Judith Butler amerikai feminista azt állította, hogy: „Nem létezik olyan, hogy férfi és nő – a nemiséget a kultúra határozza meg és nem a természet.” Mindenki maga választhatja meg, hogy férfi-e vagy nő sőt meg is változtathatja azt – ma férfi, holnap nő. A radikális feminista hölgy ezzel a kijelentésével a Gender-ideológia alapját vetette meg, aminek a tartalmát a megkérdezettek 93%-a nem ismeri. Emberemlékezet óta a férfi és nő házassága jelenti az alapot a család és a társadalom számára és biztosítja az emberi faj fennmaradását. A természet adta tényeket – ami alapján a nemiség genetikailag meg van határozva - nem lehet letagadni anélkül, hogy kárt ne okoznánk ezzel. A tűz mindig veszélyes marad; és ugyanígy a házasság bármilyen helytelen kezelése is. Az osztrák zenész és aphorista, Elfriede Hablé a következőket állapította meg ezzel kapcsolatban: „ Nem a világ alakítja ki ezeket az embereket, hanem ezek az emberek alakítják a világot. ”

.

– És ezt az Unió tétlenül nézi –

“Koszovó lakosságának mintegy 90%-a szunnita muszlim. A koszovói háború előtt több mint 500 mecset volt és sok szúfi tekke (imahely). Ezek felét a háborúban megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi vahhábita támogatással számos új mecset épült és épül. Az imámokat Pristinában képzik.” (Wikipédia)

Szerbiát aggodalommal tölti el a koszovói hadsereg megalakítása

Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Szerbia jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt – magyarázta Ana Brnabic. Megerősítette, hogy Szerbia katonailag semleges ország, de szükség van hadseregre, mert “ha valaki látja, hogy ebből a szempontból is erősek és felkészültek vagyunk, akkor ez egy indokkal több, hogy leüljön velünk és a kompromisszumokról tárgyaljon”. Ana Brnabic reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, de hozzátette: “ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van”. Aláhúzta, Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy valaki – jelen esetben Koszovó – újabb etnikai tisztogatásra készül.

(Ha a balkáni muszlim hadsereg megerősödik, Szerbia után, Magyarország a következő célpont. Ahogyan ez már megtörtént a múltban is, nemegyszer…- a szerk.)

A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén. A tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut.

A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.

A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Koszovói szaúdi segélyszolgálat

Magyarország 458 katonával próbálja felügyelni az egyre jobban eszkalálódó koszovói helyzetet

Szijjártó: Magyarország növeli afganisztáni és koszovói szerepvállalását

Magyarország megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak tett korábbi ígéretét, amely szerint a hamarosan lejáró ciprusi ENSZ-misszióból felszabaduló kapacitás jelentős részét a NATO számára, koszovói és afganisztáni szerepvállalásának fokozására ajánlja fel – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva.

A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Magyarország készen áll arra, hogy további szerepet vállaljon Koszovó stabilitásának javításában. Jelenleg 398 magyar katona szolgál a balkáni országban, Magyarország a jövő nyárig legalább 60 fővel kívánja növelni az ott állomásozó katonái számát.

Szijjártó Péter kiemelte, a jelenlegi olasz parancsnokság mandátumának jövő év közepén esedékes lejártát követően Magyarország pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki pozíciójára.

A miniszter elmondta, a NATO úgy döntött, hogy Bosznia-Hercegovina beadhatja első éves nemzeti programját a tagsági akcióterv keretében. Magyarország számára egyebek mellett a földrajzi közelség miatt fontos, hogy az országban stabilitás legyen. Ezért támogatta, hogy az ország beadhassa a csatlakozás első lépését jelentő nemzeti programját – közölte.

Macedóniával kapcsolatban kijelentette, az országnak már rég a NATO tagjának kellene lennie, eddigi teljesítménye ugyanis feljogosítja erre. Tájékoztatása szerint a jövő év első, vagy második hónapjában, a Görögországgal fennálló névvita megoldását követően sor kerülhet a macedónok tényleges csatlakozására. Elmondta azt is, hogy kétoldalú megbeszélés keretében arról biztosította a macedón külügyminisztert, hogy Magyarország, ahogy korábban, továbbra is “szívén fogja viselni” az ország euroatlanti integrációs folyamatát.

