

Eduard Baszurin, a donecki erők parancsnoka tájékoztatta erről pénteken a donecki hírügynökséget. Azt mondta, hogy az ukrán hatóságok nem tájékoztatták az ellenőrzésük alatt álló város lakosait arról, hogy Doneckbe is távozhatnak – vagyis nemcsak a kijevi kormány ellenőrzése alatt álló területekre –, ezért nem tudtak róla, és csupán negyvenen érkeztek a gyülekezésre kijelölt helyre. A civilek kimenekítésére érkezett mintegy húsz busz gyakorlatilag üresen tér vissza Doneckbe. Baszurin hozzátette, hogy amikor Debalcevébe megérkeztek a civilekért, provokáció történt, mert a város felől lövéseket adtak le rájuk. A donecki hírügynökség jelentése szerint azt a szóban forgó lakónegyedet továbbra is lövi a nyugat-ukrán tüzérség, valamint a mesterlövészek is célba vették.
A 45 ezer fős Debalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is, ezért stratégiai jelentőségű. Az oroszbarátok hadművelete Debalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, a doneckiek dél felől, a luhanszkiak északról támadták a nyugat-ukrán haderőt, és megpróbálták körülzárni az ott állomásozó több ezer ukrán katonát és gárdistát. Az elmúlt napokban az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió vezetői is megkongatták a vészharangot a kelet-ukrajnai Debalcevében rekedt civil lakosság sorsa miatt, azonnali tűzszünetre szólították fel a szemben álló feleket, hogy ki lehessen menekíteni őket a háborús övezetből. A doneckiek csütörtök éjjel ajánlottak Debalceve térségére vonatkozóan fegyvernyugvást az ukrán fegyveres erőknek, hogy a város lakói elhagyhassák az ostromlott települést. Az ukrán fél elfogadta a javaslatot.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az USA-t – erről írtunk korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetség Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.
Gölöncsér Miklós összeállítása


Gondolom sokaknak feltűnt már, hogy a belföldi és nyugati híradásokban is következetesen csak a lengyel, román, esetleg bolgár NATO fegyverzet telepítéséről esik szó. Magyarország és Szlovákia esetében ezt nem hangsúlyozzák ki, bár a fegyverzetek és a haderő betelepítése szintén folyamatos, de egészen más okból hallgatnak erről. Előfordulhat, hogy az oroszlán szerelmes lesz a bárányba, és nem fogja megenni, de ha a báránybőrbe is farkas bújt, már más a felállás, főleg a valódi bárányok szempontjából. A nyugati és kelet-európai médiamanipuláció következetesen oroszellenes propagandájába beépített hazugságok és a keleti, Eurázsiai Gazdasági Uniós "előretörés" álcája mögötti "egyezkedés", kísértetiesen hasonlít a 2002-2010 közötti Orbán-Gyurcsány, MSZP-FIDESZ átverés és terelgetés módszereire,. De a politikusok és a médiájuk általi hazugságokat még tetézi a visszaeső világkereskedelem, amiről már korábban is említettem, hogy megtervezett folyamat eredménye és ez az oka Európa és az USA fizetésképtelenséget előidéző leépítésének is.
Sok szó esik az álbaloldal és az általuk létrehozott álcivil szervezetekről, valamint a FIDESZ-en belüli "pártszakadásról", de ha egymás mellé és folyományaiként helyezzük el az eseményeket, könnyen átlátható, hogy az álbal -és áljobboldal tevékenysége párhuzamosan az ukrajnai, a szaudi, iraki, török, görög eseményekkel, ugyanazt a célt szolgálja, ahogy a kelet-nyugati kereskedelem csökkentése. Természetesen ez is összefügg a "magyar" minisztériumok 2015-re tervezett vidékre telepítésével. Martonyi már 2001-ben elkotyogta egy repülőgépen megejtett beszélgetésben, hogy Európa "logisztikai központja" Budapesten lesz, mert a "fajtája" szeret dicsekedni. Az ehhez szükséges épületek, lakóparkok elkészültek, és nem "véletlenül" ürítették ki a budapesti, felújított palotákat. Magyarország ugyanis nem háborús területnek kijelölt zóna, bár a lakosság leveréséhez és megfélemlítéséhez, majd tömeges deportálásához szükséges provokációk előidézése mindkét egygazdájú "parlamenti oldal" kiosztott feladata. Orbánék "magánalkotmánya" erre lett kihegyezve. Aki nem olvasta, hibát követ el saját maga és családja, rokonai, barátai ellen...
