Az európai sajtó „görög mumusnak” titulálja a „radikális” baloldali Szirizát, noha az lesz majd az igazi veszély, ha Alexisz Ciprasz pártjának kísérlete – így vagy úgy – kudarcot szenved.

Görögország elmúlt 5 éve a szélsőséges pártok gyarapodásának és erősödésének története. A 2009-es parlamenti voksoláson a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összességében még „csak” a szavazatok 19 százalékát szerezték meg. Ez az arány 2012-re – a válság elmélyülése valamint az EU, az IMF és az Európai Központi Bank („trojka”) megszorító válságkezelési politikájának következményeként – elérte a 40 százalékot. A tegnapi választáson pedig már a szavazatok 50 százalékát szerezték meg a különböző radikális erők.

A neonáci Arany Hajnal 2009-ben még nem zavart sok vizet a maga 0,29 százaléknyi eredményével. A párt támogatottsága 2012-ben 6,9 százalékon tetőzött, ehhez képest a tegnapi 6,3 százalékuk kisebb visszalépést jelent. A tegnapi választáson győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) 2009-ben, amikor a görög gazdaság valódi állapota még nem került nyilvánosságra, mindössze a szavazatok 4,6 százalékát szerezte meg. 2012-re már 26,9 százalékra tornászta fel magát a Sziriza, 2015. január 25-én pedig a voksok 36 százalékának megszerzésével a legerősebb párttá vált.

Az uralkodó neolib nemzetközi kánon szerint Görögország gazdasági helyzete a megszorítások hatására máris javul, s csupán járulékos veszteségnek tekinthető, ha eközben a társadalom nagy részének élete mindennapi katasztrófákba fullad. Hiszen ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, mondotta volt annak idején tovaris Sztálin, ámbár ő nem volt neoliberális.

A dogmatikus logikák azonban, legyen mögöttük bármilyen színezetű ideológia, mindig összeérnek. Közös nevezőjük, hogy sohasem a jelenre, mindig a jövőre hivatkoznak, mindig itt és most kell valamiért – a kapitalizmus legyőzéséért, illetve a profitért – megszorítani a nadrágszíjat, hogy majd jobb legyen holnap. Persze, hogy mi a „jobb”, azt holnap is rendre azok mondják meg, akik most a nadrágszíj meghúzását követelik.

Csakhogy az emberek makacsul a mában élnek, vallják Cipraszék, és ki tudja miért, nemigen akarnak a dogmatikus krédókhoz igazodva fegyelmezetten éhen halni. Ráadásul a megszorítások politikája zsákutca, nem vezet sem gazdasági növekedéshez, sem a hatalmas államadósság visszafizetéséhez, nem igaz tehát, hogy a mai társadalmi szenvedés megéri. Helyette a növekedés fellendítésére, a korrupció leépítésére, az uniós támogatások jobb elosztására volna szükség, magyarán levegőt a társadalomnak, levegőt Görögországnak!

Már az sem világos, miért volna ettől a programtól a Sziriza, ahogyan azt a nemzetközi sajtó többsége hirdeti, „radikális”? A társadalomért működtetett gazdaság elvét eleve nem csak baloldali pártok képviselhetik, és e felfogás a baloldalon belül sem jelent radikalizmust. Sokkal inkább az eredeti szociáldemokrata krédóhoz áll közel, mintsem a baloldal szélsőségesebb változataihoz. Más kérdés, hogy a neolibnek behódolt, úgynevezett harmadik utas, kvázi szocdemek szemében – Görögországban ilyen a szocialista PASZOK – mindez vörös posztónak tűnik. Pedig nem az. A Szirizától balra nem is egy pártalakulat található, többek közt a kommunistáké is, és ha a Sziriza radikális, akkor a kommunistákat vajon minek minősíti a nyugati sajtó?

