Bár a „civil világ” elleni támadásról szólnak a hírek a Norvég Alap ügyében, pontosabb lenne liberális aktivista csoportokról beszélni. Ellenük sem helyes azonban a hatósági erődemonstráció, inkább az eszmék csatáját kellene megvívni. Volna miről vitatkozni, ugyanis még a nyitott társadalomért harcoló Soros-galaxis döntéshozatala is átláthatatlan. Feltáró írásunk a csütörtöki Heti Válaszban.
Az aggódó hírek arról szólnak, hogy a jobboldali kormány támadást indított a civilszervezetek ellen. Nemcsak a hatalmon lévő párt kritizálja őket, de még a hivatalosság is rájuk szállt. A hasonlóság csak a véletlen műve: nem Magyarországon, hanem Ausztráliában járunk. Ott mostanában Tony Abbott konzervatív kormányát vádolja azzal a nem-kormányzati szektor, hogy a nagy bányavállalatoknak és károsanyag-kibocsátó cégeknek kedvezve, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva zaklatja a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket. Konzervatív politikusok viszont arra hivatkoznak, nem világos, hogy egyes beruházásokat támadó szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek és milyen pénzből tevékenykednek.
Ugyanezen kérdések vetődnek fel a nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma kapcsán. Erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos.
Ennek középpontjában az adóoptimalizálók kedvelt svájci városába, Zugba bejegyzett Foundation Open Society Institute áll, amely kerüli a nyilvánosságot. Egy bolgár emberijogi szervezettel például olyan szerződést kötöttek, amely epxlicite megtiltja a zugi lerakatra való hivatkozást. Az izraeli tanulmány szerint a Soros-világ ügye azért is fontos, mert komplexitása révén tulajdonképpen egy „meta-NGO”. Azaz globális rendszere és kiterjedt erőforrásai révén képes más szervezeteket kormányozni és a demokratikus folyamatokat manipulálni.
Mindezt hogyan? Részletek a szeptember 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.
Hamid Karzai
Hamid Karzai, Afganisztán leköszönő elnöke szerint az Egyesült Államok pusztán a saját érdekei miatt támadta meg Afganisztánt 2001-ben, és valójában soha nem akart békét a régióban. Karzai 2001-től volt az ország elnöke, szerinte "Amennyiben az Egyesült Államok és Pakisztán tényleg békét szeretne Afganisztánban, ennek semmi nem állná az útját. Az afgán háború más nagyhatalmak célját szolgálja, ebből más államok profitálnak. Az afgánok pusztán áldozati bárányok ebben a játszmában."
Karzai figyelmeztette továbbá az új kormányt, hogy "legyenek rendkívül óvatosak" az Egyesült Államokkal szemben. Karzai megköszönte továbbá a segítséget az Afganisztánt szerinte kiemelten segítő országoknak, úgy mint Kína, Németország, India, Irán, Japán, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és Törökország.
A választáson induló másik két jelölt, Ashraf Ghani és ellenfele Abudullah Abdullah egy hatalom-megosztási szerződés kötöttek, amivel Ashraf Ghani lesz az új elnök, de Abudullah Abdullah miniszterelnöki feladatokat fog ellátni - ez a poszt korábban nem létezett Afganisztánban.
http://www.hidfo.net/2014/09/24/afganisztan-lekoszono-elnoke-az-egyesult-allamokat-hibaztatja
Barack Obama második ciklusa alatt megkezdte a lassan elavulttá váló nukleáris fegyverek és erőművek felújítását.