Hellyel-közzel mindenki tud, vagy könnyen tudomást szerezhet akár a jelenleg fosztogató áljobb, de a korábban, a 70-30%-os "megegyezéses" lopási előnyt birtokoló MSZP (SZDSZ, MDF) lopási, csalási, gyakran rablási, gyilkosságokkal is megspékelt terroruralmának részleteiről, mivel a dokumentumok jelentős része elérhető az interneten is. Csak az nem lát, aki nem akar látni... de a jelenlegi "felélénkült politikai élet" nem a kormánypárt és a jelentéktelen létszámú ellenzéke - bár hasonló gazdasági háttérbázissal rendelkező MSZP utódszervezetek - érdeme. Főleg nem a demokratikus jogok előtérbe helyezése, mivel ilyenek Magyarországon nem léteztek. Eddigi "halott politikáról" lehet ugyan beszélni, de változásról csak a nyugat, Izrael, az EU és Oroszország kiszolgálásának, és kívánalmainak megnövekedése, felgyorsulása esetében, amihez aszisztál az illegitim bérenckormány és vele szinkronban "álellenzéke" is. Mindkettő tudja, ha megbízóik érdekei szerint jól intézik Magyarország sorsát, megmaradhatnak helytartóknak, de csak vidéken, ott sem tartósan, mert a "központosítás" előbb-utóbb utoléri őket bárhol a világon.
1945. után a szovjet megszállás "ideiglenesen Magyarországon tartózkodó alakulatai" biztosították a bolsevik-zsidó rémuralom katonai hátterét. 1956-ig és utána is, a nyugat szorgalmasan uszított a Szovjetunió ellen, de 1953-ban megmérgezték Sztálint, 1954-ben megalakult a Bilderberg Group, és a Szovjetunióban Hruscsov, egy ukrán-zsidó foglalta el a főtitkári széket. Sztálin halálával a New York-i zsidó "világkormány" státuszában is "helyreállt a rend". A "magyar forradalom" már nem volt olyan fontos. A szuezi-válságra hivatkozva megtagadták a segítségnyújtást, de megakadályozták 100 ezer spanyol önkéntes segítségnyújtását is. 1956. úgy jön ide, ahogy a Rákóczi-szabadságharc. I. Lipót az 1699-es karlócai béke után a magyaroknak alig juttatott szerepet. II. Apafi Mihályt elfogatták és lemondatták az erdélyi fejedelem címéről. Az országot kinevezett kormányzó irányította, hasonlóan a jelenlegi és a jelenlegit megelőző korábbi bérenckormányokhoz. Rákóczi megpróbálta kihasználni a nemzetközi helyzetet, a habsburg ház spanyol ágának kihalását és az ebből következő, előre látható francia-osztrák háborút. A szabadságharcot megelőzően I. Lipót a végvári katonaságot menesztette és szerb határvidéket hozott létre védvonalként, elsősorban a belső lázadás ellen.
Rákóczi már 1701-ben is csak francia segítség ígéretében merte vállalni a szabadságharcot, nemesi támogatás nélkül. A letartóztatott Rákóczit "jezsuiták" szöktették meg Gottfried Lehmann dragonyos kapitány segédletével (a Lehman és a "Lehmann" között van némi különbség). 1703-után Rákóczinak nem csak az osztrákokkal, de dánokkal, horvátokkal, erdélyi-szászokkal, rácokkal is harcolnia kellett, a vereséget szenvedett franciák segítsége nélkül. 1711-re véget ért a szabadságharc. A "Szatmári-béke" hasonlatos az 1867-es "kiegyezéshez". Ám lényeges megemlíteni, hogy a hazai nemzetiségek közül ruszinok, német polgárok, szlovének, szlovákok, románok, de svédek, lengyelek és francia csapatok is harcoltak Rákóczi oldalán. Az etnikai felsorolás fontosságára később visszatérek...
Az összes elért "eredmény", hogy az 1791-es X. törvénycikk biztosította az ország jogi függetlenségét a habsburg-birodalom többi államával szemben, és a helyzet 1848-ig nem is változott. 1848. március 15-én, a párizsi (február 22.) és bécsi (március 13.) forradalom hírére Magyarországon is "kitört" a forradalom, bár a fáma nem beszél arról, hogy a "márciusi ifjaknak" és a hozzájuk csatlakozó tömegnek zsidók adtak fegyvert a kezébe.