“A történelem arra tanított meg bennünket, ha megoldatlan kérdések vannak a Nyugat-Balkánon, akkor abból általában nagy baj szokott lenni. Ezt jobb volna elkerülni” – fogalmazott.

“Ehhez a legkézenfekvőbb megoldást az európai és az euroatlanti közeledés, az integrációs folyamatok felgyorsítása jelentheti”… (Szerinte).

MTI, – SzRTI/J.Garbolczy

Ernesto Araujo (51), akit Brazília most megválasztott elnöke, Jair Bolsonaro 2019. januárjában hivatalba lépő kormánya külügyminiszterének nevezett ki, egy internetes blogban az emberek által okozott klímaváltozást „ideológiának” nevezte. Országa munkapártjának pedig azt vetette szemére, hogy a családot, a heteroszexualitást és azt a kijelentést, hogy egy ember férfiként vagy nőként születik, bűntényként kezeli.

A környezetvédelemnek eredetileg az a feladata, hogy óvja a természetet, és felelősségteljesen használja fel a föld erőforrásait. Időközben azonban a környezetvédelmet a politikai baloldal saját céljaira használja ki, hogy ily módon irányíthassa az országokat és azok lakosságát.
E „dogmára” való hivatkozással nem csak a gazdaságot szabályozó állami intézkedések növekedtek, de a nemzetközi szervezeteknek a nemzeti államokra és ezek lakosságára történő befolyása is. Ez többek között egyik oldalon a demokratikus kapitalista országok gazdasági növekedésének korlátozásához vezetett, a másik oldalon pedig a kínai gazdaság támogatásához, írja Araujo.

E „globális projektum” egyik fontos jellegzetessége a nyugati országok gazdasági kapacitásának Kínába való átcsempészése. Araujo szerint Trump amerikai elnök agendájának egyik fontos része e folyamat megállítása. A klímaváltozás témája szintén a globális agenda része, amit arra használnak, hogy félelmet keltsenek az emberekben, és ezáltal még nagyobb befolyásra tegyenek szert felettük – állapította meg a brazil politikus, aki egy másik bejegyzésében azt vetette a brazil munkáspárt szemére, hogy mindent kriminalizálnak, ami „jó, spontán, természetes és tiszta”. A párt kriminalizálni akarja a családot, mert az támogatja a „patriarkális erőszakot”; kriminalizálja a magántulajdont, a szexualitást és a gyermeknemzést, amikor a heteroszexuális kapcsolatot megerőszakolásnak és minden bébit a föld számára rizikófaktornak nevezi. A szocializmus az Istenben való hitet, a patriotizmust és a biológiát is kriminalizálja, amikor be akarja tiltani azt a mondatot, hogy az ember férfinak vagy nőnek születik.
A versengést kriminalizálják, folytatja Araujo a felsorolást. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy egy baloldali kollégától hallotta azt a mondatot, hogy a sport fasizmus. A szocializmus kriminalizálja a klímaberendezéseket, a szépséget, és minden nyugati gondolkodót, aki a Krisztus előtt 546-ban meghalt Anaximander görög filozófus óta élt és megszólalt. Kriminalizálja a történelmet és ennek hőseit. Kriminalizálja a gyerekek és az elődök iránti szeretetet.

forrás: www.kath.net – 2018. december 5.

[A kérdés ezek után csak az, hogy e bejegyzések után vajon élni fog-e még Araujo 2019 januárjában, hogy átvehesse külügyminiszteri hivatalát?]

http://katolikus-honlap.hu/1801/johir.htm

A munka törvénykönyvének tovább silányítása

Manapság Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott módosító javaslata borzolja a kedélyeket, de mondhatnák azt is, hogy kiverte a biztosítékot. Nem csupán azért, mert 400 órára javasolják felemelni a korábbi módosításban már felemelt 250 órás túlórát, de ráadásul nem csak a munkaidő keretet, de az elszámolási időszakot is 3 évre akarják emelni.

Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.

Eddig ez így volt:

1. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.”

