Mindhárom országot családi alapon működtetik. A Szaúd-család elképesztő módon még a család nevét is belevette az ország nevébe. A nőket nem veszik emberszámba, körbemetélik őket akaratuk ellenére, elkaparják őket, nincs sírjuk. Közülük elég sokat agyonvernek törzsi alapon. Az emberi jogok sárba tiprói. Nemrégiben meghalt az egyik Szaúd, és még aznap beült a királyi székbe a másik Szaúd. Olajhatalomként és Amerika nagy barátjaként bármit megtehetnek az országban Szaúdék.

Észak-Korea, az maga a förtelem. Amerika háborúzott Korea ellen talán 3 évig 1950-től. 1953-ban úgy vonultak ki onnan, hogy az ország és a családok kétfelé szakadt. Mivel békekötés nem történt, hadiállapotban van a két országrész azóta is. Most egy elég bizonytalan szellemi képességű családtag vette át néhány éve az országrész irányítását. A madarak se igazán mernek már felette átrepülni. Átnevelő tábornak nevezett börtönökben elég sok ember szenved. Mivel ásványi kincsei nincsenek, csak a nyomor, nem igazán hatódik meg a világ miattuk.

Kazahsztánt - ahol a napokban magyar kormányküldöttség járt - a nyolcvanas évek óta családi alapon irányítják (Nazarbajev család). A Szovjetuniós időkben is ugyanaz az ember irányította, aki napjainkban is. A személyi kultusz hatalmas. Új fővárost (Asztana) építettek, amit kirakatként mutogatnak. 2017-ben ott lesz a világkiállítás.
Közös vonás még, hogy mindhárom országban nagy a szegénység. A nép egyszerű gyermekének nem igazán könnyű a helyzete.

Vízumkönnyítés lesz Kazahsztán és Magyarország között, és kétszáz kazahsztáni diáknak ösztöndíjas tanulási lehetőséget biztosítunk. További megállapodások is születhettek.
SVPSZ

Tízszer annyian haltak meg a “terrorellenes” küzdelemben, mint ahogy azt Washingtonban állították

Legalább 1,3 millió ember vesztette életét a Washington vezetésével több mint egy évtizede indított terrorellenes háborúban, ami azt jelenti, hogy a veszteségmérleg nagyjából 10-szerese annak, mint amiről a média és a döntéshozók eddig tájékoztattak – derült ki egy jelentésből, amelyet három orvosi csoport készített az iraki invázió 12. évfordulója alkalmából.

Az Orvosok a Társadalmi Felelősségért, az Orvosok a Globális Túlélésért és a Nobel-békedíjjal kitüntetett Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű csoportok közösen vállalkoztak az Afganisztánban, Irakban és Pakisztánban 2001. szeptember 11. után indított nemzetközi terrorellenes küzdelem halálos áldozatainak pontos felmérésére.

A Body Count: Casualty Figures after 10 Years of the War on Terror című, mintegy 100 oldalas, márciusban közzétett jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik, hogy a halottak 1,3 milliós száma még mindig óvatos becslésnek számít, hiszen az akár a 2 milliót is meghaladhatja. Szerintük “teljesen valószínűtlen”, hogy a terrorellenes harcnak egymilliónál kevesebb áldozata lenne. Ráadásul az orvosokat tömörítő csoportok a dokumentum összeállításakor nem vették figyelembe a többi olyan országot, köztük Jement, Szomáliát, Líbiát vagy Szíriát, amelyeket szintén érint a Washington vezette háború. A tanulmány szerzői kitértek arra, hogy miközben az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a szövetséges csapatok veszteségeit – Irakban 4 804-en, Afganisztánban 3 485-en haltak meg -, a koalíciós erők által megölt polgárok és szélsőségesek számát “hivatalból figyelmen kívül hagyják”.

