– A hajléktalan-törvény életbe lépése óta hárman fagytak meg –

Magyarországon hárman szenvedtek kihűléses halált október 15. óta, amikor életbe lépett a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó törvény – tudatta a Magyar Szociális Fórum (MSZF) október 23-án.

Velük együtt heten szenvedtek fagyhalált a szeptember végi hideg éjszakák óta.

Az MSZF szerint a fejlemény arra enged következtetni, hogy a törvény nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. A hajléktalanságot nem lehet tiltással megoldani, a szegénységet nem lehet rendőri eszközökkel felszámolni – szögezi le az emberjogi szervezet -, emlékeztetve arra, hogy a kormánynál következetesen süket fülekre találnak javaslataik a társadalmi probléma megoldásáról.

A Magyar Szociális Fórum támogatásáról biztosítja azt a petíciót, amelyet „Ügyvédek tiltakozása a hajléktalanság kriminalizálása ellen” címmel tettek közzé, és eddig már több mint kétezren írtak alá. A petícióban leszögezik: „sem a rendőrség, sem a büntető igazságszolgáltatás nem arra való, hogy helyettesítse a megfelelő szociális ellátórendszer, a bajba jutott embereket segítő állami és önkéntes szervezetek munkáját. A hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. A hajléktalanság a legszörnyűbb helyzetek egyike, amelybe ember kerülhet. A szegénység és a reménytelenség végső állapota, ahonnan számtalan embernek már nincs visszaút. A jogrendszer legfeljebb keretet adhat ahhoz, hogy ezeket az embereket a talpra állásban segítse, és ez nem korlátozódhat arra, hogy száz évvel ezelőtti elvek szerint egy kényszermosdatással és a zsúfolt szállókra zsuppolással “oldja meg” a dolgot. Évtizedek óta tudományos kutatások haladták meg ezt a szemléletet, és Magyarországon is évtizedek óta vannak szakemberek, akik megfelelő támogatás és megbecsülés mellett nagyon hatékonyan tudnak segíteni a bajbajutottakon. Ha hagyják őket dolgozni.”

Az ügyvédek a törvény felfüggesztését sürgetik ártatlan emberek elítélése és szegénységük okán történő megalázása miatt, és arra szólítják fel a bírókat, ne jussanak el odáig, hogy az ügyvédeknek bojkottot kelljen hirdetniük, mert embereket ítélnek el szegénységük miatt.

A petíciót kedden aláírta a Magyar Szociális Fórum alapítója, Dr. Simó Endre.+++

Kiadta: MSZF SZK (+36 30 5927371)

Magyar Szociális Fórum

Ők azok, akik ma nem ünnepelnek. Azok, akiket már nem érdekel október 23.-a, sem az 56-os, sem pedig a 89-es. 2006-ra pedig keserű nosztalgiával emlékeznek.

De ma már csak annak örülnek, hogy ma nem kell dolgozni, s ez legalább fizetett ünnep. De dolgoztak tegnap, sőt szombaton is, – nekik nincsen 4 napos hosszú hétvége, mert ők nem engedhetik meg maguknak, mint az uraságok.

Ők azok, akik megszakadnak nap, mint nap, – és akarnak is megszakadni, egyszerűen azért, hogy ne haljanak éhen, s jussanak is valamire. Hiszen ők csak munkával tudnak pénzt keresni.

Ők nem spekulálnak, nem trükköznek, nem csalnak, de nem is lopnak, fosztogatnak. Ők “csak” dolgoznak, s ezért szegények.

De az ő munkájukból élnek olyan jól főnökeik, munkáltatóik, a gazdagok. Mert ők, annak az értéknek, amit megtermelnek, a tizedét sem kapják meg. Ők, kik hajnalban kelnek, s borotválatlanul, s a lányok smink nélkül mennek munkába, mert egész héten túlóráznak. Napi 16 órát.

