Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."
A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."



Október 28.   Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.



Simon–Júdás napja

Télkezdő, valamint idő- és termésjósló napnak tartották e napot. Ezért szerepelhetett az 1777-es kalendáriumban a következő versike:

    „Simon, Júda ha mind Szent Mártonig fénlik,
    A gabona bőven terem, azt reménlik.”

Csúzán a Simon-Júdás-napi hidegre utalva halljuk a következő népi rigmust:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gulyás.”

Baranya más falvaiban ugyanezt a tényt így fogalmazták meg:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gatyás.”

Vojlovica székelyei szerint:

    „Megérkezett Simon, Júdás,
    Jaj teneked, inges, gatyás.”

Igaza van a versike szerzőjének, az első télkezdőnap hidege melegebb ruhát kíván, mint a nyári ing-, gatyaviselet. A hideg miatt Szabadkán és környékén a jószágot is behajtják már a legelőről.

Időjósnap lévén, a nap időjárásából a téli időjárásra lehet következtetni. Időjárási és gazdasági határnap is volt Simon-Júdás napja. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának és felfogadásának napja ez.

Senki se vágasson eret ezen a napon, mert megjárhatja!