A NATO katonai bizottságának elnöke, Petr Pavel a Politico magazin beszámolója szerint azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszország fenyegetést jelent a szövetség tagjaira nézve.

A Politico beszámolója szerint Pavel hétfőn azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszországnak ellenséges szándékai vannak az észak-atlanti szövetség tagjaival szemben, de a NATO ennek ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy tagjait megvédje „bármilyen lehetséges fenyegetéstől”.

„Mi a fenyegetést két fő tényező alapján definiáljuk; a képességek megléte, és a szándék. Amikor a szándékról van szó, nem tiszta a helyzet, mert nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy Oroszországnak agresszív szándékai vannak a NATO-val szemben.”

Pavel elmondása szerint Moszkva a nukleáris és konvencionális kapacitásait egyaránt nagy mértékben növelte, és a NATO azt kell garantálja, hogy „a Krímben látott forgatókönyv nem ismétlődik meg NATO-országban.”

A NATO és Oroszország közti viszony 2014-ben jutott mélypontra, amikor az észak-atlanti szövetség tagjai nem-konvencionális módszerekkel megbuktatták az ukrán kormányt, és helyette egy olyan csoportot juttattak hatalomra Kijevben, ami a NATO-csatlakozás útjára állította az országot.

Ukrajna NATO-csatlakozásával az észak-atlanti szövetség megkaparintotta volna a Fekete-tenger feletti teljes ellenőrzést, azáltal, hogy a Krím-félsziget egy NATO-tagállam ellenőrzése alá jutna. 2014. márciusában azonban az orosz többségi lakosság egy népszavazáson megszavazta az Ukrajnától elszakadást és az anyaországhoz csatlakozást, ezzel keresztülhúzva a NATO expanziós terveit. A nyugati országok később az ukrán válságba beavatkozással vádolták Oroszországot.

December 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, az utóbbi tíz év során – tehát már évekkel az ukrán válság előtt – a NATO katonai jelenléte Oroszország nyugati határai mentén háromszorosára nőtt.