Német sajtóorgánumok szerint Németország és több másik tagállam együtt el akarja érni, hogy a következő NATO-csúcstalálkozót ne Törökországban tartsák.

Recep Tayyip Erdogan török elnök eredetileg a varsói csúcstalálkozón ajánlotta fel, hogy a 2018-as találkozót Törökországban szervezzék meg. Ezt a kezdeményezést azonban közel 20 tagállam ellenzi: a Die Welt német lap beszámolója szerint többek közt Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Kanada diplomatái tették egyértelművé, hogy nem támogatják a török kormány belpolitikáját.

Ezek az országok Brüsszelben akarják tartani a következő csúcstalálkozót, amiről a végső döntést júniusban hozhatják meg. A német lapnak nyilatkozó diplomata azt mondta,

nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a NATO támogatja Törökország belpolitikáját. (?)

Az utóbbi hónapok folyamán az Európai Unió és Törökország közti kapcsolat nagy mértékben megromlott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a török EU-csatlakozás végét jelenti, ha Ankara nem hajlandó letenni a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatos tervekről.

Németország és Törökország közt egyre mélyebb diplomáciai feszültség áll fenn, miután a török kormány több alkalommal is megtiltotta, hogy német politikusok látogassanak az Incirlik légibázisra, ahol többek közt német katonák is állomásoznak. A török kormány utóbb azzal indokolta a lépést, hogy a német delegáció tagjai terrorszervezetet támogathatnak.

Tavaly nyáron katonai puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban, amit a hatóságok másnap reggelre levertek. A török kormány hivatalosan is az amerikai titkosszolgálatokat vádolta a kormány elmozdítására tett kísérlet megszervezésével.

A puccskísérlet leverése után a törökországi újságok címlapjain szerepelt, hogy egy amerikai NATO-vezető irányította a katonai hatalomátvételi kísérletet. Később őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát, és a török kormány visszarendelte a nyugati országokban szolgálatot teljesítő diplomaták többségét. Egy részük Németországban politikai menedékjogot kapott, illetve a puccskísérlet levezénylésében részt vevő személyek is egy NATO-tagállamba menekültek, ami később nem adta ki őket a török hatóságoknak.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nato-kikozosit-egy-tagallamot-miutan-nem-sikerult-megdonteni-a-kormanyat/

Annak ellenére, hogy globális viszonylatban nagyon sokan rettegnek az orwelli világ megvalósulásától, a svéd hatóságok szerint nem éri meg az emberek megfigyelése, ezért egyre kevésbé élnek ezzel a gyakorlattal.

Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint Svédországban elkezdett csökkenni a hatóságok által megfigyelt személyek száma, mert a kiterjedt megfigyelési gyakorlat miatt a megfigyelés hatékonysága is csökkenni kezdett.

A Sveriges Radio által közölt beszámoló szerint 2016-ban 3456 engedélyt adtak ki magánszemélyek lehallgatására, ami kevesebb mint az azt megelőző évben. Bár a csökkenés mértéke nem látványos, az ügyészség szerint tendenciózusan megfigyelhető a lehallgatás hatékonyságának csökkenése – legalábbis abban az értelembe, hogy a hatóságok egyre kevesebb esetben tudnak ilyen módszerrel a bíróságon is felhasználható bizonyítékokhoz jutni.

Az ügyészség részéről Hans Harding a rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a bűnözők az egyre elterjedtebbé váló digitális megfigyelés miatt inkább más módszereket használnak, például okostelefon helyett hagyományos telefonon kommunikálnak egymással, vagy titkosított mobiltelefonos applikációkat használnak, mint a Signal, Wire, stb., ahol az információ titkosított formában kerül továbbításra és emiatt nehezebben nyerhető ki a szükséges adat.

Harding szerint a bűnözők rendesen megnehezítik a hatóságok dolgát, és az elterjedt kommunikációs módszerek helyett olyan módon kommunikálnak, amire a megfigyelés során nem látnak rá, vagy a kinyert információ nem kellő gyorsasággal megfejthető. Ez a folyamat lassan elkezdte értelmetlenné tenni az emberek megfigyelését, hiszen a hatóságok rengeteg pénzt dobnak ki fölösleges magánéleti információk rögzítésére, tárolására, szűrésére és elemzésére.

