A bulgáriai “Ataka” nacionalista párt elnöke Volen Szidorov tegnapi – a szófiai parlamentben – elmondott beszédében javasolta, hogy Bulgáriában tartsanak népszavazást az Európai Unióból és a NATO – ból való kilépésről.

Véleménye szerint az EU – kifosztotta, a NATO pedig háborúba sodorja Bulgáriát.

Bulgária nemzeti érdekeit és méltóságát hatalmas csapás érte emiatt a két szövetségi tagságunk miatt. A “Déli Áramlat” Oroszország részéről való felmondása az EU és a NATO zsarolásai miatt következett be. Ezért aztán Bulgáriát hatalmas károk érték. Munkahelyek ezrei vesztek oda, elúszott egy garantált rendszeres évi jövedelem, és elveszett a lehetősége annak, hogy Bulgária részese lehessen Európa energetikai rendszerének. – mondta.

“Biztos vagyok abban, hogy Oroszország ezen döntése csupán válaszlépés volt a bulgár kormány következetlen és helytelen politikájára. A bulgár kormány külső nyomásra cselekedett akkor, amikor a maga részéről úgy döntött, hogy leállítja a “Déli Áramlat” előkészítő munkálatait. Washington gazdasági háborút hirdetett Oroszország ellen. Szeretné megőrizni pénzügyi és geopolitikai vezető szerepét – ami már nem létezik! Amerika továbbra is a világ csendőre szerepében tetszeleg, és csak más országok kizsákmányolására törekszik. A múlt század végé az emberi jogok álságos ürügyével támadta a Szovjetuniót és a szocialista tábor országait. Mára azonban világossá vált, hogy egyszerűen csak gyarmatokra volt szüksége neki, és nyugati szövetségeseinek. Nyersanyagokra és olcsó munkaerőre volt szükségük.

Most stratégáik az Eurázsiai Vámunió felbomlasztásával kísérleteznek. Etnikai és vallási konfliktusokat szítanak aljas céljaik elérése érdekében. Terveik legfőbb célja a világ legnagyobb, és természeti erőforrásokban leggazdagabb országa – Oroszország destabilizálása és megkaparintása.

A berlini fal leomlása utáni esztendőben a volt TESTVÉRI SZOCIALISTA ORSZÁGOK népeire a rohamos elszegényedést, az államok anyagi javainak elrablását, a társadalmi struktúrák lepusztítását zúdították. Folyamatosan az “euro – atlanti integráció” hipnózisa alatt tartották ezen országok népeit, szuggerálva beléjük, hogy az EU és NATO – tagság az maga a civilizáció! Mintha mi mindannyian, a szocialista tábor népei a civilizáción kívül éltünk volna addig, egy lakatlan szigeten?

A NATO háborúba taszítja Bulgáriát! A ’90 – es években saját vezetői által kifosztásra ítélt Oroszország ellen, amely viszont az utóbbi tíz esztendőben magára talált. Az új orosz vezetés tíz éve már elkötelezte magát Oroszország ügye mellett, és a globalizmus és turbokapitalizmus ellen. Ám a globalisták nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a világ legnagyobb országának polgárainak meg van a vágyuk a méltóságos, emberhez méltó életre. A Nyugat világuralmi étvágya ezt az igényüket kérdőjelezi meg, és a hozzá való jogukat! Ez pedig bűn! Bűnös céljuk elérése érdekében pedig gazdasági és katonai akciót is indítottak.

Ahogyan a ’80 – as években az USA a piaci elveket megsértve a kőolaj világpiaci árának alakulásába beavatkozva gyengítette a Szovjetunió gazdaságát, most is hasonló lépéssorozatba kezdett Oroszország ellen, destabilizáló célzattal. Miután Ukrajna meggyengítésébe belepumpált öt milliárd dollárt, nyílt háborút indított a Majdan kiprovokálásával. A “Déli Áramlat” bulgáriai munkálatai leállításának kierőszakolásával Bulgária is részesévé vált az Oroszország ellen indított háborúnak. A “Déli Áramlat” miatt Bulgária fegyver lett! A NATO fegyvere! Ez pedig Bulgáriára nézve káros és veszélyes.

