A donyecki nemzeti fizetési rendszert (NFR) kidolgozó állami szerv kijelölt nyolc bankot, hogy vegyen részt a NFR operatív központjának kialakításában, amit a donyecki vezetés december 15-re időzített.

Vlagyimir Komlev, a NFR szervezetének vezetője szerint a kezdeti projektben az SMP bank, a Rosszija bank részvétele kritikus fontosságúnak tekinthető, mivel ezek a legnagyobb bankok a régióban. Bevonják továbbá a Roszbank, Alfabank, Ural Bank pénzintézeteket is. A projektbe bevont bankokat a méret, területi elhelyezkedés és rendelkezésre álló technológia alapján válogatták ki. Komlev elmondása szerint 2015 első negyedévében már átállnak a VISA és Mastercard rendszeréről a saját nemzeti fizetési rendszer használatára, hogy a nyugati országok ne tudják gazdasági zsaroló eszközként használni a fizetési rendszereik leállítását.

A projekt egyben azt is jelenti, hogy az érintett bankok összehangolják az általuk használt szoftvereket és egy közös belépési pontot hoznak létre a NFR használatához. Az érintett bankok januártól már a NFR bankkártyáit fogják kibocsátani a régió lakosságának, miközben a donyeckiek megtarthatják korábbi számláikat ezeknél a bankoknál, tehát az átállás az új kártya átvételén kívül semmilyen hétköznapi kellemetlenséget nem okoz. Épp ellenkezőleg: sok helyen ez fogja lehetővé tenni, hogy többé ne állhasson elő olyan helyzet, hogy nyugati politikai döntés miatt az ügyfelek nem jutnak hozzá saját pénzükhöz a bankautomatákból.

Komlev szerint az érintett bankok mindegyike teljeskörű együttműködést mutatott. Még a költségek véglegesítése van hátra, és indulhat is az új bankkártyák kibocsátása. Ugyanakkor a működést biztosító banki szoftver kezelése és fejlesztése a Donyecki Népi Köztársaság tulajdonában, állami tulajdonban lesz.

A NFR orosz megfelelőjét idén kezdték fejleszteni, miután Oroszország az Egyesült Államok és Európai Unió részéről gazdasági szankciók alá került. A VISA és Mastercard a nyugati országok politikai döntése miatt átmenetileg beszüntette szolgáltatásait Oroszország területén, aminek köszönhetően az ügyfelek nem tudtak hozzájutni saját pénzükhöz a bankkártyáikkal. Donyeck szintén függetlenedni akar a nyugati pénzrendszertől, és ez 2015 tavaszára várhatóan meg is valósul.

Moszkva kifárasztásra játszik a délkeleti fronton - hiába kap az ukrajnai vezetés a háború támogatására az Egyesült Államoktól napi 8 millió dollárt, ezzel szemben Moszkva napi szinten ennek sokszorosát veszi ki az atlantisták zsebéből. Emlékszünk rá, hogy pár héttel ezelőtt jóformán napi szinten jöttek ki a korlátozások az ukrán termékekre; csokifélék, majd tejtermékek, aztán sajt, majd a különböző hústermékek, konzervált élelmiszerek. Ezeknek a bevételeknek a kiesése Ukrajna halála, mert az európai piacon az ukrán termékek versenyképtelenek.

Moszkva támogatásával a Donyecki Népi Köztársaságnak bőven lett volna ereje ahhoz, hogy megállítsa az ukrán előrenyomulást, az utóbbi hetekben offenzívává fejlődött támadást. Valójában meg is állították, de ezen a téren is érvényesült a kifárasztás elve. Ha gyorsan visszaverik a támadást, és ellentámadásban veszteségeket okoznak, akkor Kijev újra leállítja az offenzívát, és pénz takarít meg. A DNK harcosai ehelyett inkább folyamatosan "húzzák" magukra az ellenséget; újra és újra támadjon és napi szinten legyenek komoly veszteségei.

