Bár a piaci szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (NHT) korábban nem végzett hivatalos termésbecsléseket, a szervezet szerint valószínűsíthető, hogy a tavaszi várakozásokhoz képest az időjárási körülmények és a kórokozók szokásosnál nagyobb kártételei legalább 25-30 százalékos terméskiesést okoztak – közölte Tornai Tamás, a HNT elnöke.
A HNT augusztus közepén készített felméréseiből kiderült, hogy a termelők várhatóan mintegy 390 ezer tonna szőlőt szüretelhetne le. Ehhez képest a 25-30 százalékos kiesés 100-150 ezer tonnának felel meg, vagyis jelentős károk nélkül az idei termés elérhette volna az 500-550 ezer tonnát is, amelyből a borászatok 3,5 millió hektoliter bort is előállíthattak volna a várt 2,7 millió helyett. A HNT az idei szüret idején 80-90 forintos kilónkénti szőlőfelvásárlási árakat vár, így ezekkel számolva az idei terméskiesés tízmilliárd forint körüli veszteséget okozott a szőlősgazdának, bár elképzelhető, a nagyobb termésmennyiség „lefelé korrigálta” volna a szőlőárakat.
Az idei a szőlőlisztharmat éve volt – érzékeltette a helyzetet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH. A hivatal szerint ugyanis az ültetvényeken e kórokozó okozta a legnagyobb károkat. A betegség kisebb-nagyobb mértékben az egész országot érintette, és - a védekezés sikerességétől függően – a kiskertekben 50-75 százalékos, a nagyüzemekben 25-35 százalékos terméskiesést okozhatott.
A lisztharmat különösen a betegségre érzékeny szőlőfajtáknál – a kékfrankosnál, a kadarkánál, a kékoportónál, az olaszrizlingnél és chardonnay-nál – okozott hatalmas problémákat. A NÉBIH a legnagyobb károkat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében regisztrálta, a HNT szerint pedig a gomba a Balaton-felvidéken idézte elő a legnagyobb veszteségeket.
A betegség ilyen mértékű fellépése az idei rendkívül csapadékos időjárás, a megszokottnál korábban beköszöntő tavasz és az enyhe tél számlájára írható, de közrejátszott a „gazdálkodói felelősség” is – fogalmazott a NÉBIH. A fertőzést az enyhe téli időjárás alapozta meg, mert a körülmények kedvezőbbek voltak a kórokozók átteleléséhez. A korán beköszöntött meleg tavasz miatt a szőlő ugrásszerűen fejlődött, ezért sok gazdaságban késve, esetleg nem kellő alapossággal végezték el az úgynevezett zöldmunkákat az ültetvényeken. Ezek pedig a lisztharmat szempontjából kiemelten fontosak lettek volna, mivel a sűrű növényállományokban nem érvényesül a szél szárító hatása, így a betegségnek kedvező, párás mikroklíma alakul ki.
Éppen a későbbi, esős és párás tavaszi, illetve nyári időjárás volt az oka annak is, hogy a betegség a szokásosnál jóval nagyobb mértékben lépett fel . A virágzás után a gomba számára kifejezetten előnyös volt az időjárás az ország egész területén. A csapadék eloszlása is kedvezett a betegségnek, mert egyes időszakokban szinte naponta hullott eső, emiatt pedig folyamatosan fennmaradt a gomba terjedésének kedvező meleg, párás klíma.
További gondokat okozott, hogy az előző két szárazabb évben nem lépett fel komoly lisztharmatfertőzés, ezért sokan nem fordítottak kellő figyelmet a betegség elleni védekezésre. A NÉBIH szerint az idei időjárás rendkívül nehéz feladat elé állította a gazdálkodókat, mert a lisztharmat mellett számos egyéb betegség – peronoszpóra, szürkepenész – is veszélyeztette a szőlőket. Azért, hogy 2015-ben ne alakulhasson ki az ideihez hasonló erősségű lisztharmatfertőzés, különösen szükségessé váhatlnak a szüret utáni, illetve a jövő tavaszi szakszerű védekezések – figyelmeztet a NÉBIH.
Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.
Blackwater zsoldosok - a kép illusztráció