Az ügyészség elmondása szerint az e-mail-ek, SMS-ek megfigyelése, szobák bekamerázása még mindig működik, a rendőrség többnyire ezeket használja a bűnözőkkel szemben, de ennek hatékonysága is csökkenni kezdett. A rendőrség dolgát szintén megnehezíti, hogy a legkülönbözőbb titkosítások ma már teljesen elterjedtté váltak, gyakran egyszerű újságírók – és forrásaik – levelezésével is meggyűlik a bajuk a nyomozás során.

Hans Harding elmondása szerint az újságírók levelezését még lenne értelme megfigyelniük, hiszen a számtalan ismeretlen forrás miatt egy-egy ilyen postafiók értékes csomópontnak számít, de az újságírók megfigyelését viszont a törvény nehezíti meg értelmetlen módon.

A rádióbeszámolóban elhangzott, hogy a bűnözők ma már inkább személyesen találkoznak, a találkozás során pedig olyan eszközöket használnak, amihez a hatóságoknak nincs hozzáférése. Emellett láthatóan törekszenek arra, hogy ne hagyjanak digitális nyomokat maguk után.

A rádiónak nyilatkozó szakértő, Jan Flygar szerint „Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a bűnözők egyre kevésbé használják a közösségi médiát. Törlik magukat a Facebookról, és törekszenek arra, hogy lehetőleg ne hagyjanak digitális nyomokat maguk után.” Ő azt mondta, a hatóságok által megfigyelt személyek gyorsan alkalmazkodnak a megfigyelési technikákhoz, és ez idővel a kiterjedt megfigyelést is értelmetlenné teszi.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-svedek-kitalaltak-hogy-inkabb-megse-figyelik-meg-az-embereket/

A német kormány azt fontolgatja, hogy lehetővé tenné az Európai Bizottság számára a szegényebb európai országoknak fenntartott kohéziós alapok befagyasztását, ha egy tagállam sérti az uniós szabályokat.

A Politico magazin szerint a német kormány azt akarja, hogy az uniós fejlesztési források kifizetése ahhoz legyen kötött, hogy az adott tagállam „tartja-e magát az alapvető értékekhez”. Amennyiben az új szabályozást keresztülviszik, ez elsősorban Magyarország és Lengyelország számára fog anyagi gondokat okozni.

Májusban az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja Magyarországot a szigorú menekültügyi szabályozás eltörlésére. A határozat emellett arra is felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kiváltságait megvonó törvénymódosítást, és vonja vissza a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatatlan működését megszüntető törvénymódosítás terveit.

Korábban a CEU ügye kapcsán számos kormányellenes demonstráció zajlott Budapesten – a történtek után a német sajtó nyíltan beszélt arról, hogy ezeket a tüntetéseket az Európai Unió szervezte, és a magyar kormány ellen alkalmazott úgynevezett „soft power” (puha nyomásgyakorlás) részét képezik. Az Európai Parlament által elfogadott határozat ennek a „soft power”-nek az eszköztárát (külföldről finanszírozott mozgalmi hálózatok) hivatott megvédeni.

A német kormány által javasolt módosítás, amely Brüsszel ideológiai-elvi elvárásaihoz kötné az uniós fejlesztési források kifizetését, szintén részét képezi a „soft power” gyakorlatának, működési elvét tekintve az Oroszország ellen hozott szankciókhoz hasonlítható: az adott ország kormányának anyagi mozgásterét hivatott csökkenteni, hogy ezáltal új energiákat csatornázzon a külföldről finanszírozott mozgalmakba.

Az intézkedés célja, hogy lekorlátozza a magyar kormány anyagi lehetőségeit, ezáltal arra kényszerítve a kormányt, hogy alternatív forrásokból fedezze a kieső összeget. Erre a kormánynak két lehetősége van: belföldi forrásból próbálja fedezni a hiányzó pénzeket (pl. adóemelés), vagy külföldi forrásból jut hozzá a szükséges összeghez.

Előbbi esetben a külföldről finanszírozott csoportokba tudják csatornázni az elégedetlenkedőket, ezzel fokozva a „soft power” hatékonyságát (nagyobb létszámú tüntetések). Utóbbi lehetőség szintén a külföldről finanszírozott civileket juttatja előnyösebb helyzetbe; ha a kormány uniós források helyett kénytelen orosz, kínai forrásból pótolni a kieső összeget, a külföldről finanszírozott civilek részéről hitelesebbnek hangzik, hogy a kormány eladósítja az országot – ezáltal a Berlin által javasolt intézkedés szintén az Európai Unió által alkalmazott „soft power”-t erősíti.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-nemet-kormany-az-unios-forrasok-megvonasat-szorgalmazza/

A radikális atlantista párt vezetője tegnap arról beszélt, hogy pártja egyik hosszú távú célkitűzése a magyar állam felszámolása. A DK programját egyelőre nem kezelik államellenes szervezkedésként a hatóságok.

