Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most, vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughattak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Pest, 1848. március 13.
Pál Markó
1992. szeptember
Jöjjön a szabadság, jöjjön az igazság! Jöjjön, jöjjön már, ó, alig várjuk már! Hogy az igazság töltse be fülünket, átjárja szívünket, megtöltse lelkünket, alig várjuk már.
Mert nekünk hazudtak! Ó, jaj a hazugnak, ki agyunkat, lelkünket tiporta, kinek száját száz meg száz hazug szó elhagyta, kinek nem volt szent semmi, ki zászlónk leköpte, jaj a hazugnak, ki mindezt megtette.
Mert az emberek, negyven év után, a tévé előtt, minden délután, mint hipnózis alanya nézik a képernyőt, hol ködösítő riporter, ferdítő bemondó, hazug szónokló, áruló hírmondó, mind-mind ontják fülünkbe a hazugságot, a megvágott igazságot, hogy lázadjunk hamis célokért, hirdessünk hazugságot, s pusztítsuk az igazságot.
Mert valami ismeretlen erő, bukott hatalom, még mindig suttog felénk egynéhány karzaton, s megbújva valahol lelkünk mélyén, agyunk rejtekében, de nem csupán ott, hanem gyárak sötétjében, asztalok mögött, ahol még homály van, megbújtak néhányan. De nem túl sokáig, mert látjuk: már nem bújnak, mi bújunk, ők újra szónokolnak, bátran kilépnek a világosságba, támadnak, mocskolnak újra, újra minket, mint aki igazságot hirdet, s joggal hirdethet.
Mert nekik joguk van, joguk van mindenre, szórni a szitkokat, lopni a pénzeket, meghozni ítéletet, vagy megtagadni, ha kell, ha ők ítéltetnének, ha mi ítélnénk őket, ha mernénk ítélni, ha mernénk beszélni, ha mernénk szólalni.
Mert ki ellenük szól az mindjárt fasiszta, rasszista, vagy nacionalista, kit földbe kell tiporni, sárral bemocskolni, pártjából kizárni, börtönbe bezárni, megkínozni s felakasztani. Mert ha szóhoz jut félő, hogy akkor már késő, s hatalmuk mint kártyavár összedől.
Ady Endre: A grófi szérűn
Nyár-éjszakán a grófi szérün Reccsen a deszka-palánk S asztag-városban pirosan Mordul az égre a láng. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. Fut, reszket a riadt mezőn Az égő élet heve.
Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol. Az egész táj vad fájdalom. S a gróf mulat valahol.
Szenes kalászok énekelnek Gonosz, csúfos éneket: „Korgó gyomrú magyar paraszt, Hát mi vagyok én neked?”
„Mért fáj neked az égő élet? Nincs benne részed soha. Ne sírj, grófodnak lesz azért Leánya, pénze, bora.”
„Ne félj, a tél meg fog gyötörni, Mint máskor, hogyha akar. Élethez, szemhez nincs közöd, Grófi föld ez és magyar.”
S mégis, amikor jön a reggel S pernyét fújnak a szelek, A grófi szérün ott zokog Egy egész koldus-sereg.
Siratják a semmit, a másét, - A gróf tán épp agarász - Érzik titkon, hogy az övék E bús élet s a kalász
Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk
Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak
Kezdjük tán a “jó” szóval, tárgy esetben “jót“, ámde “tó“-ból “tavat” lesz, nem pediglen “tót“. Egyes számban “kő” a kő, többes számban “kövek“, nőnek “nők” a többese, helytelen a “növek“. Többesben a tő nem “tők“, szabatosan “tövek“, amint hogy a cső nem “csők“, magyar földön “csövek“. Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán “vövek“? Azt se’ tudom, mi a “cö“? Egyes számú cövek? Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó; hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve “csó“?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden; amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet. Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet. Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő. Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek, kik a népet felültették… mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk! Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője? Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett, reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség. Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet, országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg ’s ridegen, néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi, asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát: mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek, estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget. Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem, anyósomat megértem… én a pénzem megértem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent. Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent. Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött, hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott, hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal, nevét írják vörös tussal, lezuhanyzott meleg tussal, prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron. Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom: első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen, lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen. A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas, magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas. Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas. Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg. Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok “vakond” avagy “vakondok“. Hasonlóképp helyes lesz a “kanon” meg a “kanonok“?
