Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
„Ütemterv az Európai Bizottság intézkedéseinek végrehajtására a bizottsági közlemény és a vakcinával megelőzhető betegségek elleni együttműködés megerősítéséről szóló tanácsi ajánlás alapján”
amely itt letölthet ( a Vaccine Pasports 2019-2022_EU ütemterve! _hu ) . Azon túl, hogy ez 2019-ben kezdődött a COVID ELŐTT, vegye figyelembe, hogy a nyelv nagyon egyértelműen kijelenti az „érintetteket”, ami Schwab teljes tézise a nagy visszaállítás mögött.
„Hozzon létre egy fenntartható és több érdekelt felet magában foglaló platformot az EU forgalomba hozatal utáni felügyeleti tanulmányaihoz, amelyek figyelemmel kísérik az oltások biztonságosságát, hatékonyságát és hatásait”
Ez az EU javaslata a COVID útlevelekről szól, amelyek célja az utazás csökkentése, ami valójában az éghajlatváltozás megelőzése. Most azt javasolják, hogy a c vállalatokat érdekeltté alakítsák az oltások érvényesítése érdekében. Megbízható források szerint erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a vállalatok megtagadják az oltások nélküli emberek alkalmazását. Üdvözöljük az új világrendben, amelynek célja a mozgás korlátozása az éghajlatváltozás érdekében.
„Egyfelől úgy gondolják, hogy a munkáltatók felelősek (ami a Schwab érdekképviseleti tézise ), hogy pozitívan befolyásolják a társadalmat és megóvják munkahelyüket. A munkaadók - különösen a nagyok - nemcsak az alkalmazottaikat, hanem az ügyfeleket és partnereiket is befolyásolhatják az oltások előírásával, amelyek segíthetnek a tű mozgatásában a tömeges oltás és a járvány helyreállítása felé. "
Vilmos napját, hatodikán, sokfelé szemmel tartották a népi megfigyelők, s ha ezen a napon eső esett, abból bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. Április a “hét tél, hét nyár” időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság éppúgy, mint a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. “Április esője elkergeti a fagyot” – mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.
Április 6. –Vilmos napja
Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő – vélik Szerémségben az öregek.
2021. 01. 03-án legalább ezer ember tiltakozott Nürnberg-ben a járvány intézkedések ellen. Ahogyan már több Európai városban zajlik hónapok óta. Az emberek maszk nélkül voltak az utcákon és követelték az intézkedések visszavonását és a rendőrség agresszív viselkedésének megszüntetését. Demokratikus eljárást követelnek és nem szeretnének diktatórikus eljárásokat. Azt szeretnék elérni, hogy ne a kormány, hanem az emberek, orvosok hozzanak járványügyi intézkedéseket és ne ferdítsék el a valós eseményeket. A rendőrség szóvivője azt mondja, hogy a rendőrök csupán az intézkedések betartását várják el a lakosságtól, akik pedig ellenkeznek ezzel. Nürnberg-ben is számos esetről számoltak be, hogy az emberek több alkalommal mennek utcára maszk nélkül, megszegve ezzel a járványügyi szabályokat. A lakosság a maszk használatának eltörlését szeretné elsősorban elérni.
Nürnberg-ben is utcára vonultak az emberek, hogy tiltakozzanak a hamis hírek és a járvány létezését firtatták. A rendezvényen fellépő szervezők kételyeiket mondták el a járvánnyal kapcsolatban. Cáfolták a kormány állításait, miszerint valós járvány van a világban. Egy új hatalmi rendet akarnak az emberekre erőltetni, amelyet a RESET néven emlegetnek a felső körökben. A résztvevők a politikusokat gengsztereknek nevezte, akik kiakarják használni az emberek hiszékenységét, hogy saját céljaikat valósítsák meg és olyan vakcinával akarják oltani a lakosságot, amely megbetegíti őket. Petron Derbnowitsch ezt nyilatkozta: Egy mindenkiért, mindenki egyért ! Együtt visszanyerhetjük szabadságunkat. Aki lemond a szabadság megszerzéséről a biztonság megszerzése érdekében, az végül elveszíti mindkettőt. Volt aki azt mondta, hogy ha valaki azt hiszi, hogy egy rongy megvéd egy halálos vírustól, az azt hiszi, hogy egy újság megvéd egy golyótól!
