http://www.hidfo.net/2014/10/06/stoltenberg-nato-barhol-vilagon-lecsaphat

http://www.hidfo.net/2014/10/06/helyzetjelentes-novorosszija

Már régen vádolja egymást Oleg Ljasko, a Radikális Párt (pedofil) vezetője – és a dnyepropetrovszki martalóc oligarcha; Ihor Kolomojszkij, – hogy az ország keleti részén dúló fegyveres konfliktust a személyes gyarapodásukra használják fel.

Ez egyébként igaz is mindkettő tekintetében, – de hát, mint tudjuk, az a tolvaj óbégat legjobban, akit szintén megloptak.

Ám mostanra a két lator ellenségeskedése az egekig csapott. Egy közelebbről nem tisztázott magánéleti ügyön vesztek még jobban össze de annyira, hogy az anyázások után már eljött az életveszélyes fenyegetések ideje is.

Ljasko így írt erről a saját Facebook oldalán: “Ez oligarchikus fenevad Kolomojszkij átlépte a piros vonalat. Miután egyre-másra okádta rám és családomra hazugságait, – édesanyámat ez annyira megviselte, hogy erősen feltételezhető szívrohammal a kórházba kellett szállítani.

Isten ments, ha valami komoly baj történik vele, én a föld alól is előkerítem ezt a taknyos, büdös disznót, – s ott ölöm meg.”

Kolomojszkij reakciója még nem ismeretes. De nagy valószínűséggel ő is hasonlókat fog üzenni banditatársának.

Összevesztek hát a hiénák az egyre szűkösebb koncon. – Addig acsarognak egymásra, – míg nem jön egy népköztársasági kommandó, – s pontot tesz az ellenségeskedésük végére.

B-R

Forrás: Крыса из нержавеющей стали

http://www.hidfo.net/2014/10/06/az-amerikai-legicsapas-nem-okoz-veszteseget-terroristaknak

Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy abban az esetben, ha nem sikerül ténylegesen csökkentenie az államadósságot, akkor Magyarország visszakerülhet a szégyenpadra. Mindeközben a választásoknak köszönhetően az év első felében másfél éve nem tapasztalt költségvetési hiány halmozódott fel, ami miatt szigorú takarékosságra lesz szükség a következő hónapokban.

Mint ismeretes, a 2015-ös költségvetési tervnek se híre, se hamva, bár ebben az időpontban már nyilvános szokott lenni. Ennek az lehet az oka, hogy a vártnál nagyobb első féléves hiány és a jobb GDP-adatok miatt újra kellett tervezni a jövő évi büdzsét, valamint a közelgető önkormányzati választás miatt nem lenne "időszerű" felfedni, amennyiben újabb megszorításra készül a kormány.

Az biztos, hogy a brüsszeli fenyegetést komolyan kell vennie a kormánynak, hiszen az Orbán-kormány egyetlen gazdasági sikere a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülés volt, igaz ennek minden magyar ember megfizette az árát.

Sokat költött idén a kormány

A második negyedévben GDP-arányosan 3,8 százalék volt a hiány, ami az elmúlt másfél év legmagasabb értéke. A KSH adatai szerint a kiadások 5,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezt pedig továbbra is azt bizonyítja, hogy a választások miatt a kormány már az év első felében kiköltekezett. A következő hónapokban spórolni kell majd, amennyiben tartani szeretnénk a 3 százalék alatti hiánycélt.

A kiköltekezés összhangban van a vártnál nagyobb GDP-adatokkal is, amit korábban mi is azzal magyaráztunk, hogy részben a nagyobb kormányzati kiadások támogatják a várnál magasabb növekedést, de ezek csak átmeneti hatással bírnak. Például az uniós támogatások lehívásának felgyorsulása azt is jelentette, hogy Magyarországnak nagyobb hozzájárulást kellett befizetnie.