A tét egyébként sem a Sziriza politikai jövője, hanem Görögország sorsa, amely persze jócskán túlmutat önmagán. Európai tény, hogy lassan, de biztosan kopnak a jóléti társadalmak sokáig vezető politikai erői, az egymást váltó, avagy egymással olykor nagykoalícióra lépő jobb- és balközép pártok. Bázisuk, a sokáig rendíthetetlen egzisztenciális biztonságot élvező nemzeti középosztályok az elmúlt évtizedben ki-kizökkentek szociális komfortérzetükből, s jelenüket féltve köreikből egyre többen fordulnak a szélsőjobb felé. S nemcsak a „lusta” Délen van ez így, ez a trend a „szorgos” Északon is, sőt a jobbszél manapság talán épp egyes skandináv országokban és a Benelux államokban a legerősebb.

Ha Görögországban ezért vagy azért kudarcot szenved a Sziriza, az a középpártok mindegyikének kudarcát is jelentheti. És akkor majd Görögországban sem a „komcsik” jönnek vissza, hanem a szélsőjobb tovább erősödik.

A sajtónak ezért aztán inkább azon kellene izgulnia - így riogatnak, nehogy a hellének földjén magasra hágjon, s ezzel európai járványt (f)okozzon az Arany Hajnal.  Mára már az is kiderült, hogy fellélegezhetnek a nyugati imposztorok, nem kélt fel és nem jött el még Hellász Arany Hajnala....

Hírfigyelő Szolgálat

Emailezünk, csetelünk, skype-lunk, táblagépeken vagy számítógépeken keresztül kommunikálunk.

A kézírás a személyiséget tükrözi. Bizonyos képességek pedig, amiket nem használunk, elsorvadnak. Az elmúlt évtizedben sokat romlott az írásképünk, ez nemcsak a mozgásproblémákat, és az elsorvadó képességet fedi, hanem a személyiség zaklatottságára is utal. Így lesz a kézírás diagnózisa a személyiségnek és az adott degenerálódó kornak. Van, ahol a folyó kézírás helyett a tízujjas gépírást oktatják az iskolákban. A következő tanévtől Finnország is változtat. A bejelentés komoly visszhangot váltott ki. Az északi országban is elhagyják a folyó kézírást, de azért nyomtatott betűket még tanulnak írni a gyerekek. Előtérbe kerül a gépírás, mivel szakértők szerint meg kell teremteni a feltételeket a kézírást nélkülöző oktatáshoz.

2016 őszétől fogva a finn alsó tagozatosok nem tanulják a kötött betűs írást, helyette a nyomtatott kis- és nagybetűk mellett a gépírás lesz a tanterv szerint kötelező. Minna Harmanen, a tervezett egyik kezdeményezője és kidolgozója szerint a betűk összekötése nagyon sok gyereknek túlságosan nehéz, és azért nem képesek a szöveg tartalmának megértésére, mert az írás stílusára koncentrálnak. 20 éve nem volt nehéz? Ennyit apadt a világ sekélyesedő elméje? Ma két betűt összekötő görbülete között elvész az értelem? Hogy van ez?

Harmanenn, aki maga is tanít felső tagozaton és gimnáziumban, azt tapasztalta, a kézírás annyira problémás, hogy papíron fogalmazást írni nagy nehézségekbe ütközik a tanulóknak, miközben ennek nyomát sem látni, ha a számítógépen írják meg dolgozataikat. Nem egységes azonban a tanári kar Finnországban a kérdést illetően. Sokan vannak, akik a kötött betűs írás tanítását fontosnak tartják, mert a gyerekek így gyorsabban írnak, ha nem kell minden betű után felemelni a ceruzát a papírról. A finn javaslat ellenzői továbbá kifogásolják, hogy az iskolák számítógépes ellátottsága egyenetlen: vannak ahol tableten tanulnak a gyerekek egyenként, kisebb iskolákban azonban előfordul, hogy osztályonként egyetlenegy számítógéppel rendelkeznek. A javaslat csak a tantervből törölné, a kötött betűs írás tanítása a tanárok számára továbbra is szabadon választható maradna.

