A luhanszki frontszakaszon a Vjeszelaja Hegyről bombázta Valcman latortüzérsége egész éjjel a hatótávolságán belül lévő területeket.

Szcsasztyje latortüzérsége is működött egész éjszaka.

Donyeck és Peszki-valamint “csatolt részei” tüzérségi adok-kapok helyszíne, de inkább népköztársasági szempontból kapok. Igaz ez a donyecki repülőtérre és környékére.

Gorlovka lakói sem tudtak nyugodtan aludni mára virradóan. Gorlovkát legalább kéttucatnyi latorbelövés érte az éjszaka.

Talán szerencse a szerencsétlenségben, hogy az időjárás nem kedvez a csapatmozgásoknak. Szakad azeső, íggy aztán a latortankok és egyék készségek nem mozognak. Csak Nyalókakirály martalóchadának tábori tüzérsége ténykedik.

Sirokino környékén is voltak kissebb tűzpárbajok, de sem a latorhorda, sem a népköztársaságiak nem akarna ázkalódni.
https://balrad.wordpress.com/2015/04/21/donbassz-hirei-8/

Donbasszban egyre kevesebb helyen esik az eső, és egyre több helyen buzdulnak neki Valcman latorjai.

Mindig újabb és újabb pontokon kísérletezgetnek valami rohamfélével a népköztársaságiak állásai ellen-de jobbára csak a leltárkészlet apad, és a zsoldlista rövidül. Ezzel fordított arányban telik a dnyepropetrovszki latorparcella.

A bahmutkai szakasz ma nyolc új lakót küldött a parcellába. Ők a 29. számú blokkposztnál haraptak fűbe, ráadásul kettő darab T-64-es is kohászati alapanyaggá nemesült.

Hasonlóképpen végezte három martalóc Zselobok mellett, három pedig Novotoskovkánál.

Donyeckij mellett öt briganti adta ki a páráját. Páncélozott csapatszállítójuk nem tudott ellenállni a tankelhárító rakétagránátnak. Ezek mehetnek a mobil krematóriumba. Energiatakarékosan tudják őket elfüstöltetni. Mármint az elősült maradványaikat.

Gorlovka állandó lastortüzérségi támadás alatt volt ma. Kész csoda, hogy egyetlen városlakó sem esett áldozatul a tüzérségi tűznek.

Peszkiben kiújultak a közvetlen összecsapások. Itt három milicista megsebesült.

Veszelajanál aknavetőzgették egymást a felek.

Avgyejevkában “üzemi baleset” történt. Egy 152 mm-es latorbuff adta meg magát töltés közben. Három lator megpörkölődött-karmolódott, de túlélik a kalandot. Viszont számukra véget ért a donbasszi meló! Örökre.

Donyeck “Oktyrjabszk” kerülete is jobban örült volna, ha az égből eső hullik, de hát ma inkább latorgránátok hullottak.

Szpartak romjai és a donyecki repülőtér sem kerülte el Nyalókakirály latortüzérségének figyelmét.

Zsabicsevo délután került közel egyórás latortüzér-ostrom alá. Szerencsére itt sincsenek sebesültek vagy áldozatok.

Néhány Sirokinoban maradt bátrabb EBESZ ellenőr jelentette, hogy komoly nehézfegyber arzenált vonnak össze a ma viszonylag békés Sirokinotól nem messze a valcmanista martalócok.
Ugyanilyen értelmű jelentést tettek egyébként ugyancsak ma a donyecki repülőtér északi fertályáról.

Donyeckben ma Alekszandr Zaharcsenko arról számolt be, hogy a betervezett létszámbővítés 110 százalékra lett teljesítve. Több önkéntest egyelőre fegyverzet hiján nem tudnak fogadni, csak kiképezni tudják a jelentkezőket.
Elmondta Zaharcsenko azt is, hogy továbbra is tüzérségi csendrendelet van érvényben a milicisták számára.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/21/donbassz-ma-33/

Nem magától adta be felmondását a Péterfy Sándor utcai kórházban nővérként dolgozó Sándor Mária – legalábbis ezt állítja Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

– A korábban megjelent hírekkel ellentétben Sándor Mária nem önszántából adta be felmondását a kórház vezetőinek, hanem kikényszerítették belőle a nyilatkozatot – állítja Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

– Mária nagyon szeretne továbbra is a kórházban dolgozni, persze csak akkor, ha végre az egész egészségügyben tiszta viszonyok teremtődnek – szögezi le a FESZ vezetője.

Mint ismeretes: Sándor Mária először a Házon kívül című mű­sorban beszélt, a nővérek túlterheltségéről és az elmaradt túlórák kifizetéséről. Ezt a kórház igazgatója cáfolta, de a nővérek mutattak róla papírokat. A riport óriási visszhangot váltott ki, több nővér jelezte, hogy hasonló gondokkal küzd. A minisztérium vizsgálatot indított, de mindent rendben találtak. Mária viszont nem hagyta magát, szombaton fekete ruhában akart dolgozni, ezt azonban nem engedték neki.

Az ápolási igazgató felszólította: vagy felveszi a kórház által biztosított formaruhát, vagy távozik a kórházból. Az ápolónő nem volt hajlandó átöltözni, inkább aláírta felmondólevelét. Akciójához azóta rengetegen csatlakoztak, az ország egész területén vettek fel munkaruhaként fekete felsőt, orvosok és nővérek egy­aránt.

Az akció hatására Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az ATV-ben elismerte: több kórházban is vannak elmaradások a túlórabérekkel, de egyeztetnek ezek kifizetéséről.

– A tét nem csak a bérrendezés, hanem az egészségügy teljes átalakulása. Nagy dobásra készülünk, erről azonban csak később kívánok többet elmondani – fogalmaz titokzatosan a szakszervezeti vezető.

Sándor Mária akciójához az ország egész területéről csatlakoztak

K. Mária: Én „csak” egy beteg ember vagyok. Nektek (is) köszönhetem, hogy élek. Nektek köszönhetem, hogy lányom felépült egy szörnyű balesetből, 4 hónapig ápoltátok. Én mellettetek állok, mert megtapasztaltam, hogy milyen emberfeletti munkát végeztek.