A vártnál nagyobb második negyedéves hiány még nem jelenti azt, hogy ne teljesülne a hiánycél, mivel az év második felében (leginkább az utolsó hónapokban) számolnak el bizonyos adóbevételeket, ami javítani fog az egyenlegen. Ennek ellenére a kormány nem engedheti meg a további túlköltekezést, még az önkormányzati választás ellenére sem.

Az államadósság nem teljesít jól

Mindeközben Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy figyeljen oda az államadósság csökkentésre, ellenkező esetben visszakerülhet az ország a szégyenpadra. A túlzott-deficiteljárás ugyanis nem csak a költségvetési hiányról, hanem az államadósságról is szól, és abban az esetben, ha egy adott országnak nem sikerül teljesítenie az uniós előírást és szabályt az államadósság csökkentéssel kapcsolatban, akkor az ország visszakerülhet az eljárásba, még annak ellenére is, ha a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt van.

A magas államadósság egyértelmű oka a gyenge árfolyam. 2014 második negyedévében például rekord magas szintre ugrott a GDP-arányos bruttó államadósság, köszönhetően a forint mélyrepülésének. Hiába a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása és a vártnál nagyobb idei növekedés, az államadósságot mégsem sikerült csökkenteni, köszönhetően a Matolcsy György monetáris politikájának. A kamatcsökkentések miatt a forintárfolyamban egy egyszerű szinteltolódás volt megfigyelhető, és a korábbi 280-290 körüli sávból 300-310 közé tolódott az euróval szemben. Ez pedig érzékenyen érintette az államadósság devizában jegyzett részét.

Az Európai Bizottság koránt sem optimista a jobb növekedési adatok ellenére, és valódi költségvetési konszolidációt sürget annak érdekében, hogy az államadósság tartósan csökkenő pályára tudjon állni.

Mi a helyzet a jövő évi büdzsével?

Talán nem véletlen, hogy ezzel összhangban a sajtóban egyre több hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a következő években komoly strukturális átalakításba kezdene a kormány annak érdekében, hogy a GDP-arányos újraelosztás csökkenjen, és az állami kiadások csökkentésével stabilizálni lehessen a gazdaságot, és biztosítani az államadósság csökkentését.

A kormányzati kommunikáció azonban egyből tagadni kezdett a megszorításokkal kapcsolatban. Igaz, ezt úgy hárították, hogy eddig sem voltak megszorítások, és ezután sem lesznek. Mi azonban jól tudjuk, hogy az Orbán-kormány eddig sem tétlenkedett, ha megszorításokról volt szó, gondoljunk csak az új adókra, adókulcsok megemelésére, és még hosszasan lehetne sorolni.

Az eddigi információk, az uniós fenyegetés és a második negyedéves hiány arra utal, hogy a jövő évi költségvetés sok meglepetést tartalmaz majd, de ezzel a közvélemény csak a hónap végén szembesülhet a tervek szerint.

Vaskos deficit volt 2011-ben

Ez uniós statisztikai módszertan megváltozása után újrakönyvelték a 2011-es hiányt, az ESA 2010-es módszertan alapján pedig Magyarország nem számolhatja el bevételként a magánnyugdíjpénztáraktól befolyó vagyont. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es szuficit valójában deficit volt, mégpedig vaskos hiányt sikerült összehoznia a kormánynak, GDP-arányosan 5,6 százalékot.

Ez azt jelenti, hogy trükközés nélkül a válság óta nem látott hiány jött össze 2011-ben.