Németországban az elmúlt hetekben, megnövekedett az elégedetlen emberek száma. Bár a múlt évben Németország volt az az ország, amely megkérdőjelezte a járványt, ma pedig elfogadja, hogy a vezetők azt tesznek, amit akarnak. A hétvégén számos tüntetést tartottak a járványellenes erők, mert azt szeretnék, hogy ne legyen kötelező oltás és nem akarnak maszkot viselni. Merkel a rendőrséget utasította, hogy keményen járjanak el azokkal szemben, akik nem viselnek maszkot. Azóta sikeresen megfélemlítették az embereket, hiszen nem mernek szembeszállni a hatalommal. Azonban Merkel is kénytelen volt engedni, hiszen mégis utcára vonulnak az emberek, hogy nemtetszésüket kifejezzék.
Húsvét hétfőn a tüntetők Nürnberg belvárosán gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a koronavírus elleni intézkedések miatt. Rendőri kíséret mellett zajlott a demonstráció egy kb 1 kilométeres útvonalon.
A résztvevők ′′ béke, szabadság, demokrácia " szavakat skandálva vonultak.
Az eseményt rendszeresen megismétlik, amíg nem lesz változás.
Most már világos. A Independent következő vezércikkének bizonyítéka alapján a média most már teljesen szerepel az elit napirendjén. Természetesen korábban finomabbak voltak ezzel kapcsolatban, de most teljesen nyitottak és előrelátók.
Nem csak a Covid-19 súlyosságát kérdőjelezik meg - amely a túlnyomó többség számára csak kissé rosszabbnak tűnik, mint a szezonális influenza -, vagy nem kérdőjelezi meg a járványban a halálesetek tényleges számát - amelyek felfújódnak -, de teljes mértékben támogatják a vakcina útlevél.
Ami még ennél is rosszabb, hogy a „vakcinaútlevelet” támogatja a nemzetközi utazásokon, az Independent most azt is javasolja, hogy szükségünk lenne hazai megfelelőre.
Más szavakkal, az „Independent” azt javasolja, hogy hozzanak létre valamilyen rendszert a belföldi mozgás figyelemmel kísérésére és szabályozására. Utazási papírok formájában, vagy nagyobb valószínűséggel ma a mobiltelefonon tárolt digitális megfelelője.
A Szovjetunióban szigorúan korlátozták a nemzetközi utazások útlevelének kiadását , és 1933 után belső útlevélrendszert is létrehoztak. A Szovjetunió bizonyos régióiban a 16 évnél idősebbek számára kötelezővé vált a belső útlevél.
Utazási papírok, az egyik vagy másik fajta, és valamiféle belső útlevél vagy azonosító valóban fémjelzi sok XX. századi totalitárius rendszerek. Mégis itt van Nagy-Britannia egyik legliberálisabb üzlete, amely hasonló rendszer „mielőbbi” bevezetését szorgalmazza.
Az írónak azt kell gondolnia, hogy az olvasók hülyék, mivel ez látszólag egy olyan állapot kontrollálására irányul, amely az egyébként egészséges emberek többségénél valamivel rosszabb, mint a szezonális influenza.
Az „Independent” nemcsak a belső úti okmányok vagy annak digitális egyenértékének bevezetését sürgeti, hanem azt is javasolja, hogy a belföldi úti okmányok megtagadóit házi őrizet formájában tartsák fogva.
A címsor mindent elmond, és sajnos gyanítom, hogy ez csak a kezdet.
A mainstream média teljesen az uralkodó elit kezében van, és arra használják, hogy mentálisan, gyakran tudat alatt felkészítse a nyilvánosságot bármire, amit terveztek.
