Az orosz parlament előkészít egy hivatalos üzenetet a világ más országainak parlamentjei számára, melyben arra kéri a képviselőket, hogy soroljanak minden olyan tevékenységet a „passzív terrorizmus” kategóriába, ami a terrorizmust indirekt módon támogatja – beleértve az „információs támogatást” is.
Az utóbbi évek során a problémák súlyosbodásához vezetett a háború által sújtott közel-keleti országokban a terrorszervezeteknek adott indirekt médiatámogatás. Nem a közel-keleti országokban működő médiafelületeket kell érteni ez alatt; többek között olyan európai sajtóorgánumokról van szó, melyek alkalmazottai a háborús időszak kezdetén nem terroristaként, hanem szabadságharcosként kezelték a más országokban az állam ellen fegyveres harcot folytató szervezeteket. Tevékenységük az európai lakosságot összezavarta; az emberek nem is feltétlen értették meg, hogy merényletekre és tömeggyilkosságra kész terrorszervezetek működnek az adott országban, hiszen számos sajtóorgánum ehelyett főként az általuk folytatott kormányellenes harcot próbálta legitimálni; az idegen ország kormányának „elfogadhatatlan” politikáját, a terrorszervezetek esetében pedig a szervezet „fiatalos lázadó” jellegét kihangsúlyozva.
Az orosz parlament felsőháza most előkészít egy tervezetet, ami felszólítja az európai országok országgyűlési képviselőit, hogy a továbbiakban a terrorizmus indirekt támogatását „passzív terrorizmusként” kategorizálják. A kezdeményezés célja, hogy ne csak a hatóságok ellen fegyveres harcot folytató személy legyen terroristának besorolva, hanem mindenki, aki nagy nyilvánosság előtt az ő tevékenységüket megpróbálja elfogadhatóbb színben feltüntetni.
A felsőház információs politikáért felelős bizottságának vezetője, Alekszej Puskov szenátor azt követően tette ezt a javaslatot, hogy Törökországban merénylet áldozatává vált Oroszország nagykövete, Andrej Karlov. A terrortámadást követően nyugati és “nyugatosodó” országokban hősnek nevezték a merénylőt, vagy kormánytisztviselők egyáltalán semmilyen reakciót nem adtak a gyilkosságra – a sajtó pedig elbagatellizálta a történtek terrorcselekmény jellegét, és ehelyett inkább a török-orosz kapcsolatok alakulásával, a török kormány „oroszbarát fordulatával” és „nyugatellenességével” foglalkozott, ezzel indirekt módon legitimálva egy diplomata meggyilkolását.
A New York Daily News egy újságírója, Gersh Kuntzman a nagykövet meggyilkolását olyan esetnek nevezte, ami „háborúban megszokott”, és elfogadható dolog. Szerinte „a mai nemzetközi környezetben a diplomaták katonák, a merénylő is katona volt, és a katonák néha megölik egymást.” Az újságíró ezzel legitimálta egy diplomata meggyilkolását, ami kimeríti a terrorizmus támogatásának fogalmát.
Alekszej Puskov azt mondta, az információs politikáért felelős bizottságot felhatalmazzák arra, hogy nyomatékosan felszólítsa a nyugati országok országgyűlési képviselőit a terrorizmus fogalmának újradefiniálására. Ennek részeként hivatalos úton felszólítják az Európai Unió döntéshozó szerveit is, hogy dolgozzák ki a terrorizmus fogalmának új definícióját, amely magában foglalja a passzív terrorizmust is, vagyis a terroristákat indirekt módon támogató médiatevékenységet.
A felsőház elnöke, Valentina Matvienko támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
Andrej Karlovot hétfőn gyilkolták meg Törökországban, egy hivatalos eseményen. A merénylő hátba lőtte a nagykövetet, és több lövést is leadott rá, miközben „Allah Akbar”-t kiáltott. A történtek után egy ukrán országgyűlési képviselő „hősnek” nevezte a terroristát, de számos uniós tagállam vezető politikusai egyáltalán semmilyen reakciót nem adtak a terrortámadásra. Akadt olyan magyarországi sajtóorgánum is, ami úgy fogalmazott, hogy a nagykövetet „lepuffantották”.
http://www.hidfo.ru/2016/12/a-terrorizmust-tamogato-ujsagirot-is-terroristakent-kell-kezelni/
