Ha az embernek olyan bevételei vannak, amely után elfelejt adózni, akkor csúnyán megütheti a bokáját, kivéve, ha elég nagyban csinálja, és ismeri a vonatkozó jogszabályokat. Egy olyan adóamnesztiát fogadott el az országgyűlés még a múlt év legvégén, amely lehetőséget ad a korábban eltitkolt tőkejövedelmek bevallására. A szabály szerint június 30-ig anonim módon lehet tisztára mosni a pénzeket úgy, hogy egy kijelölt számlán helyezik el, ahonnan a bank az összeg tíz százalékát befizeti a NAV-nak. Adószakértők szerint egyértelmű kinek kedveskedik a Fidesz: a magyar tőkésosztály azon tagjainak, akiket a kormány hozott helyzetbe.
Kép forrása: i2.cdn.turner.com
Az idei évtől megszűnt a Stabilitási Megtakarítási Számla, helyette a kormány javaslatára tavaly decemberben a parlamentben új amnesztiához jutottak a szerencsések. 2017. június 30-ig az, aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) 2016. június 30-ig megszerzett jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezzel az adófizetés alól eddig kibúvók tisztára moshatják jövedelmüket. Egy másik lényeges változás az idei évtől, hogy a magánszemélyek szankciók nélkül vehetik a saját nevükre azokat az üzletrészeket, részvényeket, amelyeket eddig külföldi személyek (például off-shore cégeik) tartottak tulajdonukban – írja a Portfolio.
(Hogy mi is az az „offshore”, illetve, hogy mi a baj vele, arról például itt írtunk)
A korábbi szabályozás nem vált be annyira?
A szürke és fekete pénzek kifehérítésére kidolgozott Stabilitási Megtakarítási Számlát (SMSZ) 2014-ben vezették be. A Blochamps Capital, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2016 végéig összesen 2141-en éltek a lehetőséggel. A számlát minimum 5 millió forinttal lehetett megnyitni, és kizárólag állampapírt lehet tartani rajta, az elhelyezett pénz öt év után adómentessé válik. A Világgazdaság szerint kilenc banknál lehetett smsz-szerződést kötni, és az ügyfelek 155,6 milliárd forintot mostak így tisztára. A konstrukcióval az lehetett a probléma, hogy nem volt teljesen anonim az egész, a NAV tudhatta, hogy milyen számláról érkezik be a pénz. A legújabb adóamnesztiánál, az úgynevezett utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvénynek köszönthetően azonban már anonim módon történik minden.
Michnai Attila adószakértő szerint a mostani adóamnesztiával a kormány csupán egy szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni. Szerinte offshore-céget alapítani, ilyen bankszámlákat vezetni egyáltalán nem a kispályás adótévesztők lehetősége. Az pedig, hogy az úgynevezett egyéb jövedelmek gazdái a rendes, 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) befizetése helyett megússzák a dolgot összesen 10 százalék adóval és a nevetséges önellenőrzési pótlékkal, nem egyéb, mint a becsületes, jogkövető adózók arculcsapása.
Deák Dánielnek, a Corvinus nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó tanárának a véleménye is hasonló: „az Országgyűlésen decemberben egy nap alatt átvert adóamnesztia is a kormányhoz közeli oligarchákat segíti […] a magyar tőkésosztálynak azon tagjairól van szó, akiket az állam helyzetbe hozott. Akik nem a piaci versenyben bíznak, hanem abban, hogy Magyarországon olyan viszonyok alakultak ki, amelyeknél a piaci hozzáférés nem biztosítható, hanem mindenféle gazdaságon kívüli, politikai kapcsolatokat kell hozzá kiépíteni”.
Miért van szükség erre a törvényre?
Egyértelmű, hogy a kormány a változtatásokkal egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe. Bár Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”, a valóság teljesen más.
Négy éve Orbán még azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy offshore-spekuláns nem lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A korábbi éles offshore-ellenes retorika dacára saját embere, Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank több százmilliós, esetenként milliárdos értékben vásárol különböző ingatlanokat alapítványain keresztül, részben offshore-cégektől.
Rogán Antal offshore-bizniszéről is érdemes megemlékeznünk, azaz a letelepedési kötvények osztogatásáról, amelynek köszönthetően az állam jóváhagyásával offshore-cégeken keresztül vándorolt több tízmilliárd forint a kijelölt zsebekbe. A Rogánék által kiválasztott cégek letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Csak 2015-ben 50 milliárdot vittek ki Magyarországról ezek az offshore-cégek.
Andy Vajna birodalmában is érdemes körülnézni, hiszen miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.
Itt van még továbbá a MET-biznisz is, amelynek keretében a kormány megkerülte a földgáz vásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.
Magyarországon az „offshore-ozás” a jövő?
2017-től tehát sokkal könnyebb lesz „offshore-ozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat – írja a piacesprofit.hu. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33 százalékos adóteherrel számolni). Aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.
Aki a korábbi Stabilitási Megtakarítási Számlával még nem tudta az összes kinti pénzét hazahozni, az most az új törvényi szabályozásoknak köszönthetően sokkal hatékonyabban állhat neki a pénzének a tisztára mosására. Offshore-lovagozás ide vagy oda, ezekkel a változtatásokkal egyértelművé vált, hogy a kormány egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe.
