Bérlakás program a devizahitelesek felhasználásával!? Megmentésnek álcázott devizaadós átverés
Mára kirajzolódott egy módszeresen felépített kormányzati stratégia, amiről az életbe lépett XXXVIII. törvény, és XL. Elszámoltatási törvény rántotta le a leplet a szakértő jogászok számára.
A Youtube oldalán is látható felvételen Dr. Damm Andrea nyilvánosság előtti beszámolójában beszélt ennek részleteiről. (videó alább)
Elmondta azokat a részleteket, amik egymásra épülésének következménye >>egy bérlakás program kivitelezése a devizahitelesek ingatlanjainak felhasználásával!
Ijesztő, borús előrevetítések láttak napvilágot, amelyeket most a Hitelsakkmatt összefoglalóan ír le, hogy mindenki átlássa, mivel is állunk szemben? Amire talán zsigerből mindenki védekezésképpen elutasítóan, de legalábbis megrökönyödve reagál. De lássuk a tényeket, miről is van szó?
"Jogász szemmel nézve a történéseket, ez még nagyobb baj, mint amit egy laikus gondolhat. Tragikus képet fest az, aminek az eszköze a XXXVIII. törvény.
A veszélye a dolognak az, hogy ez azt a célt szolgálja, hogy az állam megszerezze az adósok ingatlanait.
Ha az adósok érdekeit szolgálná egy "erre született" törvény, akkor az nem ebben a formában jött volna létre.
Miért most jött el annak az ideje, hogy a devizahitel problémára törvényt hozzanak? Azért, mert az volt a cél, hogy az árfolyam minél magasabb legyen. Azt látták, hogy már 4 hónapja stagnálnak egy az árfolyamok, ezért jött el az ideje egy forintosítási törvénynek.
Most kell forintosítani, mert olyan mértékben emelhetik fel az eddig a számvitelben nem szerepelt követeléseket, ami miatt most a számvitelekben megjelennek a fedezetlen követelések. Eddig azért nem voltak fedezetlen a követelések, mert az eredeti forint összegek szerepeltek a bankok számvitelében, s annak megfelelően megvolt a kellő nagyságú fedezet.
A bank, a bankod miután már a mérlegébe be kell tegye az elszámoltatási törvényben megadott svájci frank, euró illetve jen árfolyamával felszorzott összegeket, hiányozni fog az adósok döntő többségénél a hitelösszeg mögötti fedezeti érték, hiszen a hiteltartozások megugrottak 2-2,5 szeresére, az ingatlanok értéke pedig lezuhant kb. a felére.
A törvény kötelezi a bankokat, hogy az aktuális forint hitel összegét az aktuális árfolyammal felszorozza, és ezeket a követeléseket betegye a mérlegébe, s a gond az, hogy nincs ott a másik oldalon a követelés összegének megfelelő fedezet.
Az MNB 2015. terve:
2015. február 01-jén, ahogy leforintosodik az összes ügylet az MNB kötelezni fogja a bankokat arra, hogy 48 órás teljesítéssel készítsenek statisztikát, közöljék egyenként az aktuális ügyletnek a forint értékét, és állítsák mellé a fedezetnek az értékét.
Ekkor kiderül, hogy a bankok legtöbb követelése fedezetlen.>>az MNB kötelezi majd a bankokat, hogy pótfedezetet nyújtasson az adósokkal, vagy tőkét vonjon be (de ezt a tulajdonosok nem akarják, hiszen akkor már megtették volna). Az ügyletek kb. 10-15 %-kánál van meg a megfelelő fedezet: egy példa erre: ha valaki 80 milliós ingatlanjára 20 milliós hitelt vett fel, ez még fedi az ügyletet.
Óriási hullám indul el, s pótfedezet híján, amennyiben az adós nem tud ezzel szolgálni a bankjának, a banknak kötelessége lesz felmondani a hiteleket, és a tartozás egy összegben válik esedékessé!
S amikor Varga Mihály azt mondja, hogy kivezetik ezt a hitelfajtát a piacról, akkor ennek ez a módszertana. Ebből következően:
felmondja a bank a fedezetlen szerződéseket -ahol nem tud az adós pótfedezettel szolgálni-, így a tartozás egy összegben esedékessé válik,
Pár dolgot tehet a bank:
1. vagy tőkét von be, amit nem fog megtenni, mert akkor eddig is megtette volna,
2. vagy eladja ezeket a követeléseket, kitakarítja az üzleti életéből,
3. vagy ha olyan nagyságú követelésekről van szó, amire nem tud megfelelő ellenértéket kapni, -és ez azoknál a bankoknál valószínű, ahol nagyon nagyszámú a szerződés állománya- az máshonnan von be tőkét, azaz eladja a bankot.
