat meghiúsuljon, Washington ugyanis eleve nem támogatja a békés rendezést, mióta a térségi országok az amerikai küldöttet nem voltak hajlandók bevonni a béketárgyalásokba.
Franciaország és Oroszország tárgyalásokat folytat arról, hogy miként lehet megoldani a konfliktust a két ország között a két Mistral osztályú helikopterhordozó hajó leszállításának felfüggesztése miatt - mondta vasárnap Francois Hollande francia elnök. Az első hajó, a Vlagyivosztok leszállítása 2014 októberében lett volna esedékes. Az átadás azonban diplomáciai-katonai bonyodalom tárgya lett, amióta Hollande elnök az amerikai és a brit diplomácia nyomására az ukrán válság miatt szeptemberben felfüggesztette az átadást.
"Ez még tárgyalások témája. Éppen most folynak a tárgyalások a válság megoldására" - fogalmazott az államfő a Canal+ kereskedelmi televízióban. Hollande pénteken találkozik Jerevánban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az örmény népirtás századik évfordulójára rendezendő megemlékezésen, s az előzetes bejelentések szerint kétoldalú megbeszélést is fognak folytatni.
"Meglátjuk, hogy szóba kerül-e pénteken (a Mistral)" - mondta Hollande, de nem szolgált részletekkel a tárgyalásokról, amelyek közel fél éve terhelik a két ország közötti diplomáciai viszonyt.
Moszkva még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal két Mistral típusú francia hadihajó megrendeléséről. A két helikopterhordozó Oroszországnak történő szállításáról Szentpéterváron a francia gyártó és az orosz beszerző vállalat képviselői egyeztek meg. Az 1,2 milliárd eurós (374 milliárd forintos) ügyletről két év előkészület és alkudozás után állapodott meg Nicolas Sarkozy akkori francia államfő és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök.

Az első hajó, a Vlagyivosztok leszállítása 2014 októberében lett volna esedékes. Az átadás azonban diplomáciai-katonai bonyodalom tárgya lett, amióta Hollande elnök az amerikai és a brit diplomácia nyomására az ukrán válság miatt szeptemberben felfüggesztette az átadást. A második helikopterhordozót pedig elvileg 2015 októberben kell leszállítani Oroszországnak.
Párizs a felfüggesztés óta többször is megerősítette, hogy az átadások feltételei "nem adottak", Moszkva pedig azzal fenyegette meg Párizst, hogy nemzetközi bírósághoz fordul az ügyben. Az orosz elnök csütörtökön közölte, hogy Párizsnak vissza kell adnia a két hajó megépítésére átadott pénzt, amennyiben véglegessé válik az átadás megtagadása. "A veszteségünket meg kell téríteni" - hangsúlyozta Putyin.
Anatolij Iszajkin, a Roszoboronexport orosz állami fegyvercég vezérigazgatója korábban "körülbelül két hónapot" adott Moszkvának és Párizsnak arra, hogy "kompromisszumot keressen bíróságok bevonása nélkül". A Paris Match című francia magazin szerint Iszajkin a francia elnökség küldöttének április elején átnyújtotta a költségtérítési igényekről szóló listát arra az esetre, ha a Mistralokat végleg nem szállítja le Franciaország, s ezen a végösszeg meghaladta az egymilliárd eurót.
MTI


Waldemar Skrzypczak nyugállományú ezredes és Lengyelország volt védelmi minisztere kijelentette, hogy ő nem hajlandó támogatni Ukrajnát, és mindenkit arra buzdít, hogy bojkottálják Ukrajna katonai támogatását.
