Dél-Oszétia készen áll, hogy államközi megállapodást kössön Újoroszország parlamentjével a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságban tartott választások megfigyeléséről. Anatolij Bibilov képviselő és Oleg Carev, az újorosz parlament szóvivője hétfőn tartottak megbeszélést a választások kölcsönös megfigyeléséről. Az Ukrajnából kiszakadó Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság november 2-án tart országgyűlési választásokat. Dél-Oszétia elismeri a két országot független államként, és számos egyezményt írtak már alá a jövőbéli együttműködésről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről.

Bibilov bejelentette, hogy a novemberi választásokra már küldenek egy delegációt, ami felügyelni fogja a szavazás törvényes lebonyolítását. Mivel a két köztársaság lakosai nem ismerik el a februárban, puccsal hatalomra jutott rezsimet legitim kormánynak, Donyeck és Luganszk régió saját vezetést választ, az illegitim kijevi kormány által kiírt, nyugati szoftverrel lebonyolított országgyűlési választásokat pedig nem tartják meg az Ukrajnától elszakadó régiókban. Dél-Oszétia az elszakadó régiók független elnökválasztására is delegációt küld, és a megválasztott elnököt Újoroszország legitim államfőjének elismeri.

http://www.hidfo.net/2014/10/13/del-oszetia-elismeri-ujoroszorszagot-es-valasztasi-megfigyeloket-kuld

Németország és Franciaország fegyvertelen pilóta nélküli repülőgépeket ajánl fel Ukrajnának, hogy megfigyeljék a nyugtalan keleti részeket – mondta Frank-Walter Steinmeier, német külügyminiszter. Steinmeier nyilatkozata szerint Berlin két megfigyelő dróngépet küld, ezzel segítve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) erőfeszítéseit, hogy megfigyeljék a tűzszünet betartását Kijev és az újoroszországi fegyveres erők közt.

A gépeket irányító személyzet helyi védelmére pedig megfelelő létszámú német katonát vezényelnének a térségbe. A tervvel az EBESZ ukrajnai missziójának vezetője, Ertugrul Apakan török diplomata nem ért egyet. Steinmeier a Pavlo Klimkin, kijevi külügyminiszterrel való találkozó után tett bejelentése valójában arról szól, hogy a NATO tankok és lövegek után, immár felderítéssel is támogatná a kijevi csapatokat a térségben.

A Demokratikus Koalíció felszólította az önkormányzati választáson induló pártokat, hogy hétfőtől számoljanak be arról, mennyi pénzt költöttek a kampány során. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt szerint  a Fidesz "brutális túlerőben" volt, mert közpénzből folytatott plakátkampányt. A DK ugyanakkor gyanúsnak tartja, hogy az ellenzéki pártoknak feltűnően kevés hely jutott a közterületeken, főként Budapesten, amit szerintük Simicska Lajos érdekeltségei felügyelnek és az ellenzék kampányát tudatosan ellehetetlenítették.

A radikális atlantisták ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy valamiféle együttműködés lehet a Fodor Gábor féle Liberálisok és a Fidesz közt. "Nem kizárható, hogy valamiféle együttműködés is kialakulhatott a két szervezet között" - a szóvivő szerint a mérhetetlen támogatottságú liberális pártnak még hitelből sem lehetett annyi pénze, hogy a Fidesz után második legnagyobb kampányoló erőként léphessen fel.

Tekintve, hogy Fodor Gábor a Fidesz alapító tagja (1993-ban még a Fidesz alelnöke is volt), az lenne alaptalan feltételezés, ha valaki azt mondaná, hogy a Fidesz és a Liberálisok közt nincsen semmiféle együttműködés.

Kollégiumi szobatársak

Ezek a pártok pusztán külsőségeikben különböznek, egy-egy alternatív politikai erőt jelentenek a nyugati érdek kiszolgálására.

Minden olyan párt, amely nem jelenti ki egyértelműen, hogy Magyarország ki kell lépjen a NATO-ból és az Európai Unióból, az atlantizmust képviseli. Ennek alapján a választásokon induló összes párt az atlantizmust, annak radikális vagy mérsékelt, visszafogottabb formáját képviseli. Miért ne működne együtt az atlantista az atlantistával, a liberális a liberálissal? Főleg, ha szobatársak voltak a kollégiumban.

Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a védelmi miniszter, Valerij Geletej lemondását, amit mostanra Geletej weboldalán is bejelentettek. Az elnök hangsúlyozta; különösen fontos, hogy a katonai vezetésben változtatások történjenek. Még a mai nap folyamán egy új személyt jelöl ki a védelmi minisztérium élére, aki már sorban a negyedik védelmi miniszter lesz az atlantista puccs utáni időszakban.

