Jogos a kérdés. Miután aktív részese volt az egykori munkásőrség szétverésének, valamint a honvédelmi haderőnk lezüllesztésének és technikai, fegyverkészleti kapacitásunk teljes felszámolásának, katonai objektumaink lerombolásának és kiprivatizálásának. Vagyis Magyarország teljes védelmének a megsemmisítése folyt!

Egyszerű az indok; valami előidézett közeleg és most ebbe az "iparágba-halálgyárba" tolják bele a nagy tőkét... Pusztít végig az arab tavaszon át a dél-amerikai lázításokba torkolva, most az ISIS, előtte az afganisztáni kedélyek borzolásával nyugtalanított Ázsia után szép lassan eléri Európát is. Már itt van a szomszédban! És a háborús nyugati propaganda lassan begyűrűzik minden EU-s tagállamba, hadrendbe állítva, de természetesen szígorúan a nyugati értékek mentén lévő kötelékben. Műszaki modernizációs folyamat elején van a magyar hadsereg - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közmédiának.

A kormányfő nyilatkozatában szükségesnek nevezte az alapvető katonai technikai eszközök lecserélését, ami - hangsúlyozta - igen drága (így valóban igen drága lesz ez a magyar népnek, van még mire bőrt lenyúzni), ám "nem is kell egy lépésben elvégezni, de minden évben haladnunk kell egy-egy lépést előre, hogy azután néhány éven belül megérkezhessünk a modern hadsereggel rendelkező országok klubjába". Hozzátette, novemberben már lesz egy ütemezett beszerzési költségvetés.Megjegyezte azt is, hogy helikopterek beszerzése szintén szerepel a kormányzati tervek között, de ez sem olcsó mulatság, ezért az összes lehetséges ajánlatot begyűjtötték, és a katonai, valamint költségvetési szempontokat ötvöző legjobb döntést fogják hamarosan meghozni.

Erődemonstrálás

A Közös fellépés 2014 elnevezésű hadgyakorlat nyílt napjáról Orbán Viktor úgy fogalmazott: "amit itt láthattunk, az már annak a következménye, ami az ukrán-orosz határon történt. Itt egy olyan helyzetet szimuláltak a katonáink, ami ott most mindennapos".Emlékeztetett, a NATO határozott arról, hogy olyan nemzetközi hadgyakorlatokat kell tartani, amelyeken az ukrán-orosz határnál előállt helyzetet szimulálják, és a veszélyelhárítást gyakorolják. "Nekünk folyamatosan erőt kell mutatni" - mondta -, mert ahhoz, hogy az ember jogot szerezzen a békés élethez, erőre van szükség, a mostani hadgyakorlat pedig ennek egy demonstrálása volt.

A miniszterelnök összegzése szerint Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy NATO-kötelékekkel együttműködni képes századokat - és hamarosan zászlóaljnyi erőt - vonultasson fel, és azt más NATO-tagállamokkal összehangoltan működtesse.Orbán Viktor megerősítette egyúttal, hogy Magyarország emelni fogja hadi kiadásait.

Gölöncsér Miklós

Hazánkban az 1900-as évek elején csak az emberek 20%-a élt városokban, 80%-uk falulakó volt. Ez az arány a 2000-es évek elejére az ellentétére fordult. Ma a lakosság 80%-a a mintegy kétszáz városban, míg a maradék 20% a nagyjából háromezer községben lakik.
Az ipari forradalom és vele a polgárosodás megindulásával kezdődött a városi életforma felértékelődése. A város fogalmához kapcsolódott a jólét, a vagyoni gyarapodás, a kultúra, a biztonságos élet. A falusi életformához a szegénység, az egyszerűség, a napszámos munka, a robot. A nagyobb község vagy város nem csak kereseti lehetőséget, de társadalmi szintű emelkedést is jelentett. Mai napig érezhető ennek a gondolkodásnak a hatása. Az ipar, a kereskedelem, a kultúra centralizálása sok embert vonzott vidékről a városokba. A gazdasági válság nyomán, a munkahelyek megszűnésével azonban tömegek süllyedtek le, sokszor a hajléktalanságig. A város nem tudja megvédeni az egyént, és a kiszolgáltatottság, az infrastruktúráktól való függés egyre inkább a hétköznapok részévé válik, a kifizetetlen számlákkal együtt. Növekszik a holnaptól való félelem, a jövő kiszámíthatatlanná vált, a depresszió egyre inkább terjed.

