Július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.


Július 26. – Anna napja

„Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” – mondják Topolyán. Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, s ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a bogarakat. Egész évben nem lehet majd tőlük megszabadulni. Doroszlón is, mint Topolyán, Annához fűzik a legyek szaporodását.

Ami az időjárást illeti, azt szokták mondani, ha sok a hangyaboly e napon, sok eső, 40 napig is eltartó eső veri majd a határt. Ha szép az idő, lehet szedni a babot. Már lehet gyenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. Egyébként Anna is megmutatja a téli időjárást.

Most szakad meg a kender töve, meg lehet kezdeni a nyűvést és a kender hosszadalmas feldolgozását. A fokhagymát, vöröshagymát Doroszlón, Kupuszinán Anna-nap után szedik fel, mert már megérett.

Termésjósló nap is Anna napja. Ha esik, jó lesz a kukoricatermés.