„A Demokratikus Koalíció hosszabb távon Európai Egyesült Államokat akar. A következő választáson Orbán Viktor és Európa között kell választani. (…) Régi ellentét ez, István és Koppány konfliktusa” – mondta a pártvezető tegnapi, gödöllői lakossági fórumán, arra utalva, hogy pártja egy európai államalapítást sürget, az ellenkezők pedig a felnégyelt Koppány sorsára kell jussanak.

A Demokratikus Koalíció vezetői korábban számos alkalommal egyértelművé tették, hogy támogatják az Európai Egyesült Államok létrehozását. A párt rendszerint nem is fogalmaz meg belpolitikai válaszokat Magyarország problémáira, ehelyett minden belföldi problémát külföldi hatóságok – pl. uniós intézmények – bevonásával akar megoldani.

Az Európai Egyesült Államok egy olyan kezdeményezés, mely szerint a korábban az Európai Unióhoz csatlakozott országok minden állami jogkört át kellene adjanak egy összeurópai kormánynak. Az EEÁ létrehozásának fő érveként rendszerint olyan ígéretek hangzanak el, melyeket már az uniós csatlakozáskor is ígérgettek, de már akkor sem kaptuk meg – pl. munkahelyeket teremtene, növekednének a bérek.

Mivel az EEÁ létrehozása az európai integráció további mélyítését jelenti, az Európai Egyesült Államok létrehozását szolgálja minden olyan kezdeményezés, ami magyar kormányzati döntés alapján a magyar hatóságok által hozott intézkedések helyett összeurópai választ sürget egy magyarországi probléma megoldására.

http://www.hidfo.ru/2017/05/gyurcsany-szerint-hosszu-tavon-a-magyar-allamisag-megszuntetese-a-cel/

Továbbra is zajlik annak az esetnek a vizsgálata, melynek során egy ismeretlen szervezet tagjai merényletet akartak elkövetni a kormányfő ellen. Az ügy egyre bonyolultabb, a történtekhez egy liberális sajtóorgánumnak is köze lehet.

„Továbbra is zajlik a vizsgálat, és a nyomozók perrendszerű bizonyításra törekszenek annak a két gyanúsítottnak az ügyében, akiket másfél éve kommandósok fogtak el, és akik a belügyi vezetők közlése szerint kormánytag életére akartak törni. Lapértesülések szerint Orbán Viktor miniszterelnök volt a célpont” – áll a Magyar Idők beszámolójában. A gyanúsítottakat 2015 novemberében fogták el és hangtompítókat, lőszereket is találtak náluk.

A lap visszaidézi, hogy korábban egy amerikai film rendezése során rengeteg olyan fegyvert hoztak be az országba, melyekről utólag bebizonyosodott, hogy visszaalakíthatóak éles lőfegyverré.

„A Scorpio és Skoda típusú sorozatlövő fegyverekkel kapcsolatban azóta felmerült, hogy a szlovákiai hatástalanított fegyverekkel kapcsolatos botrány során alakították vissza ezeket is éleslőfegyverré. A közelmúltban írtuk meg, hogy amióta a Brad Pitt budapesti filmforgatására érkező hatástalanított fegyvereket lefoglalta a TEK, és sajtónyilvánosság előtt bizonyították, hogy a fegyverek néhány mozdulattal visszaalakíthatók élesfegyverré, több európai ország hatóságai és titkosszolgálatai is aktív nyomozást indítottak. Szlovák források szerint több ezer ilyen fegyver juthatott a szervezett bűnözők, terroristák kezébe.” – írták.

Az ügy másfél év alatt ahelyett, hogy lezárult volna, egyre bonyolultabbá válik. A merényletkísérlet előtt több évvel, amerikai filmforgatás kellékeként behozott, éles lőfegyverré könnyen visszaalakítható „kellékeket” lefoglalták a Terrorelhárítási Központ emberei. A fegyverek lefoglalása kapcsán azonban sajtóoffenzíva indult a TEK-kel szemben; külpolitikai téren nyíltan az amerikai demokraták politikáját képviselő liberális sajtóorgánumok megpróbálták nevetségessé tenni a terrorelhárítást, megalapozatlan fellépésként bemutatva a fegyverek lefoglalását.