Ez eddig így nézett ki:

1. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
2. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
3. (3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Cikksorozatunk korábbi két írásában (A napi betevő ára, – Bér gyilkosság – avagy munkáltatás alulnézetben), a munkaerőpiacot, különös tekintettel a munkavállalókat sújtó problémákról, igazságtalanságokról, kizsigerelésről írtunk, különböző szempontokból nézve. Sajnos a problémakör kimeríthetetlen. A munka törvénykönyve, melynek a munkavállalók érdekeit kellene szem előtt tartania, több módosításon ment át a „rendszerváltoztatás” azaz 1990 óta. Nem meglepő módon mindannyiszor a munkavállalók hátrányára, ergo a munkáltatók előnyére. A most tervezett újabb gányolás, mely felér a rabszolgaság bebetonozásával, egyúttal törvényesíteni szándékozik az eddigi jogellenes gyakorlatot.

Hol vagyunk már a szocialista idők „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”–tól!

Ami egyébként akkor sem volt igaz, hiszen a rendszeres munkába járás napi kb 1-2 órányi idejét valamiből csak el kellett venni. (És ugye a 8 órás munkaidő is 8 + fél óra volt valójában.)

Akkoriban a túlórát is másként számolták az első két óráért +25%, a második 2 óráért +50%-os túlóradíj járt. A hétvégi (szombat és vasárnap) pihenőnapra +100% túlórapótlék illette meg a munkavállalót. Az üzemekben volt 12/24 és 24/48 órás műszak, azaz 12 óra munka után 24 óra pihenő idő illetve 24 órás műszak után 48 óra járt. Hát ma már ez is a múlté.

A Munka törvénykönyve e tekintetben valóban megérett a reformációra, de nem szabad, hogy ez a rabszolgamunka törvényesítését jelentse.

Sokkal inkább – mint korábban írtuk -, a manapság elharapódzó rendszeres túlmunka és az érte járó ki nem fizetett bérezés megszüntetését kellene, hogy jelentse.

A jelenleg hatályos MK Tvk szerint

1. fejezet A napi munkaidő
2. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). (2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
3. a) készenléti jellegű munkakört lát el,
4. b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

1. fejezet A munkaidőkeret
2. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.

1. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
2. a) a megszakítás nélküli,
3. b) a több műszakos, valamint
4. c) az idényjellegű tevékenység keretében,
5. d) a készenléti jellegű, továbbá
6. e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

1. fejezet A munkaidő-beosztás szabályai
2. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
3. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). (3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

1. § (1) A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
2. (2) Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (3) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és a 95. § megfelelően irányadó.

1. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. (2) A munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet

Túlóra orrvérzésig

A túlóra elrendeléséről ezt írja a Szakszervezetek.hu honlap: „Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.”

Nekünk azonban van egy gondunk, ugyanis gyakran tapasztunk olyan munkaidő beosztást, amelyben eleve – jobb esetben – 3-4 napon át folyamatosan 11-12órás a beosztás és ez nem számít túlórának, vagy, – még ennél is rosszabb -, amikor akár 5-6 napon át 12 órás a műszak az minden napján. A pihenőidő – szabad nap igen furcsán oszlik meg, hiszen a folyamatos 10-12 órák között alig marad idő a pihenésre. Sokan azért vállalják ezt, hogy a szabad hétköznapokon pihenés helyett a hivatalos ügyeket tudják elintézni napközben, esetleg orvosi rendelőkben töltsenek el jó néhány órát. Netán bepótolják az előző 3-4 nap munka után feltorlódott teendőiket és előre kialudják magukat, hogy a következő 3-4 nap 12 órás műszakját teljesíteni tudják. Persze, ha nem egy műszakban kéne másfél-két műszakot lehúzni, akkor ez nem lenne gond.

Az úgynevezett teljes munkaidő jelenleg gyakorta 10-12-13 órás műszakokat jelent (olykor többet is) mi több, a szombatot (főként a kereskedelemben, vagy a szolgáltató iparban, de sok más szférában is normál munkanapként kezelik. A vasárnapi munkavégzést pedig max 50%-os díjjal honorálják.

Meglátásom szerint nem kell eltörölni sem a túlmunka, túlóra LEHETŐSÉGÉT sem a szombat, vasárnapi nyitvatartási időt, csak éppen nem szabad kötelezővé tenni, de leginkább meg kell fizettetni a munkaadókkal. A munkavállaló szabadon, és főként retorzió mentesen dönthesse el, hogy kíván-e szombaton és vagy vasárnap dolgozni, illetve a hétköznapokban rendszeresen túlórázni.