Egy 2014 őszén készült felmérés szerint a finn iskolások kétharmada számítógépes analfabéta. Ugyan ismerik az internet adta lehetőségeket, de nem tudják kezelni a word vagy excell programjait. Sajnos ez hazánkra is jellemző...talán a diszlekszia is visszavezethető erre, ami ma úgy tűnik, hogy kezd népbetegséggé válni. Hiszen az írás és olvasás és szövegértés elszakíthatatlan hármas.

Hírfigyelő Szolgálat

A következő hetekben Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában (vagyis a "frontországokban") tesznek látogatást. A tervek szerint 220 páncélost hoznak Európába, ezek egy része Németországba kerül, a többit szétosztanák Lengyelország, Délkelet-Európa és a Baltikum között. A felmérés végeztével már februárban meghozzák a döntést, és a nehézfegyvereket az év végéig el is akarják helyezni. Ezt megkönnyíti, hogy egy részük már Németországban van - mondta a tábornok. Hodges rámutatott, hogy az oroszok több száz páncélost, rakétaüteget és pilóta nélküli felderítő gépet (UAV) küldtek Kelet-Ukrajnába, amelyeket vagy ők, vagy szakadárjaik használnak az ukrán hadsereg ellen, súlyos veszteségeket okozva. Mint a lengyel Rzeczpospolita írta, a raktárak létrehozásának célja, hogy veszély esetén csak a katonákat kelljen a helyszínre szállítani.

Gölöncsér Miklós

Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke ma bejelentette: Oroszország lehetővé teszi Maradék-Ukrajna hadköteles állampolgárainak oroszországi tartózkodását.

Tekintettel a Maradék-Ukrajna területén elrendelt mozgósítás kapcsán veszélyeztetettek nagy számára, Oroszország lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályozásban meghatározott időtartamon túl is maradhassanak orosz területen a golyófogónak és ágyútölteléknek szánt ukrán állampolgárok.

Mint az orosz elnök elmondta, már jelenleg is igen sok behívó elől menekülő ukrajnai férfiember tartózkodik Oroszországban, és ez természetes, hogy számukra a maradás lehetőségét Oroszország megteremti.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/26/gyorshir-a-mozgositas-miatt-menekulo-ukran-allampolgaroknak/

Strasbourgban Gennagyij A. Zjuganov bejelentette: “Minden bizonyíték rendelkezésre áll Mariupol bombázása ügyében.”

Az Európa Parlament ülésére ma Strasbourgba érkezett KPRF-delegációt vezető G.A Zjuganov sajtótájékoztatóján elmondta az újságíróknak: “Ma olyan tények és bizonyítékok kerültek a birtokomba, amelyek alapján kijelenthetem: a Mariupolban történt bombázást Ukrajna Porosenko nevű “elnöke” és Jacenyjuk nevű “miniszterelnöke” rendelték el. Ezek nyilvánvaló bizonyítékok, de az amerikai újságok hallgatnak erről a tényről.”

Külön érdekessége volt az Orosz Kommunista Párt (KPRF) delegációjának érkezésekor, hogy az EP bejárata előtt egy idősebb korú férfi “meg akarta támadni” a küldöttséget, de Ivan Melnyikovegy hozzá közelítő lépésére elinalt a “támadó”! (Ennyit a “csárlihebdos” merénylet utáni biztonsági intézkedésekről.)

Ami pedig a Mariupolban történtekkel kapcsolatos bizonyítékokat illeti: biztosak lehetünk abban, hogy ezek nem csak Gennagyij Zjuganov belső zsebében lapulnak.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/26/ga-zjuganov-porosenko-es-jacenyjuk-rendelte-el-a-mariupoli-meszarlast/

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/26/elveszitette-kezdemenyezokepesseget-az-ukran-hadsereg