K. Krisztina: Szívem szerint Máriának utalnám az éves tagdíj összegét. Ő kiállt ÉRTÜNK még saját kárára is!!!!

Katalin: A Péterfy Toxikológián dolgozom és s minap több kollegámmal együtt fekete pólóban dolgoztunk,melyről fotót is készítettünk és kiposztoltuk jelezve ezzel hogy mi is támogatjuk a „mozgalmat”. Délután jött az ukáz hogy vegyük le a képeket a facebook-ról. Nekem eszembe sem jutott eleget tenni a kérésnek.

Ha az internet legnagyobb keresője, a google nem azt írná, amit beprogramoztak neki, hanem az igazat, akkor a „nővér” keresőszóra azt adná ki: természetes személy, aki egy koszos folyosón éhbérért gürcöl, és bármerre fordul, csak szitkokat kap.

Olyan elszánt munkás, aki mások testnedvétől lucskosan megy haza, hogy másnap megint felkeljen reggel fél ötkor, és visszamenjen ugyanoda, ahol előző nap bemocskolták a ruháját és a lelkét is. Tűr, mert elhivatott, tűr, mert ha ő nem tűrne, akkor egész egyszerűen nem lenne egészségügyi ellátó rendszer.

Akkor is dolgozni megy, ha hónapokig nem fizetik ki a munkájáért járó megalázó bérét. Tiltakozni is csak úgy tud, hogy közben végzi a munkáját.

Egy nővér feketébe öltözött, hogy így hívja fel a figyelmet arra, hogy a túlóráit nem fizetik ki. Nem engedték feketében dolgozni, ezért inkább felmondott. Most tömegesen csatlakoznak hozzá az ápolók, egyre többen öltenek gyászruhát.

Szurkolok nekik! Ha elég sokan lesznek, talán feltűnik a döntéshozóknak, hogy hamarosan az ölükbe borulhat a feketeleves…
(Bors)

Bal-Rad komm: Ez a Sándor Mária nevű nővér-és még szerencsére jónéhány kolleginája és kollégája-nem mentek Nyugatra! Ők itt maradtak Magyarországon, MAGYAR betegeket ápolni. Megalázó fizetségért, (amit kapnak-HA KAPJÁK) mert az csak fizetség!-és megalázóan alacsony! Megbecsülés pedig sehol.

Ebben az országban néhány jött-ment senkiházi bitang milliárdos összeget gyűr zsebre-HAVONTA! Ellopták, élhetelenné tették az országot. Ezért még ki is tüntetgeti egymást ez a néhány akasztófavirág. Akik lopáson kívül mást életükben még nem csináltak.

És Sándor Mária-valamint idehaza maradt társai-RÁJUK SZAVAZNAK! Újra és újra! Ők, akik még megannyi nélkülözés és megaláztatás dacára is vállalják az “egészségügynek” nevezett kupleráj (talán megbocsájtják a kifejezés) múködtetését. Egzisztenciális, fizikai fenyegetettségben, és politikai presszió alatt!

Ez a Sándor Mária nem egy vénlány! Ő valószínűleg már nem emlékszik a szocializmus korszakára! Annak a korszaknak az egészségügyének az állapotaira, a benne dolgozók megbecsültségére! AMIT PERSZE KELLŐEN SOHA NEM LEHET MEGBECSÜLNI!

VEGYE CSAK FEL NYUGODTAN A FEKETE RUHÁT! A KOLLEGÁI IS!

Mert gyász van itt! Egy egész országot kell gyászolni!

A nép pedig-az Istenadta-tűzze ki azt a gyásszalagot szolidaritásból! Álljunk ki a Sándor Máriák mellett! Álljunk ki magunk mellett!

Végre egy “legény” a gáton!

A “Nővér feketében ápolónődivatot” megteremtő Sándor Mária meglehet nem csak stylistként állná meg a helyét. A Péterfy Sándor utcai kórház nővére a bátor kiállásával “robbantott”! Tettével és nyilatkozataival VÉGRE KIÁLLT EGY “LEGÉNY” A GÁTRA! És lőne: követői lettek. Nem is kevesen. Olyannyira nem, hogy mozgalommá terebélyesedett Mária nővér jogos fölháborodása.

Fekete ruhás tüntetési hullám indult el a hétvégén, amely a következő szombaton és vasárnap is folytatódik. Erre már a “szagszervezetek” is megrendültek! Erre már lépniük lellett, hiszen egy ilyen magánakcióból kikerekedő mozgalom még aláásná tekintélyüket. Úgyhogy a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is támogatja azt a szolidaritási mozgalmat, amelynek keretében több egészségügyi intézményben is „gyásztrikót” húztak az ápolók.

Kiss László, a FESZ elnöke elmondta, az akciót szombaton utcai demonstrációval folytatják. A fővárosban lévő Normafához hívnak mindenkit délelőtt tízre egy fekete ruhás sétára. Hangsúlyozta: a múlt vasárnapi akció, illetve ez a mostani szombati sem a Péterfyről, hanem az egészségügyben dolgozók tarthatatlan helyzetéről szól. (Az mondjuk külön téma lehetne, hogy a “szagszervezetek” eleddig miért nem buzgólkodtak érdekképviseletileg?)

A Facebook közösségi portálon egyre szaporodnak a fekete ruhás akciót népszerűsítő csoportok, s mind több fotó kerül fel különböző egészségügyi intézményekből. A képeken fekete pólót vagy gyászszalagot viselő szakdolgozók láthatók.

Sándor Mária-sajnos napjainkban ritkaságszámba menő-akciója óhatatlanul is fölveti a kérdést: biztos hogy a magyarországi munkavállalói érdekképviseletek irányítása jó kezekben van? A magyarországi szakszervezetek tényleg azt csinálják ami a feladatuk lenne?

Azt az ügy kapcsán megállapíthatjuk: Végre akadt egy férfi az egészségügyben!-AZ IS NŐ!

https://balrad.wordpress.com/2015/04/21/vegre-egy-legeny-a-gaton/

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba “érdemli ki”, aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

Nagy brókerbotrányok a rendszerváltás óta

Az alábbiakban a 90-es évek eleje óta történt legnagyobb és legemlékezetesebb pénzügyi botrányokat foglaltuk össze röviden, kitérve a csalások módjára, az okozott károk mértékére, valamint a kártalanítás és a felelősségre vonás kérdésére. A botrányok legtöbbjénél klasszikus piramisjátékot űztek a tulajdonosok, akik egy idő után már nem tudták kifizetni az első belépők magas kamatait sem, így a rendszer elkerülhetetlenül összeomlott. Az emberek pedig futhattak a pénzük után. A cikk végén arról is szó esik, hogy meglátásunk szerint ki “érdemli ki” az elmúlt 25 év legnagyobb pénzügyi csalója címet Magyarországon.