Az olvasók felidézik, hogyan bombáztak minket Szaddám tömegpusztító fegyvereivel, a 2003-as iraki invázió előtt. Mint kiderült, egyiket sem találták soha, de ezek a történetek elvégezték a dolgukat, és minimalizálták az iraki invázióval szembeni széles körű ellenállást.
Most hasonló folyamat zajlik; ezáltal arra késztetnek bennünket, hogy fogadjuk el a társadalmat a szovjet Oroszországgal vagy a náci Németországgal egyenértékű figyelemmel kísérő és ellenőrző rendszerek bevezetését. Valójában ez képes meghaladni a legrosszabb rendszert, és az MSM ismét elősegíti ennek az utat.
A következő utazási igazolásra vonatkozó felhívás nem kevesebb, mint a totalitárius uralomra való felhívás.
Ha nem tart magánál egy "vakcinaútlevelet", tegyen meg mindannyiunknak egy szívességet és maradjon otthon
Háborúban állunk a Covid ellen, ezért attól tartok, hogy bizonyos polgári szabadságjogokat le kell fogni - valóban nem sokat kell kérdezni
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.
Helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az ún. tojáshajtás. Lányos házanként 8–10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz (Manga 1968a: 149). Galgamácsán az öntözés után volt a maskurázó tojásszedés. A gyűjtött tojást a legények eladták, a húsvéti táncmulatság költségeire használták fel.
Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek. A házigazdával folytatott vőfélyversszerű párbeszédeket jegyeztek fel a hatvanas években is (Molnár I. 1962).
Országszerte azonban nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés. Néhány rítusszöveget is találunk a közismert, újabb keletű locsolóversek mellett, mint például az alábbi Békés megyei jókívánságmondás: „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Versbe foglalt változata esőindító gyermekmondókára emlékeztet: Szépen kérem az anyját, Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját, Hadd nőjjön nagyra, Mint a csíkó farka, Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza! Szabad-e locsolni? (Orosháza, Békés m.; Ortutay–Katona 1975: II. 125)
A háromszéki köszöntővers tréfás fenyegetés: Ajtó megett állok Piros tojást várok, Ha nem adtok lányok Mind a kútba hánylak. (Konsza 1957: 449)
Tápiószentmártonban a napot öntöző hétfőnek nevezik. Csak a két világháború között vált fokozatosan általánossá a szagos vízzel történő locsolás. Tápióságon, Tápiószentmártonban az alábbi locsolóverset is mondják: Én kis kertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, szépen kérem az anyját, de még jobban a lányát, hagy locsoljam meg a göndör haját. (Barna 1985b: 786)
Turán is vödör vízzel öntözte a legény a szeretőjét, majd a lány átöltözött, és szagos vízzel is meglocsolta. Az 1940-es évek óta „szelídült” meg a szokás, és a legények a szokványos locsolóverssel állítanak be a lányokhoz: Zöld erdőben jártam, Piros rózsát láttam, Meg szabad öntözni? (Schram 1972: 71)
Lányos házhoz mentek locsolni, de a fiatal menyecskéket is meglocsolták. Sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták őket.
A hajdúhadházi református húsvétköszöntők egész sorát jegyezték le, 32 változatot. Ezek a népies, félnépi alkotások részint az ünnepre emlékeztetnek, részint a locsolkodást emlegetik, és a jutalomként adott piros vagy hímes tojásra emlékeztetik a háziakat.
