A közelmúltban több nyilvános tömegrendezvény is a rendőri erőkkel való erőszakos összecsapásba torkollott, emiatt Brüsszel elrendelte az online közösségi média megfigyelését, hogy kiszűrhesse azokat a tömegdemonstrációkat, melyek veszélyt jelenthetnek a közrendre.

A brüsszeli rendőrség megkezdi az online közösségi média folyamatos megfigyelését, hogy képes legyen beazonosítani azokat a gyülekezéseket, melyek veszélyt jelenthetnek a közrendre. Jan Jambon belügyminiszter csütörtökön köszönetét fejezte ki a rendőri erőknek a közelmúltban történt erőszakos tömegdemonstrációk során tanusított helytállásukért, és azt javasolta, hogy a továbbiakban a rendőrség tartsa megfigyelés alatt az online közösségi hálózatokat, hogy ezáltal lehetővé váljon a hasonló incidensek megakadályozása.

A miniszter szerint a zavargások résztvevőinek “nincs helye a társadalomban”, és “ők egy rákos daganat, amit el kell távolítani“.

A döntés azt követően született, hogy egy “Vargass92” néven működő celeb hatósági engedély nélküli tüntetést hirdetett Brüsszelben, melynek eredményeként erőszakos összecsapások történtek a tüntetésen résztvevők és a rendőri erők közt. A zavargások alatt rendőrök is megsérültek, emellett a városban folytatott rongálás komoly anyagi károkat okozott.

“Vargass92”

Egy korábbi incidens során egy marokkói futballklub Belgiumban élő (marokkói származású) szurkolói kezdtek spontán felvonulást Brüsszelben, melynek eredményeként szintén erőszakos összecsapások zajlottak a városban.

Az utcai harcok során több mint húsz rendőr megsérült, emellett leégett autók, kivert kirakatok látványa kísérte az utcán vonuló migránstömeget.

http://www.hidfo.ru/2017/11/brusszel-elkezdi-korlatozni-a-gyulekezesi-jogot/

Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy támogatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, és szembefordult szövetségeseivel a szíriai háborúban.

A török államfő szerint Washington áll az Iszlám Állam nevű terrorszervezet mögött, emellett az amerikaiak nem tartották be korábbi ígéreteiket, miszerint visszavonják a kurd fegyveres csoportokat a terroristák uralma alól felszabadított területeken.

“Ők [az Egyesült Államok] azt mondták, harcolnak a Daesh ellen, de ehelyett mit tettek? Dollárban fizetik a terroristákat. Nem akarunk szövetségre lépni velük Afrinban. Az Egyesült Államok ismétlődő jelleggel megszegte a velünk kötött megállapodásokat. Mandzsibban és Rakkában – amikor felajánlottuk, hogy dolgozzunk együtt, azt ígérték, ne aggódjunk, a szíriai Kurd Demokratikus Unió Párt egyetlen tagja sem marad a városban” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok megszegte korábbi ígéreteit, és a kurdoknak adja át a felszabadított területeket.

Korábban a török elnök azt mondta, Ankara nem fogja megengedni, hogy az Egyesült Államok egy “terrorista pufferzónát” hozzon létre a török-szíriai határon, emiatt török katonai beavatkozás kezdődhet Afrin ellen.

A török elnök közleménye azt követően hangzott el, hogy Törökország és Oroszország egy közös cselekvési tervet fogadott el Afrin felszabadítása kapcsán, ami Erdogan elmondása szerint “új lehetőségeket nyit meg Törökország számára.”

Erdogan korábban számos alkalommal kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a terroristákat, miután Washington hivatalosan is elismerte, hogy együttműködik a Szíriai Demokratikus Erőkkel, ami főként a Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárthoz köthető személyekből áll.

http://www.hidfo.ru/2017/11/erdogan-az-usa-tamogatja-a-terroristakat-sziriaban/

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a norvég rendőrök nyolcvan százaléka akarna fegyvert hordani. A fegyverviselést igenlők aránya a migrációs válság során nőtt 20 százalékról 80 százalékra.

Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a jelenleg fegyvertelen norvég rendőrök 80%-a akarna inkább fegyvert hordani. A kutatás eredménye jelentős eltérést mutat a migrációs válság előtti időszakhoz képest; egy 2011-ben végzett hasonló megkérdezés során még csak a fegyvert nem viselő rendőrök 20%-a mondta azt, hogy fegyvert akarna magánál tartani.

A Politiforum beszámolója szerint ez az arány hat évvel ezelőtt kezdett megfordulni, tavaly év végére pedig már minden tíz rendőrből nyolc magánál akarta volna tartani a fegyverét.

A jelenlegi szabályozás szerint a norvég rendőrök nem tarthatnak maguknál lőfegyvert; a fegyverek a gépjárműben elzártan tartva kell legyenek akkor is, ha a rendőr egy no-go zóna közelében akarja feladatait ellátni. Az utóbbi hónapok során rendőrszakszervezetek kezdtek előállni olyan javaslatokkal, miszerint minden rendőr hordhasson magánál lőfegyvert, amit a fokozódó terrorfenyegetettséggel indokoltak.

