Mindenszentek napja
Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.
Mindszentek ~ Mindszentek napja
E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.
Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.
Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.
Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.
Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.
A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.
Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”
Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.
Mindszentek ~ Mindszentek napja
E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.
Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.
Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.
Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.
Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.
A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.
Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”