Szent Vitus

Június 15. – Vida ~ Vid ~ Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást.

A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.

Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.




Szentháromság vasárnapja

A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe, székelyföldön kispünkösdnek nevezik. Hazánkban - a pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed nyugat felé. A barokkban az egyházművészetben és az egykori városképekben is érződik a Szentháromság misztériuma. Szentháromságnak szentelt templomok már a középkortól jelen vannak a keresztény Európában; később a török, majd a pestisjárványok szorongattatása miatt választják e titulust, s ekkortól, a XVIII. századtól emelik a köztéri Szentháromság szobrokat is.
Jelölésének legegyszerűbb formája a háromszög, amely vagy sugárzó Napot, vagy pedig "Isten szemét" fogja közre. Az első változat oltalmazó céllal a házak homlokzatára, kapubejáratokra került.
Szegeden, de más városokban is a Szentháromság-szobor közelében volt a régi piac: "mögterem minden a Szentháromság laposán" - mondogatták a régiek. Vasárnap délelőtt e szobornál gyűltek össze beszélgetésre az emberek: "minden újság mögteröm a Szentháromság tövibe."
Szerte az országban zarándoklatokat, körmeneteket tartottak tiszteletére és köztéri ájtatosságokat.