Nem ütközik a nyugati értékekbe a külföldi tulajdonban lévő média megfigyelése, hiszen Európa vezető hatalma hosszú éveken át élt ezzel a gyakorlattal: a Spiegel Online azt írja, a német titkosszolgálatok megfigyelték a BBC és több más nagy nyugati sajtóorgánum szerkesztőségeit.
A német hírszerzés megfigyelte a nemzetközi fővonalú média szerkesztőségeit hosszú éveken át – írja a Spiegel Online. A lap szerint 1999 óta a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat legkevesebb 50 telefonszámot, fax és e-mail címet hallgatott le a szerkesztőségek épületeiben. A megfigyelt objektumok közt volt a BBC londoni és afganisztáni központja, a New York Times afganisztáni irodája, és a Reuters afganisztáni, pakisztáni, nigériai szerkesztőségei.
A BND képviselői nem kommentálták ezeket a sajtóinformációkat, bár a lap azt írja, hogy Németországban törvény tiltja a külföldi sajtó megfigyelését. „Németországban az újságírók az állam védelmét élvezik. Lehetnek úgynevezett szakmai titkaik, mint az orvosoknak vagy ügyvédeknek. Például a törvény előírja, hogy bíróságon nem kötelesek kiadni a forrásaikat.”
Bár a BND a kancellária irányítása alatt áll, Angela Merkel hivatala nem vállalja a felelősséget ezért a botrányért, ahogy korábban az amerikaiakkal együttműködésben folytatott kémkedésért sem vállalták a felelősséget. Az újságírók védelmének jelenlegi szabályozása azonban kiskaput hagy nyitva, ami lehetővé teszi, hogy a külföldi titkosszolgálatok akadálytalanul beavatkozzanak egy ország belügyeibe. Bizalmas információkat gond nélkül hozhatnak nyilvánosságra, hiszen az újságíró nem köteles kiadni a forrásait – így a külföldről szított politikai botrányokért senki nem számon kérhető. Ebből a helyzetből egyenesen következik, hogy a külföldi beavatkozások lenyomozása végett a hatóságok saját törvényeikben botladozva kell megfigyeljék az újságírókat, a jogi kiskapuk miatt pedig a törvények betartásánál fontosabbá vált a megfigyelés bizonyíthatatlansága.
2015-ben egy másik botrány során nyilvánosságra jutott, hogy a BND az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködve több mint 800000 IP-címet, telefonszámot és e-mail címet figyelt meg Európában. A Spiegel Online szerint fennáll a veszélye annak, hogy a titkosszolgálatok továbbra is folytatják ezt a tevékenységet, hiszen a botrány lényegei eleme éppen az volt, hogy a kormány elvesztette az ellenőrzést az érintett hivatalok felett.
Egy lehetséges megoldás az újságírók tevékenységének szigorúbb szabályozása lehetne, ami kiiktatná a külföldi titkosszolgálatok bomlasztó tevékenységét legálissá tévő jogi kiskaput. Amennyiben az újságíró köteles kiadni a forrásait, a hatóságok nem kényszerülnének arra, hogy illegális úton, saját törvényeik által akadályoztatva figyeljék meg az ilyen beavatkozási kísérleteket.
http://www.hidfo.ru/2017/02/nyugaton-sem-bun-megfigyelni-a-kulfoldi-tulajdonu-sajtot/