Az iraki lakosság 5 százalékát kiírtották

lead terrorIrakban az amerikai invázió 2003-as kezdete óta a terrorellenes háborúban közvetve vagy közvetlenül legalább egymillió embert öltek meg, vagyis a teljes lakosság 5 százalékát. Ebbe nem számolták bele azokat az irakiakat, akik menekülni kényszerültek és a veszélyes körülmények miatt vesztették életüket. A terrorellenes háború miatt 3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására az ázsiai országban.

A jelentés szerint 220 ezren haltak meg Afganisztánban és 80 ezren Pakisztánban a szélsőségesek elleni küzdelem több mint tíz éve alatt.

Nem stimmeltek az adatok

A dokumentumot azután készítették el, hogy az ENSZ egyik tanulmányából kiderült: Afganisztánban a 2009 óta vezetett adatokkal összevetve tavaly volt a legmagasabb a polgári áldozatok száma. A három orvosi csoport az ENSZ, a kormányzatok és civil szervezetek adataira, valamint egyéni tanulmányokra hagyatkozott a jelentés összeállításakor.

“Nincs semmi új abban, hogy a kormányok igyekeznek elfedni a teljes képet a katonai beavatkozásokról és háborúkról, illetve azok költségeiről” – írta Robert M. Gould amerikai orvos a tanulmány előszavában. “Az Egyesült Államok esetében a vietnami háború története tipikus példa erre. A délkelet-ázsiai halálos áldozatok hatalmas számát, köztük a harcoktól távol maradt legalább kétmillió vietnami polgár halálát és a harcok során bevetett növényirtó szerek, köztük az Agent Orange egészségre és környezetre gyakorolt hosszú távú hatását az amerikaiak többsége a mai napig nem ismerte el teljesen” – mutatott rá Gould.
(MH)

A kormányfő háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Asztanában. Orbán Viktor megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Karim Maszimovval.

Atom, repülő, bank

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor a magyar–kazah kapcsolatépítésről szólva kiemelte: ennek a zászlóshajója a magyar olajipari cég, amely együttműködik Kazahsztánnal. Megállapodtak arról is, hogy a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtésének segítésére légügyi egyezményt kötnek, és a kormányfő hangsúlyozta a nukleáris együttműködés jelentőségét a mérnöki szolgáltatások területén is. Orbán Viktor közölte: a jövőben Magyarország kétszáz kazah diáknak biztosít ösztöndíjat.

Beszámolt arról is, hogy a kormány úgy döntött: Magyarország csatlakozik az Ázsiai Nemzetközi Fejlesztési Bankhoz. Továbbá elfogadta a meghívást a májusi gazdasági fórumra, és a 2017-ben esedékes, Kazahsztánban sorra kerülő expón is képviselteti magát – jelentette ki.

Nehéz rálépni az útra

A miniszterelnök kifejtette: a világon ma mindenki azon gondolkodik, hogyan lehet sikeresnek lenni a gyorsan változó világban. Magyarországnak, amely történelmi okokból elvesztette a nyersanyag- és energiaforrásai nagy részét, nem könnyű választ adnia erre a kérdésre – magyarázta. Úgy látja, a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz, mert „sem méretünk, sem természeti adottságaink nem jelölik ki azt”.

Orbán Viktor szerint éppen ezért fontos a világ gyorsan fejlődő részeivel jó kapcsolatot kialakítani, és ezért lényeges a jó viszony Kazahsztánnal is.

A kormányfő felidézte: kazah kollégája korábbi budapesti látogatása eredményeként baráti viszony alakult ki a két ország között. Ezért a magyar delegáció mindig szívesen jön Kazahsztánba, ezúttal is a kormány hat tagja érkezett Asztanába – közölte.

Orbán Nazarbajevvel is találkozott

Karim Maszimov a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország az EU tagjaként és Kazahsztán az ázsiai régió fontos országaként szorosabbra fűzheti stratégiai együttműködését. Megbeszélésük messze meghaladta a politikai párbeszéd általános szintjét, a két ország közötti együttműködés Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök délelőtti találkozójával pedig még erősebb lett – mondta. Közölte: Magyarország és Kazahsztán sok területen működik együtt.

