Rendkívüli hír

Ahogy megírtuk, tegnap elfogadták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlament (EP) plenáris ülésen. A Soros György megbízható embereinek listáján szereplő holland EP-képviselő, Judith Sargentini által összeállított dokumentum éppenhogy átcsusszant a szavazáson. A Magyarország megbüntetését célzó jelentés elfogadásához a képviselők leadott voksainak több mint kétharmadára, valamint az összes EP-képviselő abszolút többségének a támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. Csakhogy Brüsszel nem volt úriember, négy nappal a sorsdöntő voksolást megelőzően megváltoztatta a szavazás rendjét, és ügy döntött, a tartózkodó politikusok szavazatait nem fogják beleszámítani a végeredménybe. Éppen ezen a húzáson múlt a bevándorláspárti erők sikere: ha a parlamenti demokráciákban megszokott normák szerint szavaztak volna az európai politikusok, akkor 14 szavazat hiányzott volna a kétharmadhoz. Már önmagában ez is meredek, azonban ennél is botrányosabb körülmény látott napvilágot egy nappal a tegnapi ütközet után. Ugyanis az erről szóló állásfoglalást a brüsszeli bürokraták titkosították.

Az uniós politikusok erősen ködösítettek

Titkosnak minősített állásfoglalás alapján ítélték el Magyarországot– mondta el az Origo megkeresésére Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Meglátása szerint a magyar embereknek joguk van tudni arról, miért nem számolták bele a tartózkodó szavazatokat a tegnapi szavazás összesítése során. Lomnici ismertette, hogy az Unióban az a főszabály, hogy az aktuális szavazáson csak a mellette („igen”) és az ellene („nem”) leadott szavazatokat veszik figyelembe.

Csakhogy az erről rendelkező EP Eljárási Szabályzata kimondja, vannak ez alól kivételek, mégpedig azok az esetek, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.

Egyértelműen a különleges többségi elvnek kellett volna érvényesülnie, hiszen tegnap egy kétharmados szavazás volt– vonta le a következtetést az Origo által megkérdezett szakember. Rátérve a titkosításra az alkotmányjogász elmondta, a jelenlegi uniós jogszabályok szerint úgy lesz egy dokumentum minősített, ha ezt katonai, kereskedelmi, gazdasági és adatvédelmi rendelkezések indokolják. Elmondása szerint minden kivételnél fel van tüntetve, ha nyomós közérdek indokolja, akkor feloldhatják azt. Szerinte egyértelmű:

Magyarország esetében nyomós közérdekről van szó, hiszen a legsúlyosabb szankció bevetéséről szavazott az Európai Parlament, ezért a titkosítást fel kellene oldani.

Hozzátette, felettébb különös, hogy pár nappal a szavazást megelőzően született meg a tartózkodók voksának be nem számításáról szóló dokumentum, úgy, hogy másfél éve tart az eljárás.

Ázsiai és afrikai diktatúrákban sem elfogadható módon döntöttek arról Brüsszelben, hogy a tartózkodó képviselők szavazatait nem vették figyelembe– mondta el véleményét a történtekről Lomnici.

Bordács Bálint