Tehát a Munkatörvénykönyvében meg kell szüntetni a 6 munkanapos hetet, azt kell deklarálni, hogy a szombat és vasárnap a rendes pihenőnap, és ezeken a napokon mindenkit, aki mégis dolgozik, megilleti a túlóradíj, vagy az ezt kiváltó dupla szabadnap. Ám, ha beosztást, a nyitvatartási időt így állapítja meg a munkaadó, vagy a szolgáltatást ezeken a napokon végezteti a dolgozókkal, akkor azt, +100%-os bérrel vagy dupla pihenőnappal kell kiváltani. Illetve a hétköznapokon a 8 órán túli munkát túlóradíjjal kell kifizetni, vagy megszervezni a két műszakos munkarendet! E szabálynak pedig általánosnak kell lennie, és nem a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás úgynevezett Kollektív szerződés hatáskörébe utalni. Már csak azért sem, mert a munkáltatók jó részénél sem szakszervezet, sem pedig Kollektív szerződés nem létezik. Nem véletlenül! Azok a honpolgárok, pedig akik ragaszkodnak a hétvégi kiszolgáláshoz, pláza járáshoz, szolgáltatások igénybevételéhez, fizessék meg az emelt költségeket.

Mert végeredményben nem a törvényi engedéllyel támogatott rabszolgaság a cél, és nem az, hogy zombikkal, és frusztrált dolgozókkal töltsék meg a munkahelyeket, hanem az, hogy, ha valaki mondjuk a családja kárára is vállalja a plusz bérezésért, a többletmunkát, akkor maga dönthesse ezt el.

Természetesen vannak az általánostól eltérő munkahelyek főként a közszolgálat, vagy közszolgáltatás esetében pl. rendőrség, katonaság, kórházak, börtönök, tűzoltóság, benzinkút, katasztrófavédelem, tömegközlekedés, stb., ezekre nyilván eltérő szabályoknak kell vonatkozni, ahogy eddig sem volt másként. (kivéve, hogy gyakorta nem fizették ki a ledolgozott túlórákat)

Ingyen munka

A mostani MK tvk. tervezett módosítása már + 400 órára emelné meg az elrendelhető túlmunkát, ráadásul ennek kifizetését is engedné eltolni akár 3 évvel. Nos, a feltétlenül szükséges és ÉSSZERŰEN elrendelt túlórát egyáltalán nem kellene megemelni, már a 250 óra is több, mint indokolt, azonban ennek kifizetését kötelezően a tárgyhót követően ki kell fizettetni a munkaadóval. Ki tudja mi lesz 3 év múlva, létezik-e még a cég egyáltalán, él-e még, ott dolgozik-e még az érintett munkavállaló? A boltban sem adnak semmit „hozomra”. A munkaadóknak egyfelől át kell gondolnia, hogy valóban szükséges-e a túlmunka elrendelése, illetve van-e rá kerete? Az ingyen munka, bár nagyon kényelmes és profit növelő, csakhogy még a rabszolgának is regenerálódnia kell, nem utolsó sorban életben kéne maradnia. Vagyis a létfeltételeit, a mindennapi megélhetését semmiféle gazdálkodói haszon nem írhatja felül. Ha pedig egy munkáltató csak kizsigereli a dolgozóját, vagy aránytalan túlmunkára kötelezi, több munkakört sózva a nyakába, de a munkáját nem akarja megfizetni, akkor ne fogadja értetlenkedve és ne panaszkodjon, ha feketelistára kerül, ha rossz hírét keltik, ha nem mennek hozzá dolgozni, vagy kilépnek az alkalmazottai. Senki mást csak magát hibáztathatja, mert valamit nagyon rosszul csinál.

