Semmilyen hatása nem volt az Európai Unió által nyomásgyakorlásként szervezett kormányellenes tüntetéseknek, Brüsszel ezért szankciókat hozna Magyarország ellen.

Négy baloldali EP-párt kezdeményezte egy közös határozattervezetben, hogy az Európai Parlament kezdje meg a 7. cikkely szerint eljárást Magyarország ellen, ami a folyamat végén Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével járna – derül ki a Bruxinfo beszámolójából. A lap szerint, amennyiben elfogadják a határozattervezetet, az Európai Parlament megkezdené az eljárás előkészítését, ám ebben az esetben a magyar kormánynak még mindig lehetősége lenne arra, hogy teljesítse Brüsszel elvárásait.

Az Európai Unió ezzel intézményesítené azt a nyomásgyakorlást, amit korábban az úgynevezett „soft power” keretén belül folytatott a médián keresztül és kormányellenes tüntetések szervezésével. Április 27-én a Die Welt német lap publicistája EU-párti elismerte, hogy az Európai Unió szervezte a Budapesten kezdődő kormányellenes tüntetéseket. Miközben a magyar választópolgárokat azzal ámították az úgynevezett „civil” szervezetek, hogy ezek „független” megmozdulások, a német publicista teljesen nyíltan beszélt arról, hogy indirekt módon Brüsszel finanszírozta és szervezte a kormányellenes tüntetéseket Budapesten. A lap szerint az EU-párti erők büszkék kell legyenek arra, hogy az Európai Unió már képes élni a „soft power” (puha erő) eszközeivel, azaz képes kormányellenes demonstrációkat szervezni egy tagállamban, ha az adott ország nem teljesíti a további központosítási törekvésekkel kapcsolatos elvárásokat.

A Nézőpont Intézet április végi kutatásából azonban kiderült, hogy a Budapesten zajló tömegdemonstrációk nem gyakoroltak érdemi hatást a kormánypártok támogatottságára, és nem hoztak további szavazatokat az ellenzéki pártoknak sem. Bár ellenzéki pártokhoz köthető közvélemény-kutató intézetek a kormánypártok támogatottságának csökkenéséről adtak ki elemzéseket, ezek többnyire a hibahatáron belül maradtak, a legvadabb ellenzéki kutatások sem jeleztek 3-4%-nál több elmozdulást. A tüntetéssorozat nem érte el célját, az azokat szervező külföldi hatalom nem tudta érdemben csökkenteni a kormánypártok mozgásterét, és nem tudott jelentősen jobb pozícióba hozni egyetlen ellenzéki pártot sem, hogy ellenállás esetén kilátásba helyezze az Orbán-kormány demokratikus úton leváltását.

Mivel az úgynevezett „soft power” alkalmazása hatástalan maradt, az Európai Unió most balliberális pártokon keresztül megpróbálja életbe léptetni a 7-es cikkelyt Magyarországgal szemben. Ez egy hosszadalmas folyamat, melynek az előkészítési szakasza érdemi lépés nélküli, indirekt nyomásgyakorlást jelent. Végül azzal járna, hogy amennyiben Magyarországon megszilárdul egy olyan hatalmi struktúra, ami nemzetállami keretek megtartásán túl már nem támogatja az európai integráció további mélyítését, az EU megvonná Magyarország szavazati jogát, hogy uniós szinten ne legyen érdemi beleszólása az Európai Egyesült Államok létrehozásába egy olyan országnak, ami ellenzi ezt a koncepciót.

Érdemes megfigyelni, hogy az Európai Unió vezetői főként olyan intézkedésekkel szemben fogalmaznak meg kritikát, ami nagy mértékben csökkenti az úgynevezett „soft power” alkalmazásának lehetőségeit Magyarországon. Ennek megfelelően Brüsszel a külföldről pénzelt civilek kiszűrését, a külföldről pénzelt sajtó megrendszabályozását kifogásolja, vagyis a „demokrácia leépítésével” kapcsolatos kritikák elsősorban az EU „puha nyomásgyakorlásának” eszköztárát védelmezik. Kemény kritikák érik Magyarországot a migránsok határon kívül tartása miatt is, de ezek a kritikák szintén a fenti koncepcióba illenek; a határkerítés megépítése előtt egyértelműen látható volt, hogy a Magyarországon tartózkodó illegális bevándorlók is potenciális erőforrást jelentenek a kormányellenes demonstrációk szervezése során.