Bulgáriának erőt kell gyűjtenie ahhoz, hogy elejét vegye a nemzet katasztrófájának. Merész, okos vezetőkre van szüksége hazánknak. Olyanokra, akik kitörlik a bulgár nép szeméből a vakságot okozó euroatlanti port, és visszavezeti Bulgáriát a gyökereihez!

Nem lehetünk engedelmes eszközei sem az Európai Uniónak, sem pedig a NATO – nak! Itt az ideje annak, hogy népszavazáson mondja ki Bulgária népe az ebből a két kártékony szervezetből való kilépést.

MI MÉG NEM SZÜNTETTÜK MEG AZT AZ ALKOTMÁNYUNKAT, ami alapján ezt a népszavazást megtarthatjuk!” – mondta Sziderov.

BR

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/06/ron-paul-16-oldal-haborus-provokacio

Donbasszban mára virradóan a háború egyik pillanatról a másikra átváltott “Mikulásvárós” hangulatúra. Persze nem a Gyed Maróz érkeztét várták – ami egyébként lenne a normális dolog – hanem CSAK átváltott a háború a “hétvégi üzemmódra”! Ahogy azt már megszokhattuk.

Kissebb szekatúrákról kaptunk híreket, de szerencséra civilek halálát követelő komolyabb tüzérségi belövésekről nem.

Beszámolók azt feltételezik, hogy máról – holnapra virradó éjjel Nyalókakirály zsoldossereglete megpróbálja lerohanni Donyecket. Donbassz fővárosa körül ügyanis olyan latorerő – struktúrák összevonása zajlik, amiből a népköztársaságiak szerint egy akár órákon belül bekövetkező, átfogó valcmanista támadás is kikerkedhet Donyeck ellen.

A DNR hírszerzési információi szerint kétségbeesett kijevi kísérlet fog bekövetkezni a donyecki szénmedence megkaparintására.

Dr Elizabet Glinki – Donyeck vezető főorvosa – tegnap – egészen rémisztő statisztikát közölt. Csak Donyeckben az utóbbi egy hónap folyamán 280 civil halt meg a kijevi latorhatalom Donbasszra küldött bérgyilkosbandáinak terrorja “eredményeként”! Köztük nyolc gyermek.

Az alábbi videokon Kirovszk, a szomorúság városa

https://balrad.wordpress.com/2014/12/06/donbassz-ma-hajnalra-%D0%B1%D0%B5%D0%B7-%D0%B4%D0%B5%D0%B4-%D0%BC%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B7-mikulas-nelkul/

Minderről a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés aláírására még idén ősz elején került sor az orosz Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárol t 3 milliárd USD értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó, az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.

Hírfigyelő Szolgálat

Egy ország temetésén - a végrehajtás gyászhuszárjai

2010-ben még válságadóként hívta életre a kormány az új, bizonyos szolgáltató szektorokat sújtó adónemeket, hiszen akkor még átmenetinek tervezte a sarcokat. Az idő elteltével azonban változott a helyzet, olyannyira, hogy a válságadók ágazati különadókká alakultak, az adórendszer szerves részévé váltak, és a kormány azóta minden évben meglepett 1-2 szektort egy-egy újabb különleges adóteherrel. Jövőre sem lesz ez másként. Elég csak a dohányipari cégeknek szánt rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra, vagy a brutálisan megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra gondolni.

Mindezek fényében elérkezettnek láttuk az időt, hogy megvizsgáljuk: a kormány az elmúlt években mennyire épített a különadókból származó bevételre és mennyire függ majd ezektől az adóbevételektől jövőre. Kapóra jött ehhez az Állami Számvevőszék 2015-ös költségvetéssel összefüggő legutóbbi elemzése, melyben a számvevők összegyűjtötték a 2010 óta született szektoriális adókat. Ezeket az adatokat aktualizáltuk az Országgyűlés költségvetési bizottságának legfrissebb (csütörtökön elfogadott), 2015-ös évet érintő módosító javaslatában foglaltakkal.