Jelenleg is az a gond, hogy a munkaadók jó része a legkülönbözőbb praktikákkal igyekszik a lehető legalacsonyabb bért adni, vagy módokat, ürügyeket találni, hogy a megállapodott bért valahogy csökkenteni lehessen. A túlmunka jó része is abból fakad, hogy kevesebb emberrel igyekszik elvégeztetni több ember munkáját, aztán úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ahhoz több idő szükséges. Miközben a megszüntetett munkakör, vagy a kirúgott dolgozó bérét, vagy annak arányos részét nem adja oda a megnövekedett munkamennyiséget ellátó dolgozójának. Egyébként a mostanság krokodilkönnyeket hullató multik, KKV-ék igen nagyon nem értik, hogy miért van munkaerőhiány, miért mennek el a dolgozóik. Pedig munkaerő van, sőt még szakképzett munkaerő is, csakhogy amikor nem fizetik meg méltányosan a szakmájában, vagy visszaélnek a teherbírásával, megalázzák, kizsigerelik, akkor bizony a munkaerő kénytelen elmenni – akár az országhatáron túlra is -, és jó szakmával, diplomával a zsebében, valami egészen másféle munkát keresni. Ezek után mi vagy ki marad? A megalkuvó nyuszi, a botcsinálta „Mekk mester”, a csókos, és az ilyen olyan okból „röghöz kötött”.

Vagyis a munkáltató spórol, kerül, amibe kerül; – és nem csak neki. Csak az tart ki, akit jól megfizet és megbecsül.

A Magyar Idők minimálbérrel kapcsolatos cikkében ezt olvasni: „A zsebbe fizetett jövedelem bevett gyakorlat a feldolgozóipari kis cégek mellett a benzinkutakon, a gépkocsivezetőknél, valamint egyéb kkv-knál.”

A benzinkutas munkára némi rálátás után elmondható, hogy ugyan rendszerint minimálbéres, de valóban borravalós munka, – bár nem könnyű. Ugyanakkor az is elmondható, amiről sokan vagy nem tudnak, vagy csak úgy tesznek, hogy pl. a shop-os-tól, a „pályás”-tól az esetleg ellopott áru értékét, az elhajtást (vagyis a tankolás után fizetés nélküli távozás) nagyon gyakran levonják a bérből. (ezt nem fedezi a borravaló) Ráadásul, ha készült felvétel az elhajtásról lopásról és a rendőrségnek esetleg sikerül megfognia az illetőt, akkor még járkálhatnak a bíróságra is akár hónapokon át.

Szembenézni a valós tényekkel

Megjegyzem, a cégek gyakori és alapos ellenőrzését is szorgalmaztuk korábbi cikkünkben, de nem csak minket foglalkoztatott az ellenőrzés, valamint a dolgozókat egyre hátrányosabb helyzetbe taszító és egyre lepukkantabb munka törvénykönyv. Egyebek közt az Index.hu is több cikkében és nézőpontból foglalkozott a témával. A „250 helyett 400 órát túlóráztathatnának a cégek évente” írásában a szakszervezetek egy-egy velős véleményét is közli, pl a MASSZ ezt mondja: “EZ ODA VEZETNE, HOGY AZ ÉRINTETTEKET NÉGY HÉTIG REGGELTŐL ESTIG MUNKÁRA KÖTELEZHETNÉK“.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is tiltakozik, közleményükben azt tanácsolják a képviselőknek, hogy „ilyen munkakörülmények között néhány feszített műszakot dolgozzanak végig egy gumigyárban!”

A „Túlórázni nem legális így, de kell a pénz” című írásban a dolgozók véleményének, tapasztalatának ad hangot, de ugyanitt a munkaügyi jogsértésekről is szó esik: „Az idei első fél évben 9700 munkáltatót ellenőriztek a hatóságok, közülük 6400-nál tártak fel munkaügyi szabálytalanságokat.”

Mi is idézzük egyik olvasójuk közlését ez ügyben:

„Egy olvasónk az egyik nagy telekommunikációs cégről írta, hogy gyakran előfordult ez. „Persze az ellenőrök nem találnak semmit, mert két eset lehetséges: vagy leadják a drótot, hogy megy, és addigra mindenki ívét meghamisítják, vagy az ellenőrt is megkenik. Honnan tudom mindezt? A feleségem kilenc évig dolgozott ennél a tetű cégnél, és velem volt pár összetűzésük, mert nem bírtam nézni, amit ott művelnek velük. Személyesen élhettem át a fentieket. Sajnos a rendőrségi feljelentést nem fogadták be, pedig saját magam láttam, amikor az egyik nagyobb budapesti üzletükben az üzletvezető hamisította az aláírásokat. Ennyit erről. Azóta már nem dolgozik ott, de másokkal ugyanezt megcsinálják” – írta Krisztián.”