Az Index.hu az eset kapcsán azt írta: „a szereplők egy része katonai egyenruhát visel majd. A történet szerint a zombikkal csak úgy lehet elbánni, ha maradandó károsodást okoznak a gerinccsatornájukban: ez lehet fejlevágás, torkon szúrás, de tűzfegyverrel okozott fejlövés is.” Később a 444.hu a „TEK egyik legnagyobb melléfogásaként” jellemezte a történteket, a HVG pedig az amerikai színész fegyverszakértőjét idézve bizonygatta, hogy melléfogott a terrorelhárítás.

A 2015-ben letartóztatott gyanúsítottakkal kapcsolatban az eset után a belügyminisztérium elismerte, hogy kormánytag ellen készültek merényletre.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő nemrég Dombóváron tartott – a Globális erőviszonyok a XXI. században című – előadásában azt mondta, tudomása szerint korábban az amerikai nagykövetség bekérette a kormánypárt egy magas rangú vezetőjét, majd felkérte arra, hogy vállalja el a miniszterelnökséget.

http://www.hidfo.ru/2017/05/masfel-eve-vizsgaljak-a-kormanyfo-elleni-merenylet-ugyet/

A manchesteri terrortámadást követően a brit közösségi médiában elkezdtek terjedni az összeesküvés-elméletek azzal kapcsolatban, hogy a 22-es számnak nagyon nagy jelentősége van, hiszen a legnagyobb terrortámadások mind huszonkettedikén történtek.

A Mirror brit napilap szerint sokan rejtett összefüggéseket vélnek felfedezni az Európában sorozatossá váló terrortámadások közt, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagyobb terrorcselekmények mind a hónap huszonkettedik napján történtek, „vagy valami közük volt a huszonkettes számhoz”. A Manchesterben robbantó öngyilkos merénylő Salman Abedi 22 éves volt, korábban pedig több terrortámadás is a hónap huszonkettedik napján történt, emiatt sokan arra számítanak, hogy július 22-én is merénylet történik majd.

A lap visszaidézi, hogy a Khalid Masood által végrehajtott Westminster-támadás március 22-én történt – de történt terrortámadás Münchenben 2016. július 22-én, Brüsszelben 2016. március 22-én, korábban pedig 2011. július 22-én történt terrortámadás Norvégiában. A woolwich-i merénylet szintén május 22-én történt négy évvel ezelőtt.

Norvégiában Anders Breivik 77 embert gyilkolt meg egy nyári táborban, a merénylethez házilag készített bombákat is felhasznált. Tavaly Brüsszelben a repülőtéren történt öngyilkos merénylet, majd négy hónappal később Münchenben egy tizenéves elkövető kilenc emberrel végzett. Az elmélet kiötlői úgy gondolják, ezzel az összefüggéssel látni lehet, mit terveznek a terroristák.

Hamarabb, mint a sánta kutyát

Ők azzal érvelnek – és a közösségi médiában robbanásszerűen terjedtek ezek az érvelések –, hogy ha eddig főként a hónap huszonkettedik napján történt terrortámadás, akkor ezután is így lesz, emiatt mindenki jobban teszi, ha aznap biztonságos helyen marad.

Leleplezték a terroristák titkos tervét? Sokan persze cáfolják az elméletet: például 2015-ben Párizsban egy terrortámadás péntek 13-án történt, így nem illeszkedik a sorozatba. A józanabb hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy a terrortámadásokkal kapcsolatban csak akkor lehet elmélettel előállni, ha rengeteg dátumot szándékosan kihagyunk a felsorolásból.

Annyi biztos, hogy az emberek nem csak magyarázatot akarnak, hanem a hatóságok inkompetenciája miatt túlélési stratégiát is. Amikor a hatóságok láthatóan nem tudják megakadályozni az agressziót, és nem mondanak semmit az embereknek arról, hogyan tudnának elkerülni egy újabb terrortámadást, akkor nagyon gyorsan elkezdenek terjedni az alternatív magyarázatok, melyek megoldást kínálnak. Akár olyan magyarázatok is, hogy a hónap bizonyos napján érdemes inkább otthon maradni.

