Az invázió (polkorrekt megnevezéssel migránsok, menekültek) témájával, több mint két éve nem foglalkoztunk összefoglalóan. Sorozatunk folytatása az elmúlt 2 évben történtek fényében vált ismét szükségessé.
Kezdjük talán a sorozat 3. és 4. részében kívánatosnak tartott megoldásokkal.
Az Invázió 2 részében:
„Azokkal szemben, akik már betolakodtak és megtagadják a hatósággal való együttműködést, alkalmazzanak kényszerítő intézkedéseket.
Ahelyett, hogy közmunkásokkal takaríttatnak utánuk, és rendőrökkel szolgáltatják ki őket, követeljék meg tőlük, hogy a táborokban tartsák tisztán és rendben a saját környezetüket, … tartsák be a higiénés alapelveket! A magyar államtól pedig ne kapjanak egy fillért sem!”
„Akik okmányaikat megsemmisítették, ne is hagyhassák el a tábor területét kíséret nélkül, ezt akár erővel akadályozzák meg. A táborokból senkit se engedjenek ki az utcára, amíg nincsenek meg a szükséges papírjai, és nincsen érvényes egészségügyi igazolása az orvosi vizsgálatok negatív eredményéről, ….”
„De még jobb, ha már a határon sem léphetnek be papírok nélkül, akik pedig nem a kijelölt határátkelőn jönnek, azokat kérdés nélkül toloncolják vissza, ha ellenállnak, akkor fegyverrel akadályozzák meg őket. Sőt később semmilyen indokkal se engedjék be az országba az illegális határátlépőket. Figyelmeztessék őket, hogy a saját irataikat, úti okmányaikat maguk kérjék ki és küldessék meg a követségeiken keresztül magyar hatóságoknak a kibocsájtó országtól, ahonnan valóban érkeztek, és hivatalosan kérjék a menedékjogot.”
Nos, az eltelt 2 év változásait figyelembe véve, van ami már megvalósult, vagy még folyamatban van.
Létrejött a fizikai, technikai és jogi határzár, megerősítették a határőrséget, a mélységi felderítést és folyamatos a határellenőrzés.
Létrejöttek a határmenti tranzit zónák, melyek kifelé nyitottak, itt a menekültügyi eljárás megindításáig kapnak elhelyezést.
Elméletileg azok, kiknek az azonosítása, iratai korrektek és menedékkérelme már elbírálás alatt van a befogadó állomásokon nyernek elhelyezést. (Magyarország területén befogadó állomás Bicskén és Vámosszabadi telephelyen működik, illetve a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) ideiglenes befogadó állomásokat üzemeltet Nagyfán, Körmenden és Kiskunhalason.
A gyakorlatban még mindig jócskán akad olyan is aki nem rendelkezik hiteles és érvényes papírokkal.
Az azonosítás kérdésben nem tudjuk milyen előrelépés történt, de azon estekben, ahol határsértés történt, vagyis illegálisan (zöldhatáron, és/vagy iratok nélkül, jutottak be) ez mindenképpen kizáró tényező kell legyen, és azonnali kiutasítást eredményezzen! Bármennyire nem polkorrekt, az eddigi tapasztalatok megerősítik, hogy Magyarországnak elsősorban az üldözött keresztények befogadását kell preferálnia. Vissza kell szállítani és kikell utasítani mindazokat, akik az európai, keresztény normákat nem akarják elfogadni, követelőznek, erőszakoskodnak, zaklatják a magyar lakosságot. Ez Európa és azon belül Magyarország. Nem Eurábia.
Aki Magyarországtól kér menedéket és rendelkezik érvényes iratokkal, bizonyítványokkal, valamint egészséges, a kérelme csak abban az esetben kerülhessen elbírálásra,
- ha bizonyíthatóan háború, vagy üldöztetés elől menekül,
- ha legalább angolul beszél és vállalja a magyar nyelv 2 éven belüli kommunikáció képes elsajátítását,
- ha vállalja a magyar törvények maradéktalan betartását (pl. kiskorúak és nők jogainak tiszteletben tartása, stb.)
- ha vállalja a magyar kultúra, a viselkedési szabályok, valamint keresztény vallásunk tiszteletben tartását, és a magyar szokások betartását, valamint mindezek rendszeres felülvizsgálatát.
- ha vállalja, hogy hazájában a menekülése okának megszűnése esetén elhagyja az országot.
Az a gyerekek, aki szülei ideiglenes itt tartózkodása ideje alatt született szintén ne kapjon automatikusan állampolgárságot.