És végül szintén az Index.hu-ról az „Örülnek a német multik, hogy többet lehet majd túlóráztatni Magyarországon” című írásban olvastuk:

„A rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni – magyarázta. Szijjártó elmondta, a magyar munkaerőpiacot még versenyképesebbé tevő szabályozási javaslatokkal a német cégek beruházási kedvét Magyarországon fenn lehet tartani.”

Most aztán jól meg lett magyarázva; a magyar munkavállalók az a konc, amit a multik elé vetetnek.

A másik „tréfacsináló”, „Kósa Lajos a módosító javaslatról azt mondta, nincs szó arról, hogy kiszolgáltatottá tennék a munkavállalókat, éppen hogy lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során”

Nem mondja?! Le akarja nyomni a torkunkon, miért jó nekünk az, ami rossz nekünk. Ez viccnek pocsék, magyarázkodásnak átlátszó! Gratulálunk!

Amennyiben ezt a módosítást is keresztülveri a parlamenti kétharmad, ahelyett, hogy az itthoni 4,16 millió versenyszférában dolgozó munkavállalója (melynek egyharmada messze a szépen csengő átlagkereset alatti fizetésből él-hal) érdekét képviselné, úgy ismét megnyit egy újabb kaput, ami az öngyilkos kormánybukás felé vezet. Reméljük, ez az ötlet gyorsan hamvába hullik, és a kétharmad végre lesz szíves tovább látni az orránál és azokért tenni a munka frontján (is!), akik a hátukon viszik az ország gazdaságát! A multik e nélkül is jól megvannak, a KKV-ékra és mikro vállalkozásokra pedig ráférne a szemléletváltás, és némi szakmai továbbképzés, elvégre vannak olyan cégek, akik tudják, és profi módon teszik is.

Audie, Szabad Riport

Egy év 52 hétből áll, de vegyünk csak 50-et, mert van kötelezően kiadandó szabadság is.

Akkor most a 400 óra túlórát oszd el 50-el, és azt kapod, hogy heti 8 órával, vagyis 1 munkanappal többet kell dolgoznod, ingyen, mert a cég, ahol dolgozol, nem biztos, hogy 1 év után meghosszabbítja a szerződésedet. Ez a “rabszolgatörvény” –

Csak hogy értsd:
Eddig ha ledolgoztad hétköznap a napi 8-10 órádat, akkor a hétvégédet a szeretteiddel tölthetted. Januártól a főnököd dönti el, hogy mit csinálj a hétvégéd egyik szabadnapjával.

Csak hogy értsd:
A fiad rossz társaságba keveredett, mert nincs rá időd hogy foglalkozz vele, hogy tanulj vele, hogy játszatok, hogy együtt legyetek. Eztán ennyi időd se lesz. A következményeit ugye sejted…

Csak hogy értsd:
A lányod egész nap a neten lóg. Társaságra van szüksége, valakivel, akivel “lelkizhet”, akivel csajos dolgokat csinálhat. Ha te nem érsz rá, majd keres olyat az interneten, aki szívesen szakít rá időt… ugye érted?

Csak hogy értsd:
Amikor az édesanyád beteg lesz, és ápolnod kellene, ne lesz rá időd. Amikor a demencia első jelei jelentkeznek, te ingerült leszel, fáradt, vagy dolgozni kell menned, és ő egyedül marad. A félelmeivel, a kétségbeesésével.

Csak hogy érts:
Nincs több mellékállás, mert te is csak ember vagy, és a kapacitásod nem végtelen. Beteg leszel, kimerült. Gyógyszer kellene és pihenés, de a fizetésed nem lesz több, miközben az árak az egekbe szöknek, és nem telik gyógyszerre, nem hogy nyaralásra.

Csak hogy értsd:
A kormány azt állítja, hogy ez egy lehetőség. Én azt mondom, eddig még egy “lehetőséget”sem tárgyaltak a parlamentben, és főleg nem szavaztak róla, és nem kellett hozzá 2/3-d. Aki túlórázni akart, eddig is megtehette, és azonnal ki is fizették.