Tribuszerné

A rendszerváltást követő első komoly sokk, mely a pénzügyi piacot megrázta, ehhez a névhez köthető. Tribuszer Zoltánné 1991-ben kezdett saját pénzgyűjtő tevékenységbe, az ügyfelektől kölcsön kapott pénzekre eleinte havi 20-50 százalékos! kamatot fizetett. Ahogy egyre több ember bízta rá pénze kezelését, Tribuszerné létrehozott két, önmagát befektetésszervezőként hirdető céget, a Tribu Bt.-t, illetve a T és KG Kft.-t. Ezek a társaságok is a banki kamat többszörösét ígérték az ügyfeleknek. A Bankfelügyelet 1994-ben tett feljelentést az említett cégek ellen, a rendőrség pedig csalás gyanújával vizsgálatot indított.

Ezek alapján kiderült, hogy ezek a cégek piramisjátékot folytattak, addigra viszont a 14 ezer károsult ügyfél pénzének alig 23 százaléka volt meg, az okozott kár értéke pedig elérte a 2,5 milliárd forintot. Tribuszernét és két társát elítélték, az asszony azonban nem vonult be a börtönbe. A rendőrök 1999-ben fogták el. Tribuszerné 2005-ben szabadult, majd ezt követően ismét pilótajáték szervezésébe fogott, 2008-2011 között újabb embereket károsított meg. Idén februárban jogerősen 4 év 6 hónap börtönre ítélték.

Lupis Brókerház

A Lupis-botrány 1994-ben robbant ki, az alapítóról, Lupis Józsefről ugyanis kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőket. Az első magántulajdonban lévő brókercég alapítójának a 90-es évek elején adott megbízást több költségvetési intézmény is (pl. MÁV, Belügyminisztérium), hogy pénzeiket befektesse. A brókercég többségében olyan állampapírokat adott el ügyfeleinek, melyek soha nem is voltak a tulajdonában, ennek leplezése érdekében letéti igazolásokat hamisított. Lupis azzal számolt, hogy a vállalkozásainak tulajdonában lévő ingatlanok megfelelő fedezetet adnak majd. Várakozásai nem igazolódtak be, az általa okozott károk összességében mintegy 3 milliárd forintra rúgtak, ennek azonban nagy része később megtérült. Lupis József büntetése végül 6 év börtön és teljes vagyonelkobzás lett.

Globex Holding

Az 1989-ben alapított Globex Holding felszámolási eljárása 1998. november 26-án kezdődött, és 2011. december 7-én fejeződött be (13 év!). A botrányt Sopron polgármestere robbantotta ki, amikor nyilvánosságra hozta, hogy eltűntek az önkormányzat több mint 3 milliárd forintot érő részvényei, amelyeket a testület a brókercégére bízott. Ezt követően egymás után derült fény a cég adósságaira, amelyek az alatt a néhány év alatt keletkeztek, amikor háborítatlanul garázdálkodhatott a pénzpiacokon.

A társaság alapvetően olyan ingatlanvállalkozás volt, amelyik kizárólag extrém drága helyeken épített kategórián felüli luxuslakásokat, amiket csak és kizárólag készpénzért értékesített. Ehhez a finanszírozást egyrészt bankoktól, másrészt – egy idő múlva – befektetési jegyek révén a lakosságtól szerezte. A forrásgyűjtő cég kiugróan magas kamatot kínált a befektetésekre, a Globex 1998 és a Globex 2000 kötvényre 32 és 36 %-ot. A csőd elkerülhetetlen volt: a beruházásokat hitelből fizették, és az önkormányzatoktól kezelésre átvett részvények után sem fizettek, felélték a kisbefektetők által rájuk ruházott értékpapírokat is. A vezetők végül Németországba szöktek, de onnan 1999 januárjában, nemzetközi elfogatóparancs alapján kiadták őket.

Az ügyben több száz kisbefektető és több önkormányzat is megkárosult. Összességében hatmilliárd forintos károkozás volt a vád, ebből 300 millió forintot hatszáz kisbefektető bukott el. A kisbefektetők nagy részét még 1999-ben kártalanította a brókercégek saját biztosítási alapja, a Befektető Védelmi Alap – amely egymillió forintig vállalt garanciát a tőzsdei cégek befektetéseire. 13 év után megszületett a jogerős ítélet, miszerint Vellai Györgyi, a Globex-ügy elsőrendű vádlottja hat év börtönbüntetést kapott, Vajda Lászlót pedig 4 évre ítélték el.

London Bróker

A pénzügyi felügyelet 1999 nyarán kezdett vizsgálódni a London Bróker Rt.-nél, melynek során több szabálytalanságot is felfedeztek: hiányos volt a társaság információs rendszere és hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez is, miután az 1998-as orosz tőzsdeválság “begyűrűzése” miatt bajba került a cég. A London Bróker működését végül 1999 augusztusában függesztette fel a pénzügyi felügyelet. A brókercég egyik volt tulajdonosát, Reichardt Ignácot pár hónappal később lelőtték. Az ügyben, mely mindeddig megoldatlan, idén március 27-én újból nyomozást rendeltek el.

A London Bróker meglehetősen nagy kárt hagyott maga után, aminek következtében a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) több mint 2,2 milliárd forintot kellett kifizetni. Ez az alap fennállása óta rekordnak számító kártalanítási összeg volt.

