Szent Mihály napja
Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Szent Mihály ~ Borszűrő Szent Mihály napja
A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapja, gonoszjáró nap, vetőnap és a tél rámutatónapja. Európa-szerte számon tartott nap, pásztorok, juhászok ünnepe. Átadják a juhokat, megkapják a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a „váltakozás” napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.
A természetben is változás áll be. A bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Vojlovicán azt mondják, hogy Szent Mihály-nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet. A palicsi halászok azt tapasztalták, hogy a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás. Szaján népe azt mondja, hogy ekkorra már meg kell hogy forrjon az új bor. Borszűrő Szent Mihálykor már lehet szűrni a bort, kezdődhetnek a lakodalmak. A jó, édes bort már Vince megjelentette, mikor csepegett az eresz. Szlavóniában elkezdik a pálinkafőzést, ami egész Szent Györgyig tart majd. A falvak ilyenkor pálinkaszagúak, „még a levegőtől is be lehet csípni”.
Szlavóniában és a Muravidéken régen, mikor még a disznók makkoltatása divatban volt, ezen a napon kihajtották a tölgyerdőkbe a disznókat, és azok ott a makkon szépen meghíztak.
Baranyában e napon kell elvetni az őszit, mert csak így lesz jó termés. Törik a kukoricát is.
Az adósságot – a természetbeni adósságot – is igyekeznek a földművesek mindenütt kiegyenlíteni, hogy ne kelljen többé rágondolni.
Az időjárás is változik. Baranyában mondják: „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Az időhöz kell alkalmazkodni az öltözködésben is, ezért állapítják meg a Muravidéken: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”
A baranyaiak még azt is közlik: „Aki Szent Mihály-nap után gátyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni.” (Nem elég okos.)
Az időjárást illetően a Bácskában hallani, hogy „Szent Mihály kicsapja a derest legelni” – azaz dér is lehet. Vagy: „Fehér lovon gyün Szen Mihály”, ami ugyanazt jelenti. Mivel rámutatónap, a Bácskában azt vélik, ahányszor van Mihály előtt dér, annyiszor lesz májusban is: „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.”
Ha Mihály után még „repkednek” legyek, akkor hadakozás, ha pókok „mászkálnak”, akkor dögös idő jön. Ha a gólyák, fecskék hamar elmentek, hamar jön a hideg.
Ha dörög, jó ősz, de nagy tél áll be. Ha sok makk terem, sok hó esik karácsony előtt. De lehetnek még szép idők is, ilyenkor Baranyában Szent Mihály nyarát emlegetik.
Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok eddig fejték a juhokat. A Mátyás-napi elletésre gondolva az eddig a falkába nem járó apaállatokat Szent Mihály napja előtt pár nappal beeresztették a falkába.
Ettől a naptól kezdve mentek „az őszi örzetösök” a falkába, vagyis azok a juhok, melyeket ősszel őriztek, s amelyeknek az „őrzetési bére” már csak egy fertály esztendőre vonatkozott.
Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Szent Mihály ~ Borszűrő Szent Mihály napja
A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapja, gonoszjáró nap, vetőnap és a tél rámutatónapja. Európa-szerte számon tartott nap, pásztorok, juhászok ünnepe. Átadják a juhokat, megkapják a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a „váltakozás” napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.
A természetben is változás áll be. A bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Vojlovicán azt mondják, hogy Szent Mihály-nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet. A palicsi halászok azt tapasztalták, hogy a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás. Szaján népe azt mondja, hogy ekkorra már meg kell hogy forrjon az új bor. Borszűrő Szent Mihálykor már lehet szűrni a bort, kezdődhetnek a lakodalmak. A jó, édes bort már Vince megjelentette, mikor csepegett az eresz. Szlavóniában elkezdik a pálinkafőzést, ami egész Szent Györgyig tart majd. A falvak ilyenkor pálinkaszagúak, „még a levegőtől is be lehet csípni”.
Szlavóniában és a Muravidéken régen, mikor még a disznók makkoltatása divatban volt, ezen a napon kihajtották a tölgyerdőkbe a disznókat, és azok ott a makkon szépen meghíztak.
Baranyában e napon kell elvetni az őszit, mert csak így lesz jó termés. Törik a kukoricát is.
Az adósságot – a természetbeni adósságot – is igyekeznek a földművesek mindenütt kiegyenlíteni, hogy ne kelljen többé rágondolni.
Az időjárás is változik. Baranyában mondják: „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Az időhöz kell alkalmazkodni az öltözködésben is, ezért állapítják meg a Muravidéken: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”
A baranyaiak még azt is közlik: „Aki Szent Mihály-nap után gátyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni.” (Nem elég okos.)
Az időjárást illetően a Bácskában hallani, hogy „Szent Mihály kicsapja a derest legelni” – azaz dér is lehet. Vagy: „Fehér lovon gyün Szen Mihály”, ami ugyanazt jelenti. Mivel rámutatónap, a Bácskában azt vélik, ahányszor van Mihály előtt dér, annyiszor lesz májusban is: „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.”
Ha Mihály után még „repkednek” legyek, akkor hadakozás, ha pókok „mászkálnak”, akkor dögös idő jön. Ha a gólyák, fecskék hamar elmentek, hamar jön a hideg.
Ha dörög, jó ősz, de nagy tél áll be. Ha sok makk terem, sok hó esik karácsony előtt. De lehetnek még szép idők is, ilyenkor Baranyában Szent Mihály nyarát emlegetik.
Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok eddig fejték a juhokat. A Mátyás-napi elletésre gondolva az eddig a falkába nem járó apaállatokat Szent Mihály napja előtt pár nappal beeresztették a falkába.
Ettől a naptól kezdve mentek „az őszi örzetösök” a falkába, vagyis azok a juhok, melyeket ősszel őriztek, s amelyeknek az „őrzetési bére” már csak egy fertály esztendőre vonatkozott.