A számok brutálisak. Idén várhatóan 845 milliárd forintnyi bevétel érkezhet összesen a legkülönbözőbb különadókból, 2015-ben pedig ez az összeg már 855 milliárd forintra hízhat. Hogy érzékelni lehessen:

• jövőre szinte ezzel megegyező költségvetési hiányt tervezett be a kormány
• az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) teljes 2015-ös bevételének az 5,2%-ára rúg
• a 2015-re tervezett (normál) társasági adóbevétel 341,4 milliárd forintos összegnek a két és félszerese

Már látható, hogy ezek a számok már tartalmazzák azt a feltételezést a helyi iparűzési adó alapjának szigorítására. 2013-tól lépett életbe az ELÁBÉ sávos leírhatóságának szabálya (pótolni hivatott a 2012 után megszűnt kiskereskedelmi különadót), mely szerint az árbevétel növekedésével párhuzamosan a kereskedő/közvetítő cégek egyre kisebb arányban vonhatják le az árbevételből az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét. A különadók életre hívását, majd fenntartását elsődlegesen a költségvetés helyzete indokolta: kellett a bevétel az egykulcsos szja véghajtásához és fenntartásához, vagyis a kormány folyamatosan a lyukakat tömködte ezekkel a bevételekkel. A mindenkori kormány az adópolitikájával azonban nemcsak a közterhek viselését és így költségvetés bevételeit biztosítja, hanem a gazdasági szereplők, jelen esetben a cégek magatartását is lényegesen befolyásolja. De mit üzennek ezek a különadók a Magyarországon működő vállalatok és tulajdonosaik számára?

1. Jaj az "extraprofitnak". Magyarországon a kormány nem nézi jó szemmel a túlzottan magas profitot, ezért az igazságos közteherviselés jegyében elveszi azt vagy annak egy részét.

2. Az igazságos közteherviselés a legutolsó vállalati különadók esetében progresszíven sávos adófizetési kötelezettséget jelent, az árbevétel alapján. Ezzel szemben a kormány a személyi jövedelemadózásban az egy kulcs híve és a tervek szerint a társasági adóban is 2016-tól egységes kulcs jönne.

3. Épp ezen különadók sávos jellegéből fakad, hogy egy-egy szektor bizonyos vállalatait sokkal jobban bünteti, mint másokat (elég csak a rendkívüli egészségügyi vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését felidézni). A kormány egyes képviselői az adók (és így a törvényhozás) szelektív jellegét nyíltan fel is vállalják. És ezek után hogyan is nézne ki, hogy bárki belekössön szakmai alapon abba a pátoszi megközelítésbe, hogy igenis a kicsi hazai cégeket kell támogatni a gonosz nagy multikkal szemben? Hiszen ez "multibérencség", ha van ilyen kifejezés.

4. A különadók eddigi példái azt is bebizonyították, hogy amit egyszer átmenetinek terveznek az tartósan fennmarad, legfeljebb átalakul, más formában lesz az adórendszer tartós eleme.

5. A 2015-ös költségvetéshez csatolt 2018-ig tartó kitekintésből is az olvasható ki, hogy a különadók tartósan velünk maradnak, vagyis a tulajdonosoknak ezt be kell építeniük üzleti modelljeikbe.

6. A fentiek fényében már mellékesnek tűnik néhány adó, adómódosítás transzparenciájának teljes hiánya. Azt ugyanis nem is merjük feltételezni a kormányzat munkájáról, hogy akár csak egyetlen adómódosításnak ne lenne pontos hatástanulmánya.

Konklúzió

A 2015-ös év egyébként vízválasztó lehet a magyarországi különadók történetében is. Eddig ugyanis szinte kizárólag a szolgáltató szektort büntette a kormány (leszámítva a népegészségügyi termékadót), a dohányipart sújtó rendkívüli egészségügyi hozzájárulás viszont már a termelő szektort is sújtja. Eddig a termelő szektor képviselőinek plusz terhelése tabutémának számított.