Baumag

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet 1995-ben alapították, a cég kihasználta a szövetkezeti forma kiskapuit – ami ebben az időszakban élte virágkorát – és kisbefektetőknek a banki kamatoknál magasabb hozamot ígért fiktív szövetkezeti jegyeire. A szövetkezetbe belépő befektetők mindig készpénzt fizettek be és a pénzek további sorsa a pénztártól fogva követhetetlen volt. A Baumag 2003. október 9-ig működött, majd csődöt jelentett. Vizsgálatok szerint már 2001 óta csak az új befizetések tudták fedezni az ígért hozamokat. Nagyjából 11 ezer ember (más becslések alapján 20 ezer) 31 milliárd forintja ragadt bent a cégben. A Baumag egykori vezetőjét, Balázs Lászlót még 2010 januárjában első fokon hét év börtönre ítélte a bíróság, áprilisban pedig több mint 18 milliárd forint megfizetésére kötelezték a Baumagot és a hozzá kapcsolódó 18 céget. A másodfokon eljáró bíróság 2013-ban a per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót 10 év börtönre és közügyektől való eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170 millió 878 ezer forint vagyonelkobzás járult. Az ügyfelek követeléseinek feltehetően töredéke térült csak meg.

Pilis-Invest

A Baumaghoz hasonló mintát követte a Pilis-Invest is, mely a befektetési szövetkezeti formát ugyancsak betétgyűjtésre használta, a bankokénál magasabb hozamokat ígérve, amit alapvetően ingatlanbefektetésekből termeltek volna ki. A botrány 2004 márciusában robbant ki, a szövetkezet felfüggesztette a célrészjegy-kifizetéseket. A Pilis-Invest Szövetkezetnél 3800 befektetőnek (szövetkezeti tagnak) keletkezett 11,5 milliárd forint követelése, így összességében 6,4 milliárd forint kárt okozhattak.

A társaság vezetői ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást. Tallér Károly elsőrendű vádlottat, a Pilis-Invest volt elnökét 8 év, Bajics Éva másodrendű és Budai László harmadrendű vádlottat, volt igazgatósági tagokat hat év hat hónap börtönbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság.

A befektetők végül mindössze 10 százalék körüli kielégítést kaptak követeléseikre vetítve, ráadásul azt is csak késve.

Kulcsár-botrány

2003 áprilisában robbant ki a ma már csak “Kulcsár-botrány”-ként emlegetett történet, melynél a K&H Bank brókercégének dolgozója, Kulcsár Attila volt a főszereplő, aki magas hozamok ígérete mellett, offshore cégeken keresztül forgatta az ügyfelek pénzét. A vádirat szerint a sikkasztás mértéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát. Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, ha ennél többet kap, csak akkor kell börtönbe vonulnia.

Idén januárban iratismertetéssel folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt több mint egy évtizede indult eljárás megismételt elsőfokú büntetőpere, amely többek között szakértő halála, bírósági ülnökök életkor miatti távozása és vádiratok egyesítése miatt húzódik. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg fél év múlva várható. Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot.

Civis Global Brókerház

Az utóbbi évek botrányainak sorába illeszkedik a Civis Global Brókerház ügye is, a társaság 2012-től kezdve sok száz ügyféltől gyűjtött be megtakarításokat, évi nettó 20 százalék közeli hozam ígérete mellett. A céget Kis Sándor alapította, mely felügyeleti engedély nélkül folytatott portfólió kezelési tevékenységet. A begyűjtött pénzek egy Global Fund nevű befektetési alapba kerültek, a korán kilépni akaró befektetőket pedig súlyosan megbüntették, a tőke mintegy 5 százalékának levonásával, valamint a hozamok megvonásával. Arról, hogy pontosan mibe fektették az ügyfelek befizetett pénzeit, semmit sem árultak el, üzleti titokra hivatkozva. Ezt a kérdést azonban a 18 százalékos fix hozam ígéretétől megrészegült befektetők közül kevesen tették csak fel. Minimális befektetési összegként 1 millió forintot határoztak meg. Az ügy 2013 novemberében került igazán reflektorfénybe, amikor az ügyfelek egy része nem kapta meg a beígért, negyedévente fizetendő hozamot. Eleinte az alapító a csúszásokat megpróbálta megmagyarázni (alapkezelő váltás), de az ügyfeleknek sokadig próbálkozásra is csak a kifizetés ígérete maradt már ekkor.

Kis Sándort 2013 decemberében tartóztatták le, a nyomozást pedig a csak napokkal ezelőtt fejezte be az illetékes rendőrség. Ennek alapján összesen 546 károsultat és több mint 2 milliárd forintos kárt találtak.

Fortress

Hosszú ideig tartó vizsgálat után 2014 augusztusában közölte az MNB, hogy kiemelkedő jogsértésre derített fényt, mind annak bonyolultságát, nemzetközi jellegét, mind pedig a csalás nagyságrendjét tekintve. A Fortress-sztori piramisjáték volt, melyben egy magánszemély (Sz.F. Sándor) és és három cég, a Fortress Holding LLC, a Flow Money Kft. és a Flow Money INT LTD összesen 10 milliárdot is meghaladó összeget gyűjtött engedély nélkül, többségében magyar ügyfelektől. Az ügyfeleket jellemzően tőkegaranciával és magas hozam ígéretével csábították befektetésre. Havi kilenc százalékos hozamot ígértek, ezért az egyébként is alacsony betéti kamatok mellett sokan éltek a lehetőséggel.

A csalásban részt vevő cégek a befektetőkkel elhitették, hogy egy neves amerikai vállalat kezeli majd a pénzüket, mely ugyancsak Fortress névre hallgatott. A megtévesztés során még a szerződéseknél is hasonló logót használtak, mint az amerikai cég. A magyar Fortressnek persze semmi köze nem volt az amerikai, nagy múltú befektetési társasághoz.

A Fortress-ügy során ezernél is több, többségében magyar ügyfelet károsítottak meg az említett cégek, 10 milliárd forint körüli összegben. A felügyelet a csalások felderítését követően 1,25 milliárd forintos bírságot szabott ki, és büntetőfeljelentést tett. Hiába működtek együtt három ország társhatóságaival is, mindössze 1,5 milliárd forintot tudtak végül zárolni. Ennek nagy részét a fentebb említett bírság teszi ki, az ügyfelek kártalanítására aligha maradt valami. A károsultak kárigényüket a budapesti rendőrkapitányságon jelenthették be, melyet bizonyítaniuk is kellett.