Valerij Geletej júliusban foglalta el a posztot, azonban jogi értelemben véve nem volt védelmi miniszter. Bár a média védelmi miniszterként beszél róla, és az ország politikusai is akként kezelték, Geletej júliusi beiktatását követően nem írta alá a vonatkozó dokumentumokat az eskü elmondását követően. Az újságírók akkori felvételein tisztán kivehető volt, hogy Geletej olyan tollal "írta alá" a dokumentumot, melynek még a kupakját sem vette le, csak utánozta az aláírás mozdulatait a papír felett. Az ukrán törvények szerint a miniszternek a kinevezését követő 24 órában alá kell írnia kinevezésének dokumentumait, ha ez nem történik meg, az automatikusan lemondásnak minősül.

A védelmi miniszter, amint épp nem írja alá saját kinevezését

Jogi értelemben tehát Ukrajnának július óta nincs védelmi minisztere, még az illegitim Jacenyuk-kormány törvényei szerint sem. Kinevezésekor előrevetítettük, hogy Geletej valószínűleg olyan cselekedeteket kell majd végrehajtson a védelmi miniszteri poszton, aminek kapcsán ő is tisztában van vele, hogy utólag a törvény előtt háborús bűnösként kell majd felelnie. Utólag ez a feltételezés bebizonyosodott. Geletej lemondásához ugyanis nem az államfő döntése vezetett.

Szeptember elején a Nemzeti Gárda zászlóaljparancsnokai közös nyilatkozatot adtak ki, amiben követelték a védelmi miniszter és a vezérkari főnök azonnali leváltását, valamint törvényszék elé állítását. A zászlóaljparancsnokok szerint a katonai vezetés szándékosan küldte a harcoló alakulatokat olyan helyszínekre, ahol a népfelkelők bekerítik őket, a frontra vezénylés után pedig se ellátmányt, se parancsokat nem kapnak, vagyis saját vezetőik árulják el és küldik vágóhídra az ukrán katonákat.

Az is tény, hogy az ukrán hadsereg eszközállományának több mint 64%-át elveszítette. Ezeket a vezetőket kivétel nélkül a kijevi junta nevezte ki, ami abban érdekelt, hogy az ukrán hadsereg minél nagyobb létszámbéli és hadianyag béli veszteséget szenvedjen el. Nyugati megbízóik ugyanis az ukrán hadsereg gyors felszámolását követően jelentős számú haditechnikát adnak majd el Ukrajnának, amit a puccsal hatalomra juttatott kijevi junta feladata lesz megvenni. A NATO szeptember 5-én már "engedélyezte", hogy a tagállamok fegyvereket adjanak el Ukrajnának. A fegyveres konfliktusnak mindvégig ez volt a célja, mostanra jutott el a háború abba a szakaszába, hogy az ukrán hadsereg újrafegyverzésére van szükség és a nyugati országok ebből jelentős bevételre tehetnek szert.

Geletej lemondása a katonai gépezet alsóvezetői körében mutatkozó általános elégedetlenség következménye. A problémát azonban tetőzi, hogy Geletej jogi értelemben véve soha nem is volt védelmi miniszter: mivel sehol nem szerepel az aláírása, az ukrán törvények szerint a kinevezését követő napon lemondott. Jogi értelemben tehát nem felelős azokért a parancsokért, melyeket a fronton harcoló alakulatoknak adott ki, és melyek súlyos károkat okoztak az országnak, ukrán katonák ezreinek halálához vezettek. Geletej júliusban úgy vette fel a hadügyminiszteri posztot, hogy tisztában volt vele; azokért a dolgokért, melyeket majd el kell követnie, háborús bűnössé fogják nyilvánítani.

A kormány most feltehetően a szőnyeg alá söpri az ügyet, és senki nem fog bűnhődni a katonák értelmetlen haláláért, a civil lakosság ellen elkövetett bűnökért, a Donyeck régióban történt népirtásért.

Orbán Viktort megkérdezték a közrádió reggeli műsorában arról, hogy más időszak jön-e az önkormányzati választások után. A miniszterelnök igennel válaszolt a kérdésre, majd nagyon hamar kiderült, amit eddig is tudni lehetett, hogy mostantól vége a kampány-üzemmódnak. "Új helyzet lesz hétfőtől. Magyarországon 3,5 évig nem lesznek választások. Nem kampány üzemmódban működik majd az ország. Remélem, mindenki nyugodtabb lesz" - vázolta fel Orbán Viktor.