Eközben Moszkva egyre nagyobb összegeket von meg Ukrajnától. Emelik a gáz árát, de ezzel együtt az elektromos áramét is, az újraindított importért Kijev pedig csak előrefizetéses rendszerben fizethet. Napi szinten egyre több terméket korlátoznak. Ha ezeket számokra vetítjük, ki, súlyos milliárdokról beszélünk. Egyik oldalon napi szintű veszteségek, másik oldalon napi szintű kiesés. Eredmény: az ukrán állam fizetésképtelenség felé araszol.

Az ilyenfajta kiesés és termékkorlátozás ráadásul hosszú távon érezteti az igazi hatását. A gazdák ugyanis nem tartják feleslegesen az állományt, ezért rövid időn belül felszámolásba kezdenek. Hiába stabilizálódna a helyzet egy év múlva, a termelést nem lehet újraindítani, mert nincs állatállomány hozzá. Tehát Ukrajna felkészülhet arra, hogy bevételei hosszú távon csökkennek. Az ukrajnai gyárak is sorban mondanak csődöt. Legutóbb az Antonov repülőgépgyár, de előtte az ország legnagyobb hajógyára is bezárt, ezen felül haldokolnak a nehézgép gyárak, mezőgazdasági gépgyárak is. Egy-egy gyár bezárása kihatással van a beszállító cégekre, fuvarozó cégekre, nyersanyag előállítókra is.

Mi lehet az oka annak, hogy Moszkva nem hagyja, hogy a DNK letiporja az ukrán hadsereget, ehelyett ezt a lassú kifárasztásos módszert kell alkalmazza? Egyrészről Moszkvának tiszta a keze, egy puskalövést sem kellett leadnia. Másrészről nem elég neki a DNK, Moszkva vissza akarja szerezni befolyását egész Ukrajnára, hogy az Eurázsiai Unió érdekövezetét kitolhassa a számára legfontosabb terület felé, Szerbiára és Bulgáriára. Kijevet tehát nem katonai erővel legyőzni kell, hanem politikailag és gazdaságilag megbuktatni. Ezért Moszkva közreműködésével most újabb tűzszünetet hoztak tető alá, úgy, hogy Kijev nem tudta elérni a számára létszükségletet jelentő szénbányákat. Most több heti hatalmas összegeket felemésztő támadássorozat után ott áll Kijev, hogy se pénz, se szén - csak hideg van, de az egyre nagyobb. Gyakorlatilag, ha az Európai Unió nem tud nagyon gyorsan konkrét anyagi és nyersanyagbeli segítséget adni, Kijev térden állva fog a Kreml kapuján kopogtatni. Akkor pedig nagyon gyorsan kezdetét veszi a politikai átrendeződés Ukrajnában. Hozományaként az összes Jobb Szektoros, külföldi zsoldos, oligarcha és azok kiszolgálói menekülhetnek szét a világba. (Ami sajnálatos, hogy ezek jó része nem fog túl messzire menni, Magyarország megfelel majd nekik - éppen úgy, mint annak idején a szerb háborúk után is tele voltunk szerbiai bűnözőkkel. Hatalmas harc lesz majd a pénzes körök feletti uralom újraosztásában és az alvilágban. De ez már egy másik fejezet lesz.)

Egyetlen kérdés marad csak. Meddig megy el az EU és az USA - mennyire számít presztízs kérdésnek Ukrajna és hol lesz ennek a határa. Ukrajna uralása hosszú távon mit jelent Európára nézve - mert nem mindegy, hogy az EU határa ér el az orosz határig, vagy az orosz határ ér el az EU határig. Az Ukrajna feletti uralom cél Moszkva számára, vagy csak dobbantó? Ha beadja a derekát, Ukrajna képes lesz az ország gazdaságát stabilizálni? Ezek mind olyan kérdések, amelyekre a válasz már valahol készen van, csak a nagyhatalmi sakkjátszma még nem ért el odáig.