Miután Bronislaw Komorowski lengyel elnök kifejezte támogatását Ukrajna felé, a parlament megszavazott egy olyan törvényt, ami a II. világháború során aktív ukrán radikálisokat szabadságharcossá nyilvánítja, és ezzel legitimálja az őket példaképnek tekintő fegyveres csoportosulásokat. Skrzypczak most a nácizmus támogatásával vádolja Ukrajnát, és nyilatkozatában felszólította az európai vezetőket, hogy a szélsőséges mozgalmaknak állami támogatást biztosító ukrán kormánynak ne adjanak katonai támogatást. Az egyik kifogásolt szervezet az Ukrán Felszabadító Hadsereg, ami – mint Skrzypczak emlékeztetett – számos lengyel állampolgár haláláért tehető felelőssé az 1943-44 időszakban, vagyis a jelenleg is regnáló ukrán kormány lengyelek meggyilkolását legitimálja. A nyugállományú ezredes a volinyi mészárlásra hivatkozott, ahol több mint százezer lengyel állampolgár vesztette életét az ukrán radikálisoknak köszönhetően.
Skrzypczak korábban támogatta Ukrajna felfegyverzését, véleménye az ukrán kormány azon lépései hatására változott meg, mellyel legitimálják a II. világháború során elkövetett háborús bűnöket és rehabilitálják az elkövető csoportokat. Elmondása szerint a lengyel kormány jogi szempontból kell vizsgálja a kérdést, vagyis, ha Ukrajna legitimálja a lengyelek meggyilkolását és háborús bűnöket nyilvánít szabadságharcnak, fel kell hagyni a támogatásával és mindent meg kell tenni a radikális soviniszta politikát folytató kormány elmozdítása érdekében. Skrzypczak ugyanakkor hozzátette, hogy a lengyel politikusok egy része amiatt nem meri kritizálni az ukrán kormányt, mert tartanak a területi viták kiújulásától és egy újabb háború lehetőségétől.
https://hidfo2015.wordpress.com/
Ez a cikk nem egy cégnépszerűsítő írás lesz, hanem gondolkodásra, netán ébresztésre sarkaló remélhetőleg... A Counter Culture Labs egyike azon új, „csináld magad” biotechnológiai laboroknak, amelyek az utóbbi tíz évben kezdtek felbukkanni. Egy olyan biolaboratóriumról van szó, amely szembemegy a hagyományos tudományos gyakorlattal: a kaliforniai létesítmény munkatársai szabadidejükben jönnek össze a különleges létesítményben, és nem egyszerűen megismerni akarják a természetet, hanem ki kívánják cselezni annak megszokott útvonalait. A labor egyik kutatócsoportja például azon dolgozik, hogy sajtot hozzon létre mindenféle állati közreműködés nélkül. Genetikai módosítások révén olyan élesztőgombákkal kísérleteznek, amelyek egy napon a tehéntejjel egyező molekuláris összetételű anyagot fognak termelni, és ebből kívánnak a jövőben sajtot, illetve egyéb tejtermékeket gyártani.
A projekt neve Real Vegan Cheese, azaz az igazi vegán sajt, a labor „biohekker” dolgozói ugyanis olyan sajtot akarnak létrehozni, amely ugyanolyan ízű, mint a tehéntejből készült változat, de alapanyaga nem egy állatból származik. A sajt elhagyása a legnagyobb áldozat, amit egy igazi vegánnak, vagyis a vegetarianizmus egy szigorúbb válfajának követői kénytelenek meghozni, magyarázza Benjamin Rupert, a csoport egyik vegyésze, aki egy évtizede maga is vegán diétát folytat. Bár a kezdeményezés első hallásra egy kicsit furcsának, és a nem vegánok számára talán fölöslegesnek is tetszhet, a projekt sok szempontból nagyon érdekes, és nagyon hasznos információkkal szolgálhat más biotechnológiai kezdeményezések megvalósításához is. A vállalkozás ráadásul nem is kerül túlságosan sokba, hiszen a génszekvenálás és az igény szerinti DNS-szakaszok legyártása napjainkban már egészen megfizethető. Ez utóbbi ára jelenleg bázispáronként 25 centet tesz ki, ami annyira alacsony összeg, hogy puszta hobbiból is bele lehet fogni egy, a „műtej” létrehozásához hasonló projekthez.