A helyzetet pedig tovább rontják azok a hangok, melyek szerint a terrortámadás egy természetes dolog, és meg kell tanulnunk ezzel együtt élni, hiszen „ez egy modern nagyvárosban az élet velejárója”.

http://www.hidfo.ru/2017/05/itt-a-program-minden-22-en-terrortamadas/

A civil szervezetek átláthatóságát szabályozó kezdeményezés minden civil szervezetre, tehát orosz és arab pénzen működő civilekre is vonatkozik – de annyira túlsúlyban vannak a nyugati pénzből működő külföldi ügynökök, hogy ha megvalósul a “törvény előtti egyenlőség”, a liberálisok ennek sem tudnak örülni.

Rendkívüli interjút készített az Index.hu Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével, a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságát garantáló törvénymódosítás egyik kezdeményezőjével. Az újságíró többek közt arról kérdezte a fideszes politikust, miért nem tárgyaltak a Soros-hálózat civiljeivel a javaslat előkészítésekor, és komolyan vannak-e olyan civil szervezetek, melyek orosz és arab pénzből működnek és aktívan részt vesznek a közélet formálásában.

Gulyás válaszában emlékeztetett arra: az új szabályozás természetesen minden külföldről finanszírozott civil szervezetre vonatkozni fog – a Soros-hálózat kiszűrése mellett az orosz és arab pénzen működő civilek is be kell számoljanak arról, ha külföldi támogatást kapnak. Kiderült: az emberek többsége nem azért nem tud azonnal említeni legalább egy orosz vagy arab pénzből működő országos civil mozgalmat, mert ilyenek nem léteznek, hanem azért, mert olyan ügyesen rejtőzködnek, hogy amiatt semmit nem tudni róluk.

Az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy tényleg vannak-e olyan magyar civil szervezetek, amelyek részt vesznek a közéletben, és orosz vagy arab támogatásból működnek, Gulyás azt mondta: „Ez az elmúlt években gyakori vádként hangzott el a magyar közéletben. Az, hogy konkrét szervezeteket nem tudunk nevesíteni, fontos érv a külföldi támogatások átláthatóvá tétele mellett, és semmiképpen nem ellenérv a törvényjavaslattal szemben.”

Az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy a módosítás nem jelenti-e a civilek megbélyegzését, Gulyás azt válaszolta:

„Amire e szervezetek még hivatkozni szoktak, hogy a külföldi támogatottság tényét a kiadványaikon fel kell tüntetni. Ez szerintem érthető, de lényegtelen része a javaslatnak. Ha a TASZ megjelentet egy kiskönyvet az elítéltek jogairól, azt jó esetben elolvassa ezer ember. A politikai erejük az, ha például az RTL Klub híradójában egymillió ember előtt megnyilvánulnak. Ilyenkor továbbra sem kell semmit feltüntetniük a támogatóikról. Ezer emberből 999 a tévében vagy éppen az Indexen, a hírekben találkozik velük.”

Az alelnök válaszából tehát kiderült: az új szabályozás nem jelentené a külföldről finanszírozott civil mozgalmak megbélyegzését, a működésüket sem lehetetlenítené el. Ellenben a politikai befolyásukat annyiban korlátozná, hogy az emberek előtt nem tudnák magukat függetlenként feltüntetni. Ennél fogva a törvénymódosítás főként azoknak a civil szervezeteknek jelent csapást, melyek eddig valótlanul azt állították magukról, hogy függetlenek, és az aktivistáik ezt komolyan elhitték.

Elmúlnak, mint a maják

Természetesen, ha egy civil szervezet eddig azt a látszatot keltette, hogy független, és ennek segítségével tudta összefogni aktivisták százait, de eközben mégis külföldi szponzortól függésben létezett – egy ilyen civil szervezet az új szabályozás bevezetésekor azzal kell szembenézzen, hogy aktivista-hálózata jelentősen megfogyatkozik.

Januárban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette; minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell takarítani” a magyar közéletből a Soros György pénzén működő álcivil szervezeteket. Elmondása szerint ezek a mozgalmak megtévesztik az embereket, mert miközben külföldi szponzorok vagyonán működnek, honlapjaikon, nyilvános elérhetőségeiken egy új aktivista nem ezt látja, hanem, hogy azt hangsúlyozzák, ők függetlenül működnek.