A forradalmak hátterében a Rothschildok álltak. Az 1848-49-es szabadságharc végeredményben azzal végződött, hogy a habsburgokat ugyan még kis létszámmal is legyőzték, de Ferenc József 200 ezer orosz katonát kért és kapott I. Miklós cártól, természetesen a Rothschildok hiteleiből fizetve, akikkel vérbefolythatta a felkelést. A szabadságharcban együtt harcoltak a Magyar Független Felelős Nemzeti Kormány zászlajai alatt magyarok, székelyek, románok, ruszinok, németek és még sok más nemzetiség. Akkoriban elsősorban a jobbágyfelszabadításért, a nemzetiségek önállóságáért léptek harcba a magyarok oldalán, de párhuzamot vonva a 2006. október 23-i eseményekkel, Gyurcsány is orosz segítséggel akarta leverni a kiprovokált forradalmat, amelyekhez Orbán biztosította a tömeget. A "módszer" 1956-ból is ismeretes, amikor Csermanek János, alias Kádár, néhányadmagával, kijelentve, hogy "ők a magyar kormány", behívta az oroszokat. Gyurcsány elvetélt próbálkozása a katonai irányítás bevezetésére, elbukott. Most ugyanezt akarják elérni a másik oldalról, amihez igen nagy létszámú izraeli, NATO, amerikai bérgyilkos és "hivatalos" haderőt, hollandokat, európai csendőrséget és az évek óta itt "tevékenykedő" In-kal Security, IOSA, izraeli érdekeltségű őrző-védő fegyveres szervezetek mellett a TEK-et, Orbán magánhadseregét is mozgósíthatják.
A donbaszi és luhanszki "példa" olyan "nyalóka" az ördög képében, ami elvárásaik szerint beindíthatja elsősorban a kelet-európai rablókormányok elleni lázadásokat orosz segítséget remélve. Magyarország kiemelt fontosságú, ezért nincs 71 éve újabb megszavazott érvényes alkotmánya, ezért nincs hadserege, és ezért kell egy látszattevékenységet folytató gyarmati helytartó kormány. A "magyarnak nevezett" külpolitika biztosítja, hogy minden környékező utódállam készséggel megtámadja Magyarországot, Romániát is beleértve. Ha ezt nem sikerülne elérni, még mindig ott van az Orbánnal 2009. szeptember végén kiegyező Morvai, vagy 2009. október elején kiegyező Vona Jobbikja tartaléknak. Mivel Ukrajnából kitiltották a "rasszistának", finomabban "radikális jobboldalinak" bélyegzett pártot, Ukrajna felől is átcsoportosítható az ott harcoló, külföldiekből álló bérgyilkos haderő, de mozgósítható a belföldi zsidó és cigány etnikum is.
A helyzet ugyan a felsoroltak szerinti megvilágításban katasztrofálisnak tekinthető, mert sokkal rosszabb, mint amilyen valaha is fenyegette az ország területén élő nemzetet és nemzetiségeket, de az egyre jobban húzódó "végjáték", és a nép felbosszantásához igénybe vett "kiteregetési eszközök", valamint az alternatív média felvilágosító munkája azok szemét is felnyitja, akik korábban bevarratták. Csak bérgyilkosokból álló magánhadseregekkel nem lehet háborút nyerni. A nemzetiségek közötti ellentétek szítása is csak addig jelent kihasználható lehetőséget, ameddig a kölcsönös konszenzus lehetővé nem teszi a nemzetek közötti közös cél felismerését. A gyakorlat azt mutatja, hogy van közös, mindenki és minden nemzet által elfogadható cél.
Ez pedig a: MINDEN EMBERNEK JÁRÓ JOG ELŐTTI KIVÉTEL NÉLKÜLI EGYENLŐSÉG!
Ez utóbbi folyománya a lopott, rabolt vagyonok visszaszerzése, a korrupt hivatalnokok, bírók, maffia-klánokba tömörült politikus, multi, bankár és bűnőző bandák felszámolása és népbíróságok előtti felelősségrevonása, elítélése. A bank -és tőzsderendszer felszámolása, a társadalom szemetének eltávolítása, amelyek minden baj forrásai, azonnal meg kell szüntetni. Szintén a "jog előtti egyenlőség" tudja biztosítani a nemzetek önrendelkezési jogát, a kölcsönös segítségnyújtást az elnyomók felszámolására, mert látni kell, hogy az egykor igazságosnak tartott és kivétel nélkül mindenkire érvényes törvények hogyan veszítették el érvényességüket.