Barack Obama, aki 2008-as kampányában még a nukleáris leszerelés mellett emelte fel a hangját, 2014-re igazi nukleáris modernizációs hullámot indított el az Egyesült Államokban, új atomerőművek átadásával és növekvő nukleáris védelmi költségtervezettel. A The New York Times megkérdezte Gary Samore-t, Obama volt nukleáris tanácsadóját is, aki a változás fő okaként Putyin ukrajnai behatolását említette, ami mellett az egyoldalú leszerelés értelmetlennek hatna. A sors fintora, hogy Obama 2009-es Nobel díját a Díjkiosztó Bizottság többek között Obama nukleáris leszereléssel kapcsolatos munkájáért ítélte oda az amerikai elnöknek - ami a 2008-as amerikai-orosz leszerelési paktumban csúcsosodott ki.
Kattintson és nézzen szét az Egyesült Államokban!
A támogatók - többek között az Amerikai Légierő - szerint a nukleáris fegyverkészlet felújításával nem lehet késlekedni. A Légierő vezérkari főnöke szerint itt az ideje, hogy az Egyesült Államok azzá a nukleáris erővé váljon, amire a nemzetnek szüksége van. A jelenlegi hosszú hatótávolságú bombázók közül például a legismertebb B-52-t 1962-ben kezdték használni, és még mindig rendszeresítve van – a Légierő szerint félő, hogy ilyen hosszú időn át tartó használat mellett az USA lemarad az ellenségei légvédelmi rendszereihez képest, és elveszti támadási képességét. Az Obama-adminisztráció a maga részéről a fegyverek felújítását elengedhetetlennek tartja a fegyverarzenál méretének csökkentéséhez.
A nukleáris arzenál felújítása nem lesz olcsó. Becslések szerint 2014-2023 között 335 milliárd dollárból fogják tudni fenntartani, illetve a modern kori követeleményeknek megfelelő szinten tartani a stratégiai nukleáris triádot (a hosszú hatótávolságú rendszereket: a nukleáris tengeralattjárókat, az interkontinentális ballisztikus rakétákat és a hosszú hatótávolságú bombázókat); az USA azon képességét, hogy nukleáris fegyvereket légi úton vigyen az óceánon át, valamint ebből fizetnék a nukleáris laboratóriumokat is.
Németth Anna




Viktor Bondarev az orosz légierő főparancsnoka bejelentette, hogy 2023-tól állnak hadrendbe az új stratégiai bombázók. Az új PAK-DA magasabb harci erővel fog rendelkezni, mint a jelenleg használatban lévő TU-160-as és képes lesz a legmodernebb lévédelmi rendszerek kijátszására is. A gép formájáról semmilyen információt nem közöltek és az erre vonatkozó kérdésekre sem válaszolnak az illetékesek, de a kiszivárgott hírek szerint csupaszárny kialakítású lesz.
A orosz védelmi minisztérium reményei szerint a gép a legmodernebb elektronikus önvédelmi rendszerekkel lesz felszerelve, és a hagyományos precíziós fegyvereken túl, új, nagy hatótávolságú atomtöltet szállítására is képes robotrepülőgépeket hordozhat.
A négy erényt elsősorban nem szellemtudományi szempontból, hanem a hétköznapi életben betöltött szerepük szerint fogjuk vizsgálni, egy-két teológiai utalással fűszerezve. Fontos tudnunk, hogy a négy erény szorosan összefügg, az ember feladata, hogy az egyre növekvő sötétségben helytálljon. És nemcsak a megfelelés, a helytállás a cél, hanem a lehető legnagyobb lelki tisztulás és fejlődés is.
Sorrendben az erények:
* igazságosság,
* mértékletesség,
* bátorság,
* bölcsesség.
Róluk szól a mostani okfejtés.
Mi is az a sarkalatos erény?
Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai című művében a következő meghatározást találjuk:
"... sarkalatos vagy kardinális erényeknek azokat az erényeket nevezzük, amelyekre más erények épülnek, amelyek alapvetően meghatározzák az ember magatartását. A sarkalatos erények tehát cölöpökhöz hasonlítanak, amelyekre később egy épületet emelnek."
Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor rájöhetünk arra, hogy az erények szerepe az életünkben több szempontból is fontos, sőt nélkülözhetetlen. Egyrészt ezek segítségével valósulhat meg az ember erkölcsi helytállása az Élet próbatételeivel és embertársaival szemben. Másrészt pedig a szellemi úton való helyes haladásra is az erények szinte tökéletes szintre való kiművelése adhat csak biztosítékot. Egy ide kívánkozó és sokat idézett megjegyzés is alátámasztja az erények fontosságát:
"Három lépés a moralitásban, egy lépés a megismerésben".
Miképpen tudjuk beépíteni életünkbe az erényeket?
A válasz egyszerűnek tűnhet: tudatos munkával! Azonban ez a hétköznapok szintjén folyamatos erőfeszítést igényel tőlünk, mert a "sors" állandó próbatételekkel mutat nekünk tükröt, hogy mennyire sikerült az adott erény megvalósítása. Bármilyen tulajdonságot ki lehet választani, és ezt mindenkor és minden helyzetben szem előtt tartva kell gondolkodni és cselekedni. Fontos az, hogy a kiválasztott erény teljesen és tudatosan hassa át életünket, egészen addig, amíg az egészen belénk nem ivódik, és át nem hatja belsőnket természetességével. Így lassan, tudatos munkával megvalósítva az erények magunkba ültetését, válunk erényes és erkölcsös, egész emberré.
Tehát a 3 "E"-betűs szemszög;
* erényes
* erkölcsös
* egész emberré.

Igazságosság
Minden cselekedetünket az őszinteség és igazságosság jegyében kell tennünk. Ezt magunk és a külvilág felé egyaránt gyakorolnunk kell. Próbáljuk meg ítélkezés nélkül (!) megtalálni az igazat, és az álláspontok egyensúlyát.
Hogyan tudjuk meg, hogy mi az igaz?
Ebben a szellemvilág és Isten törvényei igazítanak el minket. Mindig igyekezzünk tágabb látószögből szemlélni az eseményeket és a felsőbb törvényeket betartva gondolkodni és cselekedni. Sajnos nem biztos, hogy az emberek által hozott törvények (bár kötelező érvényűek) helyes utat mutatnak nekünk ebben az esetben, mivel a "fenti" és a "lenti" törvények nem mindig fedik egymást. Ha már képesnek érezzük magunkat arra, hogy saját szívünk által vezérelve próbáljuk meglátni az igazat, bátran tegyük meg azt. Olyankor, ha az ember enged a kísértésnek, akkor elveszíti önállóságát, és olyan érzés keríti hatalmába, ami kétségbeeséshez vezet.

Mértékletesség
Sajnos a mai embernek ez is kényes terület. Az anyagi javakhoz való vonzódás miatt talán a négy erény legnehezebben megvalósítható tagja. Mivel a mohóság az ember "kis én"-jét erősíti, kétségbeesetten próbáljuk minden vágyunkat azonnal kielégíteni. Ezt az erőt kell megzaboláznunk.
Fontos tudnunk, hogy a mértékletesség gyakorlása során nem az a feladat, hogy ösztöneinket és vágyainkat teljesen elnyomjuk. Ha ezt tesszük, a lehető legnagyobb hibát követjük el! Inkább próbáljuk betartani az arany középút elvét, és ismét csak hallgassunk a megérzéseinkre. Az önsanyargatás és a mohóság a két véglet, amit el kell kerülnünk. Étkezés, beszéd, szórakozás, nemi élet. Ezen területekre szenteljünk különös figyelmet. Igyekezzünk rájönni és elfogadni azt, hogy a "kevesebb a több"!