Magyarországon ilyen nagyságrendű pénzt képes fizetni, az a magyar állam és az MNB!
Amit mondott miniszterelnökünk, hogy jövő év végére 6 magyar bank lesz, az így lesz: leállamosítják az adósok ingatlanját, és ezáltal valósítják meg a bérlakás programot!
Ezek a logikus lépések az előzmények tükrében. Nagyon sötét jövő rajzolódik ki.
Milyen kiút van ebben a helyzetben?
Azok, akik perelnek, kikerülhetik mindezt, nem darálják be őket ebbe a folyamatba. Addig, amíg per van folyamatban, nem tehetik ezt meg velük!"
Mi is, a Hitelsakkmatt is mondja egy ideje, hogy az adósok érdekeit a per szolgálja:
akár a tartozásodat akarod csökkenteni a jogos, bankok által jogosan követelhető szintre,
akár meg akarod óvni ingatlanodat (ingatlanjaidat), a kiút: per beadása a szerződésed alapján.
Dr. Damm Andrea: "A jogos kérdés: miért nem az elmúlt 3-4 évben csinálták meg a törvényi lépéseket a devizahitelekkel kapcsolatosan? A válasz: a bankrendszernek eddig nem volt érdeke.
Hol vannak a mozgalmak, a szervezetek, akik a civileket, az állampolgárokat védik? Kimennek-e az utcára a hatalmas tömegek, hogy megállítsák ezt a borzalmas folyamatot?
Nem lépnek a fiatalok a devizahitel ügyében, az apjuk, anyjuk érdekében nem mozdulnak meg. A kormány 4 éven át figyelte, hogy miért hajlandóak az emberek kimenni az utcára, és azt látták, hogy a Kásler ügyön kívül, nem mozdult meg jelentős tömeg a témában. Most sem fog várhatóan.
A 256 Ft átváltásnak nincs más indoklása sajnos, mint a fent leírtak.
Látom az ördögi oldalát a folyamatnak: azt mondani az embereknek, hogy megvédünk, megmentünk Titeket, s tulajdonképpen csak felhasználják az adósokat egy globális vagyonszerzési elképzelés megvalósításához >>> ez kritikán aluli.
400 ilyen hitelt adó intézmény van, és csupán 8! mindössze a bankszövetség tagja! Azokat a szerződéseket, amiben a bankszövetség nem tag, az milyen módon hathat ki egy törvényalkotásra?
S, hogy választások lesznek 2018.-ban, s nem fog szavazni senki a jelenlegi kormányra? Hol érdekli az őket? Már a dédunokáiknak sem kell dolgoznia, akkora tőkét tudhat mindegyikük magáénak. Nem érdekli őket a magyar emberek sorsa, ez is már kiderült más dolgok kapcsán.
Most azt mondom mindenkinek, -mondja Dr. Damm Andrea, hogy a törvény hatályba lépése után pár mondatot fogalmazzon a bankjának:
ne merje leforintosítani a hitelét, mert a szerződése semmis - mindegyik szerződés semmis! Jogszabálysértő rendelkezések vannak benne.
nem tartozik a XXXVIII. törvény, sem a XL. forintosítási törvény hatálya alá. Mivel a meg nem tárgyalt kérdésekre vonatkozik ez. (Önök megtárgyalták a bankkal.)
kérjük, hogy el se számoljon velünk a bank>>igaz ugyan, hogy nem kérünk vissza semmit, (árfolyamrés, árfolyam módosítás >>amúgy ezek kicsi összegek) de nem kérjük a forintosítást, azaz nem akarjuk, hogy X millióval magasabb tartozást tartsanak a nevünk alatt nyilván!
Így folytatódnak a perek, aki ezt megírja, már nem tartozik a szerződése a fenti két törvény hatálya alá, továbbra is a semmisség az indok, én megtárgyalta a bankjával a részleteket, az , hogy ő rosszul vette bele a feltételekben, az az ő hibája. >>tehát a megtárgyalt szerződési feltételek alapján mentesül az a bizonyos szerződés a fenti két törvény hatálya alól!