A "nemzetmentési szerveződések érdeklődés hiányában" saját magukat számolják fel, illetve létre sem tudnak jönni, mert a kirekesztő szerveződések saját magukat zárják el a többi szerveződéssel való szövetség lehetőségétől. Miért támogatná egy családját becsületes munkából eltartani szándékozó sváb, román, szlovák, szlovén, cigány vagy más nemzetiségű, amikor eleve kirekesztik származása miatt. Ha nem érzi magáénak a célkitűzéseket, mert ő nem magyar, mert nem annak született, és saját nemzetiségi jogokat fog követelni a közös érdekek együttes támogatása nélkül. Ezek beígérésével, mindig a történelem folyamán, egymásra uszíthatóvá váltak a nemzetek, nemzetiségek. Aki veszi a fáradságot, és utána keres a szkíta, hun-magyar birodalom hoszú fennállásának ismert okaira, azt találja, hogy a Szent Korona oltalma alatt élő népek lakosságának minden tagja azonos jogokat élvezett és azonos jogi kötelezettségek vonatkoztak rá, kivétel nélkül.
Rákócziék nem tudtak többet ígérni a horvátoknak, szerbeknek, erdélyi szászoknak, mint amit habsburg birodalom megadott a számukra, pedig felkínálhattak volna államszövetséget is. Az 1848-49-es szabadságharc sem váltotta be jobbágyfelszabadítási és nemzeti önrendelkezési ígéreteit a "nemesek" kompromisszumképtelensége miatt, amit ki is használtak a habsburgok. 1945-től néhány év alatt felszámolták az előző rendszert, és a bolsevik-zsidó irányítás terrorja - köszönhetően a szovjet tankok "támogatásának" - kiirtotta, vagy hallgatásra kényszerítette az embereket. 1956-ban már megvolt a közös akarat, mert a bolsevik irányítás és kiszolgálói vagy elmenekültek, vagy megkapták azt, ami járt nekik. 56-ban ismételten előkerültek az idegen hadseregek, "véletlenül" megint pont az oroszok vezette Szovjetunióé. Magyarország lakossága - ahogy Európa többi népe - sem tanult abból, hogy mit jelent az "oszd meg és uralkodj" egyszerűen megérthető mondanivalója, elve és gyakorlata.
A mára már nyíltan emberiség ellenes tevékenységet folytató "pénzuralmi képviselők", röviden bűnözők, a világ lakosságának átverésével próbálják átmenteni hatalmukat. Putyin és zsidó oligarchái, vagy a kelet milliárdosai, semmivel sem különbek, mint a nyugati, de bárhol fellelhető, közös érdekek alapján tevékenykedő hasonszőrű társaik. Merkel a BRD-t dobta oda koncként az USA-nak, miközben Izraeltől a Goldman Sachson át City of Londonig mindenki a vérét szívja a német népnek. A franciáknál Sárközyk, Hollande-szerű hazaárulók vezetik félre az embereket, ahogy a "brit világbirodalom képviselői" is ugyanezt teszik. Az USA-ban Obamba táncol pengeélen, Rothschild és Rockefeller érdekek bábjaként, miközben a hadsereg lázadásától retteg, de országonként felsorolható az összes, politikusnak, befektetőnek, tőkésnek, multiknak, bankoknak nevezett, a kisemberek számára arctalan gazember. A világpolitika olyan színültig telt latrina, amit már régen ki kellett volna szivattyúzni és fertőtleníteni, pedig rendszeres és alapos karbantartás mellett nem bűzlene annyira, és a férgek sem nyüzsögnének benne. Az emberiség mindig kitermel "salakanyagot" de nem szabad, hogy ellepje ez a fekália amikor trágyának még jó...
Közeledik Putyin "fekete márciusa", ahogy nemzeti ünnepünk, március 15. is. Ha megérett a helyzet a cionista háttérhatalom számára, jó idő lesz és uszítanak, ha nem, megint havat lapátolhatunk és uszítanak, de lassan kifutnak az időből... Az egész ingatag lábakon álló NWO-s förmedvényt lehúzhatják a WC-n, ha kikerül a világhálóra egy olcsón előállítható és üzemeltethető energiatermelő berendezés, vagy ha az emberek rájönnek, hogy a népesség túlnyomó részének jog előtti egyenlőségéhez csak a kezüket kell kinyújtani, még az utcára sem kell kivonulni, de bármikor jöhet egy "igazi vezető" is, akit nem tudnak befolyásolni, megfélemlíteni, megakadályozni abban, hogy eljusson "igéje" az emberiség embernek nevezhető, vagyis nem vérfertőzött, genetikailag nem hibás részéhez...