A dohányipari különadó csütörtökön ismertetett módosítása is arra utal, hogy a kormány felismerte: rossz üzenete lehet minden vállalatnak, ha már a termelő vállalatokat is különadóval sújtja. Elképzelhető, hogy ezért alkotta meg azt a módosítást, mely lehetővé teszi az adófizetési kötelezettség csökkentését a 2014-es beruházások értékével.

Az egyetlen módosító javaslat ellenére a fent bemutatott adópolitika kapcsán minden szektorban felmerülhetnek ezek - az alapvető működést érintő - kérdések:

• Nem túl feltűnően nagy a cég megtermelt profitja?
• Nem fog rászállni a kormány?
• Eléri a mi szektorunkat is egy különadó?

Hírfigyelő Szolgálat

Kenya - al-Shabaab

A szakszervezetek azzal indokolták a lépést, hogy a hatóságok nem tudják garantálni a dolgozók biztonságát. A felhívást mintegy tízezer tanárnak és 6500 további közalkalmazottnak, köztük sok orvosnak és nővérnek továbbították kedden - közölte Wilson Sossion, a kenyai szakszervezetek szövetségének titkára. Kenya északi részén az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet kedden megölt 36 bányászt, akik nem muszlim vallásúak voltak. Másfél héttel korábban egy busz 28 nem muzulmán utasát mészárolták le a szélsőséges milícia tagjai. Az al-Shabaab azt akarja elérni a véres akciókkal, hogy Kenya vonja ki békefenntartóit Szomáliából, ahol a terrorszervezet a külföldi katonai misszió megindulása előtt jelentős területek felett gyakorolt ellenőrzést. Kenya gazdaságilag elmaradott északi részén a közalkalmazottak nagy része keresztény, akik az ország nyugati részéből költöztek oda, hogy betöltsék az üres állásokat a képzett munkaerő hiányával küzdő régióban. Az észak-kenyai Mandera megye kormányzója, Ali Roba azt mondta a szakszervezetek lépésére reagálva, hogy a közalkalmazottak elvándorlása tovább mélyítené a térség problémáit. „A terror az terror, mindannyiunkat ugyanúgy érinti” - mondta, hozzátéve, hogy a közalkalmazottak már elkezdték elhagyni a régiót.

Afganisztán

Bakta Lóránt

„Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.”

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök októberben Brüsszelben. Ennél kevésbé igaz dolgot nehéz lenne a magyar korrupcióról állítani. Bizonyos rendszereket kifejezetten azért alakított ki, és működtet a politika, hogy a korrupciót elfedjék az állampolgárok elől.

A vagyonnyilatkozatok elvileg arra jók, hogy a választott vagy kinevezett tisztségviselők anyagi helyzetét ellenőrizni lehessen. Olyan emberekét, akik a közösség ügyeiről döntenek, és akiknek a döntéseit magánérdekek nem befolyásolhatnák. A lényeg, hogy látszódjon, mennyi pénze van valakinek a közéleti pályája elején, és aztán hogyan gyarapszik a vagyona, amíg politikai / köztisztviselői karrierje tart. Így látszik az is, ha valaki gyorsabban gazdagodik, mint azt legális jövedelme lehetővé teszi. És ha gyorsabban gazdagodik, akkor logikus, hogy valamilyen más csatornán is kap pénzt, jó eséllyel illegális csatornán, éppen azért, hogy ne a közérdeknek megfelelően döntsön, hanem más érdekek szerint.

A magyar rendszer tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a fenti módon leleplezze a korrupciót. Részben azért mert rossz szabályok szerint működik, részben pedig azért, mert a szabályok megsértésének gyakorlatilag semmilyen komoly következménye sincs.

Jó példa a parlamenti képviselők tartozásainak ügye.