Ők azok, kiket rabszolgaként tartanak a munkáltatóik, akiknek kamera vigyázza minden lépését, elektromos azonosító lóg a nyakukban, ami még azt is jelzi, mikor és mennyi ideig voltak vécén, vagy szívtak el egy cigit. Mert ők dohányoznak, méghozzá sokat. Met valami élvezet csak kell, ebben a rohadt hajtásban.

Ők azok, kik, ha támaszkodnak két percre, mert olyan fáradtak, de látja a kamera, s már ugrik a bónusz, kevesebb a fizetés. De még az is halálos bűn, ha esetleg becsuknak egy ajtót, mert fáznak az éjszakai műszakban.

Ők azok, kikkel bűnözőkként bánnak, pedig soha, semmit nem loptak el, mert azt valóban bűnnek tartják. Táskavizitkor fehérneműiket, madárlátta szendvicseiket vizslatják a kapuban a biztonságiak, ahol úgy állnak sorban, mint a szabadulók egy lágerből.

Ők az üzemi balesetek elszenvedői, – robbanások, égések, csonkolások, – de minél hamarabb fel akarnak épülni, hogy hajthassanak tovább, hogy minél hamarabb tönkre tegyék magukat a cégük érdekében. De meg vannak győződve róla, hogy az ő érdekük is, mert a menedzsment, s a tulajdonosok asztaláról lepotyogó morzsákkal is megelégednek, mert fogalmuk sincs arról, hogyan kell jobban élni.

Ők azok, kik betegen is dolgoznak, kiknek már negyven éves koruk előtt a megerőltető munkától sérvük lesz, s mikor ettől kezd lebénulni az ujjuk, kezük, csak még jobban hajtanak, mert tudják, hogy hamarosan vége, s aztán nincs tovább.

És nem véletlen a hajnali munkakezdés sem. Hiszen a túl korai kelés kezdi ki legjobban az ellenálló képességet, mind egészségügyi, de pszichikai értelemben is. Egy halálosan fáradt dolgozónak nem nagyon van kedve lázadozni.

Ők azok, kik a munkájukhoz képest túl keveset keresnek, akik, ha elérik az úgynevezett átlag nettó fizetést, a nettó 214 ezret, – azt megszakadással érik el. De legtöbben nem ilyen “szerencsések”, ennek a felét keresik meg. Úgyszintén erőn felüli munkával.

S nem véletlen az alacsony bérszínvonal sem, így több jut a puccos tőkésnek, de több jut a banknak is, – mert, ha a dolgozók jutni akarnak valamire, esetleg meg akarják csináltatni az elromlott bojlert, már hitelt kell fölvennünk, 200-300 százalékos uzsora kamatra.

Amelynek a visszafizetéséhez még ennél is több pluszmunka szükséges, mert még mindig érvényes a régi mondás; “Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni.” És ők régimódiak. Még, ha fiatalok akkor is; úgy vélik; a lopás, csalás bűn, – csak a munka az egyedüli érték.

Mert ők az ország gerince. Az ő vállukon, az ő munkájukon nyugszik az egész ország gazdasága, ők tartják el a hazát, a hatalmasaikkal együtt.

És talán nem véletlen, hogy ők azok, kik gyűlölik főnökeiket, s tulajdonosaikat. Mert látják, (hisz puccosék nem is titkolják), hogy míg a dolgozóik 100-120 ezret keresnek, addig a tulajok, a részvényesek a családjukkal együtt 600 milliós osztalékot vesznek ki a vállalatból.

És talán éppen ezért, ők azok, akiket soha nem mernének fölfegyverezni, ha egy támadás érné a vállalatot, vagy akár az egész országot, mert puccosék attól félnének, hogy ők megfordítják azokat.

És az uralkodó osztály ezért fog elbukni, mert nem lesz, aki megvédené őket. Aki kibírná a küzdelem megpróbáltatásait, melyre az uracskák nem képesek. Hacsak… meg nem kérik az eddig végtelenségig lenézett, kihasznált dolgozóikat, ha csak meg nem kérik szépen, nagyon szépen őket, hogy ugyan már védjenek meg mindent, – ami ugyan nem az övéké, de ők teremtették meg.

