A görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz vasárnap arra figyelmeztetett, hogy országa kilépése az eurózónából a „kártyavár” összeomlását okozná. „Görögország eurozónából való kilépése nem szerepel a terveink közt, egyszerűen azért, mert úgy gondoljuk, ez olyan, mintha kártyavárat építenénk. Ha kivesszük a görögök kártyáját, a vár összeomlik”.

Varufakisz az olasz RAI tévétársaság adásában nyilatkozva összehasonlította országa gazdasági helyzetét Olaszországéval, mondván, hogy római tisztviselők támogatják a görög álláspontot az államadósság leépítéséről, de tartanak ennek felvállalásától Németország esetleges ellenséges fellépése miatt.

Az összehasonlítás gyors reakciót váltott ki Olaszországban; a pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan helytelennek titulálta a megjegyzéseket, hozzátéve, hogy országa képes kezelni adósságait a pénzügyi rendszerben hozott reformok által. „A félelem fellege lebegett Európa fölött az utóbbi években. Rosszabbá váltunk, mint az egykori Szovjetunió.” - írta Padoan egy Twitter üzenetben vasárnap.

Varufakisz azt is elmondta, Olaszország lehet az adósságválság következő áldozata, mert az ország hatalmas adóssága fenntarthatatlan. Szerinte Rómának érvényesítenie kellene azon szándékát, miszerint az ország tartozásai újratárgyalását kérné az EU-tól, amire Görögország új kormánya is ígéretet tett, vezető uniós tisztviselők tiltakozása ellenére. Olaszország jelenlegi adóssága az ország GDP-jének több, mint 130 százaléka, Görögország 175 százalékához képest.

Az újonnan megválasztott, a megszorítási politikát elvető görög kormány többek között azzal a választási ígérettel jutott hatalomra, hogy újratárgyalják a mostanra több mint 240 milliárd eurós EU-IMF mentőcsomag részleteinek törlesztését, amivel eltörölhetik az ország adósságának több mint felét.

A február 17-ére, Vlagyimir Putyin budapesti munkalátogatásának idejére meghirdetett szimpátiatüntetés szervezőinek bejelentése szerint, az esemény lemondását megelőzően levelezést folytattak az Index.hu liberális hírportál publicistájával, aki - mint kiderült - egy újabb karaktergyilkosságot próbál elkövetni egy Washington geopolitikai érdekeivel nem összeegyeztethető esemény ellen. Alább az Orientalista.hu, Dezső Andrásnak címzett levele, ami a szervezett esemény oldalán jelent meg.

"Kedves Dezső András!

Sajnos manapság az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálataival, alapítványaival kapcsolatban álló médiamunkatársak, karaktergyilkossággal fenyegetve képesek ellehetetleníteni egy demokratikus eseményt, amit gyülekezési jogunkkal élve megtartottunk volna. Én is tudom, ön is tudja, levelezésünkben többször is rögzítettem, hogy semmi köze nem volt a kifogásolt illetőnek a tervezett eseményhez, ellenben, ha megjelenik egy általunk fel nem ismert személy vagy annak köre a helyszínen, a médiagépezet nem csak a szervezőség, a csatlakozottak, a megjelentek, hanem az ügy ellen is lejárató kampányt indít. Mi ennek a megrendelésre készült lejárató kampánynak nem kívánunk teret engedni. Ez nem újságírás, hanem a negyedik hatalmi ággal, a médiával, a sajtószabadsággal való aljas visszaélés."

A fent említett újságíró ugyanaz a személy, aki korábban már számos karaktergyilkosságban részt vett, valamennyi eset az Egyesült Államok geopolitikai érdekeivel összeegyeztethető volt. Az Index újságírója mai publicisztikájában szélsőséges személyekkel ill. csoportokkal próbálta összemosni a szimpátiatüntetés szervezőit, miközben saját bevallása szerint is tagadták a megmozdulás szervezői, hogy kapcsolatban állnának az említett személlyel.

A Dezső András néven működő publicista korábban már számos karaktergyilkosságban részt vett. Többek között az ő nevéhez köthető a Kovács Béla - a Jobbik politikusa - elleni lejárató kampány, ami közvetlen a választásokat megelőzően történt, emiatt feltehetően célja volt a választási eredmények befolyásolása, a Jobbik kárára. Azt követően a Szijjártó Péter külügyminiszter személye elleni lejárató kampányban is részt vett, ami szintén egy karaktergyilkosság volt. A külügyminiszter elleni lejáratást közvetlen azt megelőzően kezdte meg az Index, hogy Szijjártó Péter Washingtonba látogatott, ahol kiderült; nem fogadják őt külügyminiszteri szinten, vagyis Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.

Az Index publicistája korábban azzal vádolta Moszkvát, hogy szélsőjobboldali szervezeteket támogat Magyarországon. Ezzel szintén Washington geopolitikai érdekei mentén cselekedett, ezek a vádak ugyanis egy fővonalú sajtóorgánum részéről fokozottan alkalmasak diplomáciai feszültségkeltésre, - a hazánk és Oroszország közti kapcsolatok megromlása pedig elsősorban Washington érdeke.

Tavaly szeptemberben Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is megállapította ezt egy nyilatkozatában: Semjén szerint az Index, valamint annak alapján az MSZP és a Demokratikus Koalíció „tudatos torzítással, ellenőrizetlen forrásokból származó információk alapján" uszítanak a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen. Semjén szerint ez összhangban zajlott az ukrán titkosszolgálatok lejárató kampányával, melynek célja a kettős állampolgárság intézményének lejáratása volt.

Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnök hétfőn, egy TV-interjú során kijelentette, hogy tervezi az ország hírszerző ügynökségének feloszlatását, és elő fogja készíteni a vázlatokat egy olyan jogszabályhoz, ami egy alternatív szervezet létrehozását írja elő. A döntést a nemzeti kongresszus sürgősségi ülésén tárgyalják meg. Az elnök azt is kijelentette, az ő terve  „feloszlatni a Hírszerzési Titkárságot, és létrehozni egy Szövetségi Hírszerző Ügynökséget”, ennek vezetőjét pedig az elnök személyesen fogja kinevezni.

Fernanez kifejtette, hogy a jelenleg működő hírszerző szolgálatok ugyanazt a szerkezetet tartották fenn, ami 1983 előtt, az USA-által támogatott katonai kormányzat alatt volt érvényes.

A döntés Alberto Nisman bíró halálára vezethető vissza, aki néhány órával azelőtt vesztette életét, hogy magas rangú kormánytisztviselők ellen tanúskodott volna. Nisman egy 1994-es robbantás után nyomozott, melynek során egy 85 halálos áldozattal járó bombatámadás ért egy zsidó központot Buenos Aires-ben. Nismant január 18-án holtan találták Buenos Aires-i lakásán. A nyomozók kezdeti álláspontja szerint öngyilkosság történt, de később egyértelművé vált, hogy gyilkosság, vagy kényszerített öngyilkosság sem zárható ki. Fernandez elnök hangsúlyozta, ő semmiképp sem hiszi el, hogy Nisman halála öngyilkosság lett volna.