Csak hogy értsd:
Minél több a kiégett, kimerült, agyonhajszolt ember, annál nagyobb terhet jelent eleinte az egészségügynek, aztán pedig a szociális ellátó rendszerre.

Csak hogy értsd:
Ha te nem veszed fel a munkát, majd felveszi valaki más. Egy ukrán, egy román vagy egy marslakó. Amíg van nálad rosszabb helyzetben lévő ember, addig nem lehetsz biztonságban. Ha nincs munkád, elveszíted az otthonod, a családod, a méltóságod. Csak hogy értsd: a hajléktalanszálló nem otthon, és a tábla már az ajtón virít: MEGTELT.

Csak hogy értsd:
…de szerintem nem érted…

Judit Nemesnyik/Facebook

A Kercsi-szorosban is provokáló ukiknak valójában semmi esélyük sincs Oroszország ellen, egy valódi harci konfliktus esetén. Csak arra várnak, hogy Amerika kisegítse őket, még több fegyverrel, vagy akár légierővel és csapatokkal is.
Ha ez megtörténik, – akkor közvetlen harci érintkezésbe kerül az orosz és az amerikai haderő. S ezzel ki is tört a III. Világháború…

Orosz csatarepülőgépek és harci helikopterek jelentek meg az ukrán határ mentén

Mivel az ukránok kercsi provokációja nyomán egyre feszültebb lesz a helyzet Oroszország és Ukrajna között, – az Orosz védelmi minisztérium 500 csatarepülőgépet és 340 harci helikopter telepített az ukrán határ teljes hosszában.

Ezt persze már az ukránok is észre vették, s az Ukrán Védelmi minisztérium szóvivője; Vadim Skibitsky, azonnal világgá is kürtölte.

Vajon mit is vártak ilyen pofátlan provokáció nyomán az ukik? Akiknek valójában semmi esélyük sincs Oroszország ellen, egy valódi harci konfliktus esetén. Csak arra várnak, hogy Amerika kisegítse őket, még több fegyverrel, vagy akár légierővel és csapatokkal is.

Ha ez megtörténik, – akkor közvetlen harci érintkezésbe kerül az orosz és az amerikai haderő. S ezzel ki is tört a III. Világháború…

Akkor Ukrajnából nem marad semmi, de Közép-Európából sem. Magyarország is megszűnik létezni.

A Háttérhatalomnak már régen célja, hogy kirobbantsa ezt a világháborút, s mindeddig csakis a higgadt Medvén múlott, hogy ez nem történt meg.

De kell nekik Oroszország, kellenek nekik az orosz föld kincsei; az olaj, a gáz, az arany, a gyémánt, s egyéb ásványi anyagok. S úgy gondolják, hogy ez a háború korlátozott atomcsapásokkal megnyerhető. Mialatt ők jól elbújnak földalatti városaikban, melyeket az utóbbi évtizedekben ásattak ki maguknak.

Na ez az, amiben tévedtek. Ha kitör a Harmadik Nagy Háború, ők is éppen olyan célpontok lesznek, mint bárki más, – mert oroszok és a velük szövetséges kínaiak, nagyon is jól tudják, hogy hol kell majd keresniük őket, ha itt lesz az ideje.

Az elvakított és megvásárolt ukrán elit pedig nem is gondol arra, hogy csupán könnyen félredobható bábok ők, egy hatalmas világpolitikai játszmában, melyben a Háttérerőknek annyit számít Ukrajna, mint légypiszok a papíron. És az sem számít nekik, ha rádióaktívvá válik a teljes ország, Közép-Európával együtt. Lényeg a cél: Oroszország megsemmisítése, kincseinek megszerzése.

Na, ezt nem fogják hagyni az oroszok. Vezethet be akármilyen katonai kormányzást, hadiállapotot az ukrán állam, egy valódi katonai konfliktus kirobbanása esetén, előbb végez a pöffeszkedő ukrajnai elittel a saját kizsigerelt, kizsákmányolt népe, – mielőtt az első orosz katonát meglátnák.