Orbán Viktort szerda délelőtt – a miniszterelnöki találkozó előtt – fogadta Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök.

A nap folyamán Orbán Viktor magyar–kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyijogsegély-megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kétoldalú szakképzési együttműködési megállapodást írt alá kazah kollégájával.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz…”-merthogy erre az útra Ő IS hatalmas akadályokat hordott. Amikre manapság már nem szívesen emlékszik, csak haveri körökben büszkélkedik.

Vona Gábor nyugati nyitása, avagy mit keresett Orbán Viktor Kazahsztánban

Orbán Viktor kijelentette, hogy erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat Magyarország és Kazahsztán közt, és a kazah államfővel számos olyan megállapodást kötnek, ami ezt lehetővé teszi. A miniszterelnök szerint a gyorsan változó világban szoros együttműködésre van szükség az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, és Magyarország ezért dolgozik a következő években. Ez a kijelentés nagyjából a mai magyar kormány külpolitikai orientációjáról is tanúbizonyságot tesz; a kormány csak annyiban hajlandó kiterjeszteni a keleti nyitás politikáját, amennyire azt Berlinből engedik, de teljes külpolitikai fordulathoz a mai kormány nem rendelkezik elegendő politikai mozgástérrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alig egy héttel ezelőtt kijelentette; Magyarország és az Egyesült Államok közt csak politikai nézeteltérések vannak, a gazdasági és katonai együttműködés továbbra is töretlen. Összességében ez úgy értelmezhető, hogy a magyar kormány nem rendelkezik független külpolitikával, és a látszat ellenére nem is próbál független lépéseket tenni a nemzetközi kapcsolatokban. A kormány Eurázsiai Gazdasági Unióval épített kapcsolatai egyelőre összhangban vannak Berlin külpolitikájával.

Az Orbán-kormány külpolitikájának hátteréhez szükséges alaposabb képet alkotni arról a geopolitikai kontextusról, melyben jelenleg hazánk elhelyezkedik. A térségi politikában négy meghatározó cselekvő van jelen, ezek; az Európai Unió, Törökország, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Amerikai Egyesült Államok. Utóbbi abszurditását mutatja, hogy az USA érdekképviselete nem csak jelen van Európában, hanem az utóbbi évtizedek során az amerikai külügyi törekvés határozta meg az európai (és részben a török) politikát. Ennek eredményeként megfigyelhető Európában egy fokozódó Amerika-ellenesség, ami Magyarország elhelyezkedéséből adódóan nálunk általános nyugatellenességben nyilvánul meg. Washington fokozatosan veszít a térségre gyakorolt befolyásából, ami nem a kormányok akaratából, hanem az európai kormányokra nehezedő belpolitikai nyomás elviselhetetlenné válásából adódik (és kizárólag erre vezethető vissza az amerikaiak katona erődemonstrációja térségünkben).

A Szovjetunió széthullását követően a Berlin-Washington tengely határozta meg az európai politikát, amiben Törökország mind jelentősebb szereplővé válik, a Washington térségi érdekérvényesítésével egyre fokozódó “közegellenállás” viszont teret enged a negyedik független cselekvő megjelenésének, ami a gyakorlatban az Eurázsiai Gazdasági Unió felemelkedését jelenti. Az amerikai befolyás elutasítottá válása a gyakorlatban annyit jelent, új lehetőség van arra, hogy a térségi politikát a térségi hatalmak határozzák meg. Mindez az európai kormányokat is lépéskényszerbe hozza. Az Európai Unió, amennyiben ragaszkodik az amerikai külügyi törekvés kiszolgálásához, a tagállamokban rendszerváltások sorozatával, a perifériaországok leszakadásával kell szembenézzen. Ez a mozgató rugója annak a keleti nyitásnak, amit a térségi hatalmak folytatnak, és ennek megfelelően az Orbán-kormány is.

