Az EU közös biztonság- és védelempolitikájának és harccsoport rendszerének (European Union Battlegroups - EU BG) fejlesztését sürgeti Németország, Franciaország és Lengyelország. A weimari háromszögnek - plusz számos más közép-európai ország is csatlakozott(csehek, szlovákok, magyarok - titokban, bulgárok) nevezett országcsoport védelmi miniszterei ma a Berlin melletti Potsdamban, a német hadsereg, a Bundeswehr műveletirányító parancsnokságán tanácskoztak. A találkozó után kiadott közleményben kiemelték, hogy közös levéllel fordulnak az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, Federica Mogherinihez, hogy "friss impulzusokkal" adjanak lendületet a közös biztonság- és védelempolitika erősítéséről júniusban hozandó döntéseket megalapozó diskurzusnak.

Már ők is...

A közös levélben - amelyet Ursula von der Leyen német, Jean-Yves Le Drian francia és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter után a három ország külügyminisztere is aláír majd - mindenekelőtt szorgalmazzák, hogy kezdődjön meg egy új uniós biztonság- és védelempolitikai stratégia kidolgozása, és az EU és a NATO közötti együttműködés újabb lehetőségeinek feltárása. A weimari országok kezdeményezése szerint fejleszteni szükséges az EU BG rendszerét, hogy a közösség gyorsreagálású katonai erejét adó, mintegy 1500 fős alakulat készen álljon az úgynevezett belépési műveletek végrehajtására. Berlin, Párizs és Varsó szerint el kell érni, hogy krízishelyzetben az uniós harccsoport lehessen az első alakulat, amely belép az adott válságövezetbe. Ez a törekvés "nincs ellentmondásban a NATO-val" - hangsúlyozta Ursula von der Leyen a találkozó utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a weimari háromszög országai éppen a tavalyi NATO-csúcson hozott határozatok következetes végrehajtásáért szállnak síkra.

A közös kezdeményezés azt szolgálja, hogy kialakuljon egy "erős és teljesítőképes európai oszlop" a NATO-n belül - mondta a német védelmi miniszter. Az EU BG rendszert 2007-ben állították fel. A tagállamok számos harccsoportot állítottak össze, egymással együttműködve. 2007 eleje óta fél éves váltásban mindig két harccsoport áll készenlétben, azt várva, hogy ha az EU-tagállamok között döntés születik, akkor 15 napon belül megkezdjék egységeik telepítését az esetleges válsággócokba.

A magyar honvédség is része már az EU BG-nek!

Hírfigyelő Szolgálat

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/30/csehorszagban-3-ev-bortonbuntetes-jar-az-atvonulo-amerikaiak-megdobalasaert

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/30/torokorszag-mar-nem-annyira-atjarhato-mint-korabban

Igen magas rangó vendégei érkeztek ma Kijevbe Nyalókakirálynak. Egyenesen Washingtonból jöttek. A Gazda megbízásából.

A tét óriási Valcmannak és juntájának. Ehhez megfelelő nyájassággal is fogadta Obamaki latorjait. Akik az amerikai törvényhozás republikánus csürhéjéből érkeztek. Kevi McCarthy és William Thorberry megbízatása arról szól, hogy győződjenek meg saját szemeikkel: Nyalókakirály és udvartartása méltó arra, hogy egymilliárd dollár értékben halált osztó fegyvereket adjanak nekik.

A legfőbb latorállam egyetlen elvárása az ajándék fejében az, hogy folytatódjanak Maradék-Ukrajnában a “reformok”! Azaz: az ország átadása az Gazdának, a kommunisták üldözése, és a russzofóbia ébren tartása. Nem is beszélve az oroszok lemészárlásáról Donbasszban.

Valcman úgy fogadta a hiénadelegációt, mintha a Messiás érkezett volna hozzá! Még áldozatot is bemutatott a tiszteletükre.


https://balrad.wordpress.com/2015/03/30/messiasok-kijevben/

A hazautalások értéke évről évre növekszik. Tavaly már meghaladta a 126 milliárdot.

2008-ban összesen 10,391 milliárd forintot tettek ki a külföldről történő hazautalások, egy évvel később már majdnem az ötszörösére rúgott az összeg, 49,145 milliárd volt az érkező pénz összege – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Profession.hu-nak eljuttatott adataiból.

