A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.