Jurij Usakov orosz elnöki segéd szerint Vlagyimir Putyin két napot adott Franciaországnak, hogy adja át a Misztral helikopterhordozó hajókat, vagy a szerződésszegésért esedékes összeget.

A bejelentés azt követően érkezett, hogy Francois Hollande francia államfő egy Kazahsztánból hazafelé tartó úton kitérőként ellátogatott Moszkvába, ahol a reptéren tárgyalt Vlagyimir Putyinnal (hogy önszántából ment-e oda, vagy hazafelé "véletlen" odavitte a gépe, azt nem tudni).

Az azt követő közlemények szerint a tárgyaláson nem volt szó a Misztral-ügyről, hanem minden másról beszéltek, például Szíriáról és Ukrajnáról. Putyin bejelentette, hogy a Misztral-ügyről nem tárgyal, mert arról nincs mit beszélni, szerződés kötelezi a franciákat, amit vagy teljesítenek, vagy büntetést fizetnek.

Usakov szerint "az elnök alapvetően két lehetőséget fogad el Misztral-ügyben; a pénzt, vagy a hajókat", és a franciáknak két napja van teljesíteni a szerződésben foglaltakat, utána fizetniük kell.

Az orosz megrendelésre gyártott Misztral hajók át nem adása esetén Franciaország több mint 3 milliárd dollár kártérítést kell fizessen. Jens Stoltenberg NATO főtitkár korábban hivatalos ajánlatot tett a francia elnöknek arra vonatkozóan, hogy inkább a nyugati szövetségnek adják el a hajókat. A fizetendő büntetésért azonban nem tudnák kárpótolni Franciaországot, mert az összeg a NATO egyéves költségvetésének kétszerese lenne.

Elsősorban az Európai Unió és NATO-kötelezettségeink szempontjából érdekli a radikális atlantistákat, hogy a kormányfő miért nem számolt be részletesen a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéséről. A Demokratikus Koalíció követeli, hogy Orbán hozza nyilvánosságra a beszélgetés tartalmát. "A Demokratikus Koalíció felszólítja Orbán Viktort, haladéktalanul számoljon be a tárgyalás részleteiről. [...] Kérdezzük, hogy az illiberalizmus jegyében Oroszországhoz kötődő miniszterelnök elígérkezett-e valamilyen új vezeték építése, vagy más energetikai beruházás megvalósítása mellett?"

A radikális atlantistákat elsősorban abból a szempontból érdekli az új beruházás, hogy az veszélyezteti-e az euroatlanti integráció radikalizálását, vagyis az Európai Egyesült Államok felépítését és a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megalapítását.

A DK emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány csak megkésve számolt be a telefonbeszélgetésről, és az orosz sajtó már közel egy napja a témával foglalkozott, mire az a magyar médiában megjelent. A radikális atlantisták szerint ez annak tudható be, hogy minden, általuk fokozni akart nyugati elköteleződés veszélyben van. A DK az európai és amerikai érdekek féltése mellett - a hazai pálya kedvéért - azt a kérdést is bevette számonkérésébe, hogy mennyibe fog ez kerülni a magyar állampolgároknak. Pedig aligha lehetne nyilatkozni egy olyan megállapodás anyagi vonatkozásairól, amiről még nincs megkötött szerződés. Annyi bizonyos, hogy olcsóbb lesz, mint amennyibe a Gyurcsány-kormány került.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/08/radikalis-atlantistak-orban-telefonbeszelgeteset-akarjak

Szíria Külügyminisztériuma arra kéri az ENSZ-t, hogy hozzon szankciókat Izrael ellen, amiért az légicsapásokat hajtott végre a damaszkuszi nemzetközi repülőtéren. A SANA hírügynökség jelentése szerint "a szíriai kormány felszólított szankciók beiktatására Izrael ellen, ami immár nem rejtegeti azon politikáját, hogy támogatja a terrorizmust. Valamint minden, az ENSZ alapokmányával összhangban lévő procedúrára felhívást tett, hogy akadályozzák meg Izraelt a támadások megismétlésében."