Buda-Cash

Február 24-én robbant hír a médiában, hogy a Buda-Cash az utóbbi több mint 10 évben meghamisította az informatikai rendszereit, azaz a felügyelet illetve az ügyfelek felé nem a valóságnak megfelelő adatokat mutatták. A Buda-Cash, mint kiderült, nem tud elszámolni mintegy 100 milliárd forinttal részben a brókercég ügyfelei, részben pedig a tulajdonosok érdekeltségi körébe tartozó DRB Bankcsoport felé. A problémák gyökerét az utóbbi évtizedekben tapasztalt nagy pénzpiaci sokkok és az általuk okozott veszteségek jelenthették, melyek következtében a Buda-Cash egyre nagyobb hiányokat görgetett maga előtt. A végső döfést a svájci jegybank lépése adhatta meg.

A csalássorozatban nemcsak magánszemélyek tízezrei érintettek, de mintegy 80 önkormányzat is számlát vezetett a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél. Az MNB a bankcsoport és a brókercég működési engedélyét rendre március 2-án és március 4-én vonta vissza, mellyel elindult a társaságok felszámolása, és az ügyfelek kártalanítása. A DRB Bankcsoport károsultjait (mintegy 74 ezer ügyfél) az OBA automatikusan 100 ezer euróig kártalanította (erre március 31-ig került sor), a brókercég károsultjait (mintegy 13 ezer ügyfél) pedig a Beva kártalanítja. Utóbbi folyamat még az elején tart csak.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb csalássorozatában a személyes felelősségre vonás is megtörtént. A Nemzeti Nyomozó Iroda jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indított nyomozást. A Buda-Cash brókerház vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének a letartóztatásáról döntött a bíróság.

Quaestor

A Buda-Cashhez hasonlóan a Quaestor-ügye is meglehetősen friss, máig sok tisztázatlan kérdéssel. Ami azonban az eddigi információk alapján valószínűnek tűnik, hogy a társaság hatalmas összegű és rengeteg ügyfelet érintő pénzügyi csalássorozatot hajtott végre. Tarsoly Csaba vezetése mellett a Quaestor-csoporton belül egy óriási pilótajáték épült fel hosszú évek alatt, egy papíron lényegében nullás eredménnyel és saját tőkével rendelkező cég több mint 200 milliárd forint értékben vont be forrást kötvények által (felügyelet által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató alapján forgalomba hozott, valamint fiktív kötvények), amit az elérhető hivatalos kibocsátási tájékoztató alapján elsősorban ingatlanprojektekbe fektetett. A jelenlegi adatok alapján több mint 30 ezer kötvényesről van szó. Annak érdekében, hogy a kötvények kevésbé tűnjenek a kisbefektetők előtt kockázatosnak, saját másodpiacot tartottak fenn az értékpapíroknak. A kötvények jellemzően 3 százalék körüli kamatprémiumot kínáltak az állampapírokhoz képest. A dolog ott borult meg, hogy hirtelen sokan akartak a pénzükhöz jutni, amit a társaság – a kormányzati szervek kifizetését követően – már nem tudott teljesíteni.

Az erős politikai kapcsolatok és az érintettek nagy száma miatt a kártalanításra külön törvényt hoztak, kivételen feltételekkel mentik ki a bajba jutott ügyfeleket, 100 ezer euróra emelet kártalanítási összeghatár mellett. Tarsoly Csaba hetekkel az ügy kirobbanása után került csak előzetes letartóztatásba.

Biztonság Trade/Hungária

A Hungária Értékpapír tulajdonosai (Seres István, Kecskés Lászlóné) felügyeleti engedéllyel működő brókercégük mellett fenntartottak egy másik vállalkozást, a Biztonság Trade Kft.-t, mely az ügyfelek és egy csoportjuk érdekeit képviselő szakértő beszámolója szerint pénzügyi, befektetési szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély nélkül kölcsönügyletek formájában gyűjtött be pénzt Cegléd környékén. Az említett ügyleteket általában egy évre, vagy rövidebb futamidőre, rendkívül magas (15, 20 százalékos, nem ritkán ezt meghaladó) fix hozammal, jellemzően magánszemélyekkel kötötte a társaság. A kifizetésekhez minden esetben hosszabb időt (nagyjából 1 hónapot) kötöttek ki a visszafizetés igényének bejelentésétől számítva. A károsultak elmondása szerint ez a módszer csaknem 20 éve működött, a cég vezetője az emberek teljes bizalmát élvezte.

A társaság erősen kimeríthette a tiltott hitelezés fogalmát, így feltehetően az általa megkötött kölcsönszerződések minősítése is kétséges. Becslések szerint a károk több milliárd forint körül lehetnek, az ügyben pedig akár 25 ezer ember is érintett lehet. A Biztonság Trade Kft. ügyében hivatalosan egyelőre semmit nem tudni még, a társaság továbbra is működő cég, csak sajnos gazdátlan, az említett tulajdonosok ugyanis előzetes letartóztatásban vannak. A feltehetően itt is piramisjátékot folytató cég mellett pedig ott vannak még a brókercéghez köthető kötvénykibocsátások károsultjai is. Korábban elérhető volt még a Hungária Értékpapír oldalán a legutóbbi, 2014 márciusi kibocsátási tájékoztató, mely alapján legalább 100 millió forint értékű kötvénykibocsátást hajtottak végre, éves 9,5 százalékos kuponnal. Ez a kötvény idén március 21-én fizetett volna először kamatot, de ezt már nem teljesítették. Emellett azt sem tudjuk, hogy zárt körben voltak-e további kötvénykibocsátások, ahogy azt sem, hogy ezekből pontosan mennyit jegyezhettek le.

Kun-Mediátor

Ez időrendben a legfrissebb a pénzügyi csalások között, és egy hivatalosan Karcagon működő utazásszervező céghez kapcsolódik. Annak ellenére, hogy pénzügyi szolgáltatások nyújtására a társaságnak nem volt engedélye, betéteket is gyűjtött, melyekre meglehetősen magas, évi 18-20 százalék körüli fix hozamokat kínált. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a cég minimális saját tőkével működött, és a kötelezettségek alacsony kimutatott állománya (kevesebb, mint 100 millió forint) is azt jelzi, hogy a begyűjtött pénzek nem kerültek be a Kun-Mediátor mérlegébe. Az eddigi információk alapján klasszikus piramisjáték működhetett a társaságnál, aminek most is az tehetett be, hogy egyszerre nagyobb tömegek akartak hozzájutni pénzükhöz.

Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lehet a kár, egyes becslések szerint ez a 20 milliárdos nagyságrendet is elérheti. Az utazási iroda vezetője, Dobrai Sándorné napokkal ezelőtt eltűnt.

Az abszolút “befutó”

A fentebb felsorolt pénzügyi visszaélések között meglátásunk szerint messze kiemelkedik a Quaestor esete, mely méltán érdemelheti ki a rendszerváltás óta történt legnagyobb – és feltehetően a legprofibb módon végrehajtott – pénzügyi csalás címét. Tarsoly Csaba személyesen pedig a legnagyobb pénzügyi csalóét, aki már olyan nevekkel vetekedhet, mint az USA-t megkárosító Bernard Madoff. A Quaestor az alábbiak miatt volt kiemelkedő a brókerbotrányok között:

210 milliárd forint értékben bocsáthatott ki fiktív és rendes kötvényeket, ez a magyar éves GDP közel 1 százaléka!
Mindezt egy olyan cégen keresztül, melynek alig volt valami tőkéje, nevéről pedig a legtöbb kötvénytulajdonos akkor hallott csak először, amikor a botrány kirobbant
A kötvények által megtestesített kockázatok elfedése érdekében likvid másodpiacot tartott fenn (és biztos, ami biztos, az ügyféltájékoztatókban az állampapírokhoz hasonló kockázati besorolással illette őket)
A kötvénykibocsátások fedezetét végső soron a korlátozottan forgalomképes ingatlanprojekteket jelentették, melyek a bonyolult cégstruktúrában olyan helyen voltak, hogy egy meginduló felszámolási eljárás során nagyon nehezen és lassan lehessen hozzájuk eljutni
Tarsoly Csabának sikerült elérnie, hogy kormányzati szervek milliárdokat tartsanak a Quaestorban
Ahogy azt is, hogy a botrány kirobbanása után még hetekig szabadon garázdálkodhasson az MNB felügyeleti biztosa által nem ellenőrzött területeken
Politikai kapcsolatai miatt máig nem csináltak belőle bűnbakot, elég valószínű, hogy nem ő lesz az az ember, akivel a kormány példát fog statuálni
A történelembe pedig aligha úgy fog bevonulni, mint az emberek megkárosítója, a kormány ugyanis külön törvényt hozott a Quaestor kötvényeseinek kártalanítására, akik szinte kivétel nélkül mindent visszakapnak (sokan még a meg nem szolgált kamatokat is!)
Tarsoly Csabát máig sokan becsületes embernek gondolják a károsultak közül (nem egy ilyen levelet kaptunk), aki nyíltan kiállt és mindent magára vállalt
(portfolio)

Határtalan adófantázia. – Újabb túlélőpróba sújtja a nyomor szélén egyensúlyozókat, amióta március 1-jétől átalakult a pénzbeni és természetbeni szociális támogatások rendszere. Legalább 600 ezer embert érinthetnek hátrányosan a változások. Épp azokat taszítják az éhenhalás küszöbére, akiknek a helyzete eddig is reménytelen volt. Mindeközben az állam a gyakran eladósodott önkormányzatoktól várja, hogy a rászorulókat segítse. Hogyan? Korlátlan adókivetési joggal ruházták fel a településeket. A fő kérdés azonban maradt: mégis miből?

Mi a változás lényege? A kötelező ellátások megállapítása, így az aktív korúak ellátása is, teljesen átkerült a járási hivatalokhoz. Ez annyit tesz, hogy a még aktív korban levőknek járó pénzt, a foglalkozást helyettesítő támogatást és a korábbi szociális segélyt – most egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás – már nem az önkormányzatok állapítják meg. Méltányossági ápolási díjat és közgyógyellátást sem kötelező adniuk az önkormányzatoknak, mérlegelhetik, jut-e erre, akárcsak a lakásfenntartási támogatásra. Annak érdekében, hogy jusson, az önkormányzatok akár új helyi adót vethetnek ki. Igaz, amelyik helyhatóság december elejéig nem találta ki, hogy milyen címen szed új sarcot, az már csak 2016-ban vethet ki új adót, az idén nem.

SZÁM SZERINT

– Egyelőre mindössze 43 település nem vet ki helyi adót.
– A 3178 önkormányzatból 3135-nél van valamilyen helyi adó.
– Építményadót 892, telekadót 503, magánszemély kommunális adóját 2250, idegenforgalmi adót 784, helyi iparűzési adót 2767 település vezetett be.

Elsősorban a vagyoni típusú adók dömpingszerű kivetésére lát esélyt a következő évben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő. (A szakemberek füst-, kapu- meg kerítésadóval riogatnak…) A törvénymódosítás értelmében az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adók nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik, továbbá nem vethető ki szervezetre vagy vállalkozóra.

A törvény életbe lépése óta mintegy 100 önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot föld- vagy útadóval. Többek között Balatonfüred, Csopak, Somogytúr, Karád, Balmazújváros, Mikepércs, Rábapaty, Szalapa, Kisvásárhely, Súr és Nagykeresztúr.
A földadó még nem állta ki a „törvényességi próbát”, vagyis a városok felettes szervei, a kormányhivatalok több esetben is vizsgálják, hogy a jogszabályoknak megfelelően kötelezik-e a magánszemélyeket ezen pénzek befizetésére. Adószakértők szerint a leginkább megoldásra váró feladat annak tisztázása, hogy azokra a saját földjüket művelő tulajdonosokra, akik a terület után egy 2014-es törvény szerint kötelező, hektáronkénti háromezer forintos kárenyhítési hozzájárulást – tehát közterhet – fizetnek, az önkormányzat kivethet-e földadót. Elméletben a földet bérbe adóknak is mentesülniük kell a helyhatóságok generálta kötelezettség alól, hiszen ők a bérleti díj után személyi jövedelemadót fizetnek.

KÖMLŐ: Kölcsönt ad az önkormányzat

A dél-hevesi térségre eddig is a kilátástalanság árnya vetült – mondanánk, de félő, ez is tiltott szó már a szegénység mellett. Kömlőn elapad a lakhatási támogatás, tizedannyi jut csak rá.

– Havonta 10 400 forint, ennyi támogatást kapunk, majdnem kifutja a villanyszámlát. Heten élünk 122 négyzetméteren – sorolja készségesen a számokat Pengő István Pálné, aki a hivatalban épp leveleket borítékol közhasznúként.

