Wass Albert: Karácsonyi Fohász
Kedves jó Megváltó Atyánk!
Szépen kérlek, nézz le miránk.
Hallgasd meg a kicsi Hubát,
ki tiszta szívvel kéri Urát!
Ó add, hogy e nagyvilágon
az emberre béke szálljon.
Óvón terítsd széjjel kezd
messzi szülőhazánk felett.
Térden állva esedezem:
hazánk megint otthonunk legyen,
s fáradozást feledve mind
hadd lássuk meg szeretteink.
Kérlek, Uram, add áldásod,
és óvjad a Raab családot.
Áhítattal kérlellek én
szent karácsony éjjelén!
Flórián Csaba: REKVIEM
csángók székelyek ma-gyarok akár a tiltott é-nekek csak suttogva
csak a bérceken katla-nok mélyén mégis dél-
cegen a felégetett partokon mostoha partokon árvalányhajjal szemükből felénk intenek dolgos tegnapok néma századok s hol kézhez símul fű fa madár esténként árnyék oson s ökölbe menekül a mosoly csitt te csillagszemű gyermek még meghallják a vadak itt még az utcára
szórt hamunak is ára
van s a házban a fala-kon az emlékek fájók
Bukovina Bácska Bákó de mindig hűen szolgá-lók de nem szolgalel-kűek testvéreim csángók székelyek kik hordták talán hordják
az előregyártott szabadság
kényszerzubbonyát.
Babits Mihály: Áldás a magyarra
Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
Máskor is hevert már elkötött tagokkal.
Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.
De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,
futni kezdett a vér elapadt erébe.
Visszakapta ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.
Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.
Él a nagy Isten és semmise megy kárba.
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.
Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb...
id. Kiss László: A MAGYAR FŐNIX MADÁR!
Fent az égbolton sólyom madár kering,
Magyar madár élesen letekint.
Nekem csak pár ezer tökös Magyar kell,
mert rájöttem, hogy az ötszázezer csak káoszt teremthet.
Alakulnak a dolgok, sok a türelmetlen,
és még több a még türelmetlenebb.
Azonnali változás kell. mély és gyökerekbe hatoló,
halálából mint a főnix feltámadó.
Mind a tizenkilenc bűntanyát felszámoló,
éjszaka - kora hajnalban, mikor alszik,
biztosra végre hajtható.
Ez az első lépés, a többi már futó.
Könnyedén, gyorsan futva, főnixként átváltozó,
majdan ha jön a futár, ne késlekedj a paranccsal.
Hajtsd végre gyorsan és maradéktalan.
Sólyom madár lecsap és karmai közé ragad.
Magyarország mert örökké ez lesz a neved,
nem lesz mit szégyellned, mert küldetésed teszed.
Így fog ez történni - akár hiszed akár nem.
örökké MAGYARORSZÁG leszel.
kelt: Bázakerettye, 2010. május, 03-án 05:33 - kor
vitéz Somogyváry Gyula: Jaj!
A magyar nemzetgyűlés ratifikálta a trianoni szerződést...
Most már aztán csehek lesztek kutyák
és még nagyobb úr lesz a kancsuka.
A gőgös, keshedt, vén turulmadár
nem száll már többet e rögre soha.
A föld húsa, mit ekétek kifordít,
Arany-Prágának ont majd gabonát
s csehek lesztek vagy megfeszültök, kutyák!
Hallod-e székely? Európa ítélt.
Hívhatod már a poklot és eget!
Holnap a pópa oláh Miatyánkra
bottal tanítja hetyke kölykedet.
Hajlongó szolga lesz az unokád már
s oláh fejfával borít majd a hant
s kitépjük a szíved, ha magyar, bitang!
Hej, Bácska népe, húzzad az igát,
mi "győztesek" majd addig dőzsölünk.
Nemes bocskorunk a nyakadra lépett
és Szent-Páris most paroláz velünk.
Meg ne zavarja Nagyszerbia álmát
magyar szóval a nyikkanó poronty,
mert feltámad Heródes újra, te rongy!
AZ ÉN RECEPTEM
Mindig gyógyitani és tanitani akartam,
Hát most teljesült a vágyam
Oly sok munkát ad nekem az Isten,
Hogy egyre betegebb lelkeket küld nékem
Csak hogy én egészen másként képzeltem
Gyógyitani, ápolni az idős betegeket
Oktatni, nevelni a kisgyermekeket
Most pedig mentem a beteg lelkeket.
