Nem váltotta ki a gyógyszert? Kiváltotta, de még kérne? Ellógta a vérvételt? Innentől kezdve nagyon gyorsan lebukik a háziorvosa előtt. Cserébe nem kell leletekkel rohangálnia, és a recept elhagyása sem okoz túl nagy gondot. Indul az új rendszer az egészségügyben, megnéztük, ki mire számíthat. A rajt milyensége kérdéses.
Többet nem füllentheti a háziorvosának, hogy szedi a felírt gyógyszert, holott még ki sem váltotta azt. De nem válthat ki dupla adag nyugtatót sem arra hivatkozva, hogy az előző receptet elhagyta. Az orvos ugyanis az új, elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek (eeszt) köszönhetően rögtön ellenőrizni tudja, igazat mondott-e. Merthogy november elsejétől működik az az adatbázis, ahol a beteg adatait, leleteit, kezeléseit, receptjeit tárolják, és amelyhez a kezelőorvos vagy a gyógyszereket nézve a patikus hozzáfér. Azt egyébként mindenki egyénileg beállíthatja, ki milyen adatához férhet hozzá, ezt csak sürgősségi ellátáskor lehet "feltörni".
Azt, hogy mire lehet jó a szigorúbb háziorvosi kontroll, Komáromi Zoltán egyik esete jól példázza:
Egy betegemet durva szívritmuszavar miatt sürgősséggel beutaltam a kórházba, erre kedden visszajött, és kiderült, nem volt kedve kórházba menni. Az ilyet az új rendszerben azonnal látom, így rászólhatok a betegre, hogy ezt ne csinálja.
Az elmaradt labor vagy egyéb vizsgálat is hamar kiderül, viszont könnyebb lesz pótolni a valóban elvesztett receptet vagy beutalót. Nagyon fontos változás, hogy a háziorvos innentől kezdve rálát arra is, hogy a nem anyakórházban milyen kezelést végeztek a betegén. Mindez tehát anélkül, hogy páciense elvinné a leleteit. Ugyanez igaz a kórházakra is, szükség esetén minden állami intézményben rá tudnak nézni a dokumentációra.
Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár korábban azt mondta, az eeszt-nek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal rendelkezésére áll az orvosnak, a gyógyszerésznek, és segítségével könnyen megismerheti a teljes betegutat.
Könnyen belátható, hogy ez növeli a betegbiztonságot. A rendszer a felelősséget is egyértelművé teszi, hiszen ezután egyetlen rossz döntés sem fogható információhiányra.
Ha az elvárt biztonsági feltételeket teljesítik, a magánszolgáltatók is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, így az ottani kezelések is bekerülnek a központi rendszerbe. Nekik és az Országos Mentőszolgálatnak azonban csak jövő év novemberében lesz kötelező a csatlakozás.
A felhőben tárolt adatoknak köszönhetően az olyasféle párbeszédek után is gyorsan tovább lehet lépni, hogy „Mit mondott a fül-orr-gégész? Semmit, csak hogy csepegtessek.” A háziorvos ugyanis egy kattintással eléri a pontos diagnózist.
Elméletileg szakorvosi rendelésre is könnyebb lesz bekerülni, ha valóban tud majd az orvos foglalni az előjegyzési naptárakban. Ehhez az kell, hogy a kórházak és szakrendelők megnyissák ezt „közösbe”. Komáromi szerint ezzel lehet gond, ugyanis az intézmények inkább maguk szeretik beosztani a betegeket. Szerettük volna megtudni azt is, miként látja mindezt a Magyar Kórház Szövetség, kerestük is őket, de az illetékes csak később nyilatkozik.
Többet kell várni a rendelőkben és patikákban?
Az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztos, Vartus Gergely szerint az új rendszer a betegek számára kevésbé lesz észrevehető. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke, Póta György azért kicsit tart attól, mennyire lesz zökkenőmentes az átállás az új rendszerre.
Elméletben tudjuk, mit kell csinálni, a gyakorlatban még nem próbáltuk.
Komáromi Zoltán azt mondta, ő már november elsején bemegy gyakorolni. Szerinte a beteg csak ott érzékel bármit a változásból, ahol az orvos vagy a személyzet fél a programtól, mert nem tud mindenre válaszolni, az aggályai pedig átragadnak a páciensre.
Bár Vartus szerint a rendszer működőképes, felkészültek arra, ha valahol informatikai probléma adódik, Komáromi azért kételkedik:
Ha 6200 háziorvos november 2-án egyszerre bekapcsolja a gépét és felmegy a rendszerbe, millió probléma jön elő. Félő, hogy a szolgáltatónál működő helpdeskek nem fogják bírni a terhelést.
A változás - a tesztüzem tapasztalatai alapján - plusz adminisztrációval nem jár, az orvos a rendelés elején csatlakozik rendszerével a felhőhöz, így a beteg adatai rögtön felkerülnek oda. A patikákban sem kell többet várni - mondja Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Az viszont erősen kérdéses, mennyien csatlakoznak csütörtöktől a rendszerhez. A kormányhivatalok extra nyitvatartással fogadták az egészségügyi dolgozókat, akik még nem váltották ki a rendszerhez szükséges e-személyit, ám a dokumentumra Komáromi elmondása szerint két hetet várni kell, így az utolsó pillanatban ébredők ennyit csúsznak. Egy háziorvos szerint nagy lesz az összevisszaság, bár van türelmi idő is - december közepéig.
