Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az Szent Katalin ágybavizelőket is oltalmazza. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.
Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok gyümölcsfaágat állítanak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajt, közel van a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin ágnak nevezik. A fiúk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.
Számos vidéken dologtiltó nap a Katalin. Nem sütnek kenyeret, nem őrölnek a malmok, nem szántanak. Közismert népi időjóslás: "Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog." A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.


November 25.   Katalin napja
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.



Katalin napja

Mindenütt azt tartják, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Zentagunarason ezt így fogalmazzák meg: „Ha Katalin locsogós, a karácsony ropogós.”

Katalin rámutatónap. Megmutatja január időjárását.

Vojlovicán azt mondják, hogy a mulatságokat Katalin tiltja, András zárja. Vége az őszi mulatságoknak. Topolyán is ekkor tartották az utolsó bálat.

Katalin női dologtiltó nap. Szerémségben ilyenkor nem szabad kenyeret sütni. Doroszlón viszont férfi dologtiltó nap. Nem szabad szántani, sem befogni a kocsiba, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekek, a malmosok templomba mentek, mert védszentjük volt Katalin. Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy meglássák jövendőbelijüket.

Egy Katalint csúfoló versike a Baranyából, Kő községből (Lábadi Károly gyűjtése):

        „Katica, Katica felmászott a fára,
        Leesett, leesett, kitörött a lába.”