Valójában már évszázadok óta csak az "arisztokráciának nevezett ingyenélő aljanépnek", a háttérhatalom "pénzembereinek" nevezett telhetetlen és hataloméhes patkányainak, az őket kiszolgáló és részükké válni kívánó politikus férgeknek, a vallási felsőbbrendűséget hirdető fanatikusainak kell a háború. A nép meglenne nélkülük is, csak időben ki kell vágni a "rákos részeket" az emberiség testéből...
A "miniszter" szó azt jelenti, szolga. A hivatalnokok, "köztisztviselők" nem hatalmat kapnak a néptől, hanem munkát, amit el kell végezniük, ha nem akarnak másból megélni, vagyis képviselni legjobb tudásuk szerint munkáltatójuk, a nép érdekeit. Aki "király" akar lenni, kapja meg izzó vastrónját és lángoló koronáját, mint ahogy magukból kiindulva tették ezt Dózsa Györggyel. "Nagyot akar a szarka, de nem bírja a farka", mert az emberiség átlagos intelligenciahányadosa is növekedik, nem csak a lélekszám...
/Tulok/
A nyugati sajtó hírei alapján azt gondolhatnánk, az ukrán konfliktus valóban nemrég kezdődött; az események a 2014-es kijevi EuroMajdannal, vagy épp az orosz felkelésekkel indultak meg. A tényleges, látható eseménysorozat valóban akkor kezdődött - csakhogy vannak arra utaló jelek, miszerint Nyugaton hosszas tervezőmunka, és egy teljes, az ukrán háborúra szánt generáció szocializálása előzte meg az ukrán konfliktus tényleges kirobbantását.
Néhány száz évvel ezelőtt, ha érezhetően háború készült, vagy tisztában volt vele az ország, hogy lassan, de biztosan hódító hatalom közeledik, a nép ajkán elkezdődtek a mesegyártások. Amiben a gaz török vagy tatár volt a fő ellenség. Később labanc, vagy maga Napóleon. Ezek a mesék szájról szájra jártak, és készítették fel az embereket a harcra, a hősiességre, a háború nehézségeire. A könyvek és nyomtatás megjelenésével velük együtt megjelentek a háborúkra felkészítő írott propagandaanyagok is. A vélt ellenség népét lealacsonyító írások, könyvek, hangulatkeltések. Ha visszatekintünk az időben, az egyik talán legjellemzőbb a második világháborút megelőző propagandaháború, amely majd 6 évig tartott. A háborús uszítás tehát harceszköz, ami alkalmazkodik a kor színvonalához, és még egy lényeges jellemzője van, igyekszik azokat a személyeket megcélozni, amelyek potenciális résztvevői lehetnek a háborúnak. Iparmágnásokat éppúgy, mint a hadra fogható ifjúságot.
Vitathatatlan, hogy a mai korban ez a mozi és a televízió lenne. Ez igaz volt a hetvenes, vagy nyolcvanas évek háborúira. Mára azonban a televíziót felváltotta a számítógép. Iszonyatos mennyiségű emberhez jut el, és mivel az ember vizuális lény, rendkívül fogékony a látványra, főleg ha az interaktív. Részese az ott történő eseményeknek. Ha ezt összerakjuk, és tudjuk azt, hogy a hadra fogható réteget kell megfogni, akkor megkapjuk a világ legkézenfekvőbb propagandaeszközét, a számítógépes játékokat.