Bátorság
A bátorság lényege, hogy az ember egyetlen helyzetben se veszítse el önmagát és önuralmát. A szellemnek minden körülmények között irányítása alatt kell tartania az akarati, érzelmi és gondolati megnyilvánulásokat. Ha ez nem sikerül, akkor az emberen elhatalmasodik a pánik. Ebben az időszakban előszeretettel állítanak mindenkit olyan helyzetek elé, aminek megoldásához korábban nem érzett magában elég bátorságot. Indokolatlan félelmek és aggodalmak léphetnek fel ilyenkor, de ezeket mindenkinek le kell győzni. "Sajnos" itt megint csak a sokat emlegetett tudatosság lehet az egyetlen fegyverünk.

Bölcsesség
Az ókor etikája a bölcsesség erényét teszi az első helyre, hiszen bölcsességre van szükség az előző három gyakorlásához és elsajátításához. Fontos, hogy rávilágítsunk a bölcsesség és az okosság közötti különbségre. Az okosság a hétköznapi tudással függ össze, a bölcsesség pedig az egyetemes, szellemi tudással. Bölcsnek az az ember mondható, aki a megértést és a megérzést megfelelően tudja egyesíteni. Ilyenkor kell az embernek megpróbálni áthatni az élet történéseit az isteni bölcsességgel, szellemi tudással. Törekedni kell a dolgok mögé látni, az okokat felfedezni, a mozgatórugókat feltárni.
Fontos szem előtt tartani itt is (akárcsak az előző három erénynél) azt, hogy elsősorban az erények magasabb minőségeit kell megvalósítanunk, ezáltal emelve ki lelkünket a fizikai világból. Meg kell éreznünk a bölcsesség és az okosság, a fizikai és szellemi közötti különbséget, és ezt az érzést megtartani.
Várhegyi Kálmán összegzése
"Ha a dolgok normálisan (vagyis ha nyugati tipusú liberális demokrácia lenne) mennének, nem foglalkoztatna az, hogy Oroszország elnöke legyek"

- mondta egy francia lapnak Mihail Hodorkovszkij egykori olajmágnás, majd gyorsan érzékeltette, hogy most nem nyugati tipusú liberális demokrácia van a tekintélyelvű nemzetállami Oroszországban. Így pedig már érdekli Oroszország vezetése.
Hodorkovszkij az Európa-párti oroszokat szervezné közösségbe, mint mondja; “Egy kisebbség is tud befolyásos lenni, ha jól szervezet". Ehhez először egy Nyílt Ororszország nevű online platformot indítana. Arra számít, hogy ez fel fogja bosszantani Putyint.
Figyelem!
Így kezdték Egyiptomban, Líbiában, Szíriában és Ukrajnában is a kormányellenes puccsot. Interneten toboroztak és gerjesztettek mesterséges feszültséget, ami később utcára vitte és káoszba torkolta a tömegeket.
Hodorkovszkijt egy időben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenfelének tartottak. Ő volt az, aki nem fogadta el az oligarcháknak ajánlott putyini alkut – vagyis, hogy aki nem akar beleszólni a politikába, azt békén hagyják. Tíz évet töltött börtönben adócsalás miatt, majd néhány héttel a téli olimpia előtt elnöki kegyelemmel szabadult, pár hónappal a büntetésének letöltése előtt. Kár volt, lehet, hogy ez hibaszázalék? Akkor Németországba, majd Svájcba ment, és 170 millió dollárt el is dugott Putyin elől. A kijevi forradalom idején már élesen támadta Putyint – de kifejezetten orosz belpolitikáról szabadulása óta most először beszélt.
Bíró Dalma
Ma nyitotta meg Ban Kimun ENSZ-főtitkára a nemzetközi klímacsúcsot New Yorkban. A tanácskozáson, amelynek célja, hogy nemzetközi együttműködéssel sikerüljön korlátozni a globális felmelegedést, Áder János köztársasági elnök is majd felszólal.Mi van, ha teljesen más célja van?
