Szeged környékén, vagy a Mura vidékén régebben "Luca előtti nap"-nak titulálták december 12-én a Gabriellák névünnepét. Ez gyakorlatilag abból állt, hogy a babonásabb gazdasszonyok kora reggel egy piszkafával megbolygatták az ülőn szunnyadó tyúkokat, mert az efféle varázscselekmény jobb tojókká és kotlósokká serkentett őket. Este azután már országszerte a másnapra átnyúló Lucázás sejtelmes öröme, várható tréfás-bolondos meglepetése tartotta izgalomban a falvak népét. Számos vidéken a legények bosszantó tréfákat űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret, majd a háztetőn állították össze, vagy a kútba dobták.


Luca előtti nap ~ Gabriella napja

A Muravidéken előbbre hozták a Luca-napi szokások közül a tyúkokkal végzendő varázscselekményt. A gazdasszony kora reggel egy piszkafával megpiszkálta, leverte az üllőn gubbasztó tyúkokat. Azt tartották ugyanis, ha leverik a tyúkokat az üllőről, akkor korán elkotlanak.