Az orvos azt kérdezi,
Fáj a szive, torka, veséje?
Nyomjunk jó sok pirulát bele,
Ne sajnáljuk tőle
Én is ugyanezt kérdezem,
Fáj a szive, torka, veséje?
Egy a probléma gyökere,
És mindegyiknek egy a gyógyszere
Receptemre az alábbi gyógyszereket irom,
Mosoly - jó szó - szeretet, ez mindig ott van veletek
Adjatok másoknak is bőven,
Ettől nem lesz nektek kevesebb.
Ne várj viszonzásul szeretetet,
Mert lehet, hogy akinek adtad,
Még náladnál is betegebb,
Adj neki többet, többet és mindig többet.
Ha netán visszadobják receptedet?
Ne bánd, te megtetted értük, mit lehetett,
Eközben meggyógyitottad saját lelkedet,
Csakis igy gyógyulhatunk mindannyian meg.
ÉN
2oo9. december 25,
ÉRZÉKEINK
Látunk, de egymásra nem figyelünk
Hallunk, de csak amit mi akarunk
Ajkunk van, amivel csak vádolunk
De mi, gondolkodás nélkül bántalmazunk.
Érezni tudunk, mégis érzéketlenek vagyunk
Lelkünk van, mégis lelketlenek vagyunk
Szivünk van, de mi szivtelenek vagyunk
Istenünk is van, mi mégis Istentelenek vagyunk.
Érzékenyek és ugrásra készek vagyunk haragra, bosszúra
Siketek és vakok a szépre, a jóra
Pedig érzékeink épp forditva vannak megalkotva
Érzékenyek legyünk minden szépre, jóra
Siketek és vakok haragra, bosszúra.
id. Kiss László: HANDA-BANDA-ÁMÍTA-KAMUKA!
Őrlődnek a magok a malom kerekei között,
2010.május 19-re lisztre finomodott.
Szép tiszta fehér Magyar kenyérnek való.
Magyar lesz e a pék aki ezt kisüti?Nekem.
Megszületett a törvény, írásba foglalva,
Egy a Magyar határokat áthidalva!
Most már megfogjuk egymás kezét,
soha-soha de most már soha nem elengedve.
Ha megint HANDÁZZOL és BANDÁZOL,
hamar rájövünk, hogy ámítasz és el altatsz,
KAMUKOZOLSZ neked véged mind örökül.
Mert összefogva küldünk a bitóra végérvényesül.
Összejövünk még egyszer sokan százszorosan,
a parlament körül, nem széledünk szét,
hanem a parlamentbe bemegyünk.
A hatalmat tőletek végérvényesen elvesszük.
Akár hiszed akár nem - ez így fog történni.
Hát jól vigyázz, a nép hatalmát SZOLGÁLD!
Alázattal és szerénységgel légy szolga,
mert Ő népének még gondolatban sem ártana.
Ha így teszel országunk újból felvirágzik,
és virulni fog, virulni fog sok-sok millió ember.
Ha hazáját is vissza adod, A BOLDOGSÁG
repdesek a Kárpát-medencében...
Amikor a Kárpát-medencében ez honol,
felsóhajt minden fájó szív és nyugalomba vonul.
Nem lesz több áskálódás háborúra való uszítás,
mert a megbékélés együtt érzést szül.
De addig, de addig állandóan míg el nem jön,
minden áldott nap mondani - harcolni köl.
s eljön az a nap amikor a Magyarok szent koronáját,
végérvényesen vissza a helyére ráhelyezzük.
Nem az fog számítani, hogy minek hívod,
királyság,köztársaság, ha nem az eszme ami össze köt.
A hatalom legyen a MAGYAR ESZME :
békesség,hit,szeretet - harmónia e földön.
kelt: Bázakerettye, 2010. május, 20-án. 12.00-órakor.
Jól van dolga a mostani huszárnak
Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának,
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!
Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?
Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem?
Fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat.
Lipcsey József: Magyarok népe
Magyarok népe, szittyák, hunok vére
Harcol s él e földön több mint ezer éve
Ellenség gyakran támadt, feldúlta szép hazánkat
Nagy királyink hadai sok csatát megjártak
Őseink tengernyi kiontott vére
Szentelte meg földünk örökös reményre
Zrínyi Miklós, s katonái Budapest Erődnek
Meg nem adták magukat soha ellenségnek
Kitörtek! S ezáltal él a remény ma is
Hogy drága magyar népünk soha el nem veszik
Becsület, bátorság az útmutató fáklya
Áldott nemzetünknek egy szebb magyar világba
De jajj! Szent István népe, Mária országa!