Ha a bank azt mondja, hogy: "én nem tárgyaltam az árfolyamrésről az ügyféllel, akkor hurrá! mert akkor a Kúria döntése az irányadó, hogy az árfolyamkockázat felvilágosítása nem volt átlátható, érthető, akkor az árfolyamrés is semmis!
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=FbNpCLmsov8
Van technikája annak, hogy lehessen bizonyítani a valótlan tájékoztatást - ehhez a bankszövetségi tanulmány magáért beszél. Ezt mutogatták az adósoknak a hitel megbeszélésénél. Ha viszont nem, akkor a kérdés, hogy miért nem?
Pertárgyalásra érdemes behívni a banki ügyintézőt, s az ügyvédnek megkérdezni tőle: volt-e valamilyen tematika, amely szerint tájékoztatni kellett az ügyfeleket?
Ügyintéző: "Igen, egy protokoll mentén haladtunk végig."
Még több adós is ezt támasztja alá - nincs miről beszélni - mindenki azt mondja, hogy ezzel biztatott, azt mondta, stb.
Gazdasági Versenyhivatal: Vélelmezni kell, hogy a szerződő fél ésszerű kockázatot vállalt.
Ha azt állítja valaki, hogy ő korlátlan, ésszerűtlen kockázatot vállalt, akkor bizonyítani kell a másik félnek ezt.
Miután mindenki vélelmezetten ésszerű kockázatot vállalt, senki nem vállalhatott magasabb terhet, mint amennyi a jövedelmi képessége volt - ezt igazolni kellett. Ott egy fedezet, amit nyújtott, hogy a kölcsönt visszafizesse. Ha a fedezeti érték,és a jövedelem szintje lehetetlenné tette, hogy bizonyos nagyságrendű törlesztő összegnél magasabbat törlesszen, azaz van egy kockázatvállalási határ. A banki papírokból kiderül, hogy kit, mennyire kalibrált be a banki ügyintéző, kit, milyen, mekkora tehervállalással soroltak be.
Mindenkit be kellett minősíteni a banknak.
Megvolt a kockázatvállalás határa. >>a banknál is, és az adósnál is.
Egy nagyon fontos elem van: több ország pénzpiaci hatósága megállapította, hogy az elmúlt 5 évben manipulálták az árfolyamokat. Egy világszínvonalú árfolyam manipuláció következményét nem viselheti Gipsz Jakab! Nem tudja a piaci folyamatokat befolyásolni>>egy bűnös tevékenység eredményeként kialakuló árfolyam, amit az egyén nem tud befolyásolni, nem viselheti annak terheit!
Jelenlegi perek száma: 12 ezer, és kb. 470 ezer jelzáloghitel van."
Dr. Damm Andrea előadása nyomán készítette Buczkó Andrea - HitelSakkmatt
Csányi Uzsorás, Kitiltott Tolvaj Sándort fedezi a Magyar Állam hatóságain keresztül. mert az elkövető és bandája "dalolna", ha letartóztatnák!
Csányi pedig nem egy démon, hanem egy tolvaj senkiházi, aki rendszer és nemzetbiztonsági kockázatot jelent!
Grell Antal
B.É.CS.
Kapcsolódó:
237 milliárd forinttal kevesebb pénz a pedagógusoknak
Ideje barátkozni a 330 forintos euróval
A Kúriát rászedte az MNB?
Egy zalai gimnázium tanárai úgy gondolták, az a jó a diákoknak, ha adventkor Auschwitzban siratják a zsidókat
Izrael antiszemitizmussal vádolta meg azokat az európai vezetőket, akik bíróság elé citálnák a zsidó háborús bűnösöket
Volt izraeli miniszter: Az antiszemitázás és a holokausztozás csak egy trükk, mindig használjuk
Lefelejtették Izraelt a térképről
A júdások következő célpontja: Magyarország
Az izraeli országhódításban statiszták vagyunk
A világ legrasszistább állama - Izrael
Netanjahu: egyetlen izraeli katona sem fog a hágai bíróság elé állni
Lázár megtorlást ígér a gyűlölködőknek
A Déli Áramlat projekt megvalósításában részt vevő európai országok találkozója után az Európai Bizottság bejelentette, "nemhivatalosnak" tartja Oroszország döntését, miszerint kivonul a Déli Áramlat projektből. Az európai országok küldöttjei Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság elnökhelyettesét jelölték ki arra, hogy konzultáljon Oroszországgal a projektről. Németország gazdasági és energiaügyi minisztere, Sigmar Gabriel pedig azt mondta, továbbra is reménykednek abban, hogy még lehetséges visszatérni a Déli Áramlat megépítéséhez.
