A brit rendőrség leállítja az információmegosztást az amerikaiakkal

A manchesteri rendőrség leállította az információmegosztást az amerikai partnerekkel, mert az amerikai fél bizalmas információkat hozott nyilvánosságra, ezzel segítve a terroristákat.

Manchster hatóságai leállították a hírszerzési információk megosztását az amerikaiakkal, mert az amerikai sajtóban olyan információk jelentek meg, melyek hátráltatták a terrortámadás kapcsán folyamatban lévő nyomozást.

A BBC beszámolója szerint a folyamatban lévő nyomozásról már semmilyen információt nem adnak ki az amerikaiaknak.

A hétfő éjjeli öngyilkos merénylet után az amerikai sajtó még az előtt nyilvánosságra hozta az elkövető nevét, hogy azt a brit hatóságok közölték volna. Ezzel a terrorszervezetet előnyösebb helyzetbe hozták, hiszen a hálózat tagjai megtudták az elkövető nevét, ami lehetővé tette, hogy az öngyilkos merénylővel laza kapcsolatban lévő személyek eltűnjenek a hatóságok szeme elől, mielőtt még megkezdődnek a rajtaütések, vagy bizonyítékokat tüntessenek el még a házkutatások kezdete előtt.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-brit-rendorseg-leallitja-az-informaciomegosztast-az-amerikaiakkal/

A brit és amerikai titkosszolgálatok közti együttműködés végleg veszélybe sodródhat, miután a New York Times újabb fotókat közölt a manchesteri terrortámadásról. A fotók az amerikai titkosszolgálatoktól szivárogtak ki, ami már második ilyen eset a május 22-én történt terrortámadás óta.

A brit és amerikai titkosszolgálatok hagyományosan szoros együttműködést folytatnak, ráadásul az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok egyaránt tagja az Öt Szem szövetségnek – Kanada, Ausztrália és Új-Zéland mellett -, melynek keretén belül a résztvevő titkosszolgálatok érzékeny információkat osztanak meg egymással.

A második világháború után létrehozott Öt Szem szövetség egy hírszerzési megállapodás, mely szerint az öt ország egymás közt állandó információmegosztást folytat. Az Egyesült Királyság a GCHQ kommunikációs ügynökségére hagyatkozik, ami a kommunikációs adatok elemzését folytatja, beleértve e-maileket, telefonokat és más elektronikus információt – de más ügynökségek, mint az MI5 és MI6 szintén részei ennek az együttműködésnek, ami magában foglalja az amerikai NSA, FBI, CIA hivatalait és számos más szervezetet. Diplomáciai és politikai szinteken egyaránt összefonódnak ezek az országok, ám ezt az együttműködést veszélybe sodorta a manchesteri merénylet kapcsán történt kínos kiszivárogtatás.

Az amerikai sajtó korábban nyilvánosságra hozta az öngyilkos merénylő Salman Abedi nevét, amivel kellemetlen helyzetbe hozta a brit hatóságokat, hiszen ezzel nagy mértékben megnehezítette a folyamatban lévő nyomozati tevékenységet. Később kiderült, hogy ez nem egy elszigetelt eset volt; a New York Times újabb fotókat hozott nyilvánosságra a robbantás után maradt romokról, ami szintén az amerikai titkosszolgálatoktól szivárgott ki, nem brit forrásból. Az ehhez hasonló kiszivárogtatások pedig alapjaiban megrendíthetik a szövetséges országok egymásba vetett bizalmát. A brit rendőrség ráadásul éppen most szüntette be az amerikaiakkal folytatott információmegosztást, ezt követően történt az újabb kiszivárogtatás.

A kiszivárogtatások a most zajló nyomozati tevékenységet vakvágányra juttathatják, mert Abedi családját és társait már azt megelőzően tájékoztatták arról, hogy a hatóságok velük foglalkoznak, hogy a rendőrség elkezdte a rajtaütéseket és házkutatásokat – ami azt jelenti, hogy az esetleges terroristák elmenekülhettek a hatóságok elől, emellett a hátramaradóknak rengeteg idejük volt bizonyítékokat eltüntetni. Theresa May brit kormányfő ma Brüsszelben találkozik Donald Trumppal, és sajtóhírek szerint ezt a kérdést is megvitatják majd.