Hazánk számára két lehetőség adott; az a lehetőség, hogy megpróbáljunk független külpolitikai lépéseket tenni, és elébe menjünk a történelmi változásnak – ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kilépünk az Európai Unióból, és a gazdasági katasztrófa elhárítása céljából az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozunk. A második lehetőség szükségszerűen bekövetkezik, de ebben az esetben számos olyan előnytől elesünk, amihez Magyarország egyébként hozzájuthatott volna, ha a kormány független külpolitikát folytat. Ez a második lehetőség azt jelenti, hogy az Európai Unióban a lakosság Amerika-ellenessége miatt kormányváltások sorozata következik be, és olyan pártok jutnak kormányra, melyek összessége az Európai Unió külpolitikájának egészét megváltoztatja. Ez a térségi politikai lehetőségekből adódóan azt jelenti, hogy az Európai Unió nemzeti radikális, vagy radikálisan szocialista kormányok irányítása mellett, évtizedek alatt integrálódik az Eurázsiai Unióba, melynek működését három hatalmi pólus: Németország, Oroszország és Törökország fogja meghatározni.

Az Orbán-kormány az utóbbi lehetőséggel számol (a Berlin külpolitikáját meghatározó folyamatokhoz igazodnak hozzá), és egyelőre úgy tűnik, a Jobbik sem hajlandó független cselekvőként fellépni, ehelyett a lassú átrendeződéssel és a Fidesz erodálódásával számol, ami után a Jobbik válik egyetlen politikai alternatívává. Utóbbit alátámasztja Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott, nagy médiavisszhangot kiváltó interjúja, melyben kijelentette, hogy törekszik a német kapcsolat megszerzésére (a liberális sajtó pedig geopolitikai rálátás híján ezt következetesen egy külpolitikai irányváltásként értelmezte). Ez a folyamat azt vonja magával, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozása meghiúsul, ehelyett a mai Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt jön majd létre szabadkereskedelmi egyezmény, hazánk pedig a három térségi hatalmi pólus – Moszkva, Berlin, Ankara – közt kell egyensúlyozzon. A kormányt gyakran éri az a vád, hogy nincs határozott állásfoglalása a transzatlanti szabadkereskedelmi zónáról: valójában nem is lényeges, hogy van-e, mert erről a kérdésről a német hatalmi pólus fog dönteni. Ebbe az irányvonalba illeszkedik bele Orbán kazahsztáni látogatása, ami egyfajta törekvés arra, hogy ha független külpolitikát nem is folytat Magyarország, mérsékelt módon elébe menjünk a várhatóan bekövetkező eseményeknek, és hazánk gazdasági téren jobb pozícióba kerüljön az átrendeződést követően.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Az Index összeállításából kiderül: a jégkorong, a kézi-, és a kosárlabda is népszerűbb lehet, mint a foci, az adóforintok nagy része mégis a kormányfő kedvenc sportágába zúdul – derül ki az Index összeállításából.

A sporttámogatásokat tekintve a futball elsősége megkérdőjelezhetetlen Magyarországon, pedig a nézőszámokat tekintve egyáltalán nem tűnik indokoltnak, hogy erre a nemzetközi szinten nem is sikeres sportágra fordítsanak idén 96.8 milliárd forintot (igaz, ebből 42 milliárd a Puskás stadion átépítésére megy), sokszorosát annak, amit például a kézi-, kosárlabda, vagy a jégkorong kap.