Pozitív elbírálás esetén is csak ideiglenes magyarországi tartózkodásra és munkavállalásra kapjon engedélyt. Állampolgárságot semmiképp ne adjunk. Ennek kérelmére csak akkor nyíljon lehetőség, ha már jól beszél magyarul, legalább 10 éve folyamatosan és életvitelszerűen él Magyarországon, problémamentesen integrálódott, állandó munkahellyel és lakhellyel rendelkezik, és semmilyen szabály- vagy törvénysértést nem követett el.
Az Invázió 3. rész részében
„A jóknak (értsd a nép biztonságát, a nemzeti érdekeket képviselők ) kapcsolatot kell találniuk egymáshoz …”
Meg kell vizsgálni, miben tudják egymást támogatni, hogyan tudnak összefogni, és megszabadulni azoktól, akik ezt meggátolják. Nem lehet, és nem is kell mindenkinek mindenkivel összefogni.”
„A nemzet szempontjából további megoldást jelent a migráció támogatása helyett a magyarság (ez nem azonos kategória a magyar állampolgársággal (is) rendelkezőkkel!) népességcsökkenésének megállítása. A magyarság fennmaradása a magyar családok támogatásával érhető el, akár pozitív megkülönböztetésük alkalmazásával is!)”
„Meg kell nyirbálni az érdemtelenek jogait, amíg nem bizonyítják, hogy tudnak felelősen viselkedni és érdemessé nem válnak a nemzethez tartozásra.”
„Vissza kell állítani hazánk önvédelmi képességét, nem csupán katonai, hanem gazdasági téren is, vagyis az élet minden területén, mely születésünktől halálunkig kísér, legyen az oktatás, egészségügy, élelmezés, bármi, ami a haza, a magyarság érdekét szolgálja.”
„Szerezzünk érvényt akaratunknak, mert a mi jogunk eldönteni, hogy kiket és milyen feltételek mellett fogadunk be, és ne az EU, vagy más szervezetek diktáljanak nekünk a mi kárunkra. Ha pedig a minket elözönlő migránsok közül mégis megengedjük néhánynak, hogy itt éljen, akkor azok kizárólag keresztények lehetnek.”
Az összefogás már megkezdődött, a V 4-ekkel, Ráadásul a környező országok népessége is kezdi hallatni a szavát a migráció ellen, ez az elmúlt külhoni választások, szavazások során nyilvánvalóvá vált.
Itthon már szerencsére megdőlt az az álságos és kártékony nemzetközi hozzáállás, miszerint a népességcsökkenés csupán a migráció felgyorsításával érhető el. A kormány nem csak felismerte, hogy a családok gyermekvállalásának támogatása szükségszerű, hanem pénzügyi és jogi eszközökkel támogatja a magyar családok gyermekvállalását (CSOK, hitelcsökkentés, családi pótlék emelés, stb)
Folyamatosan bővítik a katonaság, rendőrség, és határvédelmi erők számát, képzését és technikai színvonalát. Erre a költségvetésben alaposan megnövelt összeget különítettek el.
Az EU-ban a hazafias parlamenti képviselők határozottan kiállnak érdekeinkért. Már két alkalommal nemzeti konzultáció keretében kérte ki a kormányzat a hazai lakosság véleményét és kérte a támogatását, hogy a magyar nemzeti érdekekért komoly nemzeti felhatalmazással tudjon kiállni az EU migráns simogatói ellen, valamint országunkat nyomásgyakorlással, gazdasági-, pénzügyi- eszközökkel lenyomni szándékozók ellen.
Fentiekben összefoglaltuk, hogy mit tett az ország jelenlegi kormánya az általunk már 2015-ben szükségesnek vélt megoldások valóra váltásában.
Elmondhatjuk, hogy eddig jó úton járunk. Ám eddigi válaszaink nem jelentenek megoldást az invázióra, csupán kezelése a krízisnek. Ha a nyitott befogadó állomások, mint a fenti videóban, eszkalálják a problémát, akkor azokat be kell zárni és lakóikat vissza kell küldeni vagy a határmenti tranzit állomásra, vagy ki kell toloncolni őket.
Ez annál is inkább helyes, mivel zömmel életerős fiatal férfiakról van szó, akiknek az a kötelességük, hogy a saját hazájukat tegyék élhetővé, mert ott meg ők vannak otthon. A megszállókat elnyomóikat, gyarmatosítóikat maguknak kell kiverni a saját hazájukból, ez nem a mi dolgunk. Nem a magyaroké és nem Európáé.
A felelősök
A felelősség elsősorban a az EU-ban hangadó német kormányt, A. Merkel-lel az élen, valamint a senki által meg nem választott, dúsgazdag bűnözőkkel kollaboráló brüsszeli bürokratákat terheli. No meg mindazokat, akik az embercsempészetből hasznot húznak, őket segítik, vagyis a „migráns simogatók” is felelősek .