– Így is fáj a fejünk a számlák miatt. Megesik, hogy egy héten csak kétszer tudok főzni. Ha kiesik az a havi 8-9 ezer forint, akkor még kevesebb kerül az asztalra – summázza a szintén ott munkálkodó Botos Gyuláné, akinek az ötből három gyereke még vele lakik.

Minden második-harmadik járókelő, akit megszólítunk Kömlőn, bólogat, hogy őt is érinti a lakásfenntartási támogatás. Akik kapják, szinte fillérre pontosan tudják, mennyire számíthattak havonta. De abban bizonytalanok, hogy ezután hogyan lesz – ők nem bújják a rendeleteket.

– Nagy a család, de legalább van kire dolgoznom – invitál be a házukba Túró Sándor közmunkás. Épp ebédidőben érkezünk a hatgyermekes családhoz. A tányéron bolognai, sajttal a tetején. Az anya, Szuetta Ibolya sorolja: fűtési szezonban minden egyes hónapban a gázszámla 13 ezer; lakásfenntartásra eddig 8450 forintot kaptak, ki kellett pótolni, hogy elég legyen a villanyszámlára. Mire leszurkolják a rezsit, marad 80 ezer forint, ebből élnek – étkeznek, ruházkodnak, iskoláztatnak – nyolcan. Most várják a hetedik gyermeket.

– A kisembernek az a kis pénz is pénz – mondja Balázs János, aki egyedülálló apaként mutatkozik be. Ápolási díjat kap, ami 26 ezernél alig több. Nagykorú fia, Zoltán ugyanis beteg, fogyatékossága miatt állandó felügyeletre szorul. Szocpolos lakást építettek, és a kontárok nem vitték túlzásba a szigetelést, a bejárati ajtó melletti résen is behúz a hideg szél. Előkerülnek a számlák: eddig 5500 forint lakásfenntartásit kaptak, majdnem kifut belőle a vízdíj. A műholdas csatornák csomagja havi 3 ezer forint, de náluk erre muszáj előfizetni, magyarázza az apa. Zolika számára olyan a zene, mint a nyugtató, nem lenne meg nélküle. János kalandos életének epizódjait elhallgatnám egy hétig. Ifjúkorában egy kapatos cigány asszony megjósolta neki: sok gyereke születik, de mire meghal, nem lesz mellette feleség. Akkor legyintett, de számos dolog beigazolódott a jóslatból.

– Kilenc gyerekemről tudok, aki apunak szólít, de csak hat van a nevemen. Most hárman élnek velem. A legkisebb lányért, aki óvodás, két és fél évig harcoltam. Az anyja lemondott róla, nevelőszülőktől vettem magamhoz. Több nővel éltem, de nem jött össze, odébbálltak. A gyerekeimet viszont nem adnám semmiért – bizonygatja az 55 éves férfi, aki volt gépkocsivezető, postás és biztonsági őr is. Büszke a főzési tudományára, minap összebarkácsolt egy mártást, jutott bele bazsalikom, oregánó is. Efféle ínyencséget havonta egyszer engedhetnek meg maguknak. Pirulákra viszont nem telik. János néhány éve úgy döntött, nem váltja ki a szívritmusgyógyszerét. Tűri, ha összevissza zakatol a szíve. Reméli, ebbe nem lehet olyan könnyen belehalni…

A szűkölködés ellenére a kömlőieket nem fűti irigység. Nem orroltak meg arra, akinek közülük nem csupán oroszlános kapura tellett a háza elé, de arra is, hogy limuzint béreljen és zenészeket fogadjon a fia meg a keresztfia nyolcadikos ballagására. Mi több, őt választották meg legutóbb polgármesternek. Dicsérik, hogy azóta rendezettebb a falu képe, több közmunkás serénykedhet. Ők bontják például a gazdátlanná vált és romos házakat, nehogy a lezuhanó tető, kidőlő fal kárt tegyen az óvatlan járókelőkben.

– Kömlőn nagy a szegénység. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, így nem dúskálunk a helyi adóban sem. A helybeliek számára a legnagyobb gondot az okozhatja, hogy az új segélyezési rendszer szerint kevesebb lakhatási támogatást kapnak majd – tudjuk meg a polgármestertől, Túró Tamástól.

A mintegy kétezer lelkes faluban eddig évente 15 millió forintot adott ahhoz az állam, hogy az emberek lakhatási gondjain enyhítsen. Ennek tizedrészét önerőből tette hozzá az önkormányzat. Így egy évben összesen 16,5 millió forint jutott arra, hogy a rászorulók könnyebben fizessék ki a rezsit. Ez az állami összeg hiányzik, tehát csak annyi pénzt oszthatnak szét a helyiek között, amennyit az önkormányzat áldozott e célra: ez 1,5 millió forint. Ebből az következik, hogy a családok kasszájába kevesebb pénz jut, és azt sem rendszeresen, hanem alkalomszerűen igényelhetik. Kömlőn eddig 180-200 család kapott havonta lakhatási támogatást. Akadt, aki nem is vette kézhez, mert a pénz mindjárt a szolgáltatóhoz érkezett.

– Elsők közt vezetjük be az önkormányzati kölcsönt. Főleg azoknak adjuk kamatmentesen, akik közmunkásként dolgoznak, tehát van biztosíték arra, hogy az adósságukat részletekben törlesztik majd. Tárgyalásban vagyunk a szolgáltatókkal. Főleg arra adjuk ezt a pénzt, hogy a kikötött vizet, villanyt, gázt újra visszaszereljék a házakban, a védett fogyasztóknál. Előre fizetős, kártyás órákat szerelnek majd fel a hátralékosoknál – újságolja a polgármester. A kölcsönökre ötmillió forintot különítettek el a költségvetésből.