Jöhetne már a stabilitás

Magyarország megítélésén sokat javítana, ha a kormány nem trükközéssel és ad hoc intézkedésekkel próbálná meg kistafírozni a költségvetést. Az elmúlt két évben sikerült stabilizálni a hiányt, ehhez azonban számos megszorító intézkedésre volt szükség. Az ad hoc intézkedések és ötletelések viszont korántsem jelentik azt, hogy a magyar államháztartás hosszú távon is stabil pályára állt volna. Nem véletlen, hogy az Unió az elmúlt időszakban már többször is felhívta arra a figyelmet, hogy valódi, átfogó költségvetési konszolidációra és strukturális átalakításra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság stabilizálódjon és az államadósság csökkenő pályára álljon.

http://tenytar.blog.hu/2014/10/06/gyengen_teljesit_az_allamadossag_elleni_harc

Kínai magyar barátság

…”Egy külföldi letelepedéssel foglalkozó kínai szakértő szerint Kína jelenleg a kivándorlás korát éli. A letelepedéskor általában a hagyományos célországok közül az európai országok az oktatás minősége, a jóléti rendszer és a közlekedés alapján könnyedén összehasonlíthatók. Európában a tandíj a legkiválóbb kínai iskolák tandíjának csupán a fele, a világ legjobb 200 egyeteméből 49 európai intézmény. De a legélhetőbb 50 metropolisz közül is 26 Európában található…

Adatok azt mutatják, hogy 2013-ig összesen 9 millió 343 ezer kínai vándorolt ki az országból… A migrációval foglalkozó Hezhong társaság vezérigazgató asszonya, Liu Li szerint egyértelműen nőtt a befektetői letelepedést választók száma, és a magyar program is kedvező opciónak számít…

Zhang asszony gyakran utazik Európába. Elmondta, hogy a kivándorlás számára megkönnyíti az üzleti tevékenységet. A magyar program jóval kényelmesebb az egyébként drágább brit programnál, tette hozzá. A külföldi letelepedést fontolgató kínaiak a döntéskor azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy a magyar eredetileg keleti nép volt, és így sok a kulturális hasonlóság a két nemzet között…

Statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden más európai ország programjánál népszerűbb a magyar letelepedési kötvény…”

***

Mélyponton a Kanadában és az Egyesült Államokban letelepedő kínaiak száma. A két ország a korábbi rendszerhez képest jelentős szigorításokat vezetett be. Szakértők szerint a kivándorló kínaiak elsősorban Észak-Amerikát, Európát és Ausztráliát választják, de Hong Kong ugyancsak kedvelt célállomás. A kínaiak körében az európai országok népszerűsége nő a leglátványosabban.

A portugál kormány 2012-től teszi lehetővé a külföldi állampolgárok számára, hogy befektetés révén tartózkodási engedélyhez jussanak. A rendelkezés bevezetésétől 2014 júliusáig eltelt időszakban az ilyen jellegű befektetés összege elérte a 817 millió eurót. Az idei év első felében 900 kínai kérte a letelepedést Portugáliában. Ez az új intézkedés hatályba lépése óta jelentkezett 1340 kínai állampolgár közel 70 százaléka.

A brit bevándorlási hivatal augusztus végén tette közzé a második negyedév adatait, amelynek alapján az idén áprilistól júniusig terjedő három hónapban 103 kínai telepedett le kötvény vásárlásával. Ezzel 2014-ben összesen 188 kínai döntött a brit befektetői letelepedés mellett. Ez már most megegyezik a tavalyi adattal; 2013-ban összesen 187 kínai választotta a bevándorlás ezen módját.

Az európai országok közül Magyarország az egyetlen schengeni tagállam, ahol állampapír-vásárlással is tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez juthatnak a kínaiak. A spanyol és portugál ingatlanok kínai felvásárlása 2013-ban vett látványos lendületet, de 2014-től már a magyar letelepedési kötvény vásárlása lett a legnépszerűbb. Ez a váltás három tényezőnek tudható be. Magyarországon lehet a leggyorsabban letelepedési engedélyhez jutni a legminimálisabb feltételek mellett, és az engedély itt a legmegbízhatóbb. A kínai befektetők a szerződés aláírásától számított 8-12 hónapon belül kézhez kapják a letelepedési engedélyt, amely feljogosítja a külföldit a 26 schengeni tagországba történő utazásra is. A legalább ötéves futamidejű államkötvény megvásárlásához csupán 250 ezer euróra van szükség. És hogy miért a magyar befektetői letelepedés a legmegbízhatóbb módja a bevándorlásnak? Mivel Magyarország a külföldi nagykövetségei révén hirdette meg a programot, így a jelentkezők befektetésük biztonságának tudatában vásárolhatják meg a befektetői letelepedés feltételéül szolgáló államkötvényt.