A norvég sajtó szerint az utóbbi évek során nem csak a rendőrök véleménye változott meg a fegyverviseléssel kapcsolatban; a közbiztonság romlása miatt a lakosság is megosztottá vált ebben a kérdésben.

A főváros lakosságának többsége mára arra az álláspontra jutott, hogy a rendőrök mindig fegyvert kellene hordjanak.

Norvégiában a rend őrei fegyvertelenek, ezen mindössze 2013-ban történt egy minimális változtatás egy új szabályozással, mely engedélyezte, hogy használat előtt a hatósági személy ne egy közeli hivatalban kell magához vegye a lőfegyvert, hanem azt szolgálati gépjárműbe elzártan a közelben tarthassa.

2014 novemberben és 2016 februárban a biztonsági helyzet romlása miatt átmenetileg engedélyezetté vált a fegyverviselés a norvég rendőrök egy része számára. Ma azonban a mindennapossá váló terrorfenyegetettség miatt az ebben illetékes kormánybizottság annak lehetőségét fontolgatja, hogy engedélyezetté teszik a rendőrök számára az állandó fegyverviselést.

A jelenleg még formálódó új szabályozás szerint a rendőr már magánál tarthatná a lőfegyvert, de a lőszert nem a fegyverben, hanem “elérhető közelségben” kell tartsa. Egy másik javaslat szerint azonban elektromos sokkolókkal látnák el a rendőröket, hogy bemerészkedhessenek a no-go zónákba.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-no-go-zonak-miatt-fegyvert-akarnak-hordani-a-norveg-rendorok/

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke, Bruno Kahl kedden figyelmeztette a nyugati országokat; készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel fellépjenek az “orosz veszély” ellen.

A BND vezetője, Bruno Kahl szerint a nyugati országok készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel lépjenek fel azzal a “potenciális fenyegetéssel” szemben, amit Oroszország jelent, de eközben közeli kapcsolatot is kell ápoljanak Moszkvával.

“Hogy egyszerűbben fogalmazzunk; ahelyett, hogy az európai biztonság számára partnerként tekintenénk Oroszországra, potenciális fenyegetést kell látnunk benne” – mondta Kahl a Süddeutsche Zeitungnak adott interjú során.

A BND vezetője szerint a NATO-tagállamok és a Nyugat készen kell álljanak arra, hogy “ellensúllyal és elrettentéssel hárítsák el a potenciális fenyegetést”. Továbbá, a nyugati országoknak emellett támogatniuk is kell a közeli kapcsolatokat és közvetlen kommunikációs csatornák fenntartását Oroszországgal, arra az esetre, ha az orosz kormány mégis azt mondaná, hogy érdekelt az együttműködésben.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában, amit azzal indokol, hogy Oroszország állítólag beavatkozott az ukrán válságba.

2016 júliusában a katonai szövetség bejelentette, hogy további négy soknemzetiségű zászlóaljat küld Litvániába, Lettországba, Észtországba és Lengyelországba. Az intézkedés indoka, hogy Oroszország hadgyakorlatokat tart saját határain belül, amire az orosz határig terjeszkedő NATO fenyegetésként tekint.

http://www.hidfo.ru/2017/11/nemet-kemfonok-harcolni-kell-az-orosz-veszely-ellen/

A külföldről finanszírozott civil szervezetek nem támogatják, hogy a lakosság dönthessen az őket érintő szabályozásról – ehelyett a Soros-hálózat által befolyásolt bíróság döntését tartanák irányadónak.

A külföldről százmilliós nagyságrendű anyagi támogatásban részesülő ügynökszervezetek egy közös nyilatkozatot jelentettek meg a Társaság a Szabadságjogokért nevű csoport weboldalán, melyben G. Soros donorszervezetének álláspontját ismételték meg. Az Open Society Foundations vezetői korábban már nyilvánosan kijelentették; ha tehetnék, semmiről nem kérdeznék meg a magyar emberek véleményét.

Így tett a TASZ nevű szervezet is, ami a közvélemény meghallgatása helyett inkább annak a bíróságnak a döntésében bízna, aminek “szakmai továbbképzésére” már több száz millió forintot költött a Soros-hálózat. A Soros által finanszírozott 444.hu beszámolójából kiderült; a hálózat tagjai “a népszavazást alkalmatlan eszköznek tartják a törvény eltörlésére”.

“A civilek szerint népszavazás helyett inkább azoknak a bírói testületeknek kellene kimondaniuk, hogy a törvény jogsértő, amelyek elé került már a törvény, illetve amelyek elé a közeljövőben kerülni fog.” – írták.