New Yorkban ma az állam- és kormányfők ültek össze, hogy megvitassák a klímakérdést. A gond csak az az atlantista egyhúron pendülő banda szerint, hogy pont a feltörekvő országok - BRICS csoport több tagja - nem képviseltetik magukat a tanácskozáson. Szerintük pedig pont a nem résztvevők közül Kina és India tehetné a legtöbbet, persze a megtalált aktuális bűnbakoknak téve szemrehányást, bár indoklás nélkül. De ez senkit sem zavart a körben. Oroszországot egyelőre nem piszkálják e tekintetben. Még!
A találkozó előtt demonstrálók árasztották el a Wall Streetet New Yorkban, arra emlékeztetnek, hogy a világ - azon belül Amerika - még mindig nem veszi elég komolyan a klímaváltozást.
Mit ad Isten, hogy éppen a klímacsúcsra időzítve jelentette be a világ egyik leggazdagabb családját képviselő Rockefeller-alap, hogy - klímavédelmi okokból - kiszáll a fosszilis, vagyis az ásvány alapú energiaiparból.
Vajon miért hagyja faképnél az eddigi világ legnagyobb üzletét? Lehet, hogy erre építik az új világrendet (mint például a Zeitgeist-ban)?
Valerie Rockefeller Wayne
Úgy gondoljuk - pálfordulnak Rockefellerék - most az energiahatékonyságba, az alternatív energiákba kell fektetni, gazdasági értelemben és erkölcsileg is ez a helyes döntés - mondta a Valerie Rockefeller Wayne, a dúsgazdag dinasztia feje. Ugye egy kissé átrendeződött a fosszilis gazdasági hatalom keleti irányba. Talán ezzel a bejelentéssel akarják kihúzni az oroszok lába alól a talajt, hiszen az ilyen bejelentések mindig jelentősen befolyásolják a részvények és a tőzsde alakulását, ami Oroszországot is érinti ebből a szempontból. Vagy mégis piszkálják az orosz medvét? Nemhiába, az üzlet az üzlet!
A lépés szükségességével természetesen egyetért az amerikai kormányzat is és meg is magyarázza (na nem erkölcsi és gazdasági szempontból): az idei volt a legforróbb augusztus a Földön, amióta csak feljegyzések vannak, a tudósok előrejelzései szerint az évszázad végéig egy méterrel nő a tengerszint, ez elég ahhoz, hogy New York területének ötödét elöntse a víz - mondta John Kerry külügyminiszter.
Áder János hangsúlyozta: az országoknak sürgősen és közösen kell lépniük. Arra az esetre, ha a katasztrófák mégis bekövetkeznek, arra egy nemzetközi alapot hozzanak létre. Ennek igazából akkor van értelme, ha legalább az Európai Unió teljességére kiterjed, ahol egy megfelelő matematikai képlet alapján megfelelő összeget összegyűjtve lehetőséget biztosítunk arra, hogy ha a katasztrófa mégis bekövetkezik, a károsult országok gyorsan, mindenféle bürokratikus eljárás nélkül kedvezményes hitelhez(!) vagy támogatáshoz jussanak, hogy minél hamarabb az újjáépítés megkezdődhessen és megtörténhessen- fogalmazott korábban az államfő. Tehát az adott országnak csak átmeneti segítség ez, mert kegyetlenül benyújtják a számlát utána, mint államadósság növelő tényező! Nemhiába, az üzlet az üzlet! Ami üzlet Amerikába, az üzlet Európában is!
Gölöncsér Miklós
Agrárügyben a csapból is az folyik, hogy a kormány az agrárreform keretében a helyben lakó, családi gazdaságokat támogatja, többek között az állami földhaszonbérletek megújításánál is
Mégis, tavaly év végéig a 95 ezer hektárnyi állami föld 11 százalékát nyolc érdekeltség szerezte meg.
Ezek mögött jól ismert nevek állnak: Simicska, Nyerges, Csányi, Leisztinger. Ezek az érdekeltségek kapják a támogatások 74 százalékát, 2011-hez viszonyítva 58 ezer hektárról 103 ezer hektárra dagasztották a támogatott területeiket, jobbára az állami földbérletekből. Mindeközben az igazán nélkülöző kisgazdák a támogatások 0,3 százalékából részesülnek.
