Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában a tavalyihoz képest három helyet hátrébb csúszva a 30. helyen áll, így pedig már a sereghajtó Görögország is megelőzte hazánkat. A magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia rendelkezik.
A stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index - EHCI) 35 ország egészségügyi ellátását veti össze indikátoronkénti pontozással. Hat területet vizsgálnak részletesen: a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját, valamint a megelőzés területét és a gyógyszerellátást.
Az Index szerint folyamatos javulás figyelhető meg az európai egészségügyi ellátás színvonala tekintetében, a szívinfarktus, a stroke és a rák túlélési mutatói is egyre jobbak, ugyanakkor az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, vagy az ülő életmód egyre több problémát okoz. A jelentés szerint a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte. Ez leginkább annak köszönhető, hogy még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, ahelyett, hogy az olyan országok példáját követnék, amelyek jó eredményeket mutatnak fel az egészségügyben.
Magyarország hátul kullog
A vizsgált 35 országból hazánk jelenleg a 30. helyen áll. A környező országok egyre jobb eredményeket érnek el, ezért elég volt 3 pontot veszíteni a tavalyi rangsorhoz képest, így viszont elmondhatjuk magunkról azt, hogy a magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia „büszkélkedhet”. Magyarország költséghatékonyság tekintetében sem áll túl fényesen: Románia és Bulgária előtt hátulról a 3. helyen áll.
Európai Egészségügyi Fogyasztói index 2016
Forrás: EHCI
A listavezetők – Hollandia és Svájc – az index alapján egyre jobban teljesítenek, korábbi eredményeiket felülmúlják, de már Csehország, mint első kelet-közép-európai ország is felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz.
Külön kiemelik a magyar és a lengyel gyengeségeket
Az elemzés szerint a színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás hagyományai ellenére Magyarország és Lengyelország gyenge eredményeiért az országok vezetése hibás: a magyar és a lengyel kormány az ország optimális működtetése helyett más dolgokra koncentrált. Magyarországon a menekültek távol tartása, Lengyelországban pedig a sajtószabadság megnyirbálása és az abortusz ellehetetlenítése volt a fő cél. Márpedig, ha egy ország vezetése nem figyel az egészségügyi ellátás színvonalára, akkor annak óhatatlanul romlik a minősége.
A vizsgált hat területet külön bontva, területenként pontoznak, a megfelelő szintű indikátort zölddel, a nagyjából megfelelő kategóriájút sárgával, a nem megfelelőt pirossal jelölik. A betegjogok érvényesülése terén 12 indikátorból 5-ben a piros mezőben landoltunk. A lista szerint hiányosságaink vannak a betegszervezetek döntésekbe való bevonásának a kívánatosnál alacsonyabb szintje, a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, valamint a szolgáltatók hiányzó minősítése, illetve annak hozzáférhetősége terén. Az egészségügy hozzáférhetősége kapcsán a nem akut sebészeti beavatkozásokra való várakozási idő, a rákterápiák elérhetősége a diagnózistól számított 21 napon belül és a beutalástól számított 7 napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok elérhetőségnek a szintje kapott pirosat.
A szolgáltatások finanszírozottságát és az ellátások skálájának gazdagságát 8 területen mérték, ebből 3 területen kapott pirosat a magyar egészségügy. Az elemzés nem tartja megfelelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből ugyanis a kívánatos 80 százalék fölötti közfinanszírozás helyett Magyarországon csak 66 százalékos az állami finanszírozási arány. A index szerint a magyar rendszer finanszírozottsága 2006-ban nagyot zuhant, és azóta is az akkor elért szint körül mozog.
A megelőzés színvonalában vizsgált 7 indikátorból csak a magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya a felnőtt lakosságon belül, illetve a 15 felettiek alkoholfogyasztása tudta pirosba vinni a listát. Viszont kiemelkedően jól teljesít a hazai védőoltási rendszer, és szép eredményeket értünk el az iskolai testnevelési órák magas számát tekintve. A gyógyszerellátást leíró hét indikátorból öt, az egészségügyi rendszer eredményességének vizsgálatakor pedig kilenc indikátorból öt esetében nem megfelelő szintű a magyar rendszer.
Millennium Intézet - Konferencia a magyar egészségügy helyzetéről
Telt házas terem, és viszonylag élénk vita mellett zajlott le a hazai egészségügy égető kérdéseiről rendezett konferencia a Millennium Intézet szervezésében. Sajnos Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár az utolsó percben elhárította a felkérést, de ehhez már hozzászokhattunk – mondta a szervező képviseletében Pulai András arra utalva, hogy a kormány képviselői rendszerint lemondják a hasonló, szakmai konferenciákat.
Tűzoltás helyett szakértelemmel megalkotott stratégia, de mindenekelőtt a kormányzat jobbítási szándéka kell a magyar egészségügy meggyógyításához – állították a Millennium Intézet egészségügyi konferenciájának előadói. Elhangzott, hogy a jelenlegi állami és magánforrásokat figyelembe véve van elég forrás az egészségügyre, de a források beszedése és az elköltése igazságtalan és kontraproduktív. Szóba került a kiegészítő biztosítás, a hálapénz intézménye, illetve az „orvosbárók” hatalma is. Beszámoló az eseményről itt és itt olvasható.
A KSH is felhívja a figyelmet
A KSH legutóbbi jelentése is felhívja a figyelmet az egészségügy helyzetére: egyre több beteget kell ellátniuk a háziorvosoknak, ami azt eredményezi, hogy a rendelőkben hosszabbak a sorok, megnő a várakozási idő, miközben átlagosan alig néhány perc alatt kell kezelni a pácienseket.
2000-től 2015-ig 9208-ról 11 ezer 474 főre emelkedett az egy orvosra jutó éves betegforgalom. Ezt napi, átlagos betegszámra lebontva 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta már 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek. Ez idő alatt átlagosan 5,3 perc jut egy emberre, vagy ha a komolyabb esemény történik, akkor sorra sem kerül az adott beteg. Ennek oka lehet a túlterheltség, az utánpótlás hiánya és a kiöregedés is.
Pozitívumként az is kiderült, hogy évről évre több pácienst küldenek tovább EKG-, röntgen- vagy laborvizsgálatra az alaposabb diagnózis érdekében, viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akiket egyéb szakrendelésre küldenek. A statisztika szerint a védőnők száma is folyamatosan csökken – ezeket a pozíciókat szinte sosem sikerül teljesen betölteni, 300-500 mindig üresen marad.
A probléma sokkal összetettebb annál, minthogy az egészségügyi dolgozók megalázóan kevés bért kapnak, túlterheltek, vagy hiány van belőlük, ahogy a jelentések is bemutatják, nemzetközi összehasonlításban sem végzünk kimagasló helyen, nem követjük az élen járók gyakorlatát, a magunk útját járjuk, ám nem sok sikerrel, hiszen óriási lemaradásban van a magyar egészségügy. És változtatások, reformok nélkül egyszer csak össze fog dőlni az egészségügyi ellátórendszer.