Vlagyimir Putyin személyesen döntött a projekt teljes beszüntetéséről és személyesen jelentette azt be, ami sokkszerű hatást gyakorolt az európai politikusokra. A döntést december 1-jén közölte, miután Oroszország és Törökország kidolgozta az új energetikai együttműködés részleteit.
Alekszej Miller, a gazprom vezérigazgatója szerint az Európai Unió általános jelleggel blokkolni akarta a projekt megvalósítását, és ez végleges beszüntetést jelent, mert a projekthez visszatérés esetén nincs semmi garancia arra, hogy az EU nem folytatja az akadályoztatás politikáját. Azt követően Alexandr Novak, orosz energiaügyi miniszter is bejelentette, hogy már folyamatban vannak az előkészületek a projekt megvalósításáról kötött kormányközi megállapodások eltörlésére.
Putyin személyesen döntött a projekt teljes beszüntetéséről, ami sokkszerű hatást gyakorolt az európai politikusokra. Az európai vezetők még a mai napig nem fogták fel, hogy a Déli Áramlat egy tollvonással meg lett szüntetve és Moszkva már meg is állapodott Törökországgal az alternatív vezetékhálózat építéséről. Jelenleg is a teljes tagadás állapotában vannak, nem veszik komolyan se az orosz államfő, se az energetikai miniszter, se a Gazprom vezérigazgató szavait.
Az Európai Unió reakciója a projekt eltörlésére az volt, hogy reményüket fejezték ki a projekt folytatására vonatkozóan, és eközben Törökországba küldték az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy meggyőzze a török államfőt arról, az új együttműködés helyett inkább fordítson hátat Moszkvának.
Magyarország képviselője nem írta alá a Déli Áramlat projekt lefújása által érintett európai országok közös nyilatkozatát, mert a kormány nem adott arra felhatalmazást. Hét uniós ország kérte a kialakult helyzet rendezését; Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia közös nyilatkozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy Moszkvával tárgyalásos úton rendezze a helyzetet.
A bizonytalan helyzet most azon országoknak jutott ki, akik több alkalommal is 180 fokos fordulatot tettek, vagy időhúzással akadályozták a projekt megvalósulását. Magyarország képviselője nem írta alá az értetlenkedők által elfogadott közös nyilatkozatot, Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyanis Orbán Viktort és a szerb államfőt egy telefonbeszélgetés során tájékoztatta az előállt új helyzetről.
Vlagyimir Csizov, Oroszország állandó EU-képviselője a tegnapi közös nyilatkozatra válaszként közölte, hogy nem tárgyalnak az Európai Bizottsággal a Déli Áramlatról, mert az csak a projektbe bevont országokat érintette volna. "Mivel a projekt lezártnak lett nyilvánítva, ebben a témában semmiféle tárgyalásnak nincs értelme."
Csizov elmondása szerint a Déli Áramlatról lefolytatott tárgyalások egyébként is a projektben érintett országokkal történtek, nem az Európai Bizottsággal. Folytattak tárgyalásokat azokkal a tagállamokkal, melyek a megvalósításban érdekeltek voltak, mint Olaszország és Franciaország, vagy a fogyasztókkal és tranzitországokkal, melyeken a vezetékek áthaladtak volna. A vezető orosz diplomata kifejtette, hogy nincs mit magyarázni a projekt lezárásán, ez egy Brüsszel által akadályozott üzlettől való elállás, ami nem fenyegeti az európai intézményeket, így magyarázatot sem kell adni rá. "Arról, hogy a projekt tényleg befejeződött-e, vagy csak átmenetileg le lett-e állítva, a Gazprom vezérigazgatója egyértelműen nyilatkozott. Ezt nem fogom letagadni."