Korábban a brit és amerikai titkosszolgálatok közti nagyon szoros együttműködés egy másik kiszivárogtatásnak köszönhetően tudódott ki; Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja 2013-ban hozott nyilvánosságra információkat a CIA és a GCHQ által folytatott globális adatgyűjtésről.

Snowden akkor két projektet – PRISM és Tempura – leplezett le, melyek részeként mindkét ország globális megfigyelést folytat az interneten és internetkapcsolattal rendelkező okoseszközökön keresztül. A GCHQ által gyűjtött adatokat az Öt Szem együttműködés keretén belül más országokkal is megosztották, így minden, amit a britek az évek során összegyűjtöttek, most veszélyeztetve van azáltal, hogy az amerikai titkosszolgálatok már nem képesek megakadályozni a bizalmas információk kiszivárgását.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-kiszivarogtatasok-miatt-veszelyben-az-ot-szem-szovetsege/

Egy friss közvélemény-kutatás eredményei szerint az amerikai választók többsége úgy gondolja, hogy a fővonalú média rengeteg álhírt is leközöl.

A Harvard Egyetem és a Harris Polling szerdán közölt felméréséből kiderült, hogy az amerikaiak ideológiai hovatartozástól függetlenül meg vannak győződve arról: a fővonalú média átveri őket, és a valós hírek közé vegyítve álhíreket is terjeszt.

„A választók hatvanöt százaléka úgy gondolja, rengeteg álhír is terjed a fővonalú médiában.” A kutatás szerint „a republikánusok 80%-a, a függetlenek 60%-a, és a demokraták 53%-a szerint terjeszt álhíreket a mainstream média.”

A The Hill magazin a kutatás eredményeit értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg konzervatív választó úgy gondolja; a média elhagyja vagy felhígítja az egyébként általuk használt standardokat, amikor Donald Trumppal kapcsolatos híreket közölnek, és ilyen esetekben kiemelkedő gyakorisággal hivatkoznak névtelen forrásokra.

A The Hill értékelése szerint frusztráció figyelhető meg a mainstream médiában azzal kapcsolatban, hogy Trump szóvá tette ezeket a visszaéléseket, és ellenzéki pártként hivatkozik az őt kritizáló sajtóra.

A jelentés azzal összegzi a helyzetet, hogy a fővonalú médiába vetett bizalom történelmi mélyponton van az amerikai választók körében.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-lakossag-ketharmada-szerint-alhireket-terjeszt-a-fovonalu-sajto/

A brit Függetlenségpárt tagja, Nigel Sussman a Manchesterben történt terrortámadás után annak szükségéről beszélt, hogy az európai hatóságok beépítsék a terrorellenes gyakorlatba az orosz terrorelhárítás által felhalmozott tapasztalatokat.

A UKIP tagja a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során azt mondta, semelyik ország nem tudja teljes mértékben megvédeni magát a terroristákkal szemben, ezért fontos lenne, hogy a nyugat-európai terrorelhárítási szervek minél több ország tapasztalatait figyelembe véve tudják felvenni a harcot a terrorfenyegetéssel.

Sussman szerint egy ország önmagában kevés a terrorellenes harchoz, mert a terrorszervezetek is határon átívelő módon működnek. Egy minél széleskörűbb nemzetközi együttműködés azonban alkalmas lenne arra, hogy a manchesterihez hasonló terrortámadások megakadályozhatóak legyenek.

A politikus elmondása szerint sokan csalódtak abban az álláspontban, amit a nyugat-európai országok képviselnek Oroszországgal szemben, és ehelyett inkább az együttműködésre fektetnék a hangsúlyt.

A Manchesterben történt terrortámadás után Vlagyimir Putyin orosz államfő részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak és kijelentette, Oroszország készen áll arra, hogy egy széleskörű nemzetközi összefogás részeként fokozott együttműködést kezdjen az Egyesült Királysággal a terrorelhárítás terén.

http://www.hidfo.ru/2017/05/ukip-egyutt-kell-mukodni-moszkvaval-a-terrorellenes-harcban/

Egy török migráns és volt barátnője közt nézeteltérés volt azzal kapcsolatban, hogy az apa kell-e gyerektartást fizessen közös gyermekük után. A 28 éves nőt emiatt autóhoz kötözte és az aszfalton húzta a török migráns.