De akkor az is eldől majd, hogy kik azok, akik valóban szeretik hazájukat. – Ám az már egy másik rendszer, másik világ lesz.

Garbolczy János / Szabad Riport

Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén.

"Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa  lenne. De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a tervek között) nincs preventív csapás" - fogalmazott az elnök.

Erre várt régóta Észak-Korea

"Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni. És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük".

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin_elarulta_mikor_veti_be_az_atomot.671872.html

Hétfőn életbe lép az új szabályozáscsomag, amely tiltja az életvitelszerű utcán lakást, azaz az utcai hajléktalanságot. A szabálysértési törvénybe csomagolt új jogszabály az egész országban tiltást vezet be, tehát már nem csak az önkormányzat által kijelölt területeken nem tartózkodhatnak hajléktalanok, hanem egyetlen közterületen sem.

A helyszín elhagyásának minősül az is, ha a hajléktalan bemegy egy szállóra, avagy jogászul "együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében".

A szankció is szigorodott a korábbi hatályos szabályokhoz képest. Eddig "csak" közérdekű munkát szabhattak ki a hatóságok, és ha ezt nem vállalta a hajléktalan, akkor pénzbírságot kapott. Ha fél év alatt háromszor kapták el, akkor elzárás jött.

A köztéren élés miatt az új törvénytervezet szerint pénzbírság nem szabható ki, tettenéréskor helyszíni bírság kiszabásának nincs helye. Ha 90 napon belül három alkalommal is figyelmeztetniük kell a rendőröknek a hajléktalant, megindítják az eljárást ellene.

Október elején aztán érkezett egy új kormányrendelet:

A hajléktalan ingóságait ideiglenesen tárolni kell valahol, ez a helyi önkormányzat vagy a rendőrség feladata lesz. Erről pedig az illetékes szervnek határozatot kell hoznia, aminek egyebek mellett tartalmaznia kell az ingóságok megnevezését, mennyiségét, valamint a becsléssel megállapított értékét is.

Korábban arról volt szó, hogy a tárolhatatlan dolgokat megsemmisítik, például elégethetik, amiről megsemmisítési jegyzőkönyvet kell készíteni, amin fel kell majd tüntetni a megsemmisítés kezdő és befejező időpontját. Ha azonban a hajléktalan a megsemmisítés után jelentkezett volna a dolgaiért, akkor a szabály szerint vissza kellett volna neki fizetni az ingóságai értékét. A visszajáró pénzből azonban levonták volna az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit, tehát a hajléktalannak még fizetnie is kellett volna azért, hogy elégetik a dolgait. A személyes tárgyakat, mint például az utcán élő emberek fényképeit, személyes iratait, gyógyászati segédeszközeit nem lehetett volna megsemmisíteni.

A kormány a hétfői életbe lépés előtt aztán még a hétvégén módosította a hajléktalanrendeletet, kiszedve belőle azokat az elemeket, amelyek minimális emberiességet engedtek volna:

Ha a megsemmisítés alaptalanul történt, az ideiglenes tárolásba vételkor megállapított értéket kamattal növelve vissza kell fizetni a hajléktalannak. Új pont ugyanakkor, hogy a hatóságoknak „az ingóságok ideiglenes tárolásba vételének folyamatáról" kép- és hangfelvételt kell készítenie, mégpedig úgy, hogy "az alkalmas legyen az ingóságok későbbi, egyedi azonosítására”.

Hosszú évek munkája

A kormány 2011-ben már megpróbálta betiltani a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben. Legutóbb, 2016-ban szintén az Alkotmánybíróság kaszált el egy hajléktalanellenes rendeletet, amit Kaposvár hozott. A város látszólag nem a hajléktalanságot akarta büntetni, hanem csak azt, ha valakik az ingóságaikat a közterületen tárolják. A kreatív rendeletalkotást azonban így is megtiltották nekik.

