(Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”)

Jégtörő Mátyás a február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. “Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás…” – többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára. Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember – ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon. A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Jégtörő Mátyás napjához – az ismert és említett hiedelmek mellett – több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.

Mátyás, Gergely két rossz ember! – szól a rigmus. Ilyenkor nagy hidegek szoktak lenni.

A nevet magyarázva a doroszlóiak úgy gondolják, azért kapta Mátyás a jégtörő melléknevet, mert „Mátyás föltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál, ha meg talál, akkó ront”. A Muravidéken így fogalmaznak: „Mátyás, ha talál, pusztít, ha nem talál, iépít.” „Esetleg még azt mondják: „Mátyás a gyeget (jeget) evággyo”, azaz nem fagy be már a víz, ha van is jég ezen a napon, megolvad. Ha pedig megolvad a jég, „tapogatva jár az ember, mint róka a jégen Mátyás után”.

A topolyaiak szerint „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál”. Esetleg ezt is hallani: „Ha nem talál, havat hoz, ha meg talál, havat visz.”

Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok életéhez nőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik. Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. Jégtörőnek is nevezték, de azt is mondták, Mátyás jeget olvaszt, de ha nem talál, csinál.

A pásztorok szívesen várták Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddüséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az elles.

Szlavóniában azt tapasztalták, hogy Mátyás elviszi a havat, s kiereszti a kankó (= szűr) ujjából a pacsirtákat, azaz jön a jó idő. A feketicsiek szerint „Mátyás kipiszkáli a kutyagumit a hóból”. Doroszlón azt mondják, ha megjelenik a mátyásmadár, hamar kitavaszodik.

Jól tudjuk, hogy az időjárás és a termés szorosan összefügg. A földműves embert is sürgeti már Mátyás. Szlavóniában és másutt is úgy tudják, ha havas az idő Mátyáskor, el kell vetni a búzát, árpát, zabot, hogy jó termés legyen. A háziasszonyok pedig mákot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetnek, mert az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg. Azt is mondják, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő savanyú lösz, a tojások pedig aprók. A jó idő viszont jó máktermést hoz.

Ez a nap a baromfiszaporulat biztosításában fontos nap. Csirkét nem szabad ültetni, mert nyomorultak lesznek, vagy ki sem kél csirke a Mátyás-napi tojásokból, mert nincs mag az aznapi tojásban. Doroszlón visszakézből átdobják a szomszédba a Mátyás-napi tojást, mert az kártojás. Székelykevén piros ceruzával jegyzik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Nem kell elültetni őket, mert ha a kisliba ki is kel, eltűnik.

Topolyán egyesek megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét. A székelykeveiek szerint egyesek elteszik a Mátyás-napi libatojást, mert jó gúnár kél ki belőle, noha rendszerint eltűnik vagy záp lesz a tojás. Ha mégis kikél a tojás, szerencsét hoz. Ha süt a nap, akkor baromfihullás fenyeget.

Ha nem esett hó e napon, akkor a topolyai öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy tejeljen, tele legyen a sajtár. A baranyai halászok, ha csukát fognak e napon, azt mondják, kifogták a szent halnak tartott Mátyás csukáját, szerencsés lesz a halászat az elkövetkező esztendőben.