Emellett a magyar kormány biztosítja a legkönnyebben teljesíthető feltételeket a bevándorláshoz. Minden 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű külföldi állampolgár benyújthatja a kérelmet. Ennek előfeltétele a 250 ezer euró névértékű állampapír-vásárlás. Kedvező elbírálás esetén a kérelmező 18 évesnél fiatalabb családtagjai is jogosultak tartózkodási engedélyre.

További enyhítést jelentett, hogy egy 2014-es módosítás szerint a befektetőt félévenkénti tartózkodásra kötelezik. Magyarország ezt követően is fenntartotta a Kínára vonatkozó kétezres kvótát. Az államkötvény értékesítésével foglalkozó magyar társaság bejelentése szerint a program iránt érdeklődő befektetők számának ugrásszerű növekedése miatt a magyar parlament gazdasági bizottsága szeptemberben értékelte a befektetési letelepedési programot, és támogatta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek alapján 2015-ben a kötvény névértékét 250 ezerről 300 ezer euróra emelnék. A drágulás intenzívebb kínai érdeklődést hozhat a módosítás hatályba lépése előtt.

Egy külföldi letelepedéssel foglalkozó kínai szakértő szerint Kína jelenleg a kivándorlás korát éli. A letelepedéskor általában a hagyományos célországok közül az európai országok az oktatás minősége, a jóléti rendszer és a közlekedés alapján könnyedén összehasonlíthatók. Európában a tandíj a legkiválóbb kínai iskolák tandíjának csupán a fele, a világ legjobb 200 egyeteméből 49 európai intézmény. De a legélhetőbb 50 metropolisz közül is 26 Európában található.

Kína egyik leggazdagabb tartományában, Zhejiangban egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi letelepedés iránt. A helyi vállalkozók körében végzett felmérés alapján az európai országok által kínált befektetői letelepedést tartják a legegyszerűbbnek és a legkényelmesebbnek, sőt ez még segítheti is őket a nemzetközi piacba történő integrálódásban. Zhejiang tartományból már a 80-as években is szép számban települtek családostul Európába a wenzhou-i vállalkozók, akik általában a vendéglátásban voltak érdekeltek. Manapság a nemzetközi piac nyitásának és a külföldi üzleti információk hatására a zhejiangi gazdálkodók közül sokan döntöttek a kivándorlás mellett. Adatok azt mutatják, hogy 2013-ig összesen 9 millió 343 ezer kínai vándorolt ki az országból. Kína ezzel az 1990. évi 7. helyről a negyedik helyre ugrott előre a kivándorlási ranglistán. A migrációval foglalkozó Hezhong társaság vezérigazgató asszonya, Liu Li szerint egyértelműen nőtt a befektetői letelepedést választók száma, és a magyar program is kedvező opciónak számít.

Zhang asszony gyakran utazik Európába. Elmondta, hogy a kivándorlás számára megkönnyíti az üzleti tevékenységet. A magyar program jóval kényelmesebb az egyébként drágább brit programnál, tette hozzá. A külföldi letelepedést fontolgató kínaiak a döntéskor azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy a magyar eredetileg keleti nép volt, és így sok a kulturális hasonlóság a két nemzet között.

Nanking városban a külkereskedelemben érdekelt Fan asszony úgy mesélte, hogy 2013 végén intézte el a magyarországi bevándorlást abból a célból, hogy kényelmesebben utazhasson Európában. Gyermekének oktatása is fontos szempont volt, és Magyarország e tekintetben is jó választásnak bizonyult. Gyermeke most angol tannyelvű iskolába jár. Vállalkozóként Fan többnyire az ár-érték alapján hoz döntéseket, és most is így esett a választása a magyar programra a brit helyett.