A projekt kiváló példája annak, hogy mire számíthatunk a jövőben a saját termesztésű élelmiszerek terén. Lassan ugyanis elérkezünk abba a világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg megszűnik, és a technológia fejlődésének köszönhetően kistermelők is belekóstolhatnak a génmanipuláció rejtelmeibe, élelmiszerek egészen új osztályait hozva létre és nem az istállóban ganajászva. A labor egyik szobájában egy érdekes sertésszív úszkál egy üvegtartályban. A szervet kémiai úton gyakorlatilag minden sejtes elemétől megtisztították, így csak egy fehér váz maradt belőle. A szív Patrik D’haeseleer, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársának tulajdona, aki főállásban azzal foglalkozik, hogyan lehetne az említett váz mintájára olyan konstrukciókat létrehozni, amelyeket aztán a páciens saját sejtjeivel benépesítve mesterséges szerveket lehetne növeszteni. A szakértő elmondása szerint a Counter Culture Labs-ben olyan dolgokat nyílik lehetősége felderíteni, amikre egy állami laborban nem nyílna lehetőség. Ezzel nincs egyedül. Az elmúlt évtized során több hasonló csoport kezdte meg működését, akik tagjai közé bárki végzettségétől függetlenül bekerülhet, ha új ötletei vannak a kutatási területtel kapcsolatban. A műsajton dolgozó kutatócsapat például többek közt egy biológusból, egy bioetikusból, egy nyugdíjas pszichológusból, egy könyvelőből és egy egykori marketingesből áll össze. Utóbbi, Maria Chavez, korábban az Apple-nél dolgozott, és a sajtprojektet a számítástechnika természetes kiterjesztődésének tekinti. „Mi lehetne nagyobb dolog annál, mint saját testünk és a környezet meghekkelése?” – mondja Chavez.

A csapat nem kizárólag a tehéntejből készült sajt reprodukálásán dolgozik, hanem hasonló módszerekkel emberi sajtot is létre kívánnak hozni. Ehhez mindössze másfajta génekre van szükség, és a mesterséges anyatejnek kétségkívül rendkívül sokféle felhasználási területe lehet az újfajta, minden eddiginél jobb tápszerektől kezdve az olyan tejtermékekig, amelyeket azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak. A kezdeményezés ezen része persze több szempontból sem problémamentes. Chavez elmondása szerint jelenleg például azt vizsgálják, hogy az ilyen módon létrehozott anyatej nem vált-e ki autoimmun reakciókat. Az emberi tej mellett egy másik érdekes emlős, a narvál tejének mesterséges előállításán is dolgoznak a kutatók. A tengeri állat tápanyagokban rendkívül dús anyatejének állaga állítólag leginkább a fogkrémhez hasonlítható. És hogy miért éppen a sajt érdekli a kutatókat? A sajtkészítés mestersége egyidős az emberi civilizációval, és az egyik első példája annak, hogyan változtatta meg az ember a mikrobák manipulálása révén egy anyag állagát és egyéb jellegzetességeit. Az érdeklődést ugyanakkor, ahogy említettük, az is hajtja, hogy a kutatók némelyike vegán, és hiányolják a sajtot. Léteznek ugyan növényi alapanyagokból készült sajtutánzatok, de ezek sem ízükben, sem állagukban nem hasonlítanak a tehéntejből készült élelmiszerre. Ahogy már említettük, a projekt célja ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy néhány vegán kutató végre élvezhető sajtot készítsen magának. A kutatás anyaga bárki által hozzáférhető, így a szakértők által kikísérletezett módszerek más biotechnológiai projektek során is alkalmazhatók lehetnek. A csapat tagjai az eddigi munka során 11 olyan fehérjét azonosítottak, amely jövendőbeli sajtjuk alapját képezi majd. A következő lépést ezen fehérjék génjeinek az újraalkotása, illetve ezek élesztőgombákba való beültetése jelenti.
Mi megmaradnánk a természetes biokémiai folyamatok alakalmazása mellett és az állattartást sem cserélnénk le az istállókat szuperlaborokká alakításával. Szükség van technológiai megújulásokra, de csak a természettel összhangban....
Hernád Völgye H.H.K.