Egy németországi török bevándorló hétfői bírósági meghallgatásán beismerte, hogy egy autóhoz kötözte és a betonon húzva így próbálta meggyilkolni volt barátnőjét, miközben közös gyermekük az autóban kellett üljön, hogy végignézze az egészet.

A török migráns kötelet kötött a 28 éves áldozat nyaka köré, a kötél másik végét az autóhoz rögzítette, majd elhajtott vele, miután nézeteltérés alakult ki közte és az áldozat közt. Az incidens Hamelin nevű településen történt. A migráns által megkínzott nő súlyos sérüléseket szenvedett, miközben 200 méteren át a nyakánál fogva húzták az aszfalton.

Az incidens során a nő kómába esett, később egy klinikára szállították, ahol az orvosok megmentették az életét.

A The Guardian brit lap szerint Hamelin polgármestere azt mondta „senki nem gondolta volna, hogy ilyen barbár cselekmény megtörténhet, amiről leginkább a középkorban használt kivégzési módszerek juthatnak eszünkbe.”

A bírósági meghallgatáson elhangzottak szerint a kötélen vonszolás előtt a török migráns baltával és késsel is rátámadt már volt barátnőjére, a kötélen húzást pedig bosszúból követte el, amiért a nő nem volt hajlandó lemondani a gyerektartásról és bírósági úton akart pénzt követelni az apától.

A rendőrség elismerte, hogy a 28 éves áldozat és az elkövető is török származású.

http://www.hidfo.ru/2017/05/autoval-kotelen-huzta-volt-baratnojet-egy-migrans-nemetorszagban/

Donald Trump amerikai elnök egy olyan költségvetési tervet javasolt a Pentagonnak, ami magában foglal Ukrajna számára egy 150 millió dolláros katonai segélyt is.

A védelmi minisztérium kedden hozta nyilvánosságra a tervezetet, mely szerint 150 millió dollár értékű katonai segítséget kapna Ukrajna, főként kiképzés, felszerelések formájában, valamint kihelyezett tanácsadók működtetésével. A 2018-as pénzügyi évben a „Partnerségi Kapacitás Kiépítése” nevű program keretén belül az ukrán fegyveres erőket több téren elkezdenék átállítani a NATO-standard alkalmazására, emellett amerikai fegyverekkel látnák el.

A tervezet szerint az a rövid távú cél, hogy az ukrán védelmi szektor “fenntarthatóvá váljon”, és fokozzák a NATO- és nyugati szövetségesekkel az interoperabilitást. Amennyiben a tervezet átjut a kongresszuson, az USA által Ukrajnának adott „védelmi segítség” változatlan marad, vagyis Trump megválasztása érdemben nem változtatott az amerikai védelmi ipar Ukrajnával kapcsolatos célkitűzésein. A Trump-adminisztráció összesen 639,1 milliárd dollárt különített el a 2018-as védelmi költségvetés számára.

http://www.hidfo.ru/2017/05/trump-150-millio-dollaros-katonai-segelyt-adna-ukrajnanak/

A Kaliforniai Egyetemen működő Afrikai Diákok Szövetsége rengeteg pénzt és „biztonságos helyeket” követel, emellett azt akarja elérni, hogy az iskola szervezett keretek közt faji öntudatot neveljen a fekete diákokba.

Követelések listájával állt elő az Egyesült Államokban egy faji alapon szerveződő diákmozgalom, az Afrikai Diákok Szövetsége. A listán többek közt szerepel egy 40 millió dolláros anyagi támogatás, és úgynevezett „biztonságos helyek” létrehozása, ami alatt azt értik, hogy a Kaliforniai Egyetem alakítson ki olyan helyeket, ahová csak fekete diákok léphetnek be (azaz faji alapon mindenki más számára tiltott terület lenne).

A nyílt levél formájában közzétett listán emellett szerepel az is; arra köteleznék az egyetemet, hogy kötelező „kulturális tudatosság” képzést írjon elő a diákok számára – ez alatt azt értik, hogy a fekete diákok körében intézményes keretek közt történjen a faji öntudat kialakítása.

