A NATO Jugoszlávia elleni népjogellenes támadásának 18. évfordulója –kimondhatatlan szenvedés, a vétkesség feldolgozatlan. Ma, 2017.március.24-én volt a NATO az akkori Jugoszlávia elleni népjogellenes támadásának 18. évfordulója. A NATO légiereje 79 napon át támadta Jugoszláviát, miközben 14 000 bombát dobott le, ami több mind 2000 civilt ölt meg és amik több, mint 8000 embert sebesítettek meg. Két évvel a Jugoszlávia ellen folytatott NATO-háború után a MONITOR nevű német hírcsatorna az egyik adásában világosságra hozta, hogy az Egyesült Nemzetek semmilyen meghatalmazást nem adott erre a támadásra. Mert a különböző NATO-országok politikusainak állításai ellenére itt nem volt szó olyan humanitárius katasztrófáról, ami a nemzetközi jog alapján bűnténynek minősült volna, még Koszovóban sem. Mindezt a EBESZ akkori vezető tábornoka –a német Heinz Loquai - mondta. Tehát az EBESZ egyik tudósításában sem volt utalás, semmilyen „humanitárius katasztrófával” kapcsolatban. A honvédelmi miniszter Koszovó helyzetére vonatkozó okirataiban sem volt semmi a „humanitárius katasztrófával” kapcsolatban. A nemzetközi szakemberek csupán az úgynevezett Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK a jugoszláv kormánycsapatok ellen intézett háborús tevékenységét figyelték meg, ahol a provokáció és az erőszak kétségkívül folyamatosan az UÇK-tól indult ki. Sőt pont erről tájékoztattak röviddel a háború kezdete előtt a NATO egyik ülésén. Azt a kérdést, hogy a NATO-hadsereg miért támadta meg ilyen szörnyű módon a lakosságot, azt részben a NATO akkori főhadnagya, Jochen Scholz nyilatkozatán keresztül válaszolhatjuk meg. Ő azt mondta, hogy a NATO Jugoszlávia elleni katonai légi háborús terve már 1998-ban készen volt, annak ellenére, hogy egy EBESZ jelentés alapján nem forgott fenn humanitárius katasztrófa, ami indokolhatta volna egy katonai hadművelet létjogosultságát. Jugoszlávia különleges földrajzi helyzete miatt Scholz szerint sokkal inkább az EU és a NATO keleti kiterjeszkedése állt a terv hátterében. A félig szocialista Jugoszlávia ebben egy zavaró tényező volt, aki az összes kívülről támasztott feltételnek, mint például a Nemzetközi Valutaalap hitelfeltételeinek ellenszegült. A NATO oldaláról tehát egyértelműen nem volt semmi humanitárius oka a beavatkozásnak. Norma Brown, az EBESZ amerikai diplomatanője szó szerint ezt mondta: „ Az tény, hogy mindenki tudta, hogy akkor lesz majd humanitárius katasztrófa, ha a NATO elkezdi a bombázást!” De a NATO-országok kormányai a háború ideje alatt mégis azt a hazugságot terjesztették, hogy Koszovóban „humanitárius katasztrófa” van. A világ nyilvánossága előtt szemtelen módon „humánus háborúként” magyarázták az illegális NATO-támadást. Hogy valóban mennyire volt ez a háború humánus, azt megnézhetik a „Warum? Geschichten aus dem zerbombten Jugoslawien”- című filmben. Az amerikai újságírónő, Anissa Naouai három évvel ezelőtt azért ment Belgrádba, hogy saját maga képet alkothasson az ottani helyzetről. Naouai a NATO-háború okozta sorsokat dokumentálja. Kutatásaiban többek között a szerb újságírónő - Jelena Milinčić segíti, aki közvetlen közelről élte át a háborút. A dokumentumfilm bemutatja, hogy milyen mélyek az érintettek sebei még a mai napig is. Láthatunk továbbá sok megrázó eredeti háborús felvételt is. Ezért a film kiskorúak számára nem ajánlott. A következő kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak: 1. Hogy a csudába tudtak háborús uszítók Európa területén egy ilyen népjogellenes, csupán a hatalom és nyereség megszerzését célzó háborút, ami szándékosan elfogadja a kimondhatatlan szenvedést egyáltalán elindítani? 2. Hogy lehet, hogy a mai napig is vannak olyan politikusok, mint az akkori német miniszterek, Joschka Fischer és Rudolf Scharping, akik ezt a háborút a számtalan megcáfolhatatlan tény ellenére megmagyarázzák? 3. És hogy lehet az, hogy a háború kiváltásáért felelős politikusokat nem állítják hadbíróság elé?

von mv.

Quellen/Links: https://www.kla.tv/9410
https://www.kla.tv/4147
https://www.kla.tv/2906
https://deutsch.rt.com.gesellschaft/27470-rt-exklusiv-doku-warum-geschichten/