Márciusban Goran Buldioski, az Open Society Foundations európai igazgatója az Index.hu-nak adott interjú során a következőket mondta; „Van értelme 8 millió magyarral konzultálni erről? Szerintem nincs.”

Mint a Magyar Idők napilap beszámolójából kiderült, G. Soros donorszervezete, az Open Society Foundations rendszeresen ad több száz milliós támogatásokat azoknak a civil szervezeteknek, akik utána személyes kapcsolat kiépítésére törekszenek bírákkal, ügyészekkel, és általánosságban véve úgynevezett “érzékenyítő képzésekkel” megpróbálják G. Soros nézetei szerint befolyásolni a jogásztársadalmat.

A “civilek” szerint demokratikus lenne, ha olyan személyek dönthetnének az őket érintő szabályozásról, akiknek korábban százmilliós támogatásokból képzéseket tartottak, és ennek során személyes kapcsolatba kerültek velük.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-birosagi-korrupcio-erejeben-biznak-soros-ugynokei/

A Malmöben élő svédek péntek reggel 8:30-kor az “Allah nevében” című terrorista propagandaműsort hallgatták egy helyi rádión, miután egy terrorszervezet meghekkelte a rádióadást.

Átmenetileg az Iszlám Állam nevű terrorszervezet toborzó adását lehetett hallani egy svéd rádióadó frekvenciáján, miután a terrorszervezet kalózrádiót kezdett működtetni Stockholm közelében.

Az “Allah nevében” című indulót péntek reggel 8:30-tól hallhatták a megdöbbent svédek, ráadásul a háromperces dalt közel egy órán keresztül sugározták. Az SVT hírügynökség beszámolójában az áll, hogy a dal

örök boldogságot és sorban álló szűzlányokat ígért azoknak, akik csatlakoznak a terrorszervezethez.

Jakob Gravestam, a Bauer Media marketingigazgatója elismerte, hogy az eset megtörtént, és a rádiót péntek reggel hallgató svédek tényleg terrorista propagandát hallhattak egy órán át.

A nemzeti hírközlési hatóság szerint az ismeretlen személy bűncselekményt követett el, de utólag már “lehetetlen” megállapítani a személyi kilétét, tehát Svédországban büntetlenül mehet a terrorista propaganda, az elkövetőt soha nem fogják megtalálni.

2012 óta Svédországból több mint 300 sokadik generációs migráns utazott Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzon valamelyik ott harcoló terrorszervezethez. A svéd hatóságok visszavárják őket, és “hazatérésük” után lakást, segélyt adnak a terroristáknak.

http://www.hidfo.ru/2017/11/egy-oran-at-terrorista-propagandat-adtak-a-gyanutlan-sved-radiohallgatoknak/

Donald Trump amerikai elnök szerint az Oroszország elleni szankciók a jövőben nem válhatnak az együttműködés akadályává; a két ország együtt képes lehet arra, hogy megoldja a nemzetközi problémákat és közös munkával begyógyítson minden sebet.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerint többé nem válhatnak a két ország közti baráti együttműködés akadályává az Oroszország elleni szankciók, és kiterjedt nemzetközi együttműködésre van szükség az olyan nemzetközi problémák megoldásához, mint a koreai válság és számos globális probléma.

“Oroszországot keményen szankcionálták, a legmagasabb szinten szankcionálták őket és ez a közelmúltban történt. Most eljött az ideje annak, hogy begyógyítsuk a sebeket. Úgy gondolom, ahelyett, hogy állandó harcban állnánk egymással, Oroszországot barátként magunk mellett tudni inkább előny, mint hátrány” – mondta. Az amerikai elnök a vietnami elnökkel közösen tartott sajtótájékoztató során kijelentette, hogy az Egyesült Államok együtt kell működjön Oroszországgal a szíriai, az észak-koreai és az ukrán válság megoldásában, emellett a terrorizmus leküzdésében.

Az észak-koreai válság kapcsán Trump azt mondta, az Egyesült Államoknak előrelépésre, és nem provokációra van szüksége, emellett elsődleges cél az életveszteség elkerülése. “Minden felelős nemzet együtt kell cselekedjen, hogy garantálni tudjuk, Észak-Korea nem fenyegetheti a világ országait beláthatatlan életveszteséggel” – mondta.

Trump a nap folyamán üdvözölte a koreai válság terén Kína által tett lépéseket, emellett kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden inzultus ellenére erősen törekedett a baráti viszonyra az észak-koreai vezetővel.

Az amerikai elnök annak kapcsán, hogy Oroszországgal szemben is szankciók vannak érvényben, azt mondta, elhiszi, hogy az oroszok szerint ők nem avatkoztak be a választásba, de hogy ő (Trump) elhiszi-e, ez a titkosszolgálatokon múlik, és a közelmúltban szorosan együttműködött velük ebben a kérdésben.

http://www.hidfo.ru/2017/11/trump-eljott-a-sebek-begyogyitasanak-ideje/