A külföldről pénzelt civil szervezetek kockázati tényezővé átminősítése mindinkább előtérbe került az utóbbi hónapok során. A NATO tavalyi csúcstalálkozóján döntés született az ún. hibrid háború elleni intézkedésekről, ennek részeként az orosz támogatású szervezetek elleni fellépésről döntöttek az észak-atlanti tömb tagjai. A kormány részéről a civil-törvény módosítása tehát azt is jelenti, hogy Magyarország maximálisan megfelel NATO-szövetségesek iránti kötelezettségének.

Ugyanakkor, az orosz finanszírozású szervezetek megfigyelésekor a hatóságok elkerülhetetlenül beleütköznek abba a jelenségbe, hogy ilyen mozgalmak nem nagyon működnek Magyarországon – legalábbis távolról sem olyan kiterjedtséggel, hogy négymillió háztartásba be tudják kiabálni, mit gondolnak a kormány politikájáról. A nyugati forrásból működő szervezetek ugyanakkor nagyon is ebbe a kategóriába esnek: országosan fejlettek, kiterjedt fizetett aktivista-hálózatot működtetnek, képesek nyolcvan-százezer fős tüntetéseket szervezni, és emberek milliói által nézett TV-csatornákon nyilatkoztatják a tagjaikat.

Egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko könyvében kifejtette, hogy az amerikai titkosszolgálatok az utóbbi két évtized során több mint 70 kormányt döntöttek meg ezzel a módszerrel, közvetlen katonai erő bevetése nélkül. A hibrid háborús hadviselésnek szerves részét képezi a külföldről finanszírozott civil szervezetek és sajtóorgánumok hálózata. Ha fennáll annak a veszélye, hogy olyan hálózatok jelenlenek meg Magyarországon, melyek képesek százezer embert utcára vinni a NATO-tagság ellen tiltakozva, ez ellen a hatóságok értelemszerűen fel fognak lépni. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy nem működik Magyarországon olyan politikai párt / nagy létszámú civil mozgalom, ami ellenzi a NATO-tagságot, annyira túlsúlyban vannak a nyugati pénzből működő külföldi ügynökök. De ha kiderül, hogy vannak orosz és arab pénzen működő civil mozgalmak is, rájuk ugyanúgy vonatkozni fog a törvény.

http://www.hidfo.ru/2017/05/kiderult-hogy-orosz-es-arab-penzen-is-mukodnek-civilek/

Franciaországban a rasszizmus keretein belül zajlik a feminizmus újradefiniálása. Egy főként fekete aktivistákat tömörítő feminista mozgalom ki akarta tiltani egy rendezvényéről a fehér érdeklődőket.

Párizs polgármestere, Anne Hidalgo javasolta egy fekete feminista fesztivál betiltását, mert a rendezvényen szervezők fehérek számára megtiltották a belépést. A július 28-30 közt megtartani tervezett fesztivál a szervezők szerint egy „a fekete feminizmusban, aktivizmusban gyökerező militáns afro-feminista rendezvény”, ennek megfelelően úgy gondolták, hogy csak feketéket engednek be, és ezt probléma nélkül megtehetik egy európai országban.

A szervezők közleménye szerint egyszerre számos helyszínen zajlanak majd programok, de a teljes terület 80%-a kizárólag fekete nők számára lesz fenntartva. A második, a szervezők által „nem-kevert”-nek nevezett terület pedig nemtől függetlenül minden fekete látogató számára elérhető lenne, miközben a harmadik kategóriába azok a területek esnének, melyek „minden rassz és nem számára” hozzáférhetőek. A szervezők a rendezvény hirdetményének angol fordításában már nem használták a „nem-kevert” kifejezést.

Szombaton Párizs polgármestere azonban nyilvánosan elítélte a rendezvényt, amiért a szervezők arról kitiltották a fehéreket. Anne Hidalgo szerint a rendezvényt be kell tiltani, ezen felül fenntartja a jogot arra, hogy bíróság elé állítsa a szervezőket faji diszkrimináció miatt. A rendőrség szintén kiadott egy közleményt, mely szerint amennyiben meg lesz tartva a rendezvény, gondoskodni fognak arról, hogy ott a törvényeket betartsák (ne zárhassanak ki résztvevőket a bőrszínük miatt).

A fesztivál egy szervezője akként értékelte a polgármester reakcióját, hogy a szélsőjobboldal által terjesztett álhírek áldozatává váltak.

http://www.hidfo.ru/2017/05/franciaorszag-feherek-szamara-tilos-a-belepes-egy-rendezvenyen/