A diákszövetség ezekkel az igénnyel arra hivatkozva állt elő, hogy megszaporodtak a tagjaikat hátrányosan érintő – ahogy ők nevezik – „fajilag érzéketlen” incidensek. A diákszövetség egy nyolcpontos ultimátumban követelte, hogy az egyetem nevezzen ki egy a fekete hallgatók támogatásáért felelős pénzügyi vezetőt, aki azonnal utaljon ki nekik 40 millió dollárt, hiszen ez az összeg „csak aprópénz az egyetem számára”.

http://www.hidfo.ru/2017/05/rengeteg-penzt-es-faji-szegregaciot-kovetelnek-a-fekete-hallgatok/

Ahmed Ismail, az egyiptomi parlament védelmi bizottságának tagja szerint Egyiptom is csatlakozna egy a NATO mintájára létrehozott közel-keleti katonai szövetséghez. Donald Trump szaúd-arábiai látogatása során utalást tett arra, hogy a közeljövőben közreműködne egy ilyen arab NATO megalakításában.

Donald Trump amerikai elnök szaúd-arábiai útja során egy beszédében utalást tett arra, hogy közel-keleti látogatásai részeként egy a térségi országokat egységbe tömörítő katonai tömb létrehozásán dolgozik. Elmondása szerint a látogatások célja olyan új együttműködések kialakítása, ami hozzájárul a biztonság és stabilitás megteremtéséhez a Közel-Keleten, és ennek érdekében számos térségi országgal folytat tárgyalásokat. A kijelentés megerősítette azokat a korábbi sajtóértesüléseket, mely szerint a Trump-adminisztráció többek között Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bevonásával akar létrehozni egy regionális katonai szövetséget, hogy ezzel ellensúlyozza Irán növekvő térségi befolyását.

Az új koalíció olyan kollektív védelmi irányelveket fogadna el, melyek jelenleg a NATO működésének is részét képezik, emellett szoros titkosszolgálati együttműködést alakítanának ki Izraellel, bár formálisan se az Egyesült Államok, se Izrael nem lenne a katonai tömb tagja.

Ahmed Ismail, az egyiptomi parlament védelmi bizottságának tagja megerősítette ezeket az értesüléseket, hozzátéve, hogy Egyiptom csatlakozna egy ilyen katonai tömbhöz, amennyiben azt valóban megalapítják. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem támogatná az új katonai tömb részéről erő alkalmazását Szíriával szemben. A politikus szerint Egyiptom fő szerepét abban látja, hogy hozzájáruljon a Közel-Keleten az erőegyensúly megteremtéséhez, és megvédje a térségi országokat a külső fenyegetésektől. Ismail szerint ebben benne foglaltatik az is, hogy az egyiptomi vezetők már „nem bíznak abban, amit az amerikaiak mondanak.”

http://www.hidfo.ru/2017/05/arab-nato-t-hoznanak-letre-a-kozel-keleti-orszagok/

Shahrar Ali, Anglia Zöldpártjának képviselője szerint a terrortámadásra nem szabad a biztonsági intézkedések további fokozásával reagálni, mert ez különböző szabadságjogok megvonásával járna.

A brit nép egyesült erővel kell szembenézzen a manchesteri terrortámadással, de a további biztonsági intézkedések meghozatala már azzal fenyegetne, hogy korlátozza az emberek szabadságjogait – mondta Shahrar Ali, Anglia Zöldpártjának képviselője. A politikus szerint nem szabad megengedni, hogy az erőszakos cselekmények „egymás ellen fordítsák a briteket”, ehelyett egységgel és szolidaritással kell reagálni a fenyegetésre.

Ali ugyanakkor nem támogatja, hogy a hatóságok tovább fokozzák a terrortámadás miatt a biztonsági intézkedéseket, mert szerinte ez már szabadságjogokat korlátozna.

Sadiq Khan, London muszlim polgármestere szintén azt mondta, nem megengedhető, hogy a britek megosztottsággal reagáljanak a történtekre. „Azok, akik megosztásunkra törekszenek, soha nem fognak sikerrel járni” – mondta.

Hétfő éjjel Manchesterben történt újabb terrortámadás, melynek során 22 ember életét veszítette. A merényletért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-biztonsagi-intezkedesek-fokozasa-ellen-szolalt-fel-a-zoldpart-kepviseloje/