Orbánék még az EU által felkínált lehetőséggel sem éltek: a kormány a kisgazdák kiemelt támogatása helyett a néhány száz nagybirtok érdekeit érvényesíti az EU-s forrásokhoz való hozzájutásban. A vidék témájával már mi is sokszor foglalkoztunk, most a legutóbbi Ángyán-jelentés kapcsán nézzük át, melyek hangzottak el, és melyek valósultak meg a kormányzat részéről agrárügyben

Miről szólt a földmutyi?
Ahogy azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű. A magánvagyon gyarapításának legegyszerűbb módja a közösség (nemzet) által generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az uniós agrártámogatási pénzek kiteljesedésével - a hazai nagytőkések, a földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába került. Ahol pedig érdek van, ott érdekérvényesítés is van.
„Az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot - ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis, ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem is beszéltünk” - mondta 2012 április 12-én Ángyán József, ex-fideszes ex-államtitkár
A közvagyon magánvagyonná való átjátszásában amúgy jócskán kivette a részét az első Orbán-kormány és a Medgyessy-kormány is. Szomorú tény, hogy a második Orbán-kormány előzetes retorikája ellenére sem változtatott ezen a folyamaton. 2013-ra ugyanis ugyanaz a 6 erős tőkeérdekeltség emeli ki a legtöbb pénzt az agrárkasszából, csak a sorrend változott: mára a Nyerges-Simicska féle Mezort-csoport megelőzte a Csányi-féle Bonafarm-csoportot. Az általuk használt föld összesen több mint 103 ezer hektár, csaknem két Balatonnyi terület.
Ha a támogatások változását nézzük 2011-2013 között, akkor egyértelműen látszik, hogy a 6 nagy tőkeérdekeltség 38 százalékkal növelte az agrártámogatásként kapott összegét. Ez csak úgy lehetséges, ha két év alatt jókora területeket sikerült a művelésük alá vonniuk. És tényleg, 58 ezer hektárról összesen 103 ezer hektárra nőtt a 6 érdekeltség együttes földállománya.
"A mostani kormány nem a nagyüzemeket, cégeket, cégcsoportokat, hanem mindenek előtt a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat kívánja segíteni" - mondta 2014. január 13-án Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára.
Számunkra Nyerges, Csányi vagy Leisztinger nem tűnik annak a kérges kezű őstermelőnek, de még fiatal gazdának sem. Pedig két év alatt a legnagyobb földesurak 76 százalékkal voltak képesek növelni területeiket, jobbára az állami földbérleti pályázatok segítségével.
Pedig jobb, ha mindenki jól megjegyzi:
"Oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek és nem is lesznek" - mondta Orbán Viktor a Parlamentben 2012. május 7-én.
Természetesen a Nemzeti Földalapkezelő szubjektív szempontok alapján elbírált, majd titkosított, sőt jogorvoslati lehetőséget kizáró pályázati rendszerének átláthatóságához kétség sem férhet (?!?). Mint ahogy ahhoz sem, hogy Magyarország a lehető legjobban használja fel az egyébként az Európai Unió polgárainak közösségétől kapott pénzeket arra, hogy a társadalom - jelen esetben a vidéken, földművelésből élők - felzárkózhasson.
Ennek ellenére a felső tíz százalék a támogatások 74 százalékán osztozik évről évre, míg a földművesek 90 százalékának a maradék 26 százaléknyi támogatás marad. De ne legyünk igazságtalanok, a területalapú támogatással kikerülhetetlen az, hogy a kialakult birtokviszonyoknak megfelelő mértékű támogatást kaphasson a föld birtokosa.