Nemileg vagy némileg? - gyakori a gikszer. “Kedves ege-segedre” - köszönt a svéd mixer. Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved; merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat! Viszonzásul kimossa anyukád a kámat? Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé; nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv - azt hiszem, meggyőztelek Barátom - külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!
Hervay Gizella: Igaz Szó
Ami van, azzal Mindig azzal, ami van: kővel, husánggal, égből lopott lánggal, kerékkel, kereszttel, Dávid Ferenccel, cséphadaróval, szekerce-szóval, hitvitával, hitért- halállal, végvári vígsággal, vésett virággal, Vitéz Mihállyal, balladával, karddal-kenyérrel, a kenyér nevével, kaszával-könyvvel, Dózsa Györggyel, tűzkoronával, lélekbeli lánggal, szarvassá lett fiú- kiáltozással, meztelenre nyúzott idegekkel, megcélzott koponyával, kivetettel, pajzsnak feltartott értelemmel, várnak állított szerelemmel, liliomszállal, káromkodással, élettel- halállal, ami van, azzal--- a megmaradásért.
, 1972 január Marosvásárhely
Kannás Alajos: Kiáltvány Csapó Bandinak
Nagymagyarország széjjeltépve de élnek még a magyarok. Lásd Erdélyt, nézz a Felvidékre. Versailles - Trianon nem volt béke, csupán vak bosszú aratott.
Nagymagyarország széjjeltépve, de még magyarok vérzenek Bácskában is. S egy újabb béke(?) eladta mind a végeket...
Nagymagyország széjjeltépve születnek újabb államok. Csupán Trianon - véres kéve -, végleges határt vághatott!?
Nem és nem és Nem Nem, egyre harcolj a gyilkos béke ellen! Határt, sorompót dönts keresve békét. S ne hulljon ránk az este. Trianon nem, NEM sérthetetlen!
Krisztus Vérének Hordozói
Egyazon Kelyhek Vagytok Ti Mind Krisztus Vérének Hordozói Szent Kötelékből Valók Hitetek Tiszta Emeljétek fel végre fejetek Hogy lássák szemetekben a Fényt Mely lelketek mélységes tükre S Új Világ jöttének Üdve Szent kötelékből valók Emeljétek fel végre fejetek Kelyhek Vagytok Ti Mind Krisztus Vérének hordozói
2009-09-14 16.22.
Légy bátor – Zászlóvivő Ha ütött is már a végső óra, Ha nem hallgat más az Igaz Szóra, Akkor is csak szeress s légy bátor, Ha elesnél, állj talpra százszor!
Kezedet már az Égben fogják, Utad merre tart, szívedből mondják. Bízz magadban és a magas Égben, Tudd Te vagy a Remény az örök Fényben!
Csak szeress és légy bátor, Jövendölünk, olvass a mából!
Hajtson s virágozzon ezernyi ágat, Föld mélyében nyíljon megannyi járat! Te légy, ki mindezt lelkében hordja, Ki a Titkokat nékünk csendesen mondja.
Csak szeress, bízz és légy bátor, S kezedbe adjuk a kibomló Zászlót!
Tartsd, vidd, emeld az Égbe, Fel egész' a Megváltó Fénybe!
Zászlóvivő!
Téged köszönt most a Tábor, Hát gyerünk, szeress, bízz, S légy bátor!
2009. augusztus 30. 14.40.
Lesz, lesz, lesz...
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Hegyen-völgyön lakodalom, ünnep lesz. Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Miénk lesz még Kassa, Pozsony, Eperjes! A miénk volt ezer évig, Egy falut sem hagyunk nékik, Minden magyar hitvallása ez, ez, ez: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Ez az ország újra csak a miénk lesz.
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Kolozsvár is újra magyar város lesz. Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szabadka is újra magyar címert vesz. Akárhogy is berzenkednek, Acsarkodnak, hetvenkednek, Erről majd a magyar virtus tesz, tesz, tesz! Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Magyarország újra nagy és boldog lesz!