Miközben sikerült a magyar határokon erősen visszaszorítani az illegális migrációt, ennek ellenére nem ülhetünk tétlenül, mert az invázió folytatódik, mi több mennyiségében ijesztő a növekedés, minőségében pedig durva visszaesés tapasztalható, várható (afrikai, és közel-keleti, ázsiai analfabéta migránsok személyében)
http://frontex.europa.eu/trends-and-routes/migratory-routes-map/
A történelmi felelősség megint más kérdés, azok a volt és jelenlegi gyarmattartók, megszállók, akik a gazdasági haszonért, még a népirtástól, háborútól, fizikai- pénzügyi- és gazdasági- erőszaktól és totális kifosztástól sem riadtak vissza, ők a problémák előidézői és valódi felelősei.
A migráció egyik fő mozgatórugója a mocskos pénz.
Az Afrikából özönlő invázióért elsődlegesen a felsorolt európai országokat terheli a felelősség, pl. Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország. – innen várható a legnagyobb számbú illegális migráns.
Az ő kötelességük újra élhetővé tenni és segíteni azon afrikai országokat, amelyeket gyarmatosítottak, kifosztottak. Ezen államok, és nagyvállalataik húzták, vagy még mindig húzzák az óriási hasznot, ezért most ne akarják a kelet- és közép európai országokra ráerőszakolni saját felelősségüket, és a szolidaritásra hivatkozva nyakunkba varni a következményeket. Viseljék csak maguk tetteik minden ódiumát.
Csak egy példa; talán még emlékeznek az olvasók arra – egyébként film is készült belőle. Amikor 2013 február 3-án a francia hadsereg folyamatosan bombázta Maliban Kidal térségét. Párizsi források szerint ezen a vidéken volt az hét francia túsz, akiket még a francia katonai intervenció megindítása előtt három héttel raboltak el Maliban.
A polkorrekt hivatalos magyarázat szerint iszlamisták által megszállt terület felszabadítása, és a túszok kiszabadítása volt a cél. Valójában a kínaiakkal rúgták össze a port, méghozzá a térségben bányászható urán miatt. Franciaország jelenlegi 58 nukleáris reaktorából fedezi energia ellátásának 75%-át. A Kínaiak azonban megállapodtak a várost irányítás alatt tartó iszlamistákkal, hogy jó pénzért szerzett koncessziót a területen, noha a franciáknak a szomszédos nigeri Arlitban van bányászati joguk, azonban a mali-i Kidal térségében (ahol egy ausztrál cég is folytat uránbányászatot), egy francia vállalat is végezett éveken át kutatásokat további urán lelőhelyek feltérképezéséhez. Az elrabolt túszok sem akárkik voltak, természetesen tudósok, akik mi mással is foglalkoztak, mint a hely feltérképezésével, nos, ezekre a térképekre lett volna szüksége a kínaiaknak is megspórolandó a sok éves kutatást. Mivel semmi sincs ok nélkül, és minden politikai cél mögött a pénz, a profit áll.
Meglehetősen szemforgató viselkedés s fenti országok részéről rajtunk számon kérni a szolidaritást, illetve minket fenyegetni EU-s pénzek megvonásával, különösen, úgy, hogy minket is gyarmatként kezelnek, és kíméletlenül ki is fosztanak.
Tévedés elkerülése végett a mai gyarmatosítás nem azonos a régi kolonizációs szisztémával, ma a gyarmatosítás, a pénz kiszivattyúzásával valósul meg. Melynek végrehajtói a betelepült multi cégek és bankok. (a „tréfa” ebben az, hogy a multinacionális cégek és bankok tulajdonosi köre nagyban megegyezik – rossz „tréfa”)
A Migrációkutató Intézet szerint:
„Az „Arab Tavasz” eseményei nyomán a menekültek és az otthonukat országhatárokon belül elhagyók számában és arányában is jelentős emelkedés következett be: számuk összesen több mint 65 millióra emelkedett globálisan. A közel-keleti és afrikai térségek gazdasági leszakadása, fegyveres konfliktusai (és ebből következő politikai instabilitása), illetve a klímaváltozás nyomán e tendencia tartós maradhat. Ebből következően a másfél évvel ezelőtt kirobbant európai migrációs válság következményei még jó ideig éreztethetik hatásukat, és komoly kihívást jelenthetnek az EU jövője szempontjából.
***
Az Európát célzó tömeges migráció mögöttes okai rövid távon nem változnak, így a mostani hullám magas intenzitásának fennmaradására kell felkészülni idén is. A „kibocsátó” faktorok tekintetében kiemelendő, hogy a közel-keleti térség – különösen Szíria, kisebb mértékben Irak és Afganisztán – és Líbia érdemi konszolidációja még várat magára. Emellett a szubszaharai és az észak-afrikai államok gazdasági helyzete csak több év (vagy inkább évtized) alatt javulhat olyan mértékben, mely nyomán az otthonmaradás egyáltalán reális mérlegelési szempontként megjelenhet a kivándorlást fontolgatók körében.