A Fujian tartományból származó Min úr szintén magyar letelepedési kötvényt vásárolt. Tanácsadói segítséggel csupán 38 napot kellett várnia a tartózkodási engedélyre. A nagy kereskedelmi forgalmat lebonyolító Min úr olyan országba akart vándorolni, amelynek oktatása nemzetközileg is elismert, és egyszerű ki- és beutazást tesz lehetővé a családtagok számára. A magyar program egyik előnye, hogy a 18 éven aluli családtagoknak is jár a tartózkodási engedély.

Statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden más európai ország programjánál népszerűbb a magyar letelepedési kötvény.

“A külföldi letelepedést fontolgató kínaiak a döntéskor azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy a magyar eredetileg keleti nép volt, és így sok a kulturális hasonlóság a két nemzet között…”

A 2013. áprilisa óta eltelt másfél évben a külföldi letelepedést választó kínai családok leginkább Magyarországot választották.

Wang Xuejun/CRI – SzRTI

Forrás: China Radio International – Fotók: Xinhua/China Daily, Wen Jiabao in Hungary 2011.

Kiváltképpen azok a hozzátartozók aggódhatnak most, akik kézen – közön megtudták, hogy szemük fénye Gyjakovo katlanjában morzsolgatja napjait.
Tegnap délután a minden utánpótlástól elzárt, és a készleteiből kifogyott brigantibanda úgy gondolta, hogy a vasárnapi ebédtől esetleg elpilledt népköztársaságiak figyelme fellazult. Így hát merész akciób fogtak. Kitörésibe!

Rossz ötlet volt ez a részükről. A milicisták figyelme nem lankadt. A kitörési kísérletbe beletörött Nyalókakirály pribékjeinek bicskája. Oly sok lator harapott fűbe a nagy erőlködésben, hogy a kevéske elemózsia az alaposan megcsappant létszámnak még vagy három napig kitart.

Donyeck lakótelepei számára is lidérces volt a tegnapi nap. Nyalókakirály latortüzérsége messzehordó önjáró lövegekkel bombázta a várost egész nap.
A terrorbombázásokban hat polgári személy halt meg, és lakások tucatjai váltak lakhatatlanná.

A donyecki repülőtér “utómunkálatai” elég sok energiáját lekötötte a miliciának tegnap is. A föld alól a romok között itt – ott előbúvó bérgyilkosokkal küszködnek, meglehetősen sziszifuszi módon. Döntés született, hogy a lehető leggyorsabban el kell tolni a lehető legtávolabb a repülőtértől és a várostól a valcmanista hordákat, hogy fel tudják deríteni a repülőtér alatti erődrendszer rejtett bejáratait.

Szcsasztyjénál és Bahmutkinál heves csatározások alakultak ki tegnap késő délután. Bahmutki határában a népköztársaságiak megleptek két latorposztot. Majd ma reggel kiderül, hogy mennyi bérgyilkos adta ki a páráját ott, hiszen mire az összecsapások véget értek, besötétedett.
Itt egy milicista elesett, három megsebesült.

Peszki mellett késő délután ismét az “Ajdar” szívott! A milicisták mostanság nagyon nem kedvelik ezt a latorhordát. Egy kissebb táborhelyükön ütöttek rajta, nyolc bérgyilkost lehúzva a kijevi zsoldlistáról. A többségük azonban bevette magát a környékbeli erdőségekbe.