Istentől orcád elfordítottad
Hagytad pénz urainak leigázni magad
Kígyó sziszegése megmérgezte lelked
Tolvajok, árulók uralkodnak feletted
Kárpáti szép haza, magyarok otthona,
mivé lettél?
Idegent imádsz de véredet nem érted?!
A bűn tüzével saját pecsenyéd sütögeted?!
Hol a kürtszó? Miért nem zeng messze hangja?!
Hol a gyerekzsivaj? Elcserélted gépi ricsajra?!
Kárpáti szép haza, magyarok otthona,
mivé lettél?
A remény él. Őseink véréből új hajtás sarjad
Mutatni az utat minden hű magyarnak
Így élj magyar! Hittel, büszkén, bátran
S ha eljő a nap, bízz Isten irgalmában
Kárpáti szép haza, magyarok otthona,
tündökölsz még újra!
Jézus Urunk ne félj, nem hagy téged magára
Mit tenned kell, hogy figyelsz hívó szavára
A mennyei seregben neked is van egy hely
És ott az igaz magyar elöl menetel
Kárpáti szép haza, magyarok otthona,
tündökölsz még újra!
KAPASZKODJ MEG!
Szerző: Pajor Tamás
Nem vagyok felmentve tornából,
Nem vagyok teljesen korlátolt.
Tudom, hogy itt minden élesben megy,
De van valamim, ami kellhet neked.
Van egy új HITEM,
És van egy új HAZÁM.
Van egy új SZÍVEM,
És fűt, mint a KAZÁN
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Engem nem érdekel a száraz valóság,
Én ott kezdem el, ahol mások feladják.
A legnagyobb hőfokon akarok élni,
Soha nem akarok magamhoz térni.
Egy olyan erő húz engem,
Hogyha kell, félrelököm az úthengert.
És felhívom az elnököt váratlanul,
És megmondom neki szépen magyarul:
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
Megfogom a gitárt és felugrom a székből,
Féktelen öröm jön egész mélyről.
Szikráznak az atomok, a levegő remeg,
Elindul a lábam és elindul a zene.
Eleven szívem van, akár egy cowboy,
Megelőzöm korom, mint egy száguldó autó.
És lemegyek érted a Fekete Lyukba,
És megmondom neked a szemedbe újra!
Kapaszkodj Meg, Él az Úr!
TÜLEKEDÉS
Szeretni, szeretni, szeretni.
Oly nagy dolog ezt megtenni?
Úgy tűnik igen, mert nem is akarunk szeretni
Pedig az első lépést valakinek meg kell tenni.
Legyek hát én az első?
No nem bánom, magamat szivesen feláldozom
Még akkor is, ha megköveznek érte,
Akkor is, ha csúfot üznek belőle,
Mert tudom, hogy égi jutalom jár cserébe.
Tűnődöm magamban,
Tülekedünk előre a zsúfolt buszon,
A jegypénztárnál, a szinházi ruhatárnál,
Sietünk fejvesztve, mintha életünk függne tőle.
És lám, minő udvariasak tudunk lenni,
Hogy a szeretet első helyét
Másnak át tudjuk adni.
Tarsoly Lajos: Végtelen folyó
Végtelen folyó, végtelen rengeteg,
Megannyi háború, a föld beleremeg.
Végtelen folyó, védtelen emberek,
Szabadság, melyért egy nemzet szenvedett.
Végtelen folyó, ragyogó fergeteg
Hegyek-völgyek, népek, ismeretlen életek.
Nemes borok, ősi mesterségek, szegény emberek,
Jó itt veletek élni, magyar emberek.
Végtelen folyó, felhőtlen királyság,
Színes táncok, s megannyi vidámság.
Végtelen folyó, Isten és a csillagos égbolt
Sötét évszázadok közt is mindig veletek volt.
Végtelen folyó, végtelen fellegek,
Szegény népek, gazdag népek - mind egyre megy.
Szokások, kultúrák, ünnepek:
Érted küzdenek a magyar emberek.
Végtelen folyó, végtelen hegyek,
Ősi mítoszok, hús-vér emberek.
Végtelen folyó, végtelen rónaság,
Írók, költők, hősök: ez a magyarság