Szathmáry István: Országzászló Urmánczy Nándornak, az Országzászló lánglelkű vezérének küldöm
Magyar zászló, nemzetemnek lobogója, Van-e nálad szebb, dicsőbb múlt hordozója? Büszke láng gyúl a szívemben, hogyha látlak, Büszke vére forrva pezsdül hős apáknak.
Úgy jövünk, mint Napkeletnek bősz viharja, A kezünkben hun Attila égi kardja. S lesz belőlük a kereszt új, nagy csodája: Nagy Hunyadi oszmánverő katonája.
Hős csatákban addig omlik, hull vérünk, Míg Mohácshoz, ama roppant sírhoz érünk, És amikor Zrínyi Miklós kardja villan, Bécsi sasnak karma dúl már vállainkban.
Új legendák, új vitézek sora támad: Szent szabadság, érted vívjuk szent csatánkat. A mi zászlónk nagy Rákóczi, Kossuth óta A szabadság vérrel ázott lobogója!
Szörnyű számum szántja végig a világot, S rendületlen érccsoportként őrt ki áll ott, Hol sikongva, legvadabbul zúg az orkán. A Doberdón s a Kárpátok ormán?
Újra ő: a magyar honvéd... Földet rázó Vérviharban ott lobog az ősi zászló, Ott lobog a három szent szín... Hogyha látja, Énekelve ront a honvéd száz halálba.
És mikor a poshadó láp csőcseléke A dicső jelt meggyalázta és letépte Akkor lett e szép, nagy ország csonka rommá S elszakított, ősi földje bús vadonná.
Csonka földön, félárbocon leng azóta Nemzetünknek ezeréves lobogója, Hogy hirdesse nemcsak zord és néma gyászunk De törhetlen, dacos élni-akarásunk.
Magyar zászló, színeidben egybeolvad A dicső Múlt, bús Jelen és büszke Holnap: Ősi földjét, melyet Árpád kardja szerzett, Ősi daccal visszavívja ez a nemzet.
Most szívünkben ősi dacnak láza forrjon, Most a vérünk, mint a láva, úgy daloljon, Vagy lobogjunk üstökösként fenn az égen Új időknek, új viharnak jósaképpen:
Sátán műve, Trianonnak céda lánya, Odaültél a Hazugság trónusára, De az Isten e cudar bűnt megtorolja: Egy nap onnan letaszítunk a pokolba.
Erre buzdíts, nemzetemnek lobogója, A szívünkbe izzó lángbetűket róva, S azt a hajnalt, büszke hajnalt ha megéred, Hirdesd akkor a dicső, új ezredévet!
Simonyi Imre: Rendületlenül
S ha másként nem - hát legbelül: hazádnak rendületlenül! S ha restelled, hogy hangosan; Nehogy meghalja más kívül? Hát szakálladba dörmögd hogy: Nincs hely számodra e-kívül.
De aztán - rendületlenül! Ezt aztán - rendületlenül! Hogy e-kívül, hogy e-kívül: nincs más belül, nincs más belül!
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala
Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt?
Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár.
Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét?
Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feledség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.
És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt?
Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott, szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen.
Zúg március
...........
Én szemfedőlapod lerántom: kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap: úgy kelj föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom: lopnak a bőség kosarából,
a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy?
Holnap a szellem napvilágát roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a Szabadságról!
Az Új világrend 15. része a you tube csatornára lett feltöltve kb. két héttel ezelőtt.Mai napon közölték, hogy: Csapatunk ellenőrizte a tartalmadat, és sajnos megállapítottuk, hogy az sérti a következőt: téves egészségügyi információkra vonatkozó irányelv.
Az ausztrál haditengerészet hatalmas vakcina-mellékhatásokat titkol el, amikor a matrózok „kritikus állapotba” kerülnek az oltások nyomán
A mainstream média nem akarja, hogy bárki is tudja, hogy az ausztrál haditengerészek már hullanak, mint a legyek, amióta Wuhan koronavírus (Covid-19) vakcina elérhetővé vált számukra.