Sorolhatnánk pár játékot, amely alapvetően arra készült az elmúlt tíz évben, hogy a Kelet és Nyugat közti háború kérdését élezze ki. Akár a Battlefield, vagy a COD – MW1-2-3 mind lényegében arról szól, hogyan küzd meg az Egyesült Államok a feltörekvő keleti hatalmakkal, legfőképpen az oroszokkal. Azonban vagy egy játék (Arma2), amely eredetileg egy katonai tréning programnak készült, és átalakított változata lett maga a civil játék. Ebben a játékban a résztvevők egy volt szovjet tagköztársaságban harcolnak az oroszok ellen. A volt tagköztársaságban forradalom tör ki, és a nyugati katonák rendfenntartónak érkeznek. Ezt a lépést az oroszok provokációnak fogják fel maguk ellen, és megjelennek az orosz szabadcsapatok - a játékban milícia néven - majd végül az orosz hadsereg is beavatkozik. A játéknak további érdekességei vannak. A térkép felszíne szinte megszólalásig hasonlít ahhoz a területhez, ahol a háború most zajlik. Egy-egy betű arrébb helyezésével, vagy kicserélésével azonnal megkapjuk Gorlovka, Mikolajvka, Zelenopol, vagy Gorki neveket, amely utóbbi például egy orosz-ukrán határon fekvő település.
Sztarüj Szabar - Krím félsziget. Gorka (Gorki) - létező település Ukrajnában, az orosz határ közelében.
Ha megtekintjük a térképet, vagy belenézünk a játékéba, egyértelműen – valamilyen véletlen okán – éppen olyan környezetet fogunk kapni, mint amilyen a mostani donyecki háborús övezetben található. Lapos, néhol kissé dombos, de jellegzetesen alföld szerű táj, bokrokkal, facsoportokkal övezve. Még maga a fák – lombos és fenyves – összetétele is kísértetiesen hasonlít az eredeti vidékre.
A játékot kár tovább elemezni, sokkal hatásosabb, ha valaki rákeres a képekre az interneten, kezdheti a csodálkozást, főleg ha látott már képeket bőven a donbasszi háborúról. A lényeg azonban az, hogy ezt a játékot immár 5 éve lehet játszani. De ez a második rész, az elsővel már 8 éve játszhatnak. Vagyis kik használták legtöbbet? Az a korosztály, akik most éppen 20-26 évesek, és örömmel állnak be az Ajdar vagy éppen a Donbassz zsoldoscsapatokba Lengyelországból, Csehországból. Aki a játékkal játszott (és itt nem holmi egyszerű játékról beszélünk, ez valóban kiképzési célokra készült) már alapvető „helyismerettel” rendelkezik. Ismeri az épületeket, középületeket, az általános terepadottságokat, ismeri a keleti és főleg az Ukrajnában használt fegyverek sajátosságait, megismerte a rádiózási szokásokat, a kisebb csoportos taktikákat, vagyis egy átfogó alapképzésen már átesett.
Egy templom a "képzeletbeli" tájon... és alább az igazi épület, a volt Ukrajnában.

Nevszkij katedrális, Jalta (Krím-félsziget)
Felül: donyecki táj a játékban. Alább donyecki táj a valóságban:

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/12/nyugat-evtizedes-propagandaval-keszult-az-ukran-haborura
A német sajtó szerint Barack Obama közvetlen a minszki tárgyalások előtt megfenyegette az orosz államfőt, hogy "Oroszország nagyobb árat kell majd fizessen" azért, ha nem állítja le az állítólagos beavatkozást Ukrajnában. Ez a két elnök közti telefonbeszélgetésen hangzott el, egy nappal azelőtt, hogy megkezdődtek volna a minszki béketárgyalások.

A német Die Zeit információi szerint Obama fenyegetésekkel próbálta "elősegíteni a békefolyamatot", ami magában is ellentmondásos dolog. Az újság szerint Obama azzal fenyegetőzött, hogy az orosz államfő fizeti meg az árát, ha a konfliktust nem rendezik.
A Der Spiegel szintén említette, hogy Obama telefonbeszélgetése során fenyegető hangnemet ütött meg, hatalmas árat helyezett kilátásba azért, ha Oroszország fegyverekkel és pénzzel támogatja a felkelőket. A Die Welt ugyanakkor idézte Ditirij Peskov orosz elnöki szóvivőt, aki elmondta, hogy Moszkva érdeke a békés rendezés, és bármilyen fegyverszállítás csak tovább ront a helyzeten.
Az Egyesült Államok nemrég bejelentette, hogy megkezdi a fegyverszállítást az ukrán kormányerőknek. Az USA már megkezdte az Ukrán Nemzeti Gárda kiképzését és felfegyverzését. A svájci "Blick" újság azonban kiemelte, hogy több európai ország, Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Svédország ellenzi, hogy az USA beavatkozzon a kelet-európai konfliktusba.
http://www.hidfo.net.ru/2015/02/12/obama-fenyegetesekkel-rendezne-az-ukran-konfliktust