Városkép

A városi lét egyik legveszélyesebb hatása a tömeghatás. Az emberek egymásra gyakorolt befolyása nagyon erős, a tömegek viselkedését, ízlését, gondolkodását a reklámok, a média irányítja és mindezt észrevétlenül teszi. Célja a fogyasztás növelése, az újabb és újabb igények felkeltése és kielégítése. Amit sokan követnek, az jónak tűnik, pedig nem biztos iránytű.

Mérlegeljünk!

A városi élet előnyeiként legtöbbet emlegetett érvek:

• a kényelem: minden közel van, a bevásárlás egyszerűbb, nagyobb az áruválaszték
• megbízhatóbb egészségügyi szolgáltatások, kórházi ellátás
• a kultúra, a szórakozási lehetőségek bőséges választéka
• könnyebb munkavállalás
• magasabb jövedelem (bár az árak is magasabbak!)
• a középfokú és felsőoktatás lehetőségei

Hátrányai:

• szennyezett levegő, piszkos környezet
• közlekedési dugók, tömeg, stressz
• zaj, bűnözés
• magas ingatlanárak
• magány, az emberi kapcsolatok felszínessége

Még folytathatnánk a felsorolást, de mindenki maga dönti el, hogy számára merre billen a mérleg.
Mit nyerhetünk tehát, ha a vidéket választjuk lakóhelyünkül? Mindenekelőtt új látásmódot. Kitárul számunkra egy új, eddig ismeretlen világ. A természet közelsége, a szemlélődés, a csend, a nyugalom a testi-lelki egészségünk forrásai. A szabad levegőn végzett munka, a kertészkedés, a magunk termelte egészséges táplálékok az egészséges életmódot szolgálják. A környezetbarát szemlélet (pl. a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, az esővíz újrahasznosítása) elsajátítása takarékosságra nevel.
Új emberi kapcsolatok lehetősége, jó szomszédság, bekapcsolódás a helyi kisközösségek életébe.
„A jót választanod kell!” – írja György Lajos egy, a zöld gondolkodás szellemi hátterét kutató írásának címeként. A jó választást azonban a megismerés, gondolkodás, kiértékelés, döntés folyamata érlelheti ki.

Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szabadulni akarunk a városi lét fogságából?

Több megoldás is kínálkozik erre a laza kötődéstől a teljes elszakadásig, attól függően, kinek mire van igénye vagy lehetősége.

• Nyaraló övezet: kétlakiság. Egy városi lakás hétközben és egy nyaraló hétvégi kikapcsolódásra.
• Kertvárosi, külvárosi övezet, városok peremkerületei: kis társasházak közös kerttel vagy családi ház önálló telekkel.
• Városok melletti lakóparkok: új és népszerű településforma. Védett környezetben városi komfort.
• Városokhoz közeli települések: alvófalvak, a városi munkahely és a falusi otthon között megosztott élet.
• Távolabbi falvak: lehetőség a valóban vidéki életmódra, önellátó gazdálkodásra.
• Ökofalvak, baráti lakóközösségek: önszerveződő, egymást segítő, munkamegosztással élő csoportok, új utak keresése egy élhetőbb világért.

Az itt felsorolt településformákkal a következő számunkban szeretnénk bővebben foglalkozni, bemutatva jellemző sajátosságaikat, lehetőségeiket. Most az ökofalvak hazai példáit vizsgálnánk meg közelebbről, mint a jövő falujának egyik lehetséges és ígéretes alternatíváját.