A képviselői vagyonnyilatkozatban csupán a tartozások összegét kötelező feltüntetni. Pedig nagyon is erős közérdek fűződik hozzá, hogy nyilvános legyen: a politikus milyen banktól, és főleg milyen feltételekkel kapott kölcsön pénzt. Az 1990-es évek végén a Postabank-botrány részben arról szólt, hogy a bank VIP-listáján szereplő emberek, köztük fontos döntéshozók kedvezőbb kondíciókkal kaptak hitelt, mint bárki más. Nem nehéz elképzelni, hogyan korrumpálható valaki azzal, hogy nagyon kedvező feltételekkel kap hitelt.

Ennél is súlyosabb, amikor a képviselők csak annyit tüntetnek fel, hogy „magánszemélynek” tartoznak, de azt nem kell bevallaniuk, hogy pontosan kinek, milyen feltétlekkel. Mintha mindegy lenne, hogy a politikust egy Portik Tamás kaliberű figura segíti ki, amikor pénzre van szüksége, vagy mondjuk egy olyan vállalkozó, akiknek cégei számára kedvező döntéseket hoz a Parlamentben.

Ugyanígy problémásak a házastársak és eltartottak vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályok is.

Nekik is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a képviselőknek, de az ő bevallásuk nem nyilvános. Így a politikus simán el tudja titkolni a gazdagodását egyszerűen azzal, hogy a családtagjai nevére íratja vagyonának egy részét.

A nem nyilvános vagyonnyilatkozat logikája az, hogy nem sérülnek vele a nyilatkozattevő magánélethez fűződő jogai, a bevallást viszont egy független, hozzáértő testület vizsgálja, ami jelzi, ha visszaélés nyomát találja.

Magyarországon a döntéshozók rokonainak magánéletét többnyire sikeresen védi a rendszer, ezzel szemben a visszaélések jelzésére tökéletesen alkalmatlan.

Az ilyen „zárt” vagyonnyilatkozatok ugyanis egy országgyűlési képviselőkből álló parlamenti bizottsághoz kerülnek, ahol a pont azoknak az embereknek kellene ellenőrizni a dokumentumokat, akik leadják őket. Sőt, a családtagtok vagyonnyilatkozata egészen addig a bizottság tagjai előtt is zárt, míg valamilyen eljárás miatt nincs alapos okuk megnézni, hogy mi van a papírokban (94.§/3). Ez persze teljesen kifordult logika, hiszen éppen, hogy bele kellene nézniük a dokumentumokba, hogy eldönthessék, nincs-e gyanús vagyonosodás, és emiatt szükség eljárásra.

Ráadásul a törvény szerint (94.§/4) vagyonnyilatkozati eljárás csak akkor indítható, ha valaki “konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát“, de mivel a családtagok vagyonnyilatkozata egy ilyen eljárás előtt nem nyilvános, ezért az ő esetükben ez egész egyszerűen lehetetlen feladat.

Olyan ez, mintha a rendőrség csak azután hallgathatna ki egy bűnözőt, hogy az már beismerte, amit elkövetett, és a vallomásból a kihallgatás előtt a rendőrök pontosan tudnak idézni, miközben elég valószínűtlen, hogy bármit beismerjen egy gyanúsított, mielőtt a rendőrök egyáltalán kihallgatták volna.

A rendszert úgy találták ki, hogy minimális legyen az esélye a politikusok lebukásának.

A tempót jól mutatja, hogy ebben a ciklusban a vagyonnyilatkozatokkal is foglalkozó mentelmi bizottságnak eddig egyetlen nyilvános ülése sem volt, bár egy esetben csak részben volt zárt a megbeszélés.

Látható, hogy a vagyonosodás könnyen eltitkolható a választók elől, de akkor sincs baj, ha ez nem sikerül.