A havonta folyósított lakhatási „segélyt” egy évre ítélték oda, így a családok lassacskán kopnak ki a rendszerből. Egy-egy hónapban néhány tucat kömlői család döbben majd rá, hogy hiányzik a költségvetéséből az a 7-8 ezer forint…

ELEK: Nem lehet elvenni a nincsből

A Békés megyei város majdnem egymilliárdos költségvetését „csak” 30 milliós hiány nyomja. Csakhogy így sincs sok mozgástér, a helyi adókat „megeszik” a kötelező önkormányzati feladatok, szinte semmi nem maradt a büdzsében. A korlátlan adókivetési jog is leginkább csak egy jól hangzó szólam, magyarázza Puhár László polgármester. Kevés erre a prosperáló vállalkozás (a polgármesteri irodával farkasszemet néző hotel vendégek hiányában például tizenkét éve nem nyit ki), a nyomorral küszködőket pedig hiába is próbálná „megvágni” az önkormányzat, a nincsből nem lehet elvenni.

És a nincstelenek egyre többen lesznek, pedig már az „induláskor” a 4985 eleki polgárból 600 munkanélküli volt; 361-nek jutott közmunka, 180-an pedig foglalkoztatáshelyettesítő támogatásból vegetáltak. Most már az önkormányzatok helyett a kormányhivatalok alá tartozó járások ítélik meg ezt a támogatást – noha ott aligha ismerik az egyéni sorsokat és problémákat. Akiknek a járási illetékes nem ítéli meg a foglalkoztatáshelyettesítő támogatást, azok visszakerülnek az önkormányzathoz, aminek saját erejéből kellene ellátnia őket…

A legnagyobb érvágás Eleken a lakásfenntartási támogatás megszüntetése. Ezt ugyan a város a jövőben is biztosítja annak a 105 családnak, amelyik eddig kapta, de lényegesen kevesebb jut e célra. Aki ilyen segítséget kap, az úgynevezett védendő fogyasztó marad, és nem tehetik utcára a közműszolgáltatók, hiába halmozott fel közüzemi tartozást. Viszont ha „ugrik” a lakásfenntartási támogatás, máris az utcára kerülhet egy eladósodott család. Akit kilakoltattak, azt persze megint csak az önkormányzatok kötelesek ellátni (ahogy minden krízishelyzetben lévőt) – a pénzt pedig maguknak kell előteremteniük. Ráadásul forráshiányra hivatkozva egyetlen kérelmezőt sem lehet elutasítani az új rendelet szerint, miközben az önkormányzat nullás költségvetést köteles készíteni, azaz egy fillér erejéig nem adósodhat el. Egyértelmű, hogy a kormányzat adóztatásra akarja rászorítani az önkormányzatokat. Ez viszont Dél-Békésben, a határ mellett képtelenség.

GYŐRTELEK: Egyből a patikába!

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu nem az a település, ahol „csak úgy” ki lehetne vetni bármilyen pluszadót. Bevételei jóformán nincsenek, abból kell gazdálkodni, ami jut – ez pedig az új rendszerben új megoldásokat igényel. A méltányossági gyógyszertámogatást például nem a rászorulók kapják, hanem egyenesen a gyógyszertár kasszájába vándorol az önkormányzattól, így biztos oda megy a pénz, ahová való. Halmi József így is azzal számolt, hogy a korábbi 152 rendszeresen segélyezett családból ezentúl száznál is kevesebb részesedhet a juttatások bármelyik formájában…

KÉTEGYHÁZA: Hozzá vagyunk szokva…

A Fidesz támogatását bíró, független polgármester nem tagadja, hogy nem esik jól neki a döntés – de elfogadja. „Hozzá vagyunk szokva a szűkölködéshez” – summáz Kalcsó Istvánné. Aki szintén nem vet ki új adót, de úgy érzi, természetbeni juttatásokkal ellensúlyozni tudja a kieső támogatásokat. Például több embert von be a szociális étkeztetésbe, besegít a gyógyszerkiváltásba, illetve szociális tűzifát oszt. Neki igazán az fáj, hogy az új szabály igazságtalanul bánik a településekkel: nem veszi figyelembe, melyik falu és város tudja előteremteni a segélyek fedezetét, és melyik nem.

NYÍRBÁTOR: A jövőnket éljük fel

Azt gondolhatnánk, hogy a szabolcsi kisváros kifejezetten jó helyzetben van, ugyanis az iparűzési adóból befolyó pénzek évről évre növekednek. Ennek a többletforrásnak egy részét fogják a polgármester, Máté Antal szerint a lehető legértelmesebb módon szétosztani azok között, akik rászorulnak. Éves szinten nagyjából 400 ember dolgozik valamilyen közmunkaprogram keretében, a segélyezettek száma pedig mintegy 600 fő. „Új adókat biztos nem tudunk kivetni a magánszemélyekre, hiszen nekik sincs miből kifizetniük azt. Így viszont marad ez a pénz, évi valamivel több mint 100 millió forint, amit erre a célra fordíthatunk.” Csakhogy ördögi kör ez is: ha az önkormányzat segélyekre fordítja az iparűzési adóból befolyó összegeket, akkor a településnek esélye sem lesz nemhogy a fejlődésre, de még a szinten tartás is sok esetben (oktatás, egészségügy vagy éppen a közterületek karbantartása) veszélybe kerül. „A jövőnket éljük fel” – mondja Máté Antal.
(szabadföld)

Több magyar község névtábláit rongálták meg és középületek magyar zászlóit tépték szét ismeretlen elkövetők hétfőre virradóra Kárpátalja Ungvári járásában, a rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Az ismeretlen tettesek fekete festékkel fújták le Eszeny, Tiszaásvány, Nagydobrony és Kisdobrony kétnyelvű falunévtábláinak magyar feliratait. Az ukrán-magyar határ tőszomszédságában található Eszenyben az elkövetők letépték a helyi középiskola, Tiszaásványban a művelődési ház épületére kitűzött magyar nemzeti lobogókat, az előbbi községben pedig a magyar nyelvű útbaigazító jelzéseket is összetörték. A rongálók a falunévtáblák ukrán feliratait és az épületek ukrán zászlóit érintetlenül hagyták.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban ítélte el a barbár cselekedetet és az ügy haladéktalan kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. A KMKSZ feljelentést tesz a magyar feliratok és a nemzeti jelkép megrongálása ügyében.

A karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál hétfő délutáni jelentése szerint Tiszaásvány község polgármesterének bejelentése nyomán Szerhij Saranics ezredes, a kárpátaljai rendőrség parancsnoka azonnal a helyszínre irányította helyettesét, Olekszandr Hebes ezredest egy különleges nyomozócsoport élén, hogy kivizsgálja a vandál cselekedetet.
(MTI)