Az mindenesetre tény, a beteget nem érheti hátrány, ha orvosa vagy gyógyszerésze még nem csatlakozott a rendszerhez: a receptjét - ha hagyományos, ha e-recept - ugyanúgy kiválthatja, ígéri Hankó.
"Apróbb" hibák
Tudunk viszont olyan kórházi osztályról, ahol hat orvosra csak egy olyan gép jut, amellyel csatlakozni tudnak a rendszerhez, mások szerint a gépek minősége, illetve a szélessávú internethozzáférés is felvet kérdéseket. Egy névtelenséget kérő orvos pedig arra hívta fel a figyelmet, a Kormányablaknál olyan dokumentumot írattak velük alá, amely kiköti, az eSzemélyihez kapcsolódó elektronikus aláírást csak magáncélokra használja. Nekik viszont a munkahelyükön is használni kell, így rá is kérdezett a kórház illetékeseinél, mi lesz itt a megoldás. Megnyugtatásul azt a választ kapta, ez nem rájuk vonatkozik.
Bár az informatikai szolgáltatók tartottak képzéseket, sok részlet csak menet közben derül ki. Az egyik ilyen, hogy valóban pdf formátumban is kapnak-e majd a leleteket, amiről az adatokat aztán egyesével kell bevinni az adatbázisba, hogy kereshető legyen. Komáromi Zoltánnak - aki amúgy az Együtt elnökségi tagja is - múlt héten még ezt mondták, és azt, hosszú hónapokat kell majd várni arra, hogy a szükséges fejlesztés elkészüljön.
Komáromi Zoltán szerint ki kell majd találni valamit arra a problémára is, ha az adminisztrátor vagy a nővér nem tudja lekérdezni a beteg adatait, mert erre csak az orvos jogosult. Felvetésünkre, hogy az adatok védelme miatt lehet ez, a háziorvos azt mondja, egy praxisteamben bizonyos feladatokat delegálnia kell az azt vezető orvosnak, és miután minden lekérdezés naplózott, kiderül, hogy a nővér „barkácsolt-e” valamit, vagy az orvos utasítására cselekedett. Abban sem biztos, hogy az új szabályok miatt a krónikus betegeknek előre elő tudják-e készíteni a recepteket vagy sem. Ahogy bajba kerülhet a távmunka is: náluk a körzeti ápolónő napi 2 órát otthonról dolgozik, ez csak akkor tartható fenn, ha távoli eléréssel is tudja magát igazolni a rendszerben. Szerinte a felkészülés elnagyolt és felületes volt.
A felesleges kezelések és gyógyszerek korának vége
Nyilatkozóink arról beszéltek, az új rendszer nyújtotta átláthatóság miatt megszűnnek a feleslegesen ismételt vizsgálatok, a duplán, vagy szükségtelenül felírt gyógyszerek,
Hankó Zoltán gyógyszerész egyébként némi türelmi idő után azt is reális várakozásnak tartja, hogy ha a patikus kiszűri a felesleges gyógyszert, a problémáról az online rendszeren keresztül azonnal konzultálhat az orvossal, aki akár az idő alatt is korrigálhatja a receptet az elektronikus felületen, amíg betege a gyógyszertárban várakozik. A korrekciót a patikus azonnal látja. Most ennél lényegesen nehezebb a javítás kérése: a beteggel küldik el borítékban az észrevételeiket. Középtávon elvben működhet az is, hogy az orvos csak a leleteket nézve írja fel a krónikus betegének a havi gyógyszeradagot, aki így rögtön mehet a patikába - mondja Hankó.
„Az első hónapokban az alapkövetelményeknek való zökkenőmentes megfelelés az elsődleges cél.”
Az új rendszerben a beteg felírási igazolást kap valódi recept helyett, és bár TAJ kártya és személyi, vagy eSzemélyi bemutatásával anélkül is kiadják a gyógyszert, Hankó azt javasolja, az elején mindenki vigye magával az igazolást. A gyógyszerészek a hosszútávú tervek szerint egy évre visszamenőleg férnek majd hozzá a rájuk tartozó adatokhoz.
Nyilatkozóink arra számítanak, összességében gyorsabb lesz a betegellátás, a betegbiztonság nő, de spórolnak az egészségügyi kiadásokon is.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás azt mondja,
Egy ilyen működőképes rendszer a minimum a 21. században.
Szerinte ezzel a korrupt vadhajtásokat is le lehet vágni, például ha a döntéshozó akarja, ellenőrizheti az előrelépést a várólistán, a területen kívüli kórházi betegellátást, és ellenőrizni tudja a nagyértékű gyógyszerek a szakmai irányelveknek megfelelő felhasználását. A távlati célokra egyébként Vartus is utalt, amikor arról beszélt, a rendszer célja összehangolni az intézmények működését, és egy olyan adatbázis kezelését, amely a későbbi szakmapolitikai döntéseket alapozza meg.
Windisch Judit