Ha kiderül, hogy valami hiányzik egy vagyonnyilatkozatból, a képviselő rosszul emlékszik a lakása méretére, vagy arra, hogy pontosan mennyit költött a vásárlásra, akkor egyszerűen módosítja a nyilatkozatát, és a dolog el van intézve. Eddig nem nagyon kellett komoly következményekre számítania annak, aki véletlenül kihagyott valamit, vagy rosszul emlékezett. Amikor pedig kiderült, hogy valaki többet költött, mint amennyit kereshetett, akkor egyszerűen azt mondta, hogy családi / baráti kölcsönt kapott (amit a fentiek miatt ugye lehetetlen ellenőrizni), és már el is volt intézve a dolog.

Csak pár példa a nehezen ellenőrizhető eladósodásra:

Szijjártó Péter (Fidesz): 45 millió forint tartozás „szülőkkel szemben”.
Lázár János (Fidesz): 27 millió forint „családi kölcsön”, mellette 32,5 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Kósa Lajos (Fidesz): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 17 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Pesti Imre (Fidesz): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 2,5 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Velez Árpád (MSZP): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás.
Lezsák Sándor (Fidesz): 19.5 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 21,7 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Rogán Antal (Fidesz): 16,8 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 30 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Gelencsér Attila (Fidesz): 12,5 millió forint “család magánkölcsönszerződés alapján”.
Farkas Flórián (Fidesz): 11 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 5,1 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Seszták Miklós (KDNP): 9 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás.

Ilyen cinikus gyakorlat és kiskapuk mellett még akkor sem érnek semmit a vagyonnyilatkozatok, ha egyébként a magyar szabályozás világviszonylatban nem számít elmaradottnak.
(Forrás: kíméljük)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken bírálta a Nyugatot, amiért az szerinte folyamatosan Oroszországra próbálja hárítani a felelősséget a kelet-ukrajnai válságért, és kijelentette, hogy Moszkva nem szigetelődött el a konfliktus miatt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozója után tartott sajtóértekezletén Lavrov kijelentette, ez a nyugati politika helytelen, “nem működik”.

Közölte, hogy az 1994-ben aláírt budapesti memorandum, amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia írt alá, és amely a szovjet utódállamok területén maradt atomfegyverek elszállításáról rendelkezett, nem tartalmazott olyan kötelezettséget, hogy “el kell ismerni egy államcsínyt Ukrajnában”.

Emlékeztetett, hogy a memorandumban az atomhatalmak azt vállalták, hogy nem vetnek be atomfegyvert a szóban forgó államok ellen, és tiszteletben tartják szuverenitásukat, területi sérthetetlenségüket és politikai függetlenségüket.

Megismételte az Ukrajnához intézett korábbi orosz felhívásokat, hogy tárgyaljon közvetlenül az oroszbarát szakadárokkal, mondván, nincs értelme kiutat keresni a válságból az ő részvételük nélkül.

Kijelentette, hogy az összekötő csoportot meg kell őrizni, hogy a Minszkben elért megállapodásokat be lehessen tartani.

Kijelentette, hogy egyes értesülések szerint Petro Porosenko ukrán elnöknek a délkelet-ukrajnai felkelés elfojtására adott utasítása mögött a “külföld áll”.

Véleménye szerint megnő az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelő missziójának szerepe a minszki megállapodások teljes körű megvalósításának kényszere és a tűzszüneti megállapodás betartása ellenőrzésének biztosítása miatt.

Lavrov nagyra értékelte az EBESZ soros svájci elnöksége és személy szerint Didier Burkhalter svájci külügyminiszter munkáját. A külügyminiszteri ülésen Szerbia vette át a soros elnökséget Svájctól.

Az EBESZ miniszteri tanácsa végül nem tudott elfogadni közös nyilatkozatot az ukrajnai helyzetről. Az ukrán külügyminiszter szerint a tervezet szövegében mindenki egyetértett, csak Oroszország nem, amelynek eltért a véleménye a többi tagországtól az ukrán konfliktus okait illetően. Mivel a miniszteri tanács döntéseit konszenzussal, ellenszavazat nélkül kell elfogadni, az ülésről nem adtak ki zárónyilatkozatot.
(TASZSZ)