Pont ezért kínálta fel az EU a tagállamoknak azt a kompenzációs lehetőséget, hogy a támogatások 30 százalékát felhasználhatják a kisebb - 30 hektár alatti - gazdaságok kiemelt támogatására. Noha ezzel nyilván a kisbirtokosok jártak volna jobban a nagybirtokkal szemben, akiket - legalábbis szólamokban - a kormányzat támogat. Magyarország kormánya azonban úgy határozott, hogy ezt a kiemelt támogatást nem kívánja alkalmazni. Tehát a kormány a kis és a közepes gazdaságok támogatása helyett az ügyben az amúgy is óriási összegeket kaszáló nagybirtokosnak kedvezett, akik aztán nemzeti színű zászlóval, vagy anélkül (teljesen mindegy) adóparadicsomokban mosták át a kapott pénzeket, más szóval adó-optimalizáltak.
Akkor most kik kapták a földeket?
"A Földet a Gazdáknak Program keretében megkötött szerződések száma a négyezerhez közelít, egy-egy gazda átlagosan 25 hektár szántó-, és mintegy 60 hektáros legelőterülethez jutott hozzá. A kormány eddig és ezután is az agrárközéposztály megerősítésén dolgozik" - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2014. január elsején az MTI-vel.
2014-ig a Nemzeti Földalapkezelő mintegy 245 ezer hektárra, több mint 7500 birtokra írt ki földbérleti pályázatot, ebből 95 ezer hektár talált eddig bérlőre. Ha az átlagos területnagyságot vizsgáljuk, megközelítőleg helyes adatokat közöl a VM, az átlagos blokkméret 30 hektár körüli. Ez az adat azonban mit sem mond arról a tényről, hogy az egyes földbirtokok között óriási különbségeket találunk. Méretkategóriák szerint már sokkal pontosabb képet kapunk, és így már világos, hogy sok nyertes pályázó kapott kis földterületet és kevés nyertes pályázó kapott óriási földeket. 10 hektár alatti földeket kapott 660 pályázó, akik a nyertesek 37 százalékát teszik ki, a területeknek pedig még négy százalékát sem kapták meg. A legfelső szűk csoport, összesen 34 érdekeltség (94 pályázó) viszont a területek 25 százalékát kaparintotta meg. Így jön ki a jól hangzó 25 hektáros átlag.
Ehhez jönnek még hozzá a pályáztatás nélkül megkapott földek, amelyeket megbízási szerződéssel szereztek meg, amelyeknek összterülete, bérleti díja és egyéb jellemzői nem tudhatók, az NFA ugyanis ezeket nem kívánja nyilvánosságra hozni. Az mindenesetre gyanús, hogy a 20 hektáros átlagnál nagyobb területekhez jutott nyertesek a területeik több mint felét (60 százalékát) így szerezték meg. Átlagosan 6 birtokra nyertek bérleti jogot, amelyből csak 2-3-hoz jutottak pályázás útján.
Gazdasági társaságok nem juthatnak állami földhöz?
Dehogynem. Sőt, a legnagyobb egybefüggő földterületeket szerezték meg a tőkés társaságok. A 300 hektár feletti földeken a nyertesek 50 százalékát cégek tették ki. Ez a összes bérbe adott föld 12 százaléka. A megbízási szerződéses földek csupán 25 százalékán nyertek magánszemélyek, ezen felül óriási földekhez juttatták a gazdasági társaságokat. Sőt, újabban a legerősebbekkel a kormány stratégiai megállapodást köt.
Összegzés
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a jól hagzó programcím, a "földet a gazdáknak program" ugyan nevében a gazdákat kívánja földhöz juttatni, ám a valóságban sokak kaptak vajmi keveset, és kiváltságos kevesek kaptak mérhetetlenül sokat. Ez a tény pedig akkor is tény marad, ha az előző kormányok - egyébként valós - vétkeinek felelevenítését tartja maga elé a földkérdésben leszerepelt kormánypárt.