2010-re ez az összeg már több mint 509 millió forinttal nőtt. 2011-ben összesen 72,079 milliárdot, 2013-ban 96,212 milliárd forintot kaptak az itthon maradottak.

2014 első negyedévében már 30,5 milliárd forint érkezett Magyarországra, a következő negyedévekben egyre csak nőtt az összeg, a tavalyi év egészében összesen 126,810 milliárd forint érkezett.

Segítenek az otthon maradtaknak

Sok olyan külföldön dolgozó magyar van, aki a fizetése egy részét rendszeresen hazautalja: egyesek saját maguk küldik, mások esetében viszont a munkáltató juttatja el a pénzt az otthon maradottaknak – írja L. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a Statisztikai Szemlében.

Pontos statisztika elkészítése azonban nem lehetséges, ugyanis rendkívül sok az eseti utalás. Az összeg becslését a tanulmány szerint az is nehezíti, hogy a már véglegesen kivándoroltak is küldhetnek kisebb-nagyobb összegeket.

Ha a migrációt képes irányítani egy ország, és nem “egyirányú utcaként” működik, a fogadó államnál növelhető a haszon, a küldőnél pedig mérsékelhető a veszteség – vallja Rédei Mária. A munkaerő vándorlásának következménye, hogy a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket.

A hazaérkező összegek növelik az otthon maradottak fogyasztását, ám Rédei Mária szerint ezeknek a pénzeknek csak kisebb hányada jut helyi fejlesztésre, például vállalkozás beindítására. Ha elegendő pénzmennyiség érkezik ahhoz, hogy az otthon maradt családtagok beruházásra fordítsanak belőle, akkor a külföldi munkából származó összeg hatására a nemzetgazdaság növekedhet.

Érdekességként megemlíthetjük: vannak olyan országok, amelyeknek létfontosságú a külföldről érkező pénz, ilyen például Tádzsikisztán és Libéria, ahol az ország GDP-jének közel felét, illetve harmadát a külföldön élő polgáraitól érkező pénz adja.
(profession)

Régóta tudott dolog, hogy Görögország borotvaélen táncol. Gazdaságilag. Egymást érik a tanakodások az Athén-Brüsszel-Berlin bűvös háromszögben, hogy hátha ki tudnának valamit okoskosni a rémísztően eladósított görög államháztartással. Leginkább Berlinnek fáj a feje a dolog miatt, hiszen Merkelék nem kevés pénzt toltak az előző kormány regnálása alatt a görög államkasszába-minden látható eredmény nélkül.

Ugyan a mostani görög kormány ígér hetet-havat hogy fizetnie ne kelljen egyelőre (mert nincs miből) de a németek már kezdig úgy gondolni, hogy keresztet is vethetnek sokmilliárdos euroinjekciójukra! Az nem hatott!

Valószínűéeg Ciprasz miniszterelnök is úgy látja már, hogy közeleg az idő, amikor oda kell állnia a “hitelezők” elé, és be kell jelentse: “eddig tartott gyerekek a műsor! Bezár a bazár. Lóvé nincs, nem is lesz! Ne várjatok!”

Igen ám, de mi lesz “azután?”

Lehet valami elképzelése Ciprasznak a jövőt illetően, mert Brüsszel és Berlin nem kis fejfájására Athén Moszkva felé fordulni látszik. Már ma a Kreml vendége lesz a görög energiaügyi miniszter, egy kis “ócógáz meg enyergija” miatt. Meg hogy vásároljon már végre Oroszország egy kis görög gyümölcsöt! Azaz: vonja vissza a Görögországgal szemben elrendelt orosz gazdasági szankciókat. Még holnap is Moszkvában lesz. Berlin meg Brüsszel pedig összevont szemöldökkel figyeli, hogy alig valamivel több mint egy hétre rá maga Ciprasz is Moszkvába utazik. Nem is minden remény hiján. Vlagyimir Putyin elnök is fogadja őt. És hát érthető is talán Berlin és Brüsszel prüszkölése meg gyanakvása, mert könnyen meglehet, hogy az EU-NATO latorszövetség lesz az Athén-Moszkva közeledés vesztese. Moszkva pedig tudja majd növelni befolyását Délkelet-Európában!