Mint az Index összeállításából kiderül, a foci tíz milliárdjaival szemben tornatermekre és tanuszodákra idén 3 milliárd forint jut, a Tüskecsarnok továbbépítésére 1.45 milliárd, a Nemzeti Kézilabda Akadémiára 1.49 milliárd forint megy. Pedig a futballban a nézőszámok stagnálnak, a 2014-15-ös szezonban átlag 3371-en voltak kíváncsiak a meccsekre. Ehhez képest a Veszprém, vagy a Győr kézilabdacsapatainak mérkőzéseit sokkal többen látogatják.

Az MKB Veszprém mindig telt ház előtt játszik, ami 5 ezer nézőt jelent, a Győr BL meccseire is mindig többen mentek ki átlagosan 4 ezernél. Sok helyen csak a csarnok befogadóképessége a gátja, hogy még számosabban legyenek, Szegeden, Körmenden, Csurgón, Balmazújvárosban is gyakorlatilag mindig telt ház van – derül ki az Index által összegyűjtött adatokból. Hasonló a helyzet a székesfehérvári jégkorongcsapat esetében.

De hát Döbrögi-ORSZÁGUNK CÉZÁRJA-a futballnak bolondja! És hát Ő A CÉZÁR!

https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/tizmilliardokat-nyelnek-el-az-ures-futballstadionok/

A német és a francia kormány 1963 óta tart félévente kormánykonzultációt. A tegnapi tanácskozáson egy sor további programról is megállapodtak. Ezek nemcsak a németek és franciák javát szolgálják, hanem az Európai Unió egészének érdekeit is - emelte ki Angela Merkel a tájékoztatón. A két kormány tovább folytatja intenzív együttműködését az ukrán válság békés rendezése céljából, és a lengyel kormánnyal együttműködve készítik elő a júniusi uniós csúcsot, amelynek témája a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése - áll a konzultációról kiadott közleményben.

Gölöncsér Miklós

A kínait vesszük - mert olcsó - nem a hazait, így bajban vannak a Hungarikummal védett honi fűszerpaprika-termelők. A Fűszerpaprika Terméktanács elnöke szerint, amennyiben nem változik semmi, szépen lassan elsorvad a magyar fűszerpaprika-termelés. A vásárlási szokásokon kívül még két kormányzati problémát említenek. Az egyik, hogy miért nem korlátozzák a silány behozatalt - tavaly például az USA-ából származó örleményt hívattak vissza, mert alrgén volt. A másik, hogy hiába a Hungarikummá minősítés, ha ez nem jár életszerű előnyökkel, mint például kiemelt támogatással kormányzati szintről...

A magyar...

A Vidékfejlesztési Minisztérium még tavaly tavasszal azt közölte, mintegy 170 millió forintos vetőmag-támogatással akarja segíteni a nehéz helyzetbe került fűszerpaprika-ágazatot. De mi lett belőle: választási ígéret csupán az amúgyis csak tetszhalálra elegendő összegből. Németh József szerint néhány százmillió forintra lenne szüksége az ágazatnak a fennmaradáshoz. A kormányzatnak 16 pontos javaslatcsomagot készítettek, de választ még nem kaptak.

A kínai...

A szakember kiemelte, hogy a magyarországi termelés drágább a versenytársakénál, többek között azért, mert itt gázzal szárítják a paprikát, míg másutt általában a napon teszik ezt. A paprikaörlemény ára Magyarországon 30-40 százalékkal van a világpiaci átlag felett.

Tájékoztatása szerint az elmúlt évben már mintegy 3000 tonna volt a behozott - főként kínai - fűszerpaprika mennyisége.

Bíró Dalma

A közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása szélesíti a közfoglalkozatási jogviszonyt – írja a Magyar Nemzet és a Világgazdaság.

A tervezett módosítás kiterjesztené a közfoglalkozatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. A Világgazdaság szerint így gyakorlatilag

a munkakeresők is közmunkások lesznek, ami tovább javítja majd a munkaerőpiaci statisztikát.

