Bertalan napját sok helyen őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell tehát kezdeni a seregélyek üldözését. Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés, kicsipkedik a szemeket a hívatlan vendégek.

Időjós, termésvarázsló, gyógyítónap Bertalan napja. Amilyen az időjárás e napon, olyan lesz az ősz. Ha megrázza a szakállát Bertalan, azaz zivatar dühöng, akkor jég és hó fenyeget. „Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is mind aszerint tartja” – foglalja össze az 1777. évi kalendárium.

A Muravidéken vajköpülő nap. Ezen a napon csodálatos ereje van a frissen köpült vajnak. Ha egy kanállal beletesznek belőle a búzába, akkor nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy megmentsék a zsizsiktől.

A fejesedő káposztát beborogatják ezen a napon, hogy nagyobb feje nőjön.

A Bertalankor szedett mogyoróból sajtolt olajjal a fájós fület kenegetik.

Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.