Számos történetet részletesen leírtak az ausztrál hadsereg tagjai által elszenvedett borzalmas eseményekről. Néhányukat erősen fertőtlenített propagandadarabokkal helyettesítették, állítva, hogy csak „enyhe mellékhatások” figyelhetők meg.
Gregg Hunt, az ausztrál egészségügyi miniszter, aki kísérleti génterápiás injekciókat adatott be nemzetének katonáinak, alig egy nappal később „kritikusan megbetegedett”, a kínai vírus által. Mindez komoly hátrányokat okozott az oltást támogató lobbinak, amely egyre nehezebben tudja meggyőzni az embereket a szúrásról.
Az álhírek, mint a Daily Mail Online (Egyesült Királyság), halálos oltási reakciókról írtak történeteket annak érdekében, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy a szúrás „biztonságos és hatékony”. A szög azonban már kibújt a zsákból.
- Egészségügyi miniszterünk az injekció beadását követő naptól még mindig kórházban van! Írt egy megbízható jelentést Ausztráliában a Principia Scientific International-nek . - A haditengerészet kórházi ápolásairól egy szót sem ejtett. Milyen módon lehet egy ország katonáját elvinni ... Csak egy ütés alatt!
Ami Hunt egészségügyi minisztert illeti, a korai jelentések, amelyeket azóta lemásoltak, azt jelezték, hogy injekcióját követően „fertőzés gyanúja” alakult ki, és megkövetelte, hogy „megfigyelés céljából egy éjszakán át tartsák bent”. Huntnak "antibiotikumokat és folyadékot is adnak" mellékhatások miatt.
A wuhani koronavírus (Covid-19) vakcinával kapcsolatos sérülésekről és halálesetekről szóló legfrissebb hírekről többet a Pandemic.news oldalon talál .
Az ausztrál kormány csendesen „eltávolodik” a tömeges oltási kampánytól
A Daily Mail Online eredeti története, amely már nem található meg az oldalon, a következő címet kapta: „A haditengerészet tengerészei kórházba kerültek, miután Covid oltást kaptak”. Ez a jelentés jelezte, hogy:
„Számos haditengerészeti tengerész került kórházba, miután Covid-19 oltást kaptak a HMAS Sydney-ben. A védelmi források megerősítették, hogy a HMAS Sydney legénységének néhány tagját felvették a St. Vincent-be…
Még a „Way Back Machine” archívumban sem található meg ez a történet. A Principia Scientific International megjegyzi, hogy amikor megpróbálta elérni a történetet a Way Back Machine-ben, a hiperhivatkozás „egy nem kapcsolódó cikkhez vezetett”.
Most a állami média megpróbálja kifehéríteni a helyzetet a HMAS Sydney fedélzetén. A hajó fedélzetén folytatott vakcinakampányról nagyon kevés tény marad, sőt egyes álhírek azt állítják, hogy a katonákat inkább "elővigyázatosságból" szállították a kórházba, nem pedig a kritikus reakciók kezelésére.
"A #breaking Defense megerősítette, hogy a HMAS Sydney néhány tagja" enyhe mellékhatásokat "tapasztalt a COVID-19 oltás után, de a betegség mára" megoldódott ", és a hajó ma reggel indult az Egyesült Államokba a tervezett gyakorlatokra." tweetelt Andrew Greene-től az ABC News-tól (Australian Broadcasting Corporation).
Eközben az ausztrál kormány csendesen „eltávolodik” a nemzet lakóinak tömeges oltására vonatkozó tervektől. Nyilván tudnak valamit, amit nem mondanak el az embereknek, főleg azt, hogy az emberek tömeges oltása szinte biztosan tömeges sérüléshez és halálhoz vezetne.
- Tehát, mikor marad az egybeesés már puszta véletlen? Hunt egészségügyi miniszter „kritikus állapotban” van COVID-os ütése után; az aussi kormány visszavonult a tömeges oltástól, és most a HMAS Sydney személyzete kórházba került a koronavírusos daganatok „enyhe reakciói miatt” - kérdezi John O'Sullivan, a Principia Scientific International munkatársa .
„Tehát a régi mondás:„ nem zörög a haraszt ” jut eszembe, amikor elolvassa a hadihajó nehéz helyzetének fertőtlenített változatát ... A barátaink a mainstream médiában túl gyorsan mondták el nekünk, hogy a halálesetek csak véletlenül történnek. „vakcinázással jár, mielőtt minden bizonyíték rendelkezésre állna”.
2021. 01. 07-én este emberek gyűltek össze Stuttgart központjában. A spontán szerveződésben több százan vettek rész. Annak ellenére, hogy Merkel szigorúan megtiltotta a tüntetéseket, a rendőrség először mégsem csinált semmit. A többi nagyvárosban gyorsan és határozottan tartóztatják le az embereket, ha már csak azt feltételezik, hogy gyülekeznek. A szerveződés gyors volt, célja, hogy másokat is ösztönözzön arra, hogy ne higgyék el a járványmesét! A tüntetők között volt, aki olyan transzparenst vitt magával, amire az volt írva, hogy a koronavírus fasizmus. Amikor a rendőri erők kezdtek felvonulni, a tüntetők lassan elkezdtek hazamenni. Akik ottmaradtak néhány százan, majd kevesebben, őket körbezárta a rendőrség és igazoltatta őket. Pénzbírságot szabnak ki rájuk, mert megsértették a Járványügyi intézkedéseket.
Mostantól május végéig minden hétvégén és munkaszüneti napon kötelesek oltani, ha van elég vakcinájuk. – írja a Szeretlekmagyarország
“Müller Cecília országos tisztifőorvos elrendelte, hogy a háziorvosok hétvégén és munkaszüneti napokon is kötelesek oltani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki közleményében azzal indokolták ezt, hogy a regisztrált idősek nagy száma miatt beoltásuk még heteket vesz igénybe, ezért hétvégén, szabad- és munkaszüneti napokon is számítanak a háziorvosok munkájára egészen május végéig.
Azt írták, ha egy háziorvos már a munkanapokon beoltotta a számára kiosztott összes vakcinát, és hétvégére nem marad, akkor nem köteles hétvégén is oltani, de ha van elég vakcinája, hétvégén és munkaszüneti napon is folytatnia kell az oltások beadását.
Az elrendelés értelmében mostantól május végéig minden hétvégére automatikusan érvényes ez a szabály.
A közleményben azonban az nem szerepelt, hogy a háziorvosokat akár 5 millió forintra is büntethetik, ha nem teljesítik a tisztifőorvos utasítását.
A Magyar Közlönyben megjelent az erről szóló közlemény, amelyben azt írják, “a fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén” végrehajtási eljárásban 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságot szabhatnak ki a háziorvosi szolgáltatóra.
Aki megsérti a Müller Cecília által előírtakat, az ellen jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthatnak 30 napon belül.”
A csillagászati télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy Szent Gergely pápa “égi születésnapjának”, azaz halálának emlékünnepe. Ahogy a máig népszerű csíziós versike is mondja: “Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó.” Való igaz, hogy ekkor még, az erőteljesebb fölmelegedést megelőzően, Gergely, a rossz ember könnyedén megrázhatja hószakállát, de ezt már nem vették zokon a Benedekben bizakodó szántóvetők. Ezen a napon a kisiskolások tarka, csúcsos süvegben járták körbe a falut, és “Gergelyeztek”. Kicsit a katonatoborzásra emlékeztetően hívogatták leendő pajtásaikat az iskolába. Valamikor a Gergely-nap volt a téli szünet vége, a gyerekhad ilyenkor gyülekezett újra az iskolában, és a Gergely járással összegyűjtött ajándékok elősegítették az újrakezdést.
Március 12. Gergely napja Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”
Március 12. – Gergely napja
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt – olvashatjuk Bálint Sándornál.
Gergelyről ma a pásztorok azt mondják: „Gergő tekergő, csak kárt csinál, mert ha Gergő megrázza a szakállát, a bíbiceket jócskán ellepi a hó. Márpedig a bíbicek Gergő napján már fészken ülnek, Gergő napján tojjak az első tojást.” A Gergő-napi zivatar is rossz időt mutat. A kalendáriumok versben foglalják össze a tapasztalatokat. A Kincses Kalendárium 1935-ben pl. azt írja:
„Gergely napja ritka, ha jó, Hideg, szeles, sokszor van hó.”
„Gergő napi szél Szent György napig él.”
Gergely napján kezdődött régen az iskolaév tavaszi féléve, melyet a diákok új tanulótársak toborzására használták fel. Ez volt a gergelyezés vagy gergelyjárás, a diákok ünnepe, melyet még IV. Gergely pápa (827–844) rendelt el Szent Gergely pápa, az iskolák, diákok védőszentje tiszteletére.
Vidékeinken sehol másutt, csak Göntérházán, a Muravidéken ápolták és ápolják a gergelyjárás szokását, lassan már több mint 80 éve, mint ahogyan azt adatszolgáltatóim is mesélték, és amint azt leírta Varga Sándor Gelygerjárás címen a Szlovéniai magyarok szemléje című naptárban 1977-ben. A göntérházi népszokás gyakorlása 1895 táján kezdődött, amikor megnyílt az iskola, és bevezették a kötelező népoktatást. Ez bizonyos nehézségekkel járt. Hogy legyőzzék a szülők ellenkezését, a tanító szervezésében egy 3–5 tagú hetedik-nyolcadik osztályos gyerekekből álló csoport házról házra járva népszerűsítette az iskolát, a tanulás fontosságát, hívta az iskolaköteles gyerekeket iskolába.
Az előkészület már egy hónappal előbb megindult. Meg kellett tanulni hibátlanul az éneket, hogy a tanító ne valljon szégyent, ne mondhassák rá, hogy rosszul tanít, nem érdemes a gyereket iskolába küldeni.
A gergelyjárók – gergőgyerkök – jó hangú és jó hallású, jól tanuló gyerekekből kerültek ki. Mindennapi ruhában, de gazdagon felpántlikázott kalappal indul a falunak a négy vagy több gergőgyerök. A vállukig érő, kalapjukról körös-körül lelógó pántlikákat a rokon lányok adták. Akinek jobb módú rokonai voltak, az gazdagabb, szebb pántlikás kalappal dicsekedhetett. Versengtek is a lányos mamák a pántlikák adományozásában. Azt akarták bizonyítani, hogy az ő lányuknak gazdag hozománya lesz, érdemes vele foglalkozni.
A csoport felszereléséhez tartozott és tartozik még ma is egy fakard, melyet a vezető vitt. A kardra egy darab paprikás füstölt szalonnát tűztek. A szalonnadarabot egy módosabb fiú szülei adták. Szükségük volt még egy karkosárra és bugyellárisra, amelyet a legmegbízhatóbb gyerek gondozott.
A gergelyjárást a falu első házánál kezdték. Minden házba betértek. Ha volt a házban iskolába kerülő gyerek, ott szépen, hibátlanul igyekeztek előadni a Gergelyhez, az iskolák pártfogójához szóló ének göntérházi változatát, mely így hangzik:
„Szent Gergely doktornak, Híres tanítónak az ő napján, Régi szokás szerint, Menjünk isten szerint iskolába
Lám a madarak is, Hadd szaporodjanak, majd eljönnek, A szép kikeletkor Sok szép énekszóval Zengedeznek.
Mint illendő helyben, Mint gyümölcsös kertben fiatal fák, Nevelkednek ifjak, Gyermekek, jó fiak isten által.
Ily helyben királyok, Úrfiak, császárok taníttatnak, A szegény árvák is, Elhagyott fiak is taníttatnak.
Ti is ezenképpen Gyertek el hát szépen iskolába, Ahol szép tudományt, Vegyetek adományt magatoknak.
Nem jó tudatlanul Felnőni parasztul e világban, Mert így emberségre, Nem mehet semmire ez országban.
Szívünknek öröme, Mind drága szép gyöngye, Kis gyermekek, Krisztus hív titeket, Mint szüleiteket, eljöjjetek!
Szerelmes öcséjim, Tik lesztek társaim, Jertek el, hát! Jó taníttó vagyon, Áldja meg az isten, Ki minket vár.
Jöjjetek mivelünk, Azért idejöttünk, Kis gyermekek, Mert szép a tanulás, Mind istentül áldás, Reá nézve.
Az isten áldása És szent adománya Házatokon Maradjon mindvégig, Világ végezetig, Jószágtokon.”
A gyerekek az éneklés befejeztével átvették az ajándékot, pénzt, szalonnát, tojást. Délben a szalonnából és a tojásokból az egyik gyerek édesanyja rántottat készített. Miután elfogyasztották, bejárták még a falu többi házát. A begyűlt tojást azután felajánlották a tanítónak. Újabban a tanító nem fogadja el a szerzeményt, a gyerekek elosztják egymás között a pénzt és a tojást. Régen a tanítónál készítették el a rántottat, és fogyasztották is el egy kis borocskával meglocsolva.
Ami a nap időjárását illeti, mint említettük, Gergely napján még havazhat. Ilyenkor azt mondják: „Gergely megrázta a szakállát.” De már nem veszik komolyan a havat, Szlavóniában pl. Gergely és József között már vetik a lent.
Gergely általában vető- és termésjósló nap. Búzát, rozsot, hüvelyeseket és palántának valót lehet és kell vetni. Kupuszinán Gergelykor csírázatlanul vetik a hagymamagot. Székelykevén azt tanácsolják, hogy a földeken dolgozó ember még kint rázza ki bocskorából a földet, mert ha hazaviszi, nem lesz jó termés. Ezenkívül arra is vigyázzon a gazda, hogy a vetés előtti éjjel ne aludjon a feleségével, mert üszkös lesz a búzája. Hasonló okból pénteken se vessen, de tökös rétest se süssön búzavetésig a háziasszony.
A dán egészségügyi hatóságok döntöttek: ideiglenesen abbahagyják az AstraZeneca corona vakcinájának használatát, miután több betegnél vérrögképződés alakult ki.
Hat másik európai országban - Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Norvégiában is meghozták az elővigyázatossági intézkedést. Az Európai Gyógyszerügyi Ügynökség (EMA) szerdán bejelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca vakcinája vérrögképződést okozott volna. Az EMA farmakovigilancia kockázatértékelési bizottsága (PRAC) folytatja az ügy kivizsgálását.
A dániai gyógyszerészeti hatóság is vizsgálatot folytat az eseményekről.
CATANIA - Stefano Paternò, a 43 éves katona körülbelül 15 órával az Astrazeneca oltás után halt meg. A kétgyermekes férfi kiváló erőnlétben és egészségi állapotban volt, semmilyen krónikus betegségben nem szenvedett.
Március 8-án történt a vakcina beadása az Augusta katonai kórházban. Az oltást követően nem jelentkezett semmilyen mellékhatás, ezért hazament. Estére belázasodott, majd begörcsölt a szervezete. Az állapota rohamosan romlott. Kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta.
Az epidemiológiai szolgálat igazgatója, Mario Cuccia, együttérzését fejezte ki, majd kifejtette, hogy "sajnos mellékhatások lehetségesek, akár halálesetek is, de a megfelelő szerveknek kell majd megállapítani, pontosan mi történt".
Hivatalosan a halál oka a "szívmegállás", az oltóanyag okozati összefüggését ellenőrzik.
David Icke: Itt az idő! Ez lehet a fordulópont. Amikor az emberiség felemelkedik a kicseszett térdéről. "A szabadságunkért érdemes harcolnunk! A szabadságunkért érdemes meghalnunk! A gyermekeink, ahol a jövőnk van. Megvédjük a szabadságunk!" - az egyik tüntető
Hogyan szívott el és rabolt 45 ezer milliárd = 45 billió dollárt Indiából 1765-1938 között a Brit Birodalmon belül létező, ma is virágzó titkos birodalom, a Brit Korona (Korona Birodalom vagy mai nevén City of London), mely azóta átalakult a világ offshore szigeteinek és államainak birodalmává.
Időjárás-mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt”.