Adjon a jó isten, Boldog ünnepeket! Mindenféle jókkal Lásson el titeket. Az öreg nagyapám Ily köszöntőt hagyott, Örvendjetek vígan, Jézus feltámadott. Öröm ez tinéktek, Énnekem és másnak, {7-161.} De én is örülök A hímes tojásnak. Adjanak hát nékem, Néhány piros tojást, Hogy jó kedvvel menjek Az utamra tovább. (Enyedi 1988: 38)
Húsvét másodnapján Mi jutott eszembe, Üveg rózsavizet Vettem a kezembe. Elindultam vele Piros tojást szedni. Adjatok hát lányok, Ha nem sajnáljátok, Nagyon megbánjátok, Licskes, lucskos lesz az ünneplő ruhátok. (Enyedi 1988: 41)
Az andrásfalviak nem locsolkodtak. Csak az első világháború után kezdett divatba jönni ez a szokás, de nem vált általánossá, s csak az utcán locsolkodtak. „Ha az utcán ment egy leján, a legények háturról odaoroszkodtak, s egy kandér, vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak” (Sebestyén Á. 1972: 146). A református gyerekek jártak köszöntőt mondani a házakhoz korán reggel:
Én kis morzsa, Gyenge rózsa, Gyenge dejákocska, Én most jöttem hírmondani, Krisztus kirájt hirdetni. Váccsák meg lejánnyikot Egy szép piros tojásval, Mind Krisztus urunk megvátotta Széjes e világot vérivel. (Sebestyén Á. 1972: 146)
A locsolással egyenértékű vesszőzés volt néhol szokásban húsvétkor. Az Észak-Dunántúl szlovák telepítésű falvaiban ma is élő népszokás. 4–6–8 vagy 9 fűzfavesszőszálból készült, sibának nevezett korbáccsal vesszőznek. Magyarul és szlovákul is mondják a rigmust Tordason:
Keléses ne légy Bolhásos ne légy Esztendőre még frissebb légy! (Lukács 1981a: 379)
Ezekben a falvakban ma már többnyire locsolnak is a korbácsolás után.
Mind a locsolás, mind pedig a vesszőzés jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat {7-163.} használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket. A zempléni falvakban zöld vetést és hagymahajat használtak a színezésre.
A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény, amihez tollcsévét erősítenek. Ebből engedik a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. A díszítőmotívumok lehetnek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, sőt életképek, feliratok is. A nyugati határszélek mentén ismert a savval való tojásírás, amit a barokk kor fejleményének tartanak. Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra nedvesen levelet tapasztanak, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovácsmesterek ún.patkolttojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat. A népművészeti boltok hagyományos technikával készített tojásokat is árulnak.
A húsvéti tojások a gyerekek kezén játékszerré lettek. Ilyen tojásjáték a kókányozás, ticselés, türkölés, csokkantás néven emlegetett játék. Hajdúdorogon cucázásnak nevezték. A két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri {7-164.} a másiktól a törött tojást. A játék más változatában pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is. A kókányozás elnevezésben a húsvéti eledelek régi neve él. Egyébként a húsvéti szentelt piros tojást a Csallóközben, Szeged vidékén kokannyának nevezik. A húsvéti tojás a locsolás viszonzásaként szerelmi ajándék, ugyanakkor számos példa bizonyítja, hogy mint a feltámadt Krisztus jelképe a keresztszülők hagyományos ajándéka is volt ezen a napon. Ezt az ajándékot a keresztszülők vitték el, vagy a gyerekek mentek érte (Bálint S. 1976: 304–305).
A húsvéti ajándékozásnak ezen túl is voltak hagyományai. A múlt századi szokásgyűjteményben ezt olvashatjuk: „A fiatal menyecskének, leány vagy legénynek, egész évre elrontaná férje, vagy illetőleg anyja munkakedvét, ha neki húsvétra új, leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki, csak húsvétkor legyen meg az új csizma, úgy a vágyak kielégítvék. E csizmákat a nőszemélyek húsvétkor, vagy egy ideig azután is vasárnapokon, ha sár van, a templomig, hogy tiszták maradjanak, kezeikben viszik, s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra, hogy istentisztelet után ismét lehúzzák, s miként jöttek mezítláb menjenek haza” (Réső Ensel 1867: 25). Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete azonban újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. A kereskedelem, az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. Például Topolyán az 1920–1930-as években kezdődött el a gyerekek húsvéti megajándékozása. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást, tojáscukrot, csokoládé nyuszikat. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből.
Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni. A húsvéti báloknak is megvolt a helyileg kialakult szokásrendjük. Ajakon a bál költségeit a legények viselték, a lányok a húsvéti bálba fehér ruhában, hajadonfőtt mentek. Beregdarócon a legények mentek a lányért, aki szépen felöltözött, kosarába süteményt és bort tett, kivarrott kendővel letakarta. Elöl mentek a fiatalok, utánuk az anya a kosárral. A húsvét, akárcsak a karácsony, Kalotaszegen háromnapos ünnep volt. Húsvétvasárnap délután kezdődött a tánc. Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak ideje is. Húsvétkedd a visszalocsolás ideje volt. „Nem mertek a legények a falun végigmenni dolgozni, a kerten szöktek el a mezőre. Végigállták a lányok az utat két oldalról. Ahogy jött a kocsival a férfi vagy a legény az ráfizetett” (Vankóné 1976: 121).
Húsvét tehát egy végtelen folyamat. Ha mégis annak az időszaknak a mondandóját nézzük, ahol ezek az "érzések" besűrűsödnek, akkor a Nagyhét Virágvasárnappal indul. A testesüléssel. Noha a nagyböjtben vagyunk, mikor is mindenféle mulatozás tilos volt, e napon a lányok énekszóval ünnepeltek, s körtáncokat jártak. Teremtettek. A testesülést varázsolták. A körtáncok és játékok formája pont a teremtés rendjének felel meg.
Nézzük meg most a legismertebb ilyen játékot:
Bújj,bújj,zöld ág,
Zöld levelecske...
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta.
Miről énekelnek? Az ágacska végén meredező rügyről, mely csillog az életnedvektől, és alig várja, hogy kipattanjon, szinte robbanásszerűen tör belőle elő az élet. És ez az élet befogadóra lel, hiszen "nyitva van az aranykapu" és még sürgetést is kap: "csak bújjatok rajta."
Mit tesznek eközben? Bizony azt, amiről Jézus beszél, mikor azt mondja "akkor anyám király leszek a jeruzsálemba bé mejek". Király lesz, a teremtő Atya! Merkúr jegy uralma alatt állunk, ő van legközelebb a Naphoz. Nem Napként vonul be, nem uralkodni megy, hanem téríteni, térülni-fordulni, s közben az igét hirdetni, s igével testesíteni meg, termékenyíteni meg az embereket.
Jeruzsálembe, s azon belül is a templomba megy, miként írja a második versszak, amikor is már nem fog tudni majd bémenni, mert gyenge lesz. De miért nem mondja akkor azt, hogy a jeruzsálemi templomba bemegyek, s ott fogok uralkodni? Azért mert szó nincs erről. De akkor milyen templomról beszél?
Mikor mondta Jézus, hogy Atyám tiszteletére hatalmas márványpalotákat emeljetek, s abban királyként uralkodjatok? Soha. Akkor mégis milyen templomokról beszél? Hát erről:
Pap Gábor gyönyörűen elmondja, hogy miként jelenik meg Isten háza a képen. Isten temploma két ember között valósul meg, mikor azok lelküket egymásnak ajánlják. A képen fegyvereikből formáltak templomot, s középen megjelent a Teremtő. De ez történik akkor is, mikor "áldomásra emeljük poharunkat". Mit mondunk ekkor? Isten-Isten! Jézus temploma az emberek közt valósül meg, a szeretet által. Az az atyai törvény és ez az új szövetség, amire Virágvasárnap Jézus tanít.
Térjünk csak vissza a "Bújj, bújj zöld ághoz". Mi valósul meg e tánc által? Bizony, bizony, két ember kaput emel, templomot állít és azon az egész közösség együtt, kézenfogva átvonul. Aztán másik két tag emel kaput és azon is átbújnak, s így megy ez egészen addig, míg Isten meg nem jelenik az egész körben. Személyesen is és közösségileg is "áldott állapotba" kerül mindenki, aki ezt teszi.
Általános volt e napon a barkaszentelés. A barka nem csak a bárány, az áldozat szimbóluma, hanem szimbolizálja a fénnyel, az arannyal termékenyült szentséget. Fényszóró, áldásszóró növény, akárcsak a Szentek glóriája, akárcsak a Szent Korona.
Kívánom nektek, hogy fürödjetek meg ma az áldásban, legalább így!