Walid Muallem, külügyminiszter

A külügyminisztérium által írt levél egyik másolatát az ENSZ főtitkárának, másikat az ENSZ BT elnökének küldték. A levél szerint Izrael kegyetlen bűnöket követett el azzal, hogy Szíria szuverenitását sértve vasárnap légicsapásokat hajtott végre a Dimusz régió lakott területein, és a damaszkuszi nemzetközi repülőtér területén. Az üzenetben az áll, hogy Izrael a támadással a fegyveres terrorista csoportoknak biztosított légi fedezetet, miután a szíriai hadsereg számos területen jelentős előrelépéseket ért el.

Szíria évek óta háborúban áll az ország területén működő, külföldről érkező terrorista csoportokkal. Ezek egyike az "Iszlám Állam" nevű szervezet, ami nevével ellentétben nem egy állam, hanem egy Jordániában kiképzett lázadó csoport, amit az Egyesült Államok fegyverekkel és kiképzéssel látott el, majd átvette az irányítást Szíria és Irak egyes régiói felett.

John Pilger, széles körben ismert brit író és újságíró élesen kritizálta az amerikai külpolitikát és a nyugati országok Oroszországgal szembeni hozzáállását a Logan Symposium (titkosítás, megfigyelés és cenzúra elleni szövetség) londoni találkozóján. Az újságíró azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy Oroszországot és Kínát be akarja vonni egy újabb nagy háborúba, és atomháborút akar kirobbantani. "A világ egy újabb nagy háború, valószínűleg atomháború szélén áll. Ezt az USA által Oroszország és Kína elszigetelésére és provokálására tett lépések idézhetik elő."

Pilger korábban közzétett egy publikációt "Médiaháború, vagy a propaganda győzelme" címen, amiben kifejtette, hogy a tömegmédia eltorzítja a világban zajló eseményekről közölt információkat. "A korszak, amiben élünk, különösen veszélyes. A közvélemény oly mértékben befolyásolható, hogy a propaganda megszűnik láthatatlan kormánynak lenni. Ez egy valódi kormány, ami közvetlen irányít, félelem vagy ellentmondás nélkül. Fő célja, hogy elnyerje a figyelmünket, hogy elvonja azt a képességünket, amivel az igazságot és hamisságot megkülönböztetjük."

Pilger azt is kifejti, hogy az a mértékű elhallgatás, ami az Ukrajnában történtek körül kialakult, minden eddigit felülmúl. "Neonáci csoportok Washington segítségével háborús bűnöket követnek el, eközben a sajtóban az ártatlan áldozatok tényét teljesen figyelmen kívül hagyják."

Az újságíró szerint a nyugati média "kívülállókat csinál Ukrajna etnikai oroszok lakosságából, és az ukránok maguk sem ellenállnak a külföldi puccsistáknak. Ebben az esetben az sem számít, hogy az orosz államfő mindezt elmondta. A nyugati média valamiféle rajzfilmfiguraként mutatja fel, és elbagatellizálja a problémát, miközben a NATO vezetője azzal vádolja Oroszországot, hogy megszállta Ukrajnát, de erre semmilyen bizonyítékot nem mutat."

Pilger szerint a nyugati média sok esetben nem ellenőrzi a hitelességet, így nincsenek is tisztában azzal, hogy hazudnak. "A valóság eltorzítása oly megszokottá vált, hogy Washingtonban még katonai körökben sem kételkednek abban, hogy Oroszország valamiféle veszély a külvilágra." Az újságíró szerint ami jelenleg zajlik, az ugyanolyan információs háború és lejárató kampány, mint amit a hidegháború idején is vívtak.

John Pilger élesen bírálta az amerikai kongresszus által elfogadott 758. határozatot, ami bizonyítékok felmutatása nélkül, a legkülönbözőbb vádakkal ostorozza Moszkvát, és egyértelműen háborús propagandának tekinthető.