Elemzők szerint ma – de inkább talán holnap – Donbassz valamennyi frontszakaszán heves harci cselekmények fognak bekövetkezni.


http://balrad.wordpress.com/2014/10/06/donbassz-nagy-varakozas-valami-keszul/

„A századforduló éveiben a nagy nemzeti események évfordulóihoz kapcsolódóan adtak ki képeslapokat a törökellenes harcokról (…) Az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról már az 50. évfordulón több képeslapsorozat emlékezik meg. Ezek jellemző módon annak szabadságharc jellegét hangsúlyozzák. Divald Károly 1899-ben 24 lapon ábrázolja a főbb eseményeket. Az 1848/49-i Kossuth Múzeum is egy 24 lapos sorozatot jelentetett meg ekkor. Az aradi vértanúk emlékére 1899-ben Aradon adták ki az első olyan képeslapot, amely az emlékművet és a kivégzett 13 tábornokot ábrázolja.

Ezt még több hasonló lap követte” – írta a Herman Ottó Múzeum 1989-es évkönyvében, Történelem, politikai propaganda, helyi események a képes levelezőlapokon című dolgozatában Petercsák Tivadar, az egri Eszterházy Károly Főiskola új- és jelenkori történeti tanszékének tanára. „A XIX-XX. század fordulóján és századunk elején a képeslap még képes hírközlőként is szerepelt. Az élelmes kiadók szinte minden országos és helyi jelentőségű eseményt és személyt megörökítettek, és azokat a leggyorsabban megjelentették. A tömegkommunikációs eszközök fejlődésével és a képes folyóiratok elterjedésével a levelezőlapnak ez a szerepe megszűnt.”

„Amateur fényképészek arra kéretnek, hogy ha vidékünkön valamely országos érdekű vagy szenzációs esemény történik, szíveskedjenek arról fényképet küldeni. Mi szívesen közöljük a bevált képeket és kívánatra ki írjuk a kép alá a készítő nevét is” – ez pedig már a Tolnai Világlapjának felhívása 1901-ből. A képes hetilap negyvennégy évfolyamot élt meg, és a csaknem négy és fél évtized alatt többször változott a mérete, külalakja, hol romlott, hol javult a nyomdai kivitelezése, a minősége – vagyis a nyomdatechnika. Az alapító Tolnai Simon elsősorban világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos érdeklődésű ember volt, és ilyen szellemben szerkesztette a lapját, de a cég kiadásában megjelent lexikonokat, színházi újságokat és a divatlapokat is. Éppen ezért a Tolnai Világlapja rendszeresen közölt felvételeket – köztük „amateur fényképészek” munkáit is –, amelyek megemlékezésekről, emlékünnepségekről tudósítottak, illetve amelyek ilyen vagy olyan módon kötődtek a szabadságharc mártírjaihoz. De ugyancsak ezt példázza az is, hogy „sikerült képen” mutatták be Bega Mustafát, „az öreg magyarérzelmű törököt”, vagyis azt a férfit, „aki az 1849-ben menekülő Kossuthot csónakon török földre vitte. Nagy feltűnést keltett, amikor a nagy halott sírjánál, Kossuth emlékünnepén, egy török turbánnal fején, széles nadrágu, nyitott inges alak jelent meg. Hosszu, ősz szakálla csaknem övéig ért, melyben fegyvert és rózsafüzért tartott. Áhitattal hallgatta a beszédeket, aztán imát mondott és elment”.

Aradon 1890. október 6-án avatták fel a vértanúk emlékművét, vagyis a Szabadság-szobrot, Zala György szobrászművész alkotását. A városban csaknem két évtizeddel korábban, már 1871-ben felállított a vesztőhelyen egy terméskőből készült emlékoszlopot az Aradi Honvédegylet a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén, de tizenkilenc évnek kellett eltelnie, mire az emlékmű is elkészülhetett. Az eredetileg felkért szobrászmester időközben elhunyt, ezért másnak kellett átvennie, folytatnia a munkáját, ami ugyancsak hosszabb fennakadást okozott.