Ökofalvak – ÉLETTEREK

kísérleti műhelyek a fenntarthatóbb életmód kialakítására, tanítására

Hazánkban kilenc ökofalut tartanak számon: Galgahévíz, Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Máriahalom stb. A Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze őket. Internetes honlapjaikon részletes információt adnak életükről, gondjaikról, céljaikról és szívesen megosztják személyesen is tapasztalataikat az érdeklődőkkel.
Közös bennük, hogy azonos értékrenden alapuló önszerveződéssel jöttek létre az ország különböző részein. A faluközösségeket környezettudatos, egészséges életmódot élő és ökogazdálkodást folytató családok alkotják. Önellátóak az élelmiszerek előállításában, házaikat – környezetbarát anyagokkal – maguk építik, majd energiatakarékosan üzemeltetik. Törekszenek az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére, ismerik és használják a gyógynövényeket, a természetes gyógymódokat. Tapasztalataikat megosztják egymással, közösen terveznek, tanulnak, segítenek egymásnak a munkában, a gyereknevelésben. Működésük, fennmaradásuk sarokköve az igazi közösség kialakulása. Ez a legnagyobb nehézségük is egyben, hiszen a mai emberek nem tanultak meg közösségben élni.

Mérlegeljünk!

Összehasonlításul néhány jellemzőjük

Előnyök:

- környezetvédelem,

- jó minőségű táplálékok helyi termesztéssel,

- természetközeli életmód, egészséges környezet;

- hasonló gondolkodású, összetartó, egymást segítő közösség,

- teljesebb élet; több idő jut az igazán fontos dolgokra.

Hátrányok: az infrastruktúra, a társadalmi szolgáltatások hiánya, kevés munkahely, ingázás, bizonyos fokú elszigeteltség, kevésbé „kényelmes” élet.
Bár az ökofalvak többsége már a 90-es években elindult és ma is működnek, mégsem váltak ismertté a nagyobb nyilvánosság számára. Talán majd akkor, ha tudatosul bennünk, hogy milyen globális kihívások elé nézünk, az ökofalvak iránt is megnő az érdeklődés. Hiszen az egész társadalomnak példát mutatnak egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb életre. A fogyasztói társadalom egy működő alternatíváját jelentik.
A tudásukból, a tapasztalataikból mindenki meríthet és a saját környezetében alkalmazva ki-ki hozzájárulhat a természet, az élet és ezzel az egész bolygónk védelméhez.

Dr. Madarasi Pál-Várhegyi Kálmán

http://www.hidfo.net/2014/10/02/kiujulo-harcok-tovabbra-sincs-igazi-tuzszunet

... Mi az a probléma amiről itt szó van? Ez az ismert magyar megosztottság, a köznyelvben emlegetett „turáni átok”, az egymással kiegyezni képtelen, mindig két ellentétes oldalra besoroló, egymást elismerni és megismerni nem tudó magyar emberek problémája. Világos, hogy a közösség problémái az egyén szintjén kezdődnek, és az egyéni problémák a közösségre hatnak vissza. Továbbá talán joggal feltételezhetjük azt is, hogy

a szellemi élet törésvonalai a társadalomban is leképződnek.

Olyan, mintha itt mindig lett volna jobb és bal, nemzeti és világi, híg és mély, magyar és magyarabb. Pedig nem. Ez a retorika eltereli figyelmünket az olyan lényeges kérdésekről, mint a világ, az ember és az élet viszonya. Ez a megosztottság jobban kizárja a magyar szellemet a világból, mint különleges és nehéz nyelvünk, mert értelmetlen.

