afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban - meg másutt is - ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".
Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.


Gál napja

Gál napja határnap a földművelésben. Szlavónia, Muravidék és Baranya tölgyeseiben e naptól kezdve számították a makk érését. A makk pedig a disznóhízlalásban felbecsülhetetlen értékű, ingyen takarmányt jelentett a tölgyesbe kicsapott disznókondának.

A tavak, folyók menti lakosság halászai is kihasználják a nap adta lehetőségeket. Ezen a napon szoktak egy utolsó nagy halászatot rendezni, mielőtt a halak végleg a fövénybe ásnák magukat.

Kispiac hiedelme szerint Gál napja időjósló nap is, tudniillik olyan lesz a nyár, mint amilyen a Gál-napi időjárás.