Idén, nem sokkal a választások után azonban a fideszes Bajkai István felvetésére úgy változtatták meg az alaptörvényt, hogy alkotmányos legyen a hajléktalanság tiltása.

Hajléktalan nő egy a Budapest Bike Maffia önkéntesétől kapott szendviccsel

Fotó: Szekeres Máté

A Mérce azt írta névtelen forrásaira hivatkozva kedden, hogy az új szabályozás életbe lépése után,

Ezekhez pedig még a külső kerületek kapitányságának rendőreit is bevezénylik a belső kerületekbe.

A rászorulóknak biciklivel ételt szállító Budapest Bike Maffia múlthéten körbejárta a várost, hogy egy Nagyokost osszon szét a hajléktalanok között, amiben közérthető nyelven, paragrafusok nélkül írják le az új törvényt, hogy senki ne maradjon információ nélkül.

Jóval több a hajléktalan, mint a férőhely

Az utcai hajléktalanság úgymond megterhelő. Ez nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi, hanem egyszerűen a városi élet szempontjából is problémát jelent.

Ezzel indokolta az Orbán család korábbi ügyvédje, és nemrég parlamentbe jutott Bajkai István júniusi sajtótájékoztatóján a kezdeményezését. A képviselő tehát azt kérte, hogy – az ő hasonlatával élve – a hajléktalanok ne tekinthessék a közterületeket lakásnak. „Köztünk legyen mondva, rendkívül nehézzé teszi azt, hogy a várost otthonként kezeljük” – mondta. Budapest szerinte sokaknak nemcsak egyszerűen otthon, de Magyarország – és a Kárpát-medence – szellemi, gazdasági és kulturális központja.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára október 11-i veszprémi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint azt mondta:

Azt is mondta, a kormány döntött a 300 millió forintos hajléktalan-ellátási tartalékalap létrehozásáról. Ennek egy részét arra fordítják majd, hogy a nappali és az éjszakai menedékhelyek nyitva tartása illeszkedjen egymáshoz, így pedig szerinte huszonnégy órás ellátási lehetőséget kapnak a rászorulók. További 650 millió forintból pedig a hajléktalanokat ellátó intézményeket korszerűsítik. Ezek Fülöp szerint a hajléktalanokkal szembeni az "emberiesség szempontjából" fontosak.

Ma Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan, de csak a töredéküknek jut hely a szállásokon. Az országban ugyanis az EMMI államtitkár szerint 19 ezer férőhely van összesen. Civil szervezetek szerint ez a szám jóval alacsonyabbra, 11 200-ra tehető, de mindkét esetben

Korábban Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta:

Senkinek sem kell a fővárosban azért közterületen maradnia, mert nincs szabad férőhely a hajléktalanszállókon.

Kapcsolódó

Miért alszanak annyian a Blaha aluljáróban?

Legalább húszezerrel több a hajléktalan, mint amennyi a szállás. A helyzet nem is Budapesten a legdurvább, vidéken még rosszabb. Állandó a tűzoltás, a tartós megoldáshoz jóval több pénz kellene.

Azt is mondta, az csak egy sztereotípia, hogy a hajléktalanok azért nem mennek a szállókra, mert ott atrocitás érné őket. Szerinte a Budapesten elérhető mintegy 7,5 ezer férőhelyet biztosító szállások 99 százaléka biztonságos, normális és tiszta, akár egy munkásszálló vagy egy kollégium, épp ezért nem indokolható, hogy bárki is aluljárókban húzza meg magát.

A Menhely Alapítvány munkatársa egy hajléktalanszállón

Fotó: Ajpek Orsi

Kapcsolódó

Hajléktalan karácsony

Mise, ételosztás, lehetőség fürdeni, pihenni - a Fűtött utca nevű menedékhelyen és a Menhely Alapítvány munkatársaival néztük meg, hogy vészelhetik át a telet hajléktalanok. Nagykép.

Hogy néz ki egy hajléktalanszálló? Felnőtt emberek vannak összezárva egy légtérben, jellemzően négy, de inkább ennél is többágyas szobákban, néhol még akár emeletes ágyakkal is. Gyakoriak a lopások, ágyi poloskák és a csótányok is. Magyarországon csak egy olyan intézmény van, ahol a lakó akár egyedül is lehet egy szobában. Amíg viszont nem biztosított valamennyire az intim szféra, addig a hajléktalanok inkább választják az utcát a szállások helyett. A fizetős szállásokra pedig elég nehéz bekerülni, több helyen nagyon hosszú a várólista.

Nincs szem előtt, nincs pénze sem

Bajkai a júniusi sajtótájékoztatóján azt is mondta, ma Magyarországon minden adott ahhoz, hogy valaki ne legyen hajléktalan: szerinte nagy az állam és az önkormányzatok támogatási rendszere, ami miatt sok-sok olyan nappali és éjjeli szállás működik, ahova a hajléktalanok bevonulhatnak, valamint az országnak van „egy rendkívül sikeres közmunkaprogramja" is.  Az utóbbiról azt mondja,

Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és a Menhely Alapítvány elnöke az Indexnek akkor azt mondta, aki valamennyire is tisztában van a mai albérletárakkal, az tudja, hogy ez egy lehetetlen gondolat: 50 ezer forintos közmunkás minimálbérből nem lehet egy albérletet fenntartani.

És bár az állam a kevésbé vonzó utcai látványt akarja megszüntetni, de

Márpedig ha elsöprik őket a csomópontokról, akkor elesnek ettől, ráadásul a hajléktalanokat segítő szervezetek is nehezebben találják majd meg őket.

A Budapest Bike Maffia önkéntesei

Fotó: Szekeres Máté

Kapcsolódó

Nem adom fel, én ki akarok törni

Most azért büntetnek, ha dolgozunk – meséli Zsolt, aki 16 éves kora óta melózik, mégis hajléktalan öt éve, most végre bérlakást szeretne. Végigkövettük egy napját hajnaltól hajnalig.

A legnagyobb baj, hogy nincs út a hajléktalanlétből a bérlőlétbe, és ezt a lépcsőt egyelőre szinte kizárólag civil szervezetek próbálják megteremteni. A hajléktalanok lakhatás problémáival és az ellátórendszerrel korábban ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.

Presinszky Judit

…”Mohammed sejk jó munkát végzett és széles mosollyal adta be az embereknek azt, hogy Dubai az ‘1001 éjszaka’ meséinek az országa és ezt úgy tűnik, hogy mindenki be is nyeli…

A rengeteg építkezés csökkenésével A parasztvakítás hatékonysága kezd megszűnni és kezd Dubai sötétebb oldala is a felszínre emelkedni…”

Egy év alatt 971 halálesetet regisztráltak a munkások között, “mely a hatalmas hőségnek, a kimerültségnek és az öngyilkosságnak volt “köszönhető”…

“Talán, ha egy nap a méregdrága pezsgőt iszogató és csillogó 60 emeletes épületekben lakó emberek valamelyik családtagját ugyanilyen körülmények közé helyeznék, akkor észhez térnének és végre tennének valamit s nem csak egy nyílt titokként kezelnék azt, hogy ezt a fajta luxus életstílust ezeknek a rabszolgáknak köszönheti mindenki, aki egy nap Dubaiban köt majd ki…”

Videó: ‘A legjobb magyar top 10’

Ajánlja: Arató Péter / Szabad Riport

(Úgy tűnik, hogy Dubai fantasztikusnak tűnő építménye nem mások, mint gigantikus (és gyorsan erodálódó) díszletek egy modern XXI. századi drámában, melynek címe; “Multinacionális feudalizmus”.)