A Déli Áramlat projekt amiatt lett leállítva, mert Brüsszel folyamatosan akadályokat gördített a megvalósítás elé azzal, hogy időnként egy-egy tagállamra nyomást gyakorolt abba az irányba, hogy a tagállam ne adja meg az engedélyeket. Legutóbb Bulgáriában történt ilyen, ahol a kormány elkötelezett volt a projekt megvalósítása mellett, majd Brüsszel nyomására hátat fordított annak. Válaszként november végén orosz delegáció ment Törökországba, ahol összeült az orosz-török kormányközi bizottság, és megállapodtak az energetikai együttműködés bővítéséről. Azt követően Erdogan elnök retorikájában látványos külpolitikai fordulatot tett, majd Vlagyimir Putyin december 1-jén bejelentette, hogy felmondják a Déli Áramlat projektet, és az orosz gáz Törökországon át fog Európába érkezni.
http://www.hidfo.net.ru/2014/12/10/moszkvai-pofon-az-europai-bizottsagnak
Liu Tien-ant politikai jogaitól élete végéig megfosztották, személyes vagyonát, ingatlanait elkobozzák. A 60 éves férfiről bebizonyították, hogy 2012-ig tíz éven át személyesen, vagy fia által 35,58 millió jüan (1,4 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el.
A fiát egy másik perben vonják felelősségre.
A posztján a nemzeti energiahivatal tisztét is betöltő Liut bűnösnek mondták ki hatalommal való visszaélés miatt is, mivel négy vállalatnak és néhány magánszemélynek - ellenszolgáltatás fejében - jövedelmező lehetőségeket biztosított.
Korábbi híradások szerint Liu több mint két tucat bankszámlával rendelkezett és aranyrúdjai mellett 25 ritka gyémántot is őrzött. Liu a fővároson kívül Csöcsiang, Senhszi, Santung és Csiangszu tartományok különböző városaiban állítólag több szeretőt is tartott.
A reformbizottság volt befolyásos vezetőjéről eleinte a Cajcsing gazdasági magazin szerkesztője hozott nyilvánosságra terhelő információkat a mikroblogján. 2013 augusztusában zárták ki a pártból és indítottak eljárást ellene. Ügyét idén szeptemberben tárgyalta egy Hopej tartományi bíróság.
Liut 2012 novemberében, a Kínai Kommunista Párt kongresszusán a központi bizottság póttagjának is megválasztották. Az 1990-es évek második felében gazdasági tanácsosként szolgált Tokióban. Lebukásával ő lett a Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár által meghirdetett korrupcióellenes hadjárat egyik nagy "fogása", az első miniszteri szintű vezető, akit az internetes sajtóban megjelent vádak végül letaszítottak magas posztjáról.
Pápai Csaba
Budaházy György megint egy ukrán-féle tüntetésere hív mindenkit. A korábbi őszit az országház elé hirdette a kárpátaljai magyarok érdekében, de az elmaradt és azóta se jött magyarázat, hogy miért maradt el...Most ezzel az elég sötét és jellegtelen plakáttal akarnak toborozni...Érdekesek a szónokok nevei, az öt név közül legalább ketten zsidók. A buzgómócsing Renner ugyan miért kell Budaházynak? Pár éve Renner még Szegeden dicsőítette a zsidókat egy utcai megmozduláson. Ha netán sor kerül erre a rendezvényre, amiről nem tudni hogy a Jobbik támogatja e, akkor arra is kiváncsiak leszünk, hogy a szónokok hogyan jellemzik majd a külügy viszonyulását az ukrán helyzethez?
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn szomszédpolitikai biztos kedden egy közös közleményt adtak ki, amiben üdvözölték Koszovó új kormányának megalakulását, és reményüket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy Koszovó "tovább halad az európai integráció mélyítése felé". "Üdvözöljük az újonnan megalakuló koszovói kormányt, és készen állunk a Pristina új hatóságaival való együttműködésre. Az országgyűlés mai alakuló ülése és a kormány megválasztása véget vet annak a politikai zsákutcának, ami a 2014 június 8-i választások óta akadályozta a fejlődést Koszovóban." Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Pristina új kormányának legfontosabb feladata, hogy "normalizálja kapcsolatait" Szerbiával.
Koszovót a nyugati országok aknamunkája szakította le Szerbiáról. A területet de facto katonai ellenőrzés alatt tartja az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió, és 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét egyoldalúan, amit csak (az akkori állapotok szerint) a nyugati érdekszférához tartozó országok ismertek el.
http://www.hidfo.net.ru/2014/12/09/az-europai-unio-udvozli-szerbia-megcsufolasat