Orbán Viktor, Soros György frissen hazaküldött neofitája (1989)

Azonban a "nem kampány üzemmód" közel sem a nyugodtságot jelenti. A Fidesz-kampánynak tulajdonítható ugyanis a legtöbb olyan intézkedés, amit az elmúlt évek során kormányzási eredményként tudnak felmutatni. A kampány része volt a közmunkaprogram, vagyis a kampány része volt az is, hogy a KSH szerint nőtt a foglalkoztatottság. Mit jelent az, hogy vége a kampány-üzemmódnak? Most 3 és fél évig nincs szükség szavazatokra, vagyis következmények nélkül felszámolhatnak minden olyan, a következő 3 és fél évben szükségtelen intézkedést, aminek egyetlen célja a szavazatszerzés volt. Így a többszázezer közmunkás száma feltehetően nagyon hamar megtizedelődik majd. Ők lesznek az elsők, akik ellen a kormány megtorlásba kezd, mert az ő szavazataikat több havi munkabérrel kellett megvenni. Mivel a közmunka nem termel semmilyen kézzelfogható profitot, ráfizetéses az államnak. Pont annyit fognak megtartani belőle, amennyi az általános elégedetlenség küszöbét még éppen nem haladja meg.

Orbán elmondta, hogy egy-másfél éven belül munkaerőhiánnyal fog szembenézni az ország. Ezzel indirekt módon azt is bevallotta, hogy a következő másfél évben sem fognak valós munkahelyeket teremteni, vagyis a munkanélküliek tömege kénytelen lesz külföldre menni munkát vállalni. Legközelebb 3 és fél év múlva lehet görbe keresztet rajzolni a magyar demokrácia papírosaira, addig legfeljebb akkor lesz véleménynyilvánítási lehetőség, ha a kormány hibáit kihasználva előrehozott választást követelnek a liberálisok. Most jön csak a kemény időszak, mert vége a kampánynak, innentől a kormány teljes érdektelenséget mutathat a választók gondjaival kapcsolatban, mert ennek az érdektelenségnek nem lesz semmilyen következménye.

A VTB Group tárgyalásokat folytat a Sberbankkal egy bankok közti adtacsere rendszer kialakításáról, ami a SWIFT alternatívája lesz. Andrej Kostin, a VTB Bank feje elmondta, hogy a Központi Bankon felül számos pénzintézetet bevonnak a tárgyalási folyamatba, hogy egy nemzetközileg és versenyképes alternatívát hozzanak létre. Ugyan a Központi Bank alternatív rendszere már létezik, Kostin szerint túl drága a használata és emiatt a bankok nem részesítik előnyben a használatát. "A használat költségei többszörösei annak, mint ami a SWIFT rendszer esetében volt. A tárgyalási folyamat végére azonban kialakítjuk az új rendszert, ami a résztvevő feleknek a SWIFT rendszernél kedvezőbb feltételekkel lesz elérhető."

Kostin elmondása szerint a probléma az, hogy lehetett volna egy nemzeti megoldást találni a SWIFT rendszeren belül, azonban abban az időszakban a másik fél politikai okból kifolyólag nem volt hajlandó ezt a lehetőséget megtárgyalni. Ugyanakkor a SWIFT rendszerének mindeddig a gyakorlatban nem volt alternatívája, és az alternatívák egy része még mindig csak elméletben létezik.

Október elején a SWIFT bejelentette, hogy a vállalatra nehezedő politikai nyomás ellenére sem akarja elhagyni az orosz piacot. Igaz, ez a bejelentés azután történt, hogy bebizonyosodott, Moszkva nem adja be a derekát és kidolgoz egy saját rendszert, ha a nyugati vállalat politikai okokból elérhetetlenné teszi a szolgáltatásait. Ugyanakkor a SWIFT visszakozása nem jelenti azt, hogy felhagynának a politikai nyomással.

A SWIFT az Oroszország elleni szankciók első hullámaként tette elérhetetlenné szolgáltatásait. Mivel az orosz bankok is a SWIFT rendszert használták többek közt a bankok közötti tranzakciók lebonyolítására, az ország pénzrendszere megbénulhatott volna a nyugati szankciók miatt. Moszkva azonban bejelentette, hogy már egy ideje fejlesztés alatt áll a SWIFT rendszer hazai alternatívája, amivel behelyettesítheti a nyugati vállalat működését. A bejelentést követően a SWIFT visszakozott, de ez nem teszi meg nem történtté, hogy a vállalat adott esetben a nyugati országok eszközeként működik és megbéníthatja annak az országnak a pénzmozgásait, amely az ő adatforgalmi rendszerét használja.

A SWIFT-hálózat bankközi hálózat, amely a szolgáltatások széles spektrumát biztosítja: számláról számlára történő átutalások, elszámolások, devizapiaci- és értékpapír-ügyletek, beszedési megbízások (inkasszó) stb. Az Egyesült Államok után Oroszországban van legtöbb tagja ennek a rendszernek, ezért gondolták a nyugati országok, hogy a SWIFT hálózat blokkolásával térdre lehet kényszeríteni az orosz pénzrendszert. A korábbi eset azonban egyértelművé tette, hogy a hálózat nem megbízható; a SWIFT rendszer irányítását vagy többpólusúvá kellene tenni (nem lenne kizárólagos nyugati irányítás alatt a vállalat), vagy a keleti országok saját alternatívát kell kidolgozzanak helyette, amire a nyugati országok nem tudnak politikai eszközként felhasználni.