Szerintetek tényleg van annak bármi értelme, hogy az embereket aszerint osztályozzuk, hogy ki mennyire magyar? Magyarnak lenni akkor olyasmi, amit, mint a kenyeret és a tejet kilóra és literre lehet mérni, vagy magyarnak lenni, annyi mint beszélni egy nyelvet és az ezt a nyelvet beszélő közösséghez (is) tartozni? Is? Igen, hiszen éppen Hamvas Béla beszél róla, hogy minden az alapvető emberitől eltérítő képzet már tévedés, torzulás az egyhez és az alapálláshoz képest. Ez a megosztottság csak a tehetségteleneknek, nyerészkedőknek jó, akik saját tudásuk hiányosságából kifolyólag, mások gyengeségeiből merítenek erőt és kapaszkodnak fel. A magyar demokrácia – a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején – akkor halt hamvába, amikor elhitték az emberek, hogy van jobb- és baloldali magyar, a sajtó akkor vált súlytalanná, amikor besorolt ezek mögé az oldalak mögé, és az írók egy része, akkor vált teljesen unalmassá, amikor ők is ezen képzetek mögé sorakoztak fel. Persze könnyen lehet, hogy Szécsi Noéminek van igaza, amikor azt mondja: „Amúgy meg, amint azt mindenhol olvasom, nagyjából tíz éve már csak kétféle író van. A világ úgy látja, két esetben érik el az irodalom művelői a politika ingerszintjét: ha zsenik, így a hatalom hódolni-hódítani akar nekik-velük-általuk, vagy ha látja bennük a készséges talpnyalót.” ...

Miskolczi T. Csaba

Nálunk az anyanyelv még szorosabban összefügg a közösség lelki állapotával,

még fontosabb a túlélés szempontjából, mint más nemzeteknél.

Nyelvünk egybefonódik önazonosságunk tudatával.

"Az egészséges nemzetiségnek ... egy főkísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, bármi sínylődve is sokszor ... , de ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre ... lombjait." (Széchenyi István: Hitel)

"Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe." (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv)

"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt.
A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt." (Tamási Áron)

"Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok." (Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv)

"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről).

"Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől.
Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni." (Illyés Gyula: Ki a magyar?)

Gyűjtötte: Molnos Angéla

http://www.hidfo.net/2014/10/02/az-ormeny-parlament-igent-mondott-az-eurazsiai-gazdasagi-uniohoz-csatlakozasra

Ebola konferencia, London, 2014.10.2.

A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság 34 ország nevében, akik jelenleg az ebola ellen küzdenek Nyugat-Afrikában, kijelentette, hogy a vírus jelenleg terjedése alapján 4 hét van hátra, amíg már nem megfékezhető a járvány helyileg. A szervezet egy 6 pontból álló tervet jelentett be a járvány megfékezésére a "Legyőzni az ebolát" konferencián, Londonban.

A WHO -Egészségügyi Világszervezet- szerint eddig 3000 ember halt meg a járványban, és 6500 fertőzést regisztráltak. A WHO hozzátette, hogy a valódi adat valószínűleg ennél jóval magasabb, hiszen a vírus jelenlegi terjedése a "Mentsük meg a gyerekeket" szervezet szerint 5 ember / óra. Ugyanez a szervezet jelezte, hogy a múlt héten 765 új esetet regisztráltak Sierra Leone-ben, azonban csak 327 fertőzöttnek van hely az elkülönítőkben.

Sanjayan Srikanthan a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság nevében elmondta, hogy szerinte "Minden nappal, ami késlekedéssel telik, egyre nehezebbé válik a vírus megakadályozása. A nemzetközi közösség előtt áll egy vissza nem térő lehetőség, egy egy hónapos időablak, aminek a becsukódásával már nem tudjuk elkerülni a golbális krízist. Ez alatt az egy hónap alatt meg kell törnünk a terjedési sebességét és lehetőségét a vírusnak."

Az Egyesült Államok már 3000 katonát vezényelt a térségbe, prognosztizálható az USA beavatkozása a lakosság körében amennyiben nem születik megoldás hamarosan. Kedden Dallasból jelentettek ebolás megbetegedést, a betegen szeptember 24-én jelentkeztek az első tünetek, jelenleg a Texasi "Health Presbyterian Hospital"-ban kezelik. A beteg 19-én tért vissza az Egyesült Államokba Libériából repülővel.

http://www.hidfo.net/2014/10/02/nemzetkozi-menekultugyi-bizottsag-szerint-1-honap-maradt-globalis-ebola-jarvanyig

http://www.hidfo.net/2014/10/02/oroszorszag-kezdemenyezte-dollar-szamuzeset-az-eurazsiai-tersegbol