„Hű gondozás és megőrzés…”

A kor másik jelentős lapja, a Vasárnapi Újság – amelyik 1854 és 1921 között jelent meg –, szinte folytatásos tudósításokban számolt be az 1890-es szoboravatásról. Az október 12-i lapszámban részletekbe menően feldolgozták Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij orosz tábornagy életútját, mérlegelve a szabadságharc leverésében játszott szerepét, de a többoldalas összeállításban külön írtak az osztrák Julius Jacob von Haynauról is.

„Holtáig emlékezni fog rá az, aki ott volt; örökre bánhatja, aki látója nem lehetett. Hetek óta beszéltünk róla, készültünk hozzá: de azért senki se tudta igazán, hogy mi lesz, hogyan lesz? Mert az ilyen dolgokat előre kimérni, kiszámítani nem lehet; egyetlen egy tényező, a mely máskép ütött ki, vagy a melyet számításba nem vettek: megváltoztatja az egésznek hangulatát, benyomását. Csak ha az időjárás egyszerre komor, esős, őszire változik, hidegen fúvó szelével – mint a leleplezés előtt pár nappal ígérkezett –, rendkívül sokat veszít az ünnepély minden tekintetben” – olvashatjuk a Vasárnapi Újság említett lapszámában Cserna Károlynak a szoboravatást ábrázoló grafikája mellett.

Egy héttel később, október 19-én a Vasárnapi Újság kétoldalas, nagyméretű fotográfiát – mai fogalmaink szerint akár úgy is mondhatnánk, hogy posztert – közölt az aradi szoboravatásról. Az aradi ünnep című tudósításában ekkor így írta le a lap, hogy mit láthatunk a képen (fent): „Az aradi vértanú-szobor leleplezési ünnepe még most, napok multán is, élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A napi sajtó és a közönség egyhangúlag megegyezik abban, hogy Zala műve a legsikerültebb szoboralkotás az országban s méltó emléke a tizenhárom vértanúnak. A leleplezés ünnepéről mai lapunkban nagyobb képet adunk, mely Ravasz Imre aradi jónevű fényképész fölvétele után készült.

Ez a kép azt az emlékezetes jelenetet örökíti meg, a mikor Zala György, a szobor alkotója, művét átadja Salacz Gyula polgármesternek, hű gondozás és megőrzés végett. A művész díszmagyarban áll az emelvényen s mögötte szintén díszmagyarban látszik az ősz polgármester alakja. Zala a polgármester, illetőleg a szobor felé néz s úgy mondja el rövid, lelkes beszédét. A közönség gyönyörködve nézi, hol a szobrot, hol a daliás művészt, a ki túláradó lelkesedésében gyorsan, tűzzel beszél (…)

A szónoki emelvény körül ülnek a meghívott vendégek, többnyire magyar díszruhás alakok. Az első sorban ül Klapka tábornok, Damjanichné s a vértanuk rokonsága. Baloldalt ül Munkácsy Mihály a feleségével.”

Érdekes módon Zala György alkotását a Trianon utáni román közigazgatás nem távolította el azonnal a helyéről, sőt, 1923-ban még körbe is deszkázták, hogy ezzel védjék meg a rongálásoktól. További két esztendeig állt a helyén… Majd csak 1925-ben távolították el a térről, és több mint hét évtizeden át az aradi vár árkában őrizték. Az alkotást 1999-ben kezdték restaurálni a szakemberek, és öt évvel később, 2004. április 25-én leplezték le ismét, immár a mai, aradi Megbékélés Parkban. Zala György alkotása itt a kilenc méter magas román győzelmi kapu, Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása mellett kapott helyet.

Ha megfelelő szögből figyeljük a diadalívet, alatta a Szabadság-szoborra láthatunk, s úgy tűnhet, mintha az előbbi alakjai – köztük Avram Iancu, az Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője és harcostársai – épp Zala György kompozíciójának főalakjához vonulnának. Talán a megbocsátás reményében. Talán a méltóságteljes megemlékezés jegyében.

Várhegyi Kálmán gyűjtése