A jövőben közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a közfoglalkoztatotti munka és a képzésben való részvétel mellett az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szolgáltatásban vesznek részt. A tervezet szerint a közfoglalkoztatottak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalkoztatásokon vehetnek majd részt, amelyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel, és a rendszeres munkavégzés motiválása, másrészt a közfoglalkozatásból való kilépéskor az állásinterjúkra való felkészítés – írja a Magyar Nemzet.

Vajon mekkora havi apanázst rak zsebre ezért az ötletgazda?


https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/latszatorszag-kormanyanak-eddigi-leghihetetlenebb-otlete/

Solymosi Eszter

Per, amely nem 133 éve, hanem ezer, sőt több tízezer éve nem zárult le. Latens bűncselekmények sorozata a mai napig tesz tönkre “gój” családokat, amelyek miatt joggal vetődik fel a kérdés: hogyan viszonylik a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett bűncselekmények számához?
Hogyan működhet egészségesen, hatékonyan egy társadalom jogrendszere állandó kettős mérce alkalmazásával? 

De most maradjunk az ártatlanul meghalt keresztény gyermeknél, aki mellett a törvény még ma sem áll ki.
Szenvedett, elvérzett, és máig nem tisztázottan zsidó rituális szertartás áldozatává vált. A “tiszaeszlári vérvád” néven ismert ügy  nem maradhatott titokban. (Keresztény gyermekeknek – különösen húsvétkor – azért kell zsidó rituális szertartás szerint meghalnia, hogy kovásztalan kenyér: macesz alapanyagául szolgáljanak. Forrás: Wikipedia)

Az MNA egy korábbi Megemlékezésen

Solymosi Eszterke tragédiája a leghíresebb magyarországi vérvád-ügy, az 1882-83-ban lezajlott tiszaeszlári per volt. Ekkor egy 14 éves keresztény kislány, Solymosi Eszterke tűnt el nyomtalanul a helyi zsinagóga környékén a szabolcsi településen.
A gyanú hamarosan a helyi zsidókra terelődött, akiknél éppen idegenből jött koldus zsidók tanyáztak. Eszterke édesanyja feljelentést is tett a zsidók ellen, de a karhatalom először csak országos körözést adott ki.
Később azonban a zsinagóga (zsidó) gondnokának 4 éves kisfia a focipályán keresztény játszótársainak kikotyogta, hogy a bátyja, Scharf Móric a kulcslyukon keresztül látta, ahogy a zsidók rituálisan kivégzik (a torkát elvágják) Solymosi Eszterkét, akit korábban neki kellett becsalogatnia a zsinagógába.
A 16 éves Móric először vonakodott vallomást tenni, végül mindent részletesen előadott a nyomozóknak.
Ennek alapján több zsidót letartóztattak. Bizonyítja, hogy Solymosi Eszterke nem baleset áldozata lett, hogy hónapokkal a kislány eltűnése után (június 18-án) zsidó tutajosok egy fiatal nő holttestét fogták ki a Tiszából, aki Solymosi Eszterke ruháit viselte. Az orvosszakértők azonban megállapították, hogy a kifogott nő 20 év körüli volt, Solymosi Eszter pedig 14, a holttest eredetileg szőke (haját leborotválták), az eltűnt kislány pedig barna volt.
Végül az édesanyja egyértelműen kijelentette, hogy a holttest nem a lányáé, valakik tehát egy idegen holttestet öltöztettek fel az ,,eltűnt” Solymosi Eszterke ruháival. A tiszaeszlári per nemzetközi érdeklődést váltott ki, a nemzetközi pénzvilág zsidó mágnásai is figyeltek az ügyre, s végül valamennyi zsidó vádlottat felmentették 1882-ben Eötvös Károly és védőtársai.
Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy az ítélet hírére zavargások robbantak ki, a gyanúsított zsidók pedig elmenekültek az országból.

Később kiderült, hogy a felmentő ítélet a zsidóknak hatvanmillió forintjába került, s több köztisztviselő számolt be vesztegetésekről - írja a magyartudat.com.