Afrikából 2020-ig további 15 millió gazdasági bevándorló érkezhet az EU-ba. A legfontosabb kibocsátó országok ez alapján Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szudán és Etiópia lehetnek. Ez egybecseng az ENSZ 2015-ös népesedési előrejelzésével is: a 2050-ig prognosztizált globális népességnövekedés fele 9 országban koncentrálódik, melyek közül 5 (Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzániai Egyesült Köztársaság és Uganda) Afrikában – többségük azon belül a szubszaharai térségben – található.
***
Az aktuális migrációs hullám intenzitására és trendszerűségére utal, hogy ebből 3 184 785 kérelmet a 2014–2016-os időszakban regisztráltak.”
Forrás: Eurostat (http://ec.europa.eu/eurostat/data/database) (Letöltés ideje: 2017. 02. 17.)
2016-ban nagyságrendileg 500 000 illegális határátlépés történt az EU külső határain
A 2016-ban ténylegesen Európába érkezők között átrendeződés következhetett be: a közép-mediterrán útvonal felértékelődésével nigériai, eritreai és guineai menedékkérők léptek nagy számban illegálisan az EU (Olaszország) területére.
A benyújtott menedékkérelmek tekintetében továbbra is Németország vezet toronymagasan: 2016-ban a kérelmek 60%-át (több mint 745 000-t) itt nyújtották be. A legmagasabb arányt tavaly is a szír menedékkérők képviselték (26%) az Unió egészében, akiket az afgán (14%) és iraki nemzetiségűek (10%) követtek.
2016-ra, azonban az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) vezetője szerint az elutasítottak kevesebb mint felét (42%) tudták visszaküldeni a tagállamok.
Ezt a magában is ijesztő jövőképet még tovább rontja, hogy az illegálisan beözönlő néger, arab, közel-keleti és ázsiai migránsok elhanyagolható része a valódi menekült, az igazolható okmányokkal érkező beazonosítható. Legnagyobb részük kulturálatlan analfabéta ráadásul elvakult iszlamista, vagy már képzett terrorista, vagy könnyen azzá tehető. Igen sok a különböző betegséget terjesztő is. (Természetesen erről is hallgatnak a statisztikák!) Közös bennük, hogy az integrációra még csak hajlandóság sincs bennük, ezzel szemben irreális elvárásaik vannak. Dolgozni a zömük nem is akar, aki meg igen az meg alkalmatlan a nyelvtudás és tanulatlansága okán. Nem titkolt céljuk sáskaként elfoglalni országainkat, megszerezni javainkat, és kiszülni innen minket. Társadalmainkat, kultúránkat elpusztítani, és lecserélni a saját szokásaikra. Ez nem vízió, hiszen az európai térnyerésük nyomán már megkezdődtek eme változások, a no-go zónák ékes bizonyítékai ennek.
Ha meg akarjuk őrizni keresztény erkölcsiségünket, jogállamiságunkat, hagyományainkat és értékrendünket és nem akarjuk, hogy ezeket felváltsa a totális iszlamizáció, a nyílt erőszak, a sharia, akkor ebben a kérdésben nem tehetünk engedményeket, nem köthetünk kompromisszumot, sem a valami álságos szolidaritásra, sem más kártékony ideológiára való hivatkozással, pláne nem politikai vagy gazdasági nyomásra hivatkozva. Nekünk akkor is a saját utunkat kell járni, ha mások más utat követnek.
Mivel az Unió szétesőben van, erős a gyanúm, hogy képtelenek leszünk belülről megjavítani, bár szerintem nem is érdemes. Nekünk olyan új szövetségesekre van szükségünk, akik úgy gondolkodnak, úgy éreznek és olyan értékrendet követnek, mint mi. Vissza kell térnünk a Nemzetek Európájához.
Bár a jelenlegi kormány nem tökéletes, képviselőink is gyakran korruptak, mégis a rendszerváltás óta ez az első olyan kormány, amely képviseli a magyar nemzeti érdekeket. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen következtetésre jutok, de a jelenlegi választékból nincsen jobb. Ha megvalósul a teljes foglalkoztatás és végre eljutunk oda, hogy a keresetből, nyugdíjból is meg tudunk élni normális életszínvonalon, és lélekszámunk is növekedésnek indul, akkor lesz igazán okunk büszkének lenni.
Meg kell teremteni, hogy a gazdaság szereplői, elsöprő többségben magyar tulajdonú vállalkozások legyenek. Ám mindehhez azonban alapvető feltétel, hogy megőrizzük hazánkat az inváziótól, megőrizzük a függetlenségünket, és képességünket a nemzeti érdekeink érvényesítésére, akár Brüsszellel szemben is.