Néhány nappal ezelőtt Görögország egy 1,2 milliárd euros visszafizetési esedékességű törlesztőrészletet nem volt hajlandó átutalni nyugati “kölcsönzőinek”. Lafazanisz görög energiaügyi miniszter a moszkvai látogatásának előestéjén egy interjúban ezt azzal indokolta, hogy a szégyentelen EU-s imperialisták Görögország megfojtására törekednek. A görög választásokat követően-amikor kiderült hogy a Sziriza győzött-a Bal-Rad valahogy így fogalmazott: Magyarország számára is precedens értékű időszak következhet Oroszország és Görögország viszonyában, amire fel kell(ene) készülnünk! Nos!-közeleg az igazság órája!

https://balrad.wordpress.com/2015/03/30/berlin-es-brusszel-pruszkol-az-irritacio-neve-moszkva-athen/

A K-Monitor idén is felmérte, hogy ki mennyi támogatást kap a termőföldje után. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek összesen 5,95 milliárd forintot kaptak, a Csányi Sándorhoz kötődő vállalkozások 5,94 milliárd forintban részesültek, Leisztinger Tamás cégei pedig 3,79 milliárdot vihettek haza.

Ennek természetesen az az elsődleges oka, hogy a nagyvállalkozóknak illetve a cégeiknek rengeteg termőföldjük van, és az Európai Unióban a legtöbb támogatást a termőföldek után fizetik ki. Csányi, Simicska és Nyerges együtt vélhetően több mint 53 ezer hektár föld után kap támogatást, ez több mint amekkora Budapest területe.

Tavaly összesen 726 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki a magyar gazdáknak, ennek 83 százalékát az Európai Unió adta. A pénzen összesen körülbelül 100 ezren osztoztak, hektáronként körülbelül 69 ezer forintot kaptak a gazdák. A támogatottak csupán tíz százaléka kapta az összesen kiutalt 762 milliárd forint nyolcvan százalékát. A gazdák kilencven százaléka már csak a maradék húsz százalékon osztozkodott.
(HVG)





A nagybirtokok maradtak az agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer haszonélvezői, mivel a támogatottak felső tíz százaléka kapta a támogatások több mint 80 százalékát 2014-ben – állapította meg elemzésében a K-Monitor. Tavaly összesen 726 milliárd forintnyi forrást lehetett igénybe venni, amelyből a legnagyobb kérelmezők összesen 574 milliárddal részesedtek. A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás, illetve két közintézmény pedig nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott.

A legtöbb támogatást – a korábbiakhoz hasonlóan - Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás közismert vállalkozók cégei vehették fel. Ugyanakkor a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki támogatásokat. A legkevesebbet kapott, alsó húsz százalékba tartozók részaránya viszont nem érte el a fél százalékot sem.

A legtöbben uniós területalapú támogatáshoz (SAPS) jutottak 2014-ben. A K-Monitor becslései szerint Csányi Sándor érdekeltségei 28 290 hektárra, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei 24 768 hektárra, míg Lesztinger Tamás vállalkozásai 23 159 hektárra kaptak SAPS-támogatásokat.

Bíró Dalma összeállítása

Három hónappal meghosszabbította a Terrorelhárítási Központ Orbán Viktor miniszterelnök otthona környékének lezárását, így tüntetni továbbra is csak tisztes távolból lehet majd.

Három hónappal meghosszabbította a Terrorelhárítási Központ (TEK) azt, a március 31-én kedden lejáró intézkedést, amely elrendeli Orbán Viktor miniszterelnök Cinege úti háza környékének lezárását – derül ki abból a március 26-i döntésből, amelyet Hajdu János, a TEK főigazgatója írt alá.

Újabb három hónap

Április elsejétől újabb három hónappal, június végéig meghosszabbította a TEK a miniszterelnök budapesti háza környékének lezárását. A lezárás – ahogy eddig is – a következő negyedévben is elvi lehetőség, vagyis ha a TEK úgy dönt, a rendőrség az érintett területet részben vagy teljesen lezárhatja.

A személy- és létesítménybiztonsági intézkedésről szóló, a korábbi gyakorlatot fenntartó utasítás szerint – a lezárást az indokolja, hogy “az érintett területen védett személyek tartózkodásával és közlekedésével kell számolni, ezért a védett személyek biztonságának (…) érdekében” indokolt az intézkedés.

Tüntetni sem könnyű

Az intézkedés alapján a gyülekezési jog továbbra is korlátozható az érintett utcákban, hiszen Hajdu János döntése alapján “a rendőrség az érintett területet lezárhatja, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék, valamint az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti”.

Ez alapján akár egy tüntetés megtartása is megakadályozható, pontosabban a lezárással érintett útszakaszokon kívülre szorítható. Ezen a környéken ez azt jelenti, hogy látó- és hallótávolságon kívülre kerülhetnek a miniszterelnök házától a demonstrálók.

2013-ban még bejutottak

Előfordult már, hogy elégedetlen tömegek bejutottak a Cinege utcába. 2013 nyarán devizahitelesek követelték, hogy “Orbán Viktor jöjjön ki”. A rendőrök akkor sorfallal akadályozták meg, hogy közelebb jussanak a házhoz, végül Orbán Viktor felesége jött ki, hogy megnyugtassa őket.

Korábban, 2011. júniusában ideiglenesen akkor zárták le a környéket, amikor a Kossuth téren demonstrált a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkedvezményeinek visszaállításáért, és eldöntötték, hogy Orbán Viktor otthona elé is vonulnak.
(Origo)

Az EU-Bizottság az olasz Puglia régióban összesen egy millió olajfát akar kivágatni. A fákat egy fertőző baktérium támadta meg és ezért azokat teljesen el kell tüntetni . Környezet- szakértők próbálnak ellenállni a brutális jellegű vihar ellen:a fáknak gombás fertőzése van, és azokat bizonyíthatóan meg tudnák menteni egy konzervatív kezeléssel.

A Puglia régióban lévő Salento-félszigeten egy millió darab százéves olajfát kell kivágni. A fák Xylelle fastidiosa baktérium fertőzéstől betegedtek meg, melyet 2013-ban Amerikából hurcoltak be az európai kontinensre. Az EU-Bizottság jelentése szerint Lecceben a 11 millió olajfának egytizede fertőződött meg. A bizottság által engedélyezett tarvágás hétfőn kezdődik. A xylella-baktérium a szőlőt és a citrusféléket is fenyegeti Dél-Európában. "A franciák teljesen megrémültek, mert a xylelle-baktérium a borágazatot is befolyásolhatja", idézi az EUObserver az egyik névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselőt. Spanyolország is veszélyeztetett területnek tekinthető.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szóvivője azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy egy átfogó jelentés szerint, melyet januárban tettek közzé, sok a bizonytalanság. Az olajfák kiszáradás miatt halnak el. Ezt egy rovar váltja ki, amely kiszívja a fákból a nedvet. "Sőt, még azok a fák is, amelyek tünetmentesek, magukban hordozhatják a baktériumot. Ez bonyolulttá teszi a helyzetet. A tarvágás nem lenne elég ahhoz, hogy megoldjuk a problémát", mondta az EFSA-szóvivő.

Azonban egy helyi, Peace Link nevű akciócsoport, kételkedik abban az EFSA-jelentésben, amely a megbízást az EU-tól kapta. A Peaceling azzal érvel, hogy a fák kihalásáért nem a xylella fastidiosa baktérium a felelős, hanem egy gombás fertőzés. Emellett a Peace Link a Foggia Egyetem kutatási eredményeire támaszkodik. Az egészségügyért és élelmezés-biztonságért felelős EU-biztos Vytenis Andriukaitishoz írt levelében a csoport leírja azt, hogyan kezeltek 500 olajfát, amelyeket sikerült helyrehozni. Ezért "teljesen" fölösleges lenne a tarvágás. Az EU-bizottság azonban továbbra is elkötelezett. Olaszország a második legnagyobb olivaolaj termelő Európában, Spanyolország után.

Umwelt-Desaster: EU will in Apulien eine Million Oliven-Bäume fällen