És már csak hab a tortán az a tény; hogyha az ukrán népfelkelés nem tudja időben átvenni az országban a hatalmat, ebben segíthet neki a határ mentén telepített orosz légierő, melynek személyzete, már Szíriában kipróbált veteránokból áll, s melynek gépei szükség esetén Ukrajna teljes területét lefedik, – és segítheti még az a 25 taktikai, speciális zászlóalj, melyek már ott állomásoznak a határ mentén.

Ennek ismeretében szinte érthetőnek tűnik Porosenko kétségbeesése. De erre nem lehet mást mondani: Nem kellett volna évekig gyilkolászni Donbassz népét, nem kellett nehéz tüzérséggel lövetni a donyecki civil lakótelepeket, – de nem kellett volna évekig kizsigerelni,kifosztani saját ukrán honfitársait sem. – És nem kellett volna éveken keresztül provokálni az oroszokat. Mindezeknek úgy tűnik így, vagy úgy, de hamarosan vége lesz…

Fort Russ / Fort András

Hajléktalan-törvény 13 fagyhalálesettel

Magyarországon tizenhárman fagytak meg szeptember óta, hatan közülük a törvény október 15-i életbelépése óta. Nyolcan fűtetlen otthonukban hunytak el, öten pedig a szabad ég alatt – hangzott el a hajléktalanok hétfői sajtótájékoztatóján, a budapesti Bakáts téren.

„A törvény nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. A hajléktalanságot nem lehet tiltással megoldani, a szegénységet pedig nem lehet rendőri módszerekkel felszámolni. A Magyar Szociális Fórum a hajléktalan-törvény visszavonását követeli, függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróság hogyan foglal állást a bírók törvénnyel kapcsolatos normakontroll-kérelme ügyében, mert sérti az emberi jogokat és az Alaptörvényt is” – jelentette ki Simó Endre, az MSZF alapító-szervezője.

Udvardy Gábor, hajléktalan nyugdíjas a szerény keresetű emberek fedélhez juttatásában jelölte meg a megoldást. „Luxuslakások helyett olcsón bérelhető szociális lakásokra volna szükség. Az én nyugdíjamból másra nem futja” – vallotta.

Paragh Ádám, hajléktalan író, költő, műfordító elmondta: a hajléktalan-ellátásban legújabban olyan internetes figyelőrendszert vezettek be, amely kiszűri azokat, akik egy adott napon részesültek már valamilyen szolgáltatásban, és megakadályozza, hogy még egyszer részesülhessenek benne. Példaként hozta fel, hogy ha reggel kap egy almát, az ebédre már nem jogosult. De almát sem kaphat, ha papír-ügyeit intézte az irodában, mert az is olyan szolgáltatásnak számít, amilyenből egy nap csak egy jár.

Balogh Judit Anikó, hajléktalanokat befogadó személyes tapasztalatán keresztül hívta fel a figyelmet a segítségnyújtás és a szolidaritás fontosságára, különös tekintettel az egyedülálló és öreg hajléktalanok körében. A hajléktalanok között sok magasan képzett, hozzáértő személy van. Tudásukra és szakértelmükre szükség volna ugyan a mai munkaerőhiány közepette, de senki sem méri fel, milyen tartalékok rejlenek bennük, pedig hasznos munkát végezhetnének a társadalom javára – mondta.

Szepesi Tibor, hajléktalan nyugdíjas felhívta a figyelmet a „potenciális hajléktalanok tömegére”, nevezetesen azokra, akiket kilakoltatás, és egzisztencia-vesztés fenyeget. Nehéz bejutni a hajléktalan szállásra, s bár elvileg ingyenes, díjat kell fizetni.

Nem szívesen alkalmaznak hajléktalant, a munkáltatók megbízhatatlannak tartják, még ha nem is az. A valóság elfedése nem változtat a helyzeten, nem oldja meg a társadalmi problémát – mondta, a kormány eltussoló politikájára célozva.

A hajléktalanságot csak politikai akarattal, a kilakoltatások leállításával, lakásépítéssel és lakáshoz juttatással, a lakhatási jog törvénybe iktatásával lehet megoldani – hangzott el a „Hajléktalanok szólnak” c